Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

4 4 Csütörtök, 1986. február 20. Ml? HOl? MIKOR? Parasztvallomások Rendhagyó vélemény Szenti Tibor könyvéről A mögénk kövesedett időszak történései, vagyoni és emberi viszonyai, szokásai, hiedelmei, erkölcsi nézetei, életformái mind egymásra halmozódtak, mint buldózer lapátjára a törmelék. Aki mai szemmel, kellő históriai ismeretek nélkül néz vissza rá, az valószínűleg akkora gubancot lát, hogy eszébe sem jut szálára szedni. Márpedig a magyar múlt tüzetes vizsgálata-ismerete nélkül nemzeti önismeretünk nem lehet teljes. Ilyen nézetek birtokában temetkeztem bele Szenti Tibor Parasztvallomások című könyvébe, jóllehet, már Bevezetőjében mentegetőzik a szerző, hogy könyve nem teljes, hogy monográfia írására nem vállalkozik, hogy 40 ívnyi kéziratából csak 25 ivet közöl, ám a teljes menynyiség sem érint sok mindent. Annyi baj legyen, gondoltam, az a fő, hogy hozzányúltunk most már — hj csak Hódmezővásárhelyen is — a nemrégen még kulákoknak nevezett, jórészt kizsákmányoló nagygazdák életmódjának föltérképezéséhez. Csakhogy éppen az zavar olvasás közben: nem tudom pontosan, hogy csakugyan a volt gazdag parasztok valla-' nak-e konzekvensen szokásaikról, életmódjukról, erkölcsi nézetükről stb.? A szerző szerint olyanok, akik valamennyien, még a legmódosabbak is testi munkát végezve gazdálkodtak. Könyvében „ömlesztve" szerepel tehát az 50 évvel ezelőtti zsírosparaszt, középparaszt, kisparaszt, szegényparaszt, sőt a napszámosparaszt is — egyszerűen gazdaként. Csak hát — mint ismeretes — a sor alfája és ómegája között akkora volt a rangbéli és életmódbéli különbség, hogy nem férhetnek meg egy fogalomban. Kiss Lajos Kossuth-díjas vásárhelyi néprajztudós csodálatos tehetséggel irta le, mutatta meg azt a fényévnyi ürt, amely — mondjuk — a bérest a gazdájától elválasztotta. Kinek, vagy minek használnánk azzal, ha ezt az irdatlan távolságot — megszépítve a messzeséget — idillinek tüntetnénk föl? Szerintem a szerző tudathatta volna olvasóival, hogy mikor, hol, kiket beszéltet. Ha például a 161. oldalon szereplő Kovács András és a hozzá hasonlók vallomásairól van szó, akinek vitézségi oklevelét is lefényképezte, akkor a könyv vége felé közölt portrék egyáltalán nem hitelesek. Zs. M. szép lány díszmagyarban az 1940-es gazdabálban stimmel, a többiek azonban ágrólszakadt csórójánosokként festenek. Ami egyebkent nem csdda, mert 1981—83-ban álltak a fotózó masina elé, amikor már megkorosodtak, és csakugyan hasonlítottak a szegényemberhez. És szabadjon megjegyeznem, nem ünneprontás, csupán az igazság kedvéért: a vitézségi oklevelet és jelvényt nem annyira az első világháborúban szerzett érdemekért osztogatta 1925-ben a már konszolidálódott kurzus, hanem sokkal inkább a Tanácsköztársaság leverésében produkált teljesítményekért. Vajon el tudja képzelni a mai olvasók többsége, hány hazafit kellett megölni ekkora kitüntetésért, amellyel együtt meggazdagodást jelentő földbirtokadomány is járt? A Tanácsköztársaság alatti viselkedésformákról alig tudunk meg valamit. „Vásárhelyen tanyán, városon egyaránt támogatták a yörös Hadsereget, sőt igen sokan be is álltak harcolni." Kész, több slussz. Pedig érdekelné az embert, kik és hány holdas gazdák voltak, akik támogatták a kommünt ilyen vallomások nyíl ván nem találtattak a szerző parasztjai körében, különben — már csak a szocializmus kedvéért is — szíve-, sen idézett volna tőlük. Nem túl bőbeszédűek a könyv szereplői az ellenforradalom 25 éve alatt sem. Mindössze K. Sz. E. beszélt így: „ ... Vásérhelyön egyetlen gazdát sé tudok, mán pedig mindön valamirevaló