Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

4 Péntek, 1986. február 7. Gorbacsov fogadta Kennedyt • Moszkva (TASZSZ) Csütörtökön a moszkvai Kremlben megkezdődtek a megbeszélések Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára és Edward Kennedy amerikai szenátor között. Kennedy kedden érkezeit Moszkvába az Interparla­mentáris Unió szovjet cso­portjának meghívására. Brit űrrepiilőgép­tervek 0 London (Reuter) A brit kormány elhatároz­ta, hogy meggyorsítja a ku­tatásokat saját űrrepülőgé­pének kifejlesztésére — kö­zölték csütörtökön londoni hivatalos forrásból. A kereskedelmi miniszté­rium egyelőre hárommillió fontot utalt ki arra a cél­ra, hogy ellenőrizzék az úgynevezett HOTOL-úrrepü­lögép eddig kidolgozott ter­veit. A mozaikszó a „víz­szintes fel- és leszállás" kb fejezést takarja. A HOTOL­terv a British Aerospace vállalat kutatóintézeteiben született és öltött formát az elmúlt két évben, s most — a Challenger amerikai űrre­pülőgép katasztrófája által előállt bizonytalanság köze­pette — egyre nagyobb fan­táziát látnak benne. Ukrán pártkongresszus M Moszkva (MTI) Csütörtökön Kijevben meg­kezdte munkáját az Ukrán Kommunista Párt kongresz­szusa. A kongresszuson meghatá­rozzák majd azokat a fel­adatokat, amelyek az SZKP új szerkesztésű programjá­nak és szervezeti szabályza­tának tervezetéből, valamint a Szovjetunió ötéves, illetve távlati fejlesztési tervéből Ukrajna pártszervezeteire hárulnak. Általános mozgósítás Líbiában 83 New York (MTI) Izraelt elmarasztaló hatá­rozattervezetet terjesztett a Biztonsági Tanács elé a szerdán folytatódott vitában a testületnek az el nem kö­telezettek mozgalmához tar­tozó csoportja. Mint emlé­kezetes, Izraeli vadászgépek kedden nemzetközi légtér­ben eltérítettek és Izraelbe kényszerítettek egy líbiai utasszállító gépet, amelyen szíriai politikusok is utaz­tak. A Kongó, Ghana, Mada­gaszkár, Trinidad és Tobago, valamint az Egyesült Arab Emírségek által beterjesz­tett közös határozati javas­lat elmarasztalja, és a nem­zetközi jog, valamint a pol­gári légiközlékedés bizton­ságát szavatoló nemzetközi megállapodások lábbal tip­rásának minősítette az iz­raeli légikalózkodást. Fel­szólítja a testületet, hogy határozzon el megfelelő lé­péseket a hasonló izraeli cselekmények Jövőbeni meg­akadályozására. Az ülésen Líbia ENSZ­nagykövete arra emlékeztet­te a BT tagállamait, hogy az izraeliek tettüket nem hajt­hatták volna végre az Egye­sült Államok hathatós támo­gatása nélkül. Marokkó (ENSZ-képviselője ugyan­csak aláhúzta, hogy a BT­nek végre határozott bünte­tő intézkedéseket kellene hoznia Izraellel szemben. Tripoli Jelentések szerint a Földközi-tenger térségében állomásozó 28 amerikai ha­dihajó — köztük a Coral Sea és a Saratoga repülő­gép-anyahajó — ismét líbiai vizek felé tart. Az újabo amerikai flottamozgás miatt csütörtökre virradóra Líbiá­ban ismét általános mozgósí­tást rendeltek el. Eközben újabb országok és nemzetközi testületek jelez­ték, hogy elfogadhatatlan­nak tartják Izrael eljárását. A görög kormány az izraeli akciót ugyanolyan terror­cselekménynek minősíti, mint a december végén a bécsi és római repülőtéren elkövetett merényleteket. A strasbourgl Európa Parla­ment nyilatkozata kétségbe vonhatónak minősítette az Izraeli lépés törvényességét, és hangsúlyozta, hogy az