Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

frfl Hu r . • ? W ™ ' ,!i7 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 32. szám 1986. február 7., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Állattenyésztési tanácskozás Magyar-osztrák tárgyalások Ferdinánd Lacina, az Osztrák Köztársaság szövetségi közlekedési és államosított iparügyeinek minisztere Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására csütörtökön Budapestre érkezett. Ferdinánd Lacina találkozik a magyar kormány több tagjával, és az osztrák tagozat elnökeként részt vesz a magyar—osztrák területrendezési és -tervezési bizottság alakuló ülésén. Marjai József és Ferdinánd Lacina a nap folyamán a két ország kapcsolata'nak átfogó kérdéseiről tartott megbeszélést. Ferdinánd Lacinát a Parlamentben fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Húsüzem Százmillió forintért megvette a Bikali Állami Gazdaság alsómocsoládi halfeldolgozó üzemét a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, s ezzel megteremtette a feltételét annak, hogy az idén megkétszerezze népszerű gyorsfagyasztott termékeinek gyártását. A különböző ízléseknek megfelelően fűszerezett hamburgerből, scsevapból, vagdaltból és panírozott hússzeletből ezerháromszáz tonnát állítanak elő ebben az évben. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Váncsa Jenő miniszter (képünkön középen) Tegnap, csütörtökön délután a megyei tanács nagytermében az állattenyésztés aktuális kérdéseiről termelők. forgalmazók és az irányító szakemberek cserélték ki véleményüket. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. Váncsa Jenő a délelőtt folyamán a megyei tanács épületében megbeszélést folytatott Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság első titkárává] és Papdi Józseffel, a megyei tanács elnökével A tanácskozáson Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, s felvázolta a Csongrád megyében tapasztalható jelenségeket. Országosan is kiemelkedő megyénkben az állattenyésztés Az ország területének 4,7 százalékán a szarvasmarhaállomány 5,4, és a sertésállomány 7,4 százalékát tartják. Az aszály miatt a növénytermesztésben az eddigieknél kedvezőtlenebb eredmények születtek, s a kieséseket a hatodik ötéves terv idején épp az állattenyésztés és a kiegészítő tevékenység dinamikusabb fejlődése ellensúlyozta. Feszültségek nálunk is akadtak bőven, az állattenyésztés jövedelmezőbbé tételére hozott intézkedések sem oldották meg teljesen gondjainkat Szilágyi Ernő, a megyei tanács mezőgazdasági osz tályvezetője részletesen ismertette Csongrád megye elmúlt évi termelési adatait. Az össz-mezőgazdasági tevékenységnek több mint felét az állattenyésztés adta. A hatodik ötéves tervre előirányzottat meghaladóan 16,3 százalékkal növekedett a termelés. A csúcs 1984-re esett, s ezt követte a tavalyi csök kenés. A 99 ezres szarvasmarha-állomány a tervciklus végén. 8 százalékkal haladta meg az öt évvel ezelőttit A tejtermelés a fajlagos hozamok növekedésével ellen súlyozta a tejelő tehenek számának csökkenését. A tavalyi 610 ezres sertésállomány az ót évvel ezelőttinek felel meg, s 1984-hez képest ez 105 ezres csökkenést mutat. A takarmányellátás nehézségei. átvételi akadályok és egyéb zavaró körülmények hatására csökkent a jö vedelmezőség. A baromfitartás fellendülése volt a leglátványosabb, itt a férőhelyek öt év alatt egyharmad résszel nőttek. A termálenergia hasznosításában szép példák is akadnak. A takarmányéi látás színvonalára rányomta bélyegét a kedvezőtlen időjárás. A melléktermékekkel együtt volt ugyan elegendő táplálék, de ez a genetikailag igényesebb fajtáknak nem mindig felelt meg. Az állattenyésztés eredménytelensége sok szövetkezetben a dolgozók munkakörülményeit is kedvezőtlenül befolyásolta. Ahhoz, hogy a hetedik ötéves terv célkitűzései valóra váljanak, szükség van az előrelépésre. A termelők kívánságai javarészt megalapozottak. s ezek lényege, hogy több állami támogatást várnak — mind az építkezésekre, mind az átvételi árakban A hozzászólók egy-egy szövetkezet, állami gazdaság és egyéni porta termelési eredményeit, s a nap mint nap előforduló ellentmondásait tették közzé. Bálint László, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatója a part. nerkapcsolatokban keletkezett zavarok mielőbbi kiküszöbölését látta az elsődleges feladatnak A szerződések alapján érződik, hogy a termelők még várakozó állásponton vannak s nehéz a bizalmukat megszerezni. Kiss Tibor, a gabonaforgalmi vállalat igazgatóhelyettese megbízható takarmányellátásra és jó minőségű tápokra tett ígéretet. Ennek biztosítása most sem könnyű, hisz az idén is 70 ezer tonna kukoricát kell más megyékből hozni. Váncsa Jenő a felszólalások után minden egyes részletkérdésre válaszolt. Elmondta, hogy a MÉM arra törekszik, hogy az állattenyésztés tekintélye helyreálljon Mindenképpen javítani kell a helyzeten A hetedik ötéves tervben ha nem is javulnak az exportárak, de több áru eladható külföldön, s ehhez termelni keli. Nagy a felelőssége a nagyüzemeknek, hisz ahol magas színvonalú a munka, ott a hozzá kapcsolódó háztájiban sem csökkent az ál. latállomány Sokféle húron kell játszani, s a munkaszervezésben ki lehet használni az emberek vállalkozói készségét. A MÉM-ben a háztáji gazdaságok gondjainak íelelősebb intézése érdekében háztáji csoportot hoznak létre. Bíztató, hogy megyénkben az állománycsökkenés az országos átlag alatti, s ha javulnak a feltételek. lesz, akt állatot tartson. A tisztánlátás érdekében az 1987 évi gazdálkodási feltételeket már most az első félévben meghirdetik. T. Sz. I. Sajt és krémtúró A kisteleki tejüzemben évek óta készítenek fémdobozba töltött krémfehér sajtot. Tavaly 5 ezer 700 tonnányit szállítottak belőle külföldre. Az élelmiszerek piacán nagy a versengés, így mindenképp dicséretes, hogy az idén is hasonló mennyiség kivitelére sikerült leszerződniük. A dolgozók állandó foglalkoztatását, berendezéseik jobb kihasználását teszi lehetővé, hogy a hazai fogyasztóknak többféle krémtúrót is készítenek. Nagy László felvételei n szovjet leszerelési program támogatása Ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Szűrös Mátyás elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A testület megvitatta a Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának január 15-t nyilatkozatában ismertetett, átfogó szovjet nukleáris leszerelési programot, és állást foglalt a javaslattal kapcsolatban. A külügyi bizottság a nemzetközi helyzet alakulása szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősítette, hogy a legújabb szovjet javaslatok az évszázad végéig terjedő konkrét menetrendet irányoznak elő a világ nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása, a világűr militarizálásának megakadályozása, valamint a vegyi fegyverek teljes és általános megsemmisítése érdekében. A külügyi bizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a szovjet kezdeményezés síkraszáll a hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentése mellett is — mindenekelőtt az európai térségben —, és szorgalmazza a fegyverkezési verseny megfékezése során felszabaduló anyagi eszközöknek a fejlődés meggyorsítása, a világ égető problémáinak megoldása érdekében történő felhasználását. A külügyi bizottság rámutatott, hogy a javaslatok messzemenően figyelembe veszik valamennyi érintett fél jogos biztonsági igényét, az egész emberiség érdekeit. Rugalmasságuk lehetőséget kínál a problémák fokozatos, ésszerű megoldására, az előrehaladást segítő kompromisszumok kimunkálására valamennyi leszerelési fórumon. A külügyi bizottság kívánatosnak tartja, hogy az egyetemes jelentőségű szov jet javaslatokat valamennyi érdekelt fél — mindenekelőtt az Egyesült Államok — gondosan, jelentőségüknek megfelelően tanulmányozza, és azokra mielőbb érdemi, építő jellegű, a két nagyhatalom vezetőinek genfi csúcstalálkozóján közösen elfogadott elveknek megfelelő választ adjon. Ez kedvező fordulatot eredményezhetne a nemzetközi helyzetben, megnyithatná az utat a nukleáris fenyegetés végleges elhárításához, a nemzetközi biztonság tartós szavatolásához, s a bizalom építésével előmozdítaná az enyhülés újabb szakaszának kibontakozását, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasási, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak fejlődését is. Az Országgyűlés külügyi bizottsága üdvözli és támogatásáról biztosítja a nagy horderejű szovjet leszerelési programot. Reményét fejezi ki, hogy a különböző két- és többoldalú fórumokon mielőbb hatékony megállapodások születnek a nukleáris és egyéb fegyverzetek korlátozására, majd fokozatos felszámolására, a háborús veszély csökkentésére és kiküszöbölésére. Meggyőződése, hogy e cél eléréséhez szükség van az ' emberiség jövőjéért felelősséget érző valamennyi politikai tényező, a kormányok, a pártok, a társadalmi szervezetek és mozgalmak, minden békeszerető ember tevékeny hozzájárulására — fejeződik be a külügyi bizottság állásfoglalása. A testület megvitatta és jóváhagyta 1986. évre szóló munkatervét is. A két napirendi pont feletti vitában felszólalt Várkonyi Péter, Péter János, Jakab Róbertné, a külügyi bizottság titkára, valamint Morvay László (Bp.), Réger Antal (országos lista), Szentágothai János (országos lista), Barcs Sándor (országos lista), Kállai Gyula (országos lista) és Sebesi Lászlóné (Békés megye) képviselők, (MTI) t i 4 * í