parasztot ösmertem, aki kivándorolt volna Amerikába. A föld termött." Több vallomás híján a szerző jegyzi meg, hogy a világválság végétől a második világháború kitöréséig eltelt időszakban a gazdák semmilyen, történelmileg érdekes néprajzi adattal sem tudtak szolgálni. A vásárhelyi parasztgazdaságok 1934-től anyagilag kiegyensúlyozódtak, és 1936— 38 körül érték el fejlődésük csúcsát. Ez igy volt, kétségtelen, Az áthidaló közbevetés azonban nem mond semmit a gazdák magatartásáról, szokásairól. Pedig lett volna vallanivaló bőven. Arról például, hogy miként bántak a kiskanásszal, a béressel, a mindenessel. Igaz, magam is szolgáltam ifjúságom 12 éve folyamán olyan 50-60 holdas nagygazdát, aki két-három fiát épp úgy dolgoztatta, mint engem, legfeljebb azok egy órával többet alhattak, mint én. Mindig emberségesek voltak velem, és jóllakásig kosztolhattam az asztaluknál. Bért azonban ők sem adtak többet másoknál, mégis hajnali 3-4 órától éjjel 1 l-ig megállás nélkül kellett dolgozni. Libapásztornak 10 pengőt fizetett bármelyik gazda az iskolaszünet két hónapjára. Mindenesnek havi 7-8, legfeljebb 11 pengő járt. Egyetlen olyan gazdát sem ismertem azonban, aki cselédek nélkül, teljesen önmaga művelte volna a földjét. És mindegyik — még a legrendesebb is — kötelességének tartotta fönt hordani az orrát, amikor a népes köpködők közelében megállította féderes kocsijának lovait, és kedvére válogatott az ajánlkozók közül. Ügy ahogy a könyvben is áll, helyesen: „Sok volt a városban a feleslegesnek hitt ember." A 123. oldalon az olvasható, hogy: „egyetlen szobában 8-10 fő szorongott." Ne vicceljünk! A zsúfolt egy szoba az urasági cselédházak jellemzője volt, nem a vásárhelyi tanyáké. Mint ahogy az emberség, a cselédet becsülő bánásmód is inkább kivételnek számított. Mert bizony egységesen vallották a gazdák: „Ahol a vagyon, ott a hatalom." A hatalom pedig sohasem szeretett nyomorogni. •Némelyik paraszt „naplót" vezetett. N. S. 1940-ben enynyit jegyzett a sajátjába: „Ezen a nyáron nagyon sok eső volt és olyan vizek, melyre 100 év óta nem emlékeznek. Ezen a nyáron már nem mentem a géphez, részes sem voltam, napszámra és holdszámra arattam." Na, tessék! Hogy jön ide ez a szegényember, aki ráadásul nem is ő-zik, mint a többiek? Egyébként ez az N. S. 1943-ban is csupán azt tartotta fontosnak „naplóba" írni, hogy nagyon szép tavasz volt, korán elvetettek mindent. Az, hogy a fronton hány ezer embernek kellett ugyanakkor meghalnia, elkerülte figyelmét. Dehogyis vagyok én a megbékélés. a közmegegyezés kerékkötője. Hiszem és vallom, hogy teljesebb önismeretünkhöz szükség van a volt nagygazdaréteg kendőzetlen bemutatására. De nemcsak a szépet, hanem a szörnyűt is nekik, maguknak kell kimondaniuk ahhoz, hogy véglegesen fölszabaduljanak önnön lelki terheik alól és teljes jogú polgárokként otthon érezzék magukat hazánkban. Ha azonban a szerző is úgy beszél, hogy „a Rákóczi-szabadságharc Vásárhely népének további szenvedéseket hozott, 1708-ban városukból újfent minden barmot és élelmiszert elraboltak", akkor mit várjunk attól a gőgös embertől, akit. valamilyen oknál fogva, zöld kutyás parasztnak titulált a szegénység? Nagyon üdvös lenne, ha az írástudók ismételten nekigyürkőznének és megpróbálnák kiegészíteni Kiss Lajos nagyszerű, hiteles, vásárhelyi szegényembereket bemutató néprajzát. Ám úgy illik, hogy a vállalkozás méltó legyen immár klasszikus elődjéhez. F. Nagy István Karikatúrapályázat A KISZ Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa karikatúrapályázatot hirdet Környezetvédelmi görbetükör címmel. A pályázat célja ösztönözni olyan