fo­kozza a feszültséget a Kö­zel-Keleten. Elítélték az iz­raeli terrorizmust, és szoli­Izraelt elmarasztaló határozattervezet a Biztonsági Tanács előtt darltásukról biztosították Lí­biát az arab országok bel­ügyminiszterei is szerdán Casablancában befejeződött éves ülésükről kiadott köz­leményükben, fcjl Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió élesen el­itéli Tel Aviv terrorista ak­cióját, amely ellentétes a nemzetközi Jog alapelveivel — Olvasható a TASZSZ csü­törtöki nyilatkozatában. A szovjet hírügynökség nyilat­kozata Izrael február 4-i provokatfv akciójával fog­lalkozik. Ideje véget vetni az effé­le kalózakcióknak — hang­súlyozza a nyilatkozat. A Biztonsági Tanácsnak hatá­rozott intézkedéseket kell hoznia, hogy megakadályoz­za Izraelt agresszív cselek­mények elkövetésében. Iz­rael ezeket képmutatóan a „terrorizmus elleni harccal" indokolja. Valójában azon­ban éppen az állami politi­ka rangjára emelt izraeli terror szítja az erőszakot a Közel-Keleten. Az izraeli kalózakció nem sokkal azután történt, hogy az Egyesült Államok megvé­tózta a Biztonsági Tanács­ban azokat a határozatokat, amelyek elítélték volna Iz­rael Libanon elleni agresz­szióit, és az általa megszállt arab területeken folytatott politikáját. Izrael azért kö­vethet el büntetlenül ag­resszív cselekményeket, mert amerikai támogatást kap arabellenes politikájá­hoz — szögezi le a nyilatko­zat. Anyaggazdálkodási megállapodás Csütörtökön elutazott ha­zánkból Petre Preoteasa, a Román Szocialista Köztársa­ság műszaki-anyagi-ellátási és óllóalnp-gazdálkodási, -ellenőrzési minisztere, aki Szikszay Béla államtitkár­nak, az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének meghí­vására tartózkodott Buda­pesten. Megállapodást írtak alá a két ország anyagi-mű­szaki-ellátási együttműködé­séről. Ennek alapján az ed­digieknél jobb lehetőség nyí­lik — kontingensen kívüli — elfekvő termékek cseréjére, és a szabad kapacitások hasznosítására. A felek meg­állapodtak abban is, hogy a jövőben több tapasztalatcse­rére kerülhet sor vállalati szakemberek között. A ta­pasztalatcsere kiterjed a másodlagos nyersanyagok begyűjtésére és hasznosítá­sára. Petre Preoteasat fogadta Marjai József miniszterel­nök-helyettes. (MTI) Új szocialista javaslatok ® Bécs (MTI) Két új javaslatot tettek a szocialista országok csütör­tökön Bécsben, a közép-eu­rópai haderők és fegyverze­tek csökkentéséről folyó tár­gyalásokon. Az ülésen Stanislaw Przy­godski, a lengyel küldöttség vezetője ismertette a szocia­lista országok álláspontját. Ezek szerint a csapatcsök­kentés első szakaszában ti­zenegyezer-ötszáz szovjet katona távozna a közép-eu­rópai térségből, cserében azért, hogy az Egyesült Ál­lamok hatezer-öt6záz kato­nát von vissza saját terüle­tére. A Varsói Szerződés ed­dig húszezer szovjet, illetve tizenháromezer amerikai ka­tona kivonását javasolta az első szakaszban, míg a NA­TO-tagországok tizenegy­ezer-ötszáz szovjet katona ellenében ötezer amerikai katona kivonáséra tettek ajánlatot. A szocialista országok ugyanakkor fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a katonai szembenállás csök­kentése csak akkor lehetsé­ges, ha a létszámmal egy időben csökkentik a térség­ben levő fegyverzet meny­nyiségét is. A Nyugat ezt mindmáig ellenzi. A szocialista országok