Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

4 27 Csütörtök, 1986. február 20. Pártnapokról jelentjük II közösségek érdeke a megújulás Antalffy György előadása Kisteleken A politikai kérdések iránt jaink, igy a gazdaságiak is, érdeklődő pedagógusok tol- nagyon lényegesek. Ahhoz tölték meg tegnap, szerdán ismerni kell a valóságos fo­délután a kisteleki művelő- lyamatokat, hogy a gazdasá­dési ház előadótermét, akik gi és a társadalmi élet poli­nemcsak a városi jogú nagy- tikai eszközökkel irányít­község tantestületeiből, ha- ható legyen. Az intézmény­nem a vonzáskörzeti kisköz- rendszerek tökéletesítése ré­ségekböl jöttek össze, hogy vén mind eredményesebben meghallgassák országgyűlési tud az állam a gazdasági élet képviselőjük, Antalffy fellendítésének segítője len­György, az Országgyűlés jo- ni. A gyorsabb fejlődéshez a gi és igazgatási bizottsága piaci viszonyok elismerése elnökének pártnapi előadá- és felismerése elengedhetet­sát. len, mely időlegesen szülhet Azzal kezdte beszédét, ellentmondásokat, de a szo­hogy megkönnyiti dolgát a c'ahsta allam jo szabályo­jól tájékozott hallgatóság, za?sal ezeket feloldja. Az ezért a gazdaságpolitika 'dolegesen fellépő arányta­legfóbb kérdéseiről szól, s 'adagok és egyenlőtlenségek részletesebben arról, hogy el!enere a vállalkozások tá­rni az állam szerepe a gaz- ™°gatasaban vagyunk érde­daságban. Ez a szocialista keltek­építés szempontjából igen Az Országgyűlés jogi és lényeges kérdés! S mint jo- igazgatási bizottságának el­gász, és egyben a törvény- nöke befejezésül a jogalko­hozó testület tagja, szűkebb tás és a törvényhozás idősze­munkaterületével, a jogai- rü kérdéseiről beszélt, új kotással is foglalkozik, mely vag.V korszerűsítésre való mint ez tudvalevő, szorosan törvények előkészületeiről, kapcsolódik a gazdálkodás- Ezután Papp István, a kis hoz. Antalffy György hangsú­lyozta: gazdálkodásunkat az eddiginél is jobban kell jel­lemeznie a hatékonyságnak, hogy valóban sikerüljön a népgazdaság egyensúlyi helyzetét tovább javítani, sőt megszilárdítani, s ered­ményeink révén elérni, hogy a belföldi felhasználás ne csökkenjen tovább. E gon­dolatmenetbe tartozik két igen lényeges cél: az élet­színvonal érzékelhetően ja­vuljon, és ezzel együtt fenn­tartsuk a teljes foglalkozta­tottságot. Ehhez növekvő erőforrásokra lesz szüksé­günk, mely csakis a jobb munkából származhat. Érve­ket sorakoztatott föl annak bizonyítására, hogy jelentős tartalékok vannak a jobb teljesítményekre ösztönző érdekeltségi rendszerek megteremtésében, alkalma­zásában. A műszaki fejlődós előmozdítása, a munka mind racionálisabb megszervezése elképzelhetetlen az átképzés, a továbbképzés nélkül. A munkaerő átrendeződése — mint tudjuk — olykor gaz­dasági szükségszerűség, még­sem megy könnyen. Be kell látnunk, hogy a munkához való jog nem azonos a meg­levő, a megszokott munka­helyhez való joggal. Ezek után foglalkozott az­zal, hogy az államnak, a szo­cialista államnak milyen szerepe van a gazdasági életben. Fölhívta a figyel­met arra, hogy politikai cél­teleki pártbizottság titkára a városi jogú nagyközség ed­digi gyarapodását és várha­tó fejlődését körvonalazta. B. Gy. Gy. Értéket mentő sátorgarázs Üjfajta, úgynevezett ön­hordó sátorgarázsok sorozat­gyártását kezdte meg a bu­dapesti Háfém Ipari Szövet­kezet. A viszonylag egysze­rű berendezést az Észak­pesti Áfész két dolgozójának szabadalma alapján