Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

29 Csütörtök, 1986. február 20. ÜJ PAVILON A LÁSZLÓ KÓRHÁZBAN, A budapesti László Kórház építésében szegediek is részt vállaltak. A fertőző betegek gyógyítására szolgáló új, 6 szintes, 336 ágyas pavilon generálkivitelezője a Délép budapesti leányvállalata. Az 530 millió forintos beruházás három év alatt készült el. A szakemberek szerint az építmény és a berendezések korszerűek, s jó lehetőséget nyújtanak a neves kórház világszínvonalú gyógyítótevékenységéhez Hazatértek a hármas ikrek Az 1985. december 27-én a győri kórházban született hármas ikrek szerdán el hagyták a kórházat, s űj lakásba tértek haza. Szalai Istvánné Farkas Anna 21 éves gyors- és gépíró három fiút szült: Róbertet, Áront és Dávidot. A há rom apróság együttes súlya a születéskor mindössze 2 kiló 80 deka volt. Három héten át inkubátorban voltak, majd a győri kórház koraszülött osztályán gondozták őket. Távozáskor sú lyuk együttvéve már 7 kiló 9 deka volt. Mivel a fiatal házaspár eddig albérletben lakott, a győri városi tanács azonnal segítségükre sietett: átmeneti időre egv 68 négyzetméteres távfűtéses tanácsi bérlakást utalt ki számukra. Ebben addig lakhatnak, amíg felépül családi házuk. (MTI) Munkakerülők (2.) Á türelem határa a büntetés hatása Igazoltatáskor — főként az esti ellenőrzéseken — szinte lehetetlen megállapítani, melyik személyiben hamisak a munkaviszonyról szóló adatok. De az olcsó büfékben, presszókban, kocsmákban, télen a mozik előcsarnokában, pályaudvarokon rendszerint ismerős arcokat is találnak a rendörök, akiknek ez a fajta jelzés is éppen elég meggyőző. Legalábbis ahhoz, hogy alaposabban megvizsgálják az. ügyfél státusát. ¡Manapság a munkáltatók legjobban az italozó dolgozóktól félnek — bizonnyal nem szükséges magyarázni ennek okait. Egy-két figyelmeztetés után még a régi hűséges murfkatársaktól is megválnak, ha az arra rászolgál.'Így járt az a gépkocsivezető, akit megbízhatóságáról, pontosságáról, rendszeretetéről ismertek kollégái. Történt vele valami, iszogatni kezdett, munkahelyéről többször elkésett, amiért elbocsátották. Szakmájában szeretett volna elhelyezkedni, még azt sem lehet mondani, nem tett meg mindent, mégis hiába próbálkozott. Sehol sem mertek újra kormányt adni a kezébe. Kitudódott, hogy iszik. Mi mást tehetett, alkalmi munkásnak szegődött, iparosok mellé. A rendőrségen nem múlik, igyekszik elég időt biztosítani a munkanélkülieknek arra, hogy találjanak megfelelő elfoglaltságot. Abban az esetben, ha a leleplezett dologtalan ember nem vissza^ eső, mindenféle büntetés nélkül csupán csak figyelmeztetést kap. Az erről szóló okiratot személyi igazolványában kell tartania, míg megfigyelik, vagyis míg dolgozni kezd. Természetesen a hatóság türelme véges, de az is igaz, a határidőt rendkívül rugalmasan szabják meg. Közismert például, hogy az élelmiszeriparban milyen körülményes az elhelyezkedés, számtalan orvosi vizsgálaton kell részt venniük a jelentkezőknek. S napokba telik, míg a különféle laboratóriumi eredményeket megkapják. A hatóság ezt is kivárja. Am, ha arról győződik meg, hogy komolytalan a munkavállaló szándéka, a szabálysértési följelentéssel és a megfelelő intézkedéssel nem késlekedik. A legenyhébb büntetések közé tartozik a pénzbírság, és a gyakoribb, az elzárás, amelyet börtönben hajtanak végre. A fiatalkorúak általában 20—25, a fölnőttek 30tól 60 napig terjedő elzárást kapnak A szabadulóknak jelentkezniük kell a rendörségen: és kezdődik elölről a procedúra. De ha a szabadulást követő két éven belül újra munkakerülésen kapnak valakit, azt már visszaesőnek tekintik, és szigorúbb büntetésben részesül. Ritka az olyan bírói döntés, amely csak