ál­láspontjának a lengyel kül­dött által ismertetett másik fontos eleme az, hogy — ha a kivonásokban már megál­lapodtak — a megbízható el­lenőrzés érdekében bele­egyezik állandó helyszíni el­lenőrző pontok létesítésébe. A Nyugat eddig azzal hát­ráltatta a bécsi értekezleten az érdemi haladást, hogy a közép-európai térség kere­tein is túlterjedő ellenőrzési Intézkedéseket követelt. Ami az első visszhangokat illeti, a csütörtöki ülés után egy nyugati szóvivő, William Searle óvatos derűlátással úgy fogalmazott, hogy „most égy kicsivel több mozgást ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ÜJ-Zéland nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Sir Paul Reeves főkormányzót. KÁRPÁTI FERENC LÁTOGATÁSAI A Szovjetunióban tartóz­kodó Kárpáti Ferenc vezér­ezredes, honvédelmi minisz­ter csütörtökön Moszkvában felkereste a Malinovszkij marsall nevét viselő harc­kocsizó akadémiát. Kárpáti Ferenc ugyanaznap meglá­togatta a szovjet légierő ku­binkai helyőrségét is. EGÉSZSÉGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS Csütörtökön hazaérkezett Budapestre dr. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár, akinek vezeté­sével január 20 és február ! RÁDldliliK 6. között küldöttség látoga­tott a Vietnami Szocialista Köztársaságba, a Kambod­zsai Népköztársaságba és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba. A látogatás során magyar—vietnami, magyar—kambodzsai és ma­gyar—laoszi egészségügyi és orvostudományi együttmű­ködési tervet írtak alá. VINCENT MORAN MEGBESZÉLÉSEI Elutazott Budapestről dr. Vlncent Moran, a Máltái Köztársaság egészségügyi minisztere, aki dr. Medve László egészségügyi minisz­ter meghívására, küldöttség élén látogatott hazánkba. A miniszterek megbeszéléseket folytattak a két ország kö­zötti egészségügyi és or­vostudományi együttműkö­dés lehetőségeiről. VÁLASZTÁSOK A FÜLÖP-SZIGETEKEN Pénteken 26 millió szava­zó járul urnák elé, hogy a következő hat évre megvá­lassza a Fülöp-szigetek köz­társasági elnökét. A több mint hétezer szigetet magá­ban foglaló délkelet-ázsiai államban 86 ezer szavazó­körzet eredményeit kell majd összesíteni, így hiva­talos végeredmény csak a jövő hét elejére várható. AZ ATOMFEGYVEREKRŐL Csütörtökön Genfben az atom- és űrfegyverekről fo­lyó szovjet—amerikai tár­gyalások keretében ülést tartott a közepes hatótá­volságú atomfegyverek kér­désével foglalkozó munka­csoport látunk, mint az elmúlt idő­ben". Hozzátette azonban: „még nagy munkát kell vé­gezni". Az UPI amerikai hír­ügynökség értékelése szerint az új szocialista javaslatok „nem jelentenek áttörést", ám nyilvánosságra hozata­luk jelzi azt, hogy a több mint 12 éve folyó tárgyalá­sok kimozdultak a holtpont­ról. Munkásgyűlés a Ganz-Mávagban Borisz Sztukalin látogatása A Ganz-Mávag termékei iránt változatlanul élénk a kereslet itthon és külföldön. A gyár legnagyobb vásárlói továbbra is a szovjet válla­latok, 1986-ra összesen több mint 60 millió rubelért ren­deltek motorvonatokat, vas­úti jármúegységeket, vízgé­pészeti berendezéseket és atomerőművi kazettaátrakő gépeket. Az idei szovjet ex­portra szánt berendezések egy részének összeszerelését az elmúlt hetekben meg­kezdték, hogy már az első negyedévben is biztosítsák az ütemes szállítást. A most készülő motorvo­natokkal és az atomerőmüvi berendezések