készítik. Eddig az úgynevezett közép­kocsikra, a Skoda, Lada, Wartburg és Dacia típusú személyautókra fejlesztették ki, és most készülnek a to­vábbi típusok mintapéldá­nyai. Az önhordó sátorgarázs lé­nyegében egy nagyobb mé­retű csomagtartó, amely te­hát a teherhordás céljait is szolgálja. A naponkénti, vagy a huzamosabb idejű leálláskor a csomagtartóele­mek átrendezésével rövid idő alatt a gépkocsi fölé fe­szíthető ponyva tartórácsa alakitható ki belőle. Nagy előnye, hogy mivel a pony­va nem feszül a jármű le­mezére, a takaró alatt bizo­nyos mértékű széljárás van, tehát az autó szárazon tá­rolható. Használata nyáron is célszerű: ha például a gépkocsi tűző napon áll, a legnagyobb melegben is vi­szonylag hűvös marad a jár­mű belseje. A szerkezet zárt egységet alkot, aminek kő vetkeztében, a letakarás után, rejtett helyen lelaka tolható, tehát lopás ellen is nyújt bizonyos védelmet. Különleges címkék Különleges címkét kell ragasztani a nyugati export-gyufás­dobozokra, ezt azonban csak egyedi ragasztással, lassú, ké­zi munkával lehetett eddig megoldani. A szegedi gyufa­gyár tmk-műhelyének szerelői korábban is számtalan gé­pet, berendezést készítettek a gyártás könnyítésére és kor­szerűsítésére, most is hasonlóra vállalkoztak. Saját terve­zésű automata berendezésük 200 ezer dobozt címkéz majd föl egy műszak alatt, kevesebb munkával és fáradsággal. Felvételünk a tmk-mühelyben készült Nőtt a fűszerpaprika­termelési kedv Újra ragyognak a „piros arany" karátjai tudósítás óriási mértékben megnövelte Kun Béla és a KMP népszerűségét. Egy hónapot bör­tönben tolt; ez alatt az idő alatt válik pártja a magyar politikai élet egyik döntő tényezőjévé. Amikor márciusban a polgári köztársaság hely­zete tarthatatlanná válik, a szociáldemokrata vezetők a börtönben keresik fel őt. Nélküle, s a kommunisták nélkül már nem lehet kiutat ta­lálni a kül- és belpolitikai válság teremtette zsákutcából. A kiút: a két párt egyesülése, a munkáshata­lom megteremtése, és a Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltása. Azok az emberek, akik ekkor vállalták a felelősséget a reménytelen helyzet­be került ország sorsáért, jól tudták: a magyar proletárállamnak önmagában nincs esélye a fennmaradásra. A kivívott hatalom akkor tart­ható fenn, a szocializmus sorsa Magyarorszá­gon akkor menthető meg, ha az orosz és a ma­gyar forradalmat hasonlók követik Európa más országaiban — Ausztriában, Németországban, Olaszországban. Ennek lehetőségével számoltak is a Tanácsköztársaság vezetői. Éppen a külső tényező döntő fontossága miatt választotta Kun Béla a külügyi tárcát a Tanács­köztársaság kormányában. Ezen a ponton hihe­tetlen rugalmasságot tanúsított, a legkisebb rést is kihasználta a Tanácsköztársasággal szem­benállók frontján. Igyekezett megakadályozni, hogy az antanthatalmak és szövetségeseik ösz­szehangolt támadást indítsanak a magyar mun­kásállam ellen. Erőfeszítéseket tett arra, hogy megszilárduljon a kapcsolat az akkor (még egyetlen számba jöhető szövetségessel — Szov­jet-Oroszországgal. Tevékenysége nem korlátozódott a külügvek irányítására. Funkciójától függetlenül, ö volt a Tanácsköztársaság első embere, ö dolgozta ki az új állam eszmei-ideológiai alapjait; ő mondta ki a döntő szót a hadvezetés ügyeiben, ö őr­ködött a legéberebben azon, hogy a munkás­mozgalom nehezen összekovácsolt, életbevágóan fontos egységét ne bomlasszák fel a mindenna­pok hatalmi rivalizálásai szociáldemokraták és kommunisták között. Amellett ott volt mindenütt, személyesen, ahol a munkáshatalom lényeges eseményei történtek, és saját személyiségének erejével alakította azokat. Hol Csepelen, hol Sopronban, hol Gö­döllőn tűnt fel tömzsi alakja. A szolnoki híd mellett gépkocsiját találat érte, a mellette ülő sofőr meghalt; Kun Béla folytatta a frontláto­gatást, hogy erőt, elszántságot öntsön a vörös­katonákba. 