alkotások elkészítését, amelyek a humor erejével hívják fel a figyelmet környezetünk állapotának megóvására, az ember és környezete kapcsolatának furcsaságaira, mozgósítanak a környezeti problémák megoldására. Két kategóriában lehet pályázni; A'4es méretű vonalas rajzokkal, illetve A/4-es méretű fotómontázsokkal. A pályázat mindkét kategóriájában az első díj 8 ezer forint, a második díj 6 ezer forint, a harmadik díj 4 ezer forint. Az arra érdemesnek tartott karikatúrákat kiállítják majd. A pályázatokat az Ifjúsági Környezetvédelmi Tanács titkárságának a címére, Budapest, XIII. kerület, Üjpesti rakpart 37—38. .1388, várják. A borítékra kérik ráírni: Környezetvédelmi görbetükör. A pályázat jeligés, ezért a pályázó nevét és címét külön zárt borítékban kell mellékelni. Beküldési határidő: március 30. A pályamüveket szakértői zsűri bírálja el. Az eredményt ez év április 30-ig hirdetik ki. 1986. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK — NÉV.VAP: ALADÁR, ALMOS A Nap kel 6 óra 42 perckor, és nyugszik 17 óra 14 perckor. A. Hold kel 12 óra 00 perckor, és nyugszik 4 óra 40 perckor. VtZ 4 LLAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 180 cm (apadó). Rengésálló alapozás Üj megoldást dolgozott ki az épületek földrengésállóságának növelésére Hunyadi Ferenc, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szakági főmérnöke és Dimitriu Achilleas, a Győri Igazságügyi Műszaki Szakértő Iroda mér nöke. Az általuk konstruált földrengésvédő alapozási szerkezet úgy csillapítja a rezgéseket, hogy rugalmas kapcsolatot létesít az alap és az épület föld feletti része között. Felépítése és működé se a hídsaruéhoz hasonló, rezgéscsillapító hatását az építmények alapja és felépítménye közé ékelve fejti ki. A nagyszilárdságú anyagból készült épületsaru teherbíró viszonylag keveset kell belőle egy-egy épület alá helyezÚj magyar zene a rádióban Már belerázódtunk a '86-os esztendő hétköznapjaiba, amikor ' karácsony előtti napokat idézett fel bennem egy kellemes zenei hír. Ugyanis 1985 decemberében a Magyar Rádió zenei főosztálya 15. alkalommal rendezte meg az új magyar zene seregszemléjét; azaz ismét sor került a közönség, a kritikusok és a Kóta dijaiért való nemes versengésre. Ma élő zeneszerzőink kompozícióit hallgatták meg és értékelték három napon keresztül. azokat, amelyeket első ízben 1985-ben mutatott be a rádió, tartósított, azaz archivált felvételről. A pontszámok alapján, a teljes évi termésből válogatva, adássorozat hangzott el januárban a legfrissebb magyar zenei felvételekből. A rádió nem kis összeget szánt a legjobban tetsző alkotások jutalmazására. A kritikusok zsűrije által értékelt legjobb zenekari műért 12 ezer, a legjobb kamarazenei műért pedig 10 ezer forint járt. A közönség zsűrijéből győztesként kikerült legjobb zenekari műért szintén 12 ezer forint, a kamarazenei miiért 10 ezer forint volt a jutalom, a Kóta pedig a legjobb kórusműért további 8 ezer forintot ítélhetett oda. A Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöksége a seregszemlén legjobban szereplő fiatal (35 éven aluli) zeneszerzőnek 6 ezer forintos különdíjat ajánlott fel. A seregszemlén 13 zenekari, 39 kamarazenekari és 11 kóruskompozíciót mutattak be. Habár valamennyi mű minőségi előadásban szólalt meg, mégis szerencse, ha például olyan együttes is elvállalt egy alkotást, mint a világhírű angol Kings Singers. Szőllössy András rendkívül invenciózus, igényes. emelkedetten artisztikus Miserercjc például az ő kifogástalan, eszményi előadásukban hangzott el. Szegedről ezúttal is szerepelt Vántus István, a Példabeszéd című vegyes karával. Juhász Gyula Krisztus a vargával című versére készült a kompozíció, s a Sapszon Ferenv vezette rádióénekkar adta elő. tiszta, kifogástalan intonációval, szép hangon, bár nem aknázta ki igazán, a műben rejlő hangulati kontrasztokat, drámai lehetőségeket. Nemrégiben zajlott le az eredményhirdetés. Ez Szeged számára különösen szívderítő. Korunk mecénásai, ez esetben a szegedi városi tanács, büszke lehet áldásos tevékenységére. 