gyártásával is­merkedett Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete, aki a nagykö­vetség más vezető munka­társainak társaságában csü­törtökön felkereste a Ganz­Mávagot. A vendégeket a gyárlátogatásra elkísérte Herczeg Károly, a vasas­szakszervezet főtitkára. A Ganz-Mávag vezetői tájé­koztatót adtak a gyár törté­netéről, munkájáról és a VII. ötéves tervidőszak legfonto­sabb célkitűzéseiről. A gyári körséta után a szovjet vendégek a Vasúti Járműgyárban munkásgyű­lésen vettek részt. A felszó­laló dolgozók elmondták, hogv a műhelyek kollektí­vái a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának közelgő XXVII. kongresszusa tiszte­letére munkaverseny-fel­ajánlásokat tettek. Egyebek között ígéretet tettek arra, hogy április 30-ig átadják szovjet megrendelőjüknek azt a kazettaátrakó berende­zést, amelyet a hmeLnyicki atomerőműben szerelnek majd fel. Vállalták, hogy az ez évre korábban megren­delt húsz, egyenként négy­részes motorvonat kifogás­talan minőségben és határ­időre való átadása mellett az időközben megrendelt to­vábbi tíz motorvonat motor­kocsijait is elkészítik az év végéig. A munkásgyűlésen Borisz Sztukalin meleg sza­vakkal mondott köszönetet a nagyvállalat kollektívájá­nak eddigi szállítmányai­kért, a gyümölcsöző együtt­működésért, s az újabb fel­ajánlásokért Emlékeztetett arra, hogy a Ganz-Mávag szovjet kapcsolatai már több évtizedes múltra tekintenek vissza, s a szovjet vállala­tok nemcsak vásárolnak a nagynevű vállalattól külön­féle termékeket, hanem szállítanak is a Ganz-Má­vagnak új gyártási eljárá­sokat, gépsorokat, a gyárt­mányokhoz részegységeket és alkatrészeket. (MTI) Napirenden: a közlekedésfejlesztés Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Sta­dinger István elnökletével csütörtökön ülést tartott a Parlamentben. A testület a Közlekedési Minisztérium tá­jékoztatóját vitatta meg a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladataihoz kapcsolódó közlekedésfej­lesztés irányairól. Az előterjesztés kiemeli: a közlekedés — hálózataival és szolgáltatásaival — vissza­hat a különböző területi egy­ségek fejlődésére, így jelen­tős területformáló erővé vá­lik. Fontos tényezője az em­berek életkörülményeinek, életmódjának, ezért a társa­dalom fejlődésének is egyik lényeges összetevője. Altalá­nos közlekedésfejlesztési cél a települések funkcionális különbözőségéből fakadó közlekedési kapcsolatok olyan irányú továbbfejlesz­tése, hogy azok nem kívána­tos különbségei kiegyenlí­tődjenek. A városokon belül előnyben kell részesíteni a gyalogos- és a tömegközle­kedést, valamint a kereske­delmi áruszállítást. Szóbeli kiegészítőjében Urbán Lajos közlekedési miniszter hangsúlyozta: ma még nincs megfelelő kap­csolat a terület- és település­fejlesztés és a közlekedés tervezése között. Az új vá­rosrészek kialakításakor az esetek többségében nem ve­szik figyelembe a közlekedé­si szempontokat, s az utóla­gos beruházások — aluljá­rók, felüljárók — több mil­liárd forintot emésztenek fel. Az ipartelepítésnél is hason­lóak a gondok, a fejlesztési elképzelésekben nem érvé­nyesülnek kellően a közle­kedéssel kapcsolatos elgon­dolások. Számos problémát okoz a kis forgalmú vasút­vonalak egy részéhek meg­szüntetése. Azokon a telepü­léseken, amelyek emiatt ki­szakadtak az ország közle­kedési hálózatából, a