'Nem a magyar népen, és nem a Tanácsköz­társaság vezetőin múlott, hogy az első munkás­hatalom nem tudott fennmaradni. A négyéves világháborúban kimerült ország a külső katonai túlerővel szemben gyengének bizonyult. A ro­mán királyi hadsereg támadásának következté­ben a Tanácsköztársaság kormánya 1919. augusztus l-jén lemondásra kényszerült. Kun Béla életében ezután az emigráció nehéz évei következtek. Bécs, Moszkva, Berlin életé­nek új állomásai. Üj közegbe kerül: a nemzet­közi kommunista mozgalom vezérkarába. Ebben az időben a kommunista pártok tevékenységét a Kommunista Internacionálé (Komintern) han­golta össze és irányította. Kun Béla a Komin­tern egyik vezetőjeként a nemzetközi kommu­nista mozgalmat szervezve, különböző feladato­kat oldott meg. Illegálisan utazgatva Európában, fontos szerepet játszott a német, csehszlovák, román, bolgár és más pártok életében. Természetesen nem szakadt el a magyar kom­munista mozgalomtól sem. Az illegalitás és ül­döztetés gyötrelmesen nehéz helyzetében lévő KMP-t belső problémák is marcangolták Kun Igazi „paprikás" hangu­lat alakult ki az elmúlt években a fűszernövény ter­melése, felvásárlása és for­galmazása körül. Hiszen, ha másra nem, arra bizonyára mindenki emlékszik, tavaly sokszor kellett szaladgálni a hamar téves következteté- termelnek nagyüzemi gaz­pörköltbe valóért. Szeren- sekre ragadtathatjuk ma- daságok. Az öntözés a kis­csének számított, ha sike- gunkat. Fontos tudni, hogy parcellákon legtöbbször rü'lt is kapni... Aki a pnp- a terület nyolcvan százaié- elváltaién nem oldható meg. rikacsinálás tudományáról kán a háztáji és részes mű- Ez viszont a termelés biz­csak az üzletek polcai mel- velés termeli meg a nyers tonságát sokszor kritikussá lett hallott valamit, az is fűszerpaprikát. Márpedig ez teszi. A folytonos érésű faj­hamar félreverte a vészha- a forma csak addig mukö- ták meghonosításával is a rangot. De mielőtt „csípő- dik zavartalanul, míg a ter- kisgazdaságok adottságai­sebb" hangulatba ringat- melők úgy érzik, megtalál- hoz igyekeznek igazodni a nánk magunkat, jobb, ha ják a számításukat ebben a termeltetők. Jó minőségű kimondjuk, nem igaz a hét munkában. Tavalyelőtt nyers paprikát csak kézi be­szűk esztendő teóriája a azonban a tisztességes ha- takarítással lehet garantál­paprikára, úgy tűnik, há- szon egy csapásra elmaradt, ni, ez pedig a háztáji és a romra kell módosítani a Legtöbb helyen még a rá- részes művelés keretei kö­mondást. forditási költségek sem té- zött oldható meg leginkább. De kanyarodjunk vissza rűltek vissza. A termelök Elsősorban a feldolgozásban az elejéhez, vagyis ahhoz drasztikusan reagáltak az jelent problémát, hogycsök­az időszakhoz, amikor még elmaradt haszonra: sokan ken a palántázott területek rekordokat jegyeztek be a felhagytak a termeléssel, aránya. Ez egyrészt a ter­paprikatermelés történeté- Tavaly már csak 3 ezer 660 melés biztonságára ván ne­be. Utoljára 1982-ben volt hektárra tudtak' szerződést gatív