1983 őszére, a kamarazenei napokra, rendelt meg ugyanis Szőllössy Andrástól zenekari kompozíciót. A mű, a Tristia (Marossirató) elkészült időre, de az ősbemutatóra csak fél évvel később, 1984 áprilisában került sor, a mai magyar zene szegedi hetén, mégpedig a Weiner kamarazenekar kiváló előadásában. (Lapunkban annak idején be is számoltunk erről.) A szegedi inspirációra remekmű született, s az 1985-ös év végi seregszemlén mind a kritikusok, mind a közönség zsűrijének diját nyerte el a Liszt Ferenc kamarazenekar előadásában. A kamarazene kategóriában mindkét záűri Maros Rudolf Szvitjének ítélte az elsőséget (aki, sajnos, mór nem örülhet a sikernek). A kórusmű kategóriában szintén Szőllössy András két mestermüve, A farizeusok ellen és a Miserere című vegyes kari kompozíciók kapták a Kóta diját. A legjobban szereplő fiatal zeneszerző pedig Nógrádi Péter volt. Divertimento jávai a Magyar Zeneművészek Szövetsége elnökségének különdíját nyerte ei. Berényi Bogáta SZAZ EVE született Kun Béla (l»8B—1939). a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a KMP egyik alapitója ás vezetője. ZENÉS SZÍNHÁZ Este fél 6 órakor: Larmnermoori Lucia — Déryné 1—2. bérlet. KISSZINHAZ Este 7 órakor: IV. Henriik — Uray i. bérlet. MOZIK Vörös csillag: délelőtt 10. délután fél 4 ás fél 7 órakor: í'arkasverem. I—II. (színes, m. b. szovjet krimi. Dupla helyár!). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: pehórlófia (színes magyar rajzifilm), este negyed fi ás fél 8 órakor: Ordógi kísértetek (színes magyar). Kisknrössy halászcsárda (videomozi): este 10 órakor: Drakula grófnő (színes angol kalandfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (1.3/57-PS). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET &te 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság rászére: Szeged. Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasarnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti kórzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. L—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig: Telefon: 11-000. ÚJVIDÉK 17.0O: Tv-hinadó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Előnyök ás esetek 18.15: Tudományos mozaik 18.45: Dok.-műsor 19.15: Nagy ínyesmesterek kis titkai 19.20: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: A nap egyik fele 21.25: Tv-hiradó szerbhorvátul PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: ITV 9.50: Nyugdíjas-délglőtt 10.00: Gazdag szegények — Jókai Mór müvének televíziós változata 12.00: KépújAág Olt KUfc-j BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: rrv 10.00: Gábor Andor: Hotel Germánia — tv-film — (ism.) 10.55: Fakókeselyűk a spanyol Sierrában — NSZK rövidfilm 1.1.35: Látom az álmom — szovjet dok.-film 12.00: rrv 12.30: Képújság 15.50: ITV 16.45: Hírek 16.50: Vezetás télen — az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács filmje 17.00: Képújság 17.05: Vasárnapi séta a Louvreban — NSZK rövidfilm 17.30: Telesport — Ellenfeleink a Labdarúgó EB-n 18.00: Üj Reflektor Magazin 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Igazolatlan éjszaka — NDK tv-film 21.00: Panoráma 22.00: Adam és Eva — Ketten a Neotonfamíliábél 2C.50: Tv-hiradó 3. 