tapasz­talatok szerint a visszafejlő­dés jelei mutatkoznak. Épp ezért a jövőben nem terve­zik kis forgalmú vasútvo­nalak felszámolását. A köz­lekedés tudományos berkei­ben folyó munkálatok egyik Országgyűlési bizottság ülése központi kérdése a terület­és településfejlesztési fel­adatok és a közlekedéster­vezés összhangjának megte­remtése. A témáról a képviselők széles körű vitát folytattak. A vitában elhangzott kérdé­sekre adott válaszában Ur­bán Lajos kiemelte: a gyors­vasúti pályák kiépítése szere­pel a távlati elképzelések kö­zött. Ezekre azért is nagy szükség lenne, mert jelenleg a személyvonatok átlagos utazási sebessége 35 kilo­méter óránként. A kutatási eredmények főleg az útépí­tésben kiemelkedőek, s a gyakorlatban is gyorsan al­kalmazzák az új technoló­giákat. A közlekedési infra­struktúra fejletlenségéből származó népgazdasági ká­rok évente mintegy 10 mil­liárd forintot tesznek ki. A VII. ötéves tervben a sze­mélyszállításban nem ter­veznek tarifaemelést, az áru­szállításnál 20-25 százalé­kos viteldíj-emelkedésre kell számítani. A jövőben tovább növekszik a személygépko­csik száma, s ez szükséges­sé teszi a mellékútvonalak hálózatának bővítését. A kisforgalmú vasútvonalakkal kapcsolatban hangsúlyozta: jelenleg 600 kilométer hosz­szúságú vasútvonal tartozik ebbe a kategóriába, ebből 250 kilométer további fönn­tartásáról már döntés szü­letett. Magyarországon éven­te mintegy 300 ezer kamion halad át, az úthálózatban okozott kár nagyobb annál, mint amennyit a közutak használatáért fizetnek ezek­nek a járműveknek az üzemben tartói. Ezért fog­lalkoznak azzal, hogyan le­hetne a tranzitforgalomban a közúti szállítás rovására növelni a vasút szerepét. A közlekedésfejlesztés távlati tervei között szerepel az or­szágot kelet—nyugati irány­ban átszelő utak építése. A bizottság Stadinger Ist­ván elnök zárszavával fejez­te be munkáját. (MTI) Szovjetunió Súlyos büntetések 0 Moszkva (MTI) Megvesztegetésért, csalá­sért, sikkasztásért a rosz­tovi területi bíróság golyó általi halálbünte­tésre ítélte Bobrovot, a Rosztovl Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ke­reskedelmi igazgatóságának volt vezetőjét — jelentette az Izvesztyija. Bobrov a nyomozás meg­állapítása szerint 220 ezer 343 rubelnyi összegű veszte­getési pénzt fogadott el, ma­ga pedig 140 ezer 470 ru­belt adott ki más emberek megvesztegetésére. Tizenöt éves börtönbünte­téssel sújtották Budnyickijt, a Rosztovi Területi Tanács V. B. kereskedelmi igazga­tóságának volt vezetőjét, s ugyancsak 15 évi börtönre ítélték helyettesét, Velicskót. Halálra ítélték az egyik bolt vézetőjét is. A többi vádlottat, köztük az Orosz­országi Föderáció Kereske­delmi Minisztériumának ve­zető tisztségviselőit 9-10 évi szabadságvesztésre ítélték. A bűnszövetkezet Moszkvá­ban és a Don-parti Rosztov­ban működött, üzelmeiben 76-an vettek részt. Bűncselekményeik követ­kezményeként például a leg­jobb minőségű vaj helyett a legsilányabb jutott el a kór­házakba, szülőotthonokba, óvodákba. A dolgozók a munkahelyi rendelésekben feltüntetett hús helyett cson­tot és zsírt kaptak. A bűncselekményeik elkö­vetésében közrejátszott — állapítja meg az Izvesztyija —, hogy némely cikkekből hiány mutatkozott, de a fő ok a csalók, sikkasztok er­kölcstelensége volt i Í i |

Next

/
Thumbnails
Contents