hatással. ilyen esztendő. Akkor 44 kötni. A bizonytalan haszon ^ termelési kedv alakitá­ezer tonna nyers fűszerpap- nem ösztönzött a termelés- sában fnntos tényező az a rika termett környékünkön. re. gazdasági társulás, amit Eldönteni, hogy ez sok-e, Amit a természet elron- ¡gg2 őszén hoztak létre A vagy kevés, nem amatőrök- tott, megpróbálta az ember r(lprikafeldolgozó vállalaton nek való feladat, szakembe- helyrehozni. Úgy döntöttek kivül három termelöszövet­rek határozták ugy, hogy a termeltetők, hogy a felvá- kezet és egy állami gazda­bőven elég, mert a követke- sárlási árak emelésével meg- ság volt ^ aiapító tagok ző esztendőben már 6 ezer próbálják ismét növelni a hözött Jelenleg már har­tonnával kevesebbre kötöt- termelési kedvet. 1985-ben minckilenc tagot számlál a tek szerződést. Abból az két lépcsőben 17 százaié- társulás Legutóbb a Mo­egyszerű igazságból kiindul- kos áremelést hajtottak nimpex Külkereskedelmi va, hogv csak annyit érde- végre. így a betakarításkor vállalat nyert felvételt, mes termeltetni, amennyit már 9,60 forintot fizettek az amivei a termelés a feldol­el is tudunk fogyasztani, első osztályú paprika kiló- gozás és az értékesítés lán­Mondhatjuk, körültekintően jáért. De gyors fordulatot coiata vait teljessé spekuláltak, de egy vala- így sem sikerült elérni. En- ' mit mégis kihagytak a szá- nek a lépésnek nem lett mításból: az időjárást, ami rögtön gyakorlati jelentősé- Az igazgatótanács az el­becsülettel megharmadolta ge, mert akkor hozták, múlt esztendőkben nem ul­az 1983-as termést. amikor a magról vetett pap- hetett a babérjain, volt mi­* rikák már a földben voltak. rö1 döntenie. A Tiszán tuli Nagy gond még nem lett Hogy ezt a hibát legköze- területek novekedese pelda­belőle, hiszen az előző évi lebb elkerüljék, most már u'l azt eredményezte, hogy a tartalékokból maradt vala- novemberben határozatot társaság gorzsai szárítóüze­mennyi. Hogy később se ke- hozták arról, hogy az idén mére az eddigieknél lénye­rüljenek bajba, a következő 11 forintot fizetnek a nyers 8escn nagyobb teher nehe­évben már megemelték a fűszernövény kilójáért. Az zedik az idei évtől kezdve, szerződött mennyiséget 42 időben tudatosított áreme- H°gy a nyersanyag-átvételi ezer tonnára, hogy a kiesett lés és az elmúlt évi jó kö- lehetőségeket javítani tud­mennyiséget pótolni tudják, zepes termés, úgy tűnik, is- iák, úgy döntöttek: a már De mégsem így sikerült. A mét meghozta a termelői meglevő nagy teljesítményű tavalyelőtti év minden bi- kedvet 1986-ban várhatóan szárítóberendezés mellé egy zonnyal fekete betűkkel ke- nem lesz gond. A Szegedi kisebb kapacitásút is beál­rül be a paprikások törté- Paprikafeldolgozó Vállalat b'tanak még ebben az év­nelemkönyvébe, s a legkri- a tavalyinál 30 százalékkal ben- 12 ezt'r tonna nyers tikusabb jelzőt illesztik mel- nagyobb területre, csaknem paprika feldolgozására té­lé. Már a kora tavaszi fagy 4 ezer 700 hektárra kötött s^k 'gy alkalmassá a gor­jelentősen megtizedelte a szerződést. zsai egységet. Döntés szüle­veteményt, amit meghagyott * tett nemrégiben arról belőle, azt a legtöbben kény- A termelési kedv vissza- is, hogv a növek­telenek voltok kiszántani, térésével párhuzamosan a vő termelési kedv megtar­úgy tönkrement. De a baj hagyományos termőkörzet is tása érdekében az idén nem nem járt egyedül: a meg- átalakulóban van: elsősor- alkalmazzák a termelőkkel maradt termés nagyját