közveszélyes munkakerülés miatt Ítélkezik. Rendszerint más „mulasztása" is van a vádlottnak. Mint már erről szó esett, nem fizeti a gyerektartásdíjat, lopásokat követett el, vagy éppen üzletszerűen kéjelgett. Nyilván ezek sem maradhatnak büntetlenül. Lehetetlen számba venni — mert minden eset, ügy más és más — hányféle módon érvényesiti a jogszabályokat, rendelkezéseket a bíróság. A munkakerülök felelősségre vonása, megbüntetése is csak akkor éri el a célját, ha az elítélt változtat addigi magatartásán. Ám a rendőrségi hírek között a leggyakoribbak közül való ez az idézet: „Közveszélyes munkakerülés vétségének alapos gyanúja miatt büntetőeljárást indítottunk, őrizetbe vétel mellett... Sz. Gy.-né, 21 éves, foglalkozás nélküli büntetett előéletű, szegedi lakos ellen. A gyanúsítottat a bíróság 1985. október hónapban közveszélyes munkakerülés vétségéért 6 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette. Ennek ellenére nevezett életmódján nem változtatott, állandó vagy alkalmi munkát nem vállalt. Szeged város területén csavargott. Létfenntartását alkalmi ismerőseitől kapott kisebb összegekből biztosította. A Szeged Városi Bíróság Sz. Gy.nét 10 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre itélte, valamint elrendelte a korábban felfüggesztett szabadságvesztés letöltését is. Az ítélet jogerős." Vajon mivel magyarázható, hogy aránytalanul magas a hasonlók, a visszaesők száma? Jogászok úgy tartják, a tárgyalótermekben hozott Ítéletek döntően nem befolyásolják a bűnözést, Illetve, mégis, de elég különleges helyzetben. Gyakorlott bíró emlékezett vissza pályakezdő éveire, amelyeket egy kis városban töltött. Munkakerülőkre és más bűnelkövetőkre igen szigorú ítéletet szabott, méghozzá gyorsan, „nem altatta" az ügyeket. Egyszer csak azon kapta magát, nincs munkája, mert akik megdolgoztatták, büntetésüket töltötték, nem maradt szabadlábon egy bűnöző sem. De, hogy eme ítéletekre megjavultak volna a kis város törvényszegői, azt biztosan ma sem lehet állítani. A rendőrségi, bírósági szakemberek egy dologban különösképp egyetértettek — no és sajnos, az élet is őket igazolja —, a büntetések javító, nevelő hatása igazán nem éri el célját. Törvény, intézmény, szervezet nem létezik, amely megvédhetné a büntetéséből szabadult embert, a létező társadalmi előítélettől, a régi környezettől — s az rendszerint gátolja, ahelyett, hogy segítené az új életkezdést —, s az egzisztenciális gondoktól. A divatos szóval beilleszkedési zavaroknak nevezett emberi problémák ezréről tudnak a Csongrád Megyei Bíróság hivatásos pártfogói. Az ő dolguk hivatalból fölkarolni a rászorultakat, egyengetni útjukat, ötük roppant munkáját 100—140 társadalmi pártfogó könnyíti. Az egyik hivatásos kiszámolta; egyegy gondozottjukra havonta mégis 20—25 perc jut (jelenleg mindegyikük közel 100 ember sorsát próbálja jó irányba befolyásolni). A munkakerülök beilleszkedésével kapcsolatban elmondták: olyan szabadult káemkás nincs, akinek ne találtak volna munkahelyet. Mag Edit SZOT-felhívás Ösztöndíj elnyerésére A Szakszervezetek Országos Tanácsa pályázatot hirdet az 1986—87. évi irodalmi, képző- és iparművészeti ösztöndíj elnyerésére. Az ösztöndíj célja, hogy elősegítse a munkáshatalom megteremtésének, megvédésének, fejlesztésének, a szocialista építés nagy munkájának művészi igényű ábrázolását. Segíteni kívánjuk a szocialista és a humánus életmódnak, a történelemben már kialakult értékeit bemutató alkotások létrejöttét, az amatőr művészeti együttesek repertoárját gazdagító művek megszületését. Azok az írók, költők, képző- és iparművészek pályázhatnak, akik eddigi műveikkel, alkotásaikkal már bizonyították tehetségüket, és vállalják az ösztöndíj céljaival megegyező művek létrehozását. A pályázat életkorhoz nem kötött. Képző- és iparművészeti ösztöndíjra egyének jelentkezhetnek. Az ösztöndíj elbírálásánál előnyben részesülnek azok az írók, költők, valamint képző- és iparművészek, akik közvetlen kapcsolatot tartanak üzemekkel, munkahelyekkel, valamint amatőr művészeti csoportokkal, szakkörökkel. Ösztöndijat csak azok a pályázók nyerhetnek, akik az adott esztendőben más ösztöndíjban nem részesültek, illetve korábban nem voltak ösztöndíjasai a Szakszervezetek Országos Tanácsának: Azok, akiknek kérelmét a korábbi években elutasították, ugyancsak a kiírási követelményeknek megfelelően pályázhatnak. A pályázat kiírója a készülő irodalmi pályaművek első kiadási jogát fenntartja kötet, illetve antológia megjelentetésére. A pályázat ideje alatt készült képző- és iparművészeti alkotásokból a SZOT kiállítást rendez. Az ösztöndíj havi összege 5 ezer forint, időtartama egy év. A pályázati kérelmeket legkésőbb 1986. március 15-ig a SZOT kulturális, agitációs és propaganda osztályára (1415, Budapest, VI., Dózsa György út 84'B.) lehet benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell az ösztöndíj időtartama alatt megalkotandó műre vagy művekre vonatkozó tervet, a pályázó önéletrajzát, művészeti munkásságának részletes ismertetését, alkotó tevékenységéről dokumentumokat (fotómásolat, katalógus, tervrajz stb.). A beküldött pályázati anyagokat nem juttatjuk vissza. r írószövetségi megállapodás Jovánovics Miklós a Magyar Írók Szövetségének főtitkára és Motej Sopkin, a Bolgár Írók Szövetsége, valamint Szvetan Petkov, a Bolgár Fordító Szövetség titkára az alkotószövetségek közötti, 1986—87. évre szóló együttműködési munkaterveket írt alá szerdán az írószövetség budapesti székházában. A dokumentum meghatározza az iróküldöttségek cseréjét, a magyar és a bolgár irodalmi folyóiratok együttműködését, a szépirodalom fordítására és kiadására alapított irodalmi vegyesbizottság rendszeres üléseinek időpontját, témáját. Magyar írók utaznak Bulgáriába a gyermekirodalom hetére, a költészet ünnepére, a gabrovói humor és szatíra fesztiválra. Egyházi tanácskozás a vallásszabadságról A vallásszabadság érvényesülésének kérdéséről rendeztek tanácskozást február 17—18-án Miskolcon, a nemzetközi egyházi szervezetek, köztük az Európai Egyházak Konferenciája támogatásával. A 11 ország 26 képviselőjének részvételével, Kürti László református püspök elnökletével megtartott rendezvényről szerdán sajtótájékoztatón számoltak be a Magyarországi Református Egyház Zsinatának budapesti székházában. A kétnapos tanácskozáson megvitatták a vallásszabadság történelmi, jogi és gyakorlati kérdéseit. Hangsúlyozták, hogy a vallás és lelkiismereti szabadság minden ember egyetemes joga, aminek' azonban kapcsolódnia kell az adott társadalmi viszonyok között érvényesülő szabadságjogokkal és állampolgári kötelességekkel. Megállapították, hogy a szocialista országokban a marxista filozófia és az állam részérör egyaránt készség tapasztalható a párbeszéd folytatására. A konferencia résztvevői elhatárolták magukat azoktól a törekvésektől, amelyek a vallásszabadság kérdéseit politikai propaganda céljára akarják felhasználni. (MTI) Ördögi kísértetek (Szép história) Színes magyar film. Irta és rendezte: Maár Gyula. Fényképezte: Márk Iván. Zene: Orbán György. Főbb szereplők: Kozák András, Fehér Anna, Dörner György. Lassan másfél évtizede már, hogy a régi magyar irodalomból vizsgáztam Keserű tanár úrnál. Már nem emlékszem pontosan mi volt a tétel (Bod Péter rémlik), mindenesetre enyhén szólva nem tündököltem. Keserű tanár úr elhallgatott egy darabig. „Nézze tanár úr" fordult hozzám konsternáltan és jóakaratúlae ..ezt most felejtsük el egy időre. Jöjjön vissza legközelebb." És nem írt be semmit az indexembe. Hársfatea köhögősöknek Hársfaiéi köhögősnek, csipkeszörp az influenzásnak, méhpempős méz megfázásra, Richtofil a fájós lábra — mindezt a megye egyetlen gyógynövényszaküzletében kínálják a panaszokra, és még sok minden egyebet. Ezren is megfordulnak ott naponta, különösen ilyenkor, télen. Százhúszféle teát, sokféle gyógyszörpöt, koncét keresnek öregek és fiatalok — ok „pattanás elleni csodakenöesökct", és a Lenin körúti kis holt három, hozzáértő eladója mindenkinek ad •.gyógyírt" vagy tanácsol. Felvételünk a füszcrillatú kis boltban készült Maár Gyula új filmjében a Mokép sillabusza szerint a történet alapja Eurialus és Lucretia széphistóriája, a versrészletek (közöttük például a gyönyörű „Bocsásd meg Úristen...") Balassitol valók, a cim meg Bornemisza Péter nevezetes könyvét idézi. A régi magyar irodalom kitűnő ismerője, Nemeskürty István A magyar népnek, ki ezt olvassa című művében e könyvről többek között azt írja, a szerző egy új kor küszöbén áll, s a magyar széppróza egyik legelső nagy darabját jelentő eme alkotása „a lelki problémák tengerén hányódó, új típusú ember megnyilatkozása, aki hasztalan áhítozik a lélek édes csendességére, ami úgy árad Botticelli képeinek hangulatából." Mivel Nemeskürty István pompásan ismeri a szóbanforgó kort és műveit (Keserű tanár úr pláne), utóbbival kapcsolatos régi élményem igen sajátos, mondhatni jelképes értékű fénytörést kapott most e film láttán. Az ember, először is, ki tudja hányadszor, elcsodálkozik azon: miért lehet vajon, hogy egyébként kiváló rendezők olyan forgatókönyvszörnyszülemények megírására vállalkoznak, melyek nemcsak nevükhöz, de jelen esetben például a klaszszikus szépirodalmi mintát jelentő művekhez is mélységesen méltatlanok? Mert az ördögi kísértetek egyébként ..kosztümös" XVI. századi film lenne, hol a főhős nemesúrról és tetteinek mozgatórugóiról kábé százszor kevesebbet lehet megtudni, mint a feleséget alakító Fehér Anna különben igen formás meztelen testének vonzó anatómiai részleteiről. Lón még egv rejtélyes fiatalember, akiről nem tudni, mi módon kerül a birtokra, ám ott mindenesetre elcsá bítja az asszonyt, ami nem kerül különösebb erőfeszítésébe, jóllehet előzőleg néhány levelet váltanak. (Szép merített papíron, láthatóan golyóstollal írva.) Azután akad még török követ is, ki tőrül metszett orosz dialektusban beszél, egy roppant zavaros összeesküvési (vagy hasonló) ügy, egy eszelős pap, hivatalos prostituált szép kék szemfestékkel (feltehetően a Max Factorcég korabeli leányvállalatának terméke) — továbbá sok-sok, látszólag stílusos utalás paráznaságra, ördögre, baljós jelekre. Tivornyák, kupák az asztalon, szép szerelmi história, közben nyilvánvalóan áhítozás a lélek édes csendességére, mindaddig, míg haza nem jó a zordon férj és természetesen agyongyitkolássza a kikapós asszonyt. Hogy a felsoroltak mi módon állnak össze, ne kutassuk. Ugyanis sehogy. A jó stílusérzék fabatkát sem ér, ha kínvallatásban ordító dramaturgiai hibák tömkelegével, értelmetlen cselekményszövéssel és a szándék dacára kimondottan komikus jelenetek sorozatával párosul. A film azért (is) tökéletes kudarc, mert a literatúrai alapanyag sem igazán következetes felhasználásra, sem továbbgondolásra, sem átértelmezésre nem bizonyul alkalmasnak: egyszerűen kicsúszik Maár Gyula kezéből. Pedig a kor izgalmas, magyar irodalmi teljesítményei nyelvünk, kultúránk csodálatos ős-bázisail jelen'ik Üzenem Keserű tan.u írnak: ha jó vagy inkább rossz sorsa az Ördögi kísértetek e változatának közelébe veti, ismételje meg azon a régi vizsgán elmondottakat. És írja be az indexbe is Domonkos László 29