23.00: Himnusz BUDAPEST 2. 16.45: Zseb-tv — (ism.) 17.15: Képújság 17.20: Pedagógusok fóruma 18.10: Egászen normális őrület — NSZK tv-filmsorozat — 6. — (isin.) 19.00: Kopisty gótikus freskói — csehszlovák kisfilm — (ism.) 19.35: Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny — kanadai film 20.10: Mutató — gazdasági szemle 20.55: Tv-hiradó 2. zi.15: pelia szimfónia — francia rövidfilm 21.25 : Reklám 21.30: Egászen normális őrület — NSZK tv-filmsorozat — 7. 22.20: Tv-BASIC tanfolyam — 3. —(ism.) 22.45: Képújság BELGRÁD 1. 17.00: Tv-híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Előnyök ós esetek 18.15: Tudományos mozaik 18.45: Kérték — nézzék meg! 19.05: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó 20.00: Politikai magazin 21.00: Választott pillanat 21.10: Rejtvénytár 23.15: Tv-hiradó BELGRÁD 2. 17.30: Belgrádi műsor 19.00: Ifjúsági műsor 19.30: Tv-hjiv.dó 20.00: Es az élet folyik tovább — olasz tv-tilmsorozat 2L.05 Művészeti élet KOSSUTH 8.20: Darvasi István jegyzete 8.30: Mahler: VII. szimfónia 9.44 : Nefelejcs 10.05: Diákfélóra 10.35: Gyermekjelenetek 10.53: Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló — egyfelvonásos opera 11.39: Kis karomámban gyertyát gyújtók — Francsics Károly veszprémi borbélymester önéletírása — 1. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Német utakon 1936, Berlini olimpia 13.00: Balettzene 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai — (ism.) 14.25: Az Állami Népi Együttes műsora 15.00: Shakespeare mindenkinek — 1. 15.30: Kamaramuzsika 16.05: Révkalauz 17.00: Emelt fővel — Albert Gábor szerzői estje 17.59: Kamarazene 19.15: 100 éve született Kun Béla 20.15: Beethoven: Két románc 20.33: Hanqportrék — rádiós emlékek fényében 21.40: Vállalkozók a tudományban — 4. 22.20: Tíz perc külpolitika 23.30: A Bourne énekegyüttes felvételeiből 22.45: Egy igazgató névjegye . . . 23.05: Rita Gorr operaáriákat énekel 23.30: Ordas István Jegyzete 23.30: Három Vivaldiconcerto 0.10: Himnusz 0.15:— 4.20: Éjfél után . .. 8.05: 8.50: 12.10 12.25 12.30: 13.05: 14.00: 14.15: 14.05: 15.10: 15.45: 16.00: 17.05: 17.30: 18.30: 19.05 : 20.03 : 2L.05 : 22.09: 23.39 : 23.20: 23.50: 0.14: 0.15: 4.20: PETŐFI Nóták : Gencsy Sári énekel Tíz pere külpolitika — (ism.) Napközben — zenés délelőtt Hollós Lajos fúvósmüveiből Néhány szó zene közben Nemzetiségeink zenéjéből Nosztalgiahullám Muzeális hanglemezek Idősebbek hullámhosszán — (ism.) Néhány perc tudomány Operaslágerek Törvénykönyv — (ism.) Rockhangversenyekről Jorgosz Trandalidisz dzsesszegyüttese játszik Zöld telefon Slágerlista Operettkedvelőknek A Poptarisznya dalaiból A Magyar Rádió Karinthy Színpada: Csak szervezés kérdése? — 2. Az a dal, az a perc Katonadalok Nyolc rádió, nyolc dala A Magyar Rádió dzsesszversenye elődöntőjének felvételeiből 9.23 10.00: 10.55 11.50 11.56 13.05 13.35 13.54 15.00 16.00 17.00 17.30 18.00 18.30: 19.06 20.15: 20.37 21.00 21.38 22. IL Éjfél után . .. 3. MŰSOR Magyarán szólva ... — (ism.) Örökzöld filmmelódiák Kamarazene Csak fiataloknak! — (ism.) Felhívjuk a figyelmet! Zenekari muzsika Prizma — (ism.) operanégyesek Üj lemezeinkből Pophullám Romantikus zene Iskolarádió Kováts Kolos operaáriákat énekel Félóra népzene — (ism.) In Limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról A Magyar Állami Hangversenyzenekar kamaraegyüttesének hangversenye Latin-Amerika irodalma A chicano irodalom Népdalkórusok, népi hangszerszólók Herbman Hustling 1984-es ..Sugár Minott" c. lemeze Mozart: A-dur 'szimfónia Napjaink zenéie — a Miskolci Uj Zenei Műhely együttesének hangversenye