az ban megyénk Tiszán túli szemben a 10 százalékos fel­aszályos nyár ragadta el. részén és Békés megye kö- vásárlási árvisszatartóst. így a számítottnak csak zelebb eső területein műkő- Vagvis egy összegben az át­harmada kerülhetett a pap- dő gazdaságok igvekeznek vételkor kifizetik a teljes rikamalomba. részt vállalni az alaDanvag vételárat. Itt most meg kell állnunk termesztésében. Gondot Mi várható 1986-ban? Az egy pillanatra, s szót ejteni okoz azonban, hogv kevés előzetes becslések alapján arról, mi jellemzi a szegedi helyen — a termőterületnek 42 ezer 600 tonna nyers fű­tájkörzetet, mert enélkül mindössze 20 százalékán — szerpaprikára számítanak. Az őrleményalapok az ez évi biztonságos, kiegyensú­lyozott termeléshez rendel­kezésre állnak. Az idén te­hát nem lesz fennakadás a fűszerpaprika-ellátásban. Az elmúlt években az új alapanyag megérkezéséig ki kellett söpörni a padlást. Most azt szeretnék elérni, hogy kel'lő mennyiségű tar­talék készletek álljanak ren­delkezésre. Ennek érdeké­ben a Szegedi Paprikafel­dolgozó Vállalat már meg­kezdte a vetőmag szállítá­sát a gazdaságoknak. Ígérik, hogy március közepéig min­denhová mégérkezik a ki­váló minőségű, fémzárolt szaporítóanyag. Kedvező időjárás esetén már március végén megkezdhetik a gaz­daságok a magvetést. Ügy tűnik, helyes gazda­sági stratéeiával a termelés, a felvásárlás, az értékesítés körültekintő összehangolá­sával sikerül visszaszerezni oaprikatermelés rangiát. Béla nem jöhetett haza: azonnal felismerték volna. Bár minden tőle telhetőt elkövetett, hogy a távolból is lépést tartson a hazai események­kel, nem mindig sikerült neki reálisan felmér­ni a magyar kommunista párt szerepét és le­hetőségeit. Ebből fakadtak azok a hibásnak bi­zonyult értékelések, amelyek kedvezőtlen hatás­sal voltak a KMP harcaira. Nem tudta elkerül­ni az emigránssors másik betegségét — a vere­ség miatti bűnbakkeresést, az azonos elvűek egymás közötti torzsalkodását — sem. Akár­csak történelmi sorstársai, Rákóczi és Kossuth, ő is sok energiát elfecsérelt olyan harcokra, amelyek jobb sorsra érdemes embereknek okoz­tak keserűséget, és ártottak a közös ügynek. Az utókor olykor túlzottan dramatizálja ezeket a küzdelmeket, elfelejtkezvén arról, hogy itt egy olyan jelenségről van szó, amely gyakorlatilag minden politikai emigráció elkerülhetetlen ve­lejárója. 'A Szovjetunióban élt, hosszú éveken át a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő har­cosának kijáró tisztelet és megbecsülés övezte őt. azután jöttek azok az évek, amelyeket az utókor a „személyi kultusz" időszakának nevez. Amikor nem számított sem a korábbi érdem, sem az egyéni politikai elkötelezettség: az em­berek sorsát a beteges gyanakvás, az' önkény ki­számíthatatlan szeszélye sodorta, mint vihar a levelet. Kun Bélát 19371 június 29-én letartóztatták — törvénytelenül, hamis vádak alapján. Halálának körülményei mindmáig ismeretlenek. Csak egy bizonyos: börtönben pusztult el. Rehabilitáláséra az SZKP XX. kongresszusá­val egy időben. 1956 februárjában került sor. Azóta foglalhatja el helyét a magyar történelem nagyjai között. Borsányi György S ha az időjárás is üey akarja, az idén minden egvütt van ahhoz, hogv a „piros arany" karátjait sikerüljön ismét fényesre szidolozni. Hiszen a Daori­katermelés körűt kialakult hangulat ma már egyálta­lán nem „csípős" ... Rafai Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents