Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

4 Csütörtök, 1986. február 20. Szovjet-lengyel tárgyalások Moszkvában Mihail Gorbacsov fogadta Zbigniew Messnert * Moszkva (MTI) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában fogadia Zbig­niew Messner lengyel mi­niszterelnököt. A találkozón megállapí­tották, hogy a szovjet—len­gyel együttműködés egyre szélesebb körűvé válik, s állandóan új formákkal gyarapszik. Hangsúlyozták, hogy még energikusabb in­tézkedésekre van szükség a KGST-tagországok tudomá­nyos és műszaki fejlesztési programjának végrehajtása érdekében E program meg­valósítása összhangban áll a szovjet és a léngyel nép legfontosabb érdekeivel, elő­segíti mindkét ország, s az egész szocialista közösség gazdasági fejlődésének meg­gyorsítását. A nemzetközi kérdések áttekintése során Zbigniew Messner országa támogatá­sáról biztositotta a Szovjet­uniónak azt a javaslatát, hogy az évszázad végéig maradéktalanul számolják fel a nukleáris fegyvereket. A szívélyes légkörű talál­kozón minden megvitatott kerdésben teljes volt az egyetértés a két fél között. A megbeszélés ismét meg­mutatta, hogy szovjet és lengyel részről is a két nép közötti sokoldalú együttmű­ködés és testvéri barátság erősítésére törekednek. Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke szer­dán Moszkvában megbeszé­lést folytatott Zbigniew Messnerrel. A kormányfők kölcsönö­sen tájékoztatták egymást országaik társadalmi és gaz­dasági fejlődéséről, az SZKP XXVII. és a LEMP X. kongresszusának előkészü­leteiről. Fokozódik a francia beavatkozás Csádban Párizs (MTI, TASZSZ) Az Egyesült Államok hat­hatós támogatásával fokozó­dik a francia hadsereg be­avatkozása Csád belügyei­be. A legutóbbi jelentések sze­rint a francia kormány az elmúlt napokban ötszá? fő­nyi intervenciós erőt kül­dött a közép-afrikai ország­ba, és újabb gépekkel erő­sítette meg Csádban állomá­sozó légierejét is. A „Héja" fedőnevű hadművelet kere­tében jelenleg legalább 12 Jaguár, illetve Mirage—1 tí­pusú francia vadászgép ál­lomásozik a n'dzsamenai re­pülőtéren, illetve a csádi főváros környékén. Francia részről arra hivatkoznak, hogy a gépek úgymond a n'dzsamenai repülőtér vé­delmét szolgálják a csádi felkelők hétfői bombatáma­dását követően. Az amerikai kormány a csádi konfliktus kiújulásá­val Líbiát vádolja, es a leg­melegebb szavakkal üdvö­zölte a francia beavatkozást. Amerikai részről nyomban közölték, hogy meggyorsít­ják a csádi vezetésnek szánt katonai segélyek folyósítá­sát. Bemard Kalb amerikai külügyi szóvivő szerint Wa­shingtonban azt fontolgat­ják, hogy a kongresszus ál­tal korábban megszavazott segélyen kívül „mi egyebet tehetnének még" a Hisszen Habré vezette n'dzsamenai rezsim megtámogatására. Amerikai hírügynökségi és lapjelentések utalnak rá: a Reagan-kormány örömmel használja ki az újabb lehető­séget a Líbiával szembeni fellépésre. Hisszen Habré csádi elnök szerdán felkérte az Afrikai Egységszervezetet, hogy a tagállamok külügyminiszte­reinek jövő heti értekezletén tűzze napirendre a csádi polgárháború újabb fellán­golásának kérdését. A hírt az AESZ székhelyén, Addisz Abebában közölték. A szer­vezet korábban több sikerte­lennek bizonyult kísérletet tett a Csádban egymással szemben álló felek közötti közvetítésre. A n'dzsamenai repülőteret ismét megnyitották a pol­gári járatok előtt — közölte Abidzsanban az Air Afrique légitársaság szóvivője. Hoz­zátette, hogy kijavították a bombázás következtében megsérült kifutópályát. Mi történt a Lermontovval? A TASZSZ különtudósítójának beszámolója a szovjet hajó katasztrófájáról A brit Charter Travel Company által bérelt, Syd­ney és Üj-Zéland között elsüllyedt szovjet hajó, a „Mihail Lermontov" fedél­zetén tartózkodott Igor Szerebrjakov, a TASZSZ különtudósítója. A „Mihail Lermontov" katasztrófájá­ról küldött anyagát szer­dán tette közzé a szovjet hírügynökség Szerebrjakov beszámolt ar. ról, hogy a hajó fedélzetén 409 ausztráliai utas tartóz­kodott. a fele idős ember, a legidősebb 97 esztendős. Ezért volt rendkívül fontos, hogy ne törjön ki pánik, amikor a hajó léket kapott. A hajó vasárnap délután indult el Picton kikötőjéből a Cooik-szoros irányába. Ezen a vízi úton a hajók általában révkalauz segítsé­gével jutnak át. Ennek meg­felelően a parancsnoki hídon tartózkodott Don Jameson, a kikötő tapasztalt révkalauza. A hajó teljes sebességgel haladt, amikor egy víz alatti szikla felhasította az orr­részét. Tíz méter hosszú lék keletkezett. A legénység azonnal lezárta a fenék re­keszeit, s egy időre sikerült is megállítani a víz betöré­sét. A kapitány úgy döntött, hogy teljes gőzzel a sekély part felé irányítja a hajót. Már csak néhány száz mé­ter hiányzott, amikor a víz betört a gépházba és leállt a hajtómű. A hajó kezdett sodródni a mély víz felé. A révkalauz időközben ér­tesítette az új-zélandi ható­ságokat a szerencsétlenség­ről, hajók siettek a hely­színre. Az utasok, akiket korábban igyekeztek meg­nyugtatni, s akikkel közöl­ték, hogy gyülekezzenek a felső fedélzeten, illetve a hajó nagytermében, meg­kapták az utasítást a hajó mély hiányzott közülük, elhagyására. A mentőcsóna- sorsa azóta is ismeretlen. kok addigra már a voltak. A megdőlt hajóról Az új-zélandi hajókon már a személyzet tagjai az szolgálták fel az új-zélandi ... „z„ , „i szakacsok áltál keszitett ka­utolso utasokat mar kezben ... , . ,». »»• vet es szendvicseket. A „Mi­kellett leadogatni, mivel a haiI Lermontov" orvosa el­hágcsó a dőlés miatt nem látta a sebesülteket, szeren­érte el a csónakokat. Az uta- cséré komoly sérülés alig sokat azonnal az új-zélandi akadt. Hajnalra Wellington­hajókra szállították, majd a ba érkeztek a szovjet és az személyzet is megkapta a új-zélandi tengerészek kö­paranesot a hajó 'elhagyásé- zös munkájával megmentett ra: utoljára a matrózok emberek — írta Szerebrja­szálltak csónakba. Egy sze- kov. Sindermann Bonnban 0 Berlin (MTI) Horst Sindermann, az NDK Népi Kamarájának el­nöke szerdán délelőtt parla­menti küldöttség élén Bonri­ba utazott. Személyében az eddigi legmagasabb rangú NDK-vezető tárgyal a nyu­gatnémet fővárosban. Berlinben remélik, hogy a háromnapos látogatás alatt lezajló számos megbeszélés elősegíti a két német állam kapcsolatai fejlesztésében meglevő lehetőségeknek a ki­használását. a viszony rende­zésének útjában álló akadá­lyok csökkentését. Áprilisban BVT-ülésszak 0 Szófia (MTI) Április 24—27. között Szó­fiában tartja következő ülés­szakát a Békevilágtanács — jelentette be szerdai szófiai sajtótájékoztatóján Romes Csandra, a iBVT elnöke. Romes Csandra hangoztat­ta, hogy a szófiai tanácsko­zásig tartó időszakban erősí­teni kell az amerikai „csil­lagháborús" tervekkel szem­ben kibontakozott küzdelmet. Méltatta a legutóbbi szovjet békekezdeményezések je­lentőségét. Kiemelte, hogy Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának ez év január 15-én elhangzott nyi­latkozata erősíti azt a re­ményt, hogy az emberiség egy békésebb századot kezd­het majd el. Romes Csandra rámutatott, hogy a nukleáris fegyverektől mentes övezetek létesítése fontos lépés lenne a teljes leszereléshez vezető úton. Megemlékezés © Moszkva (MTI) Rajnai Sándor, hazánk szovjetunióbeli nagykövete szerdán fogadást adott a moszkvai magyar nagykö­vetségen a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírásának 38. évfordulója, továbbá Buda­pest felszabadulásának 41. és Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából. A magyar—szovjet barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés évfordulója alkalmá­ból ünnepi gyűlést tartottak Leningrádban, a Barátság Házában. Az ünnepséget az SZMBT leningrádi tagozata szervezte. Sajtótájékoztató Belgrádban Júniusban tartják a jugoszláv kommunisták XIII. kongresszusát 0 Belgrád (MTI) A JKSZ XIII. kongresszu­sát június utolsó hetében tartják meg, Belgrádban. A kongresszus négynapos lesz. A tanácskozáson 2,2 millió tag képviseletében 1750 tel­jes jogú küldött vesz majd részt, és 130 kommunista és munkáspárt, szocialista, szo­ciáldemokrata, haladó párt és mozgalom delegációját hívták meg. Mindezeket Dimcse Be­lovszki, a JKSZ KB Elnök­ségének titkára közölte szerdai belgrádi nemzetközi sajtóértekezletén. Kiemelte, hogy a kongresszus négy témakörre összpontosítja majd figyelmét: kijelöli a jelenlegi társadalmi-gazda­sági válságból végleg kive­zető utat, meghatározza a szocialista önigazgatás poli­tikai rendszere tökéletesíté­sének és gazdasági mecha­nizmusa fejlesztésének irá­nyát, elemzi a párt- és ál­lami szervek hatékonyabb működését szolgáló intézke­déseket, és a JKSZ-t — egyebek között új szerve­zeti szabályzat elfogadásá­val — a mai követelmé­nyekhez jobban igazodó párttá teszi. Dimcse Bélovszki kifej­tette, hogy az ország jelen­legi gazdasági nehézségeit csak gazdasági szabályzók érvényesítésével lehet meg­szüntetni, a nyilatkozatok, állásfoglalások semmit sem érnek. Éppen ezért rendkí­vül jelentős az a tény, hogy ez év elejétől életbe lépett számos ilyen rendelkezés, köztük a tervezésről, a de­vizarendszerről, a bank- és hitelpolitikáról, a fejletlen köztársaságoknak nyújtan­dó központi segélyről, a kül­kereskedelmi hálózat szer­vezéséről szóló szövetséei törvény. Ezek azonban csak az év második felében érez­tetik kedvező hatásukat. A KB-elnökség titkára végül arról tájékoztatott, hogy a jövő hét végén nyil­vánosságra hozzák és a párt alapszervezeteiben vitára bo­csátják a központi bizottság két kongresszus között vég­zett munkájáról szóló beszá­molótervezetet, valamint a JKSZ szervezeti szabályza­tának módosítására tett ja­vaslatokat. Emlékeztetett arra. hogy a központi bi­zottság kongresszusi irány­elveiről már hosszabb ideje folyik a vita. KUN BÉLA TÉR — aki Párizsból érkezett Ró­MOSZKVÁBAN mába — a Vatikánban ma­Születésének 100. évfor- gánjellegű megbeszélést dulója alkalmából Kun Bé- folytatott a katolikus egyház­Iáról, a magyar és a nemzet- fővel, majd külön tanácsko­közi munkásmozgalom ki- zott Agostino Casaroli bíbo­emelkedő alakjáról neveztek rossal, vatikáni államtitkár­éi teret szerdán Moszkvában, ral. Mivel mindkét tannesko­A szovjet főváros kujbisevi zás magánjellegű volt, a kerületének terén tartott megbeszélésekről nem adtak névadó ünnepségen Igor Bu- ki hivatalos közleményt. A gajev, a moszkvai városi ta- libanoni elnököt az este fo­nács elnökhelyettese mon- lyamán — Dzsemajel kérésé­dott beszédet. ELÍTÉLŐ HATÁROZAT Az amerikai szenátus szer­dán túlnyomó többséggel el­fogadta azt a határozatter­re — fogadta Craxi minisz­terelnök is. FRANCIA KORMÁNY­ÁTALAKÍTÁS Francois Mitterrand fran­vezetet, amely elítéli a Mar- cia elnök három héttel a cos-kormányzatot a Fülöp- nemzetgyűlési választások szigeteken megtartott válasz- előtt kisebb kormányátalakí­tás során tanúsított erősza- tást hajtott végre. Az Alkot­kért és csalásokért. Bár Ro- mányjogi Tanács elnökévé bert Dole. a republikánus nevezte ki Róbert Badinter többség vezetője szerint erre igazságügy-minisztert. iHe­még nincs „teljes és végle­ges bizonyíték". DZSEMAJEL RÓMABAN II. János Pál pápa és Craxi olasz miniszterelnök szerdán fogadta 'Dzsemajel libanoni elnököt. A libanoni államfő lyére új igazságügy-minisz­terként Michel Crepeau ke­reskedelmi, kézműipari és idegenforgalmi miniszter került. Az ő helyét a minisz­térium élén Jean-Marie Bockel eddigi államtitkár vette át. Egy nagy forradalmár Száz éve született Kun Béla Neve megtalálható sok ország lexikonaiban, hazánkban utcák, terek, intézmények őrzik em­lékét, és se szeri, se száma a róla elnevezett brigádoknak. A róla szóló, vagy az ő írásait tar­talmazó könyvek is megtöltenek ma már egy könyvespolcot. Születésének századik évforduló­ján mégis helyénvaló röviden áttekinteni egy világtörténelmi fordulattal összefonódó életútját. Kun Béla egy erdélyi kis faluban. 1886. február 20-án látta meg a napvilágot. Diákéveit a ko­rabeli Magyarország rangos oktatási intézmé­nyeiben, a zilahi és a kolozsvári gimnáziumok­ban — töltötte. Az érettségi után egy évig diá­koskodott a kolozsvári egyetemen, de a jogász­kodást az újságírói pályával cserélte fel. Ko­lozsvári és nagyváradi lapoknál tanulja ki a mesterség fortélyait, és hamarosan komoly si­kert könyvelhet el: feljön Budapestre, hogy a századelő egyik legszínvonalasabb lapjának, a Budapesti Naplónak a szerkesztőségében bizo­nyítsa tehetségét. Alig múlt húszéves akkor, s bizonyos, hogy gyökeret ver a pesti irodalmi életben, ha nem szólítja őt egy idézés a kolozsvári bíróságra. Izgatás vádjával ültetik a vádlottak padjára. A sztrájkoló építőmunkások érdekében irt röplap miatt hathavi allamfogházra ítélik. Az ítélet ar­ra mindenesetre elég, hogy a budapesti újságírói karriernek véget vessen Ekkor neve már ismert a magyar munkás­mozgalomban. A Magyarországi Szociáldemok­rata Pártnak 16 éves kora óta tagja, és a kolozsvári szervezett munkások számon tartják az energikus fiatalember széles körű műveltsé­gét, szónoki képességét, íráskészségét. Az MSZDP erdélyi végrehajtó bizottságába 1908­ban választják be. Állása — a Munkás Betegbiz­tosító Pénztár kolozsvári fiókjának tisztviselője, majd igazgatója — módot ad arra, hogy ideje nagv részét a proletariátus helyzete megismeré­sének, a munkásmozgalomnak szentelje. A tízes évekre az MSZDP országosan ismert funkcio­náriusainak egyikévé válik. Ám közbeszólt a nagy rendező, a világtörté­nelem. Kun Béla 1914 őszén — a kolozsvári 21­es honvéd gyalogezred katonájaként — a galí­ciai frontra viszik, ezrede az első vonalban kerül bevetésre. Kun Béla meg is sebesül a harcok során, zászlósi rangkan esett fogságba 1916 tavaszán a szibériai Tomszk városának hadi­fogolytáborába került. Itt vette fel a kapcsola­tot az orosz forradalmárokkal. A nagy „któberi szocialista forradalom győzel­me után Petrográdba, az akkori fővárosba uta­zott. Itt személyes kapcsolatba került a forra­dalom vezetőivel — Leninnel, Buharinnal. Szverdlovval. Hamarosan élére állt a magyar hadifoglyok kommunista mozgalmának 1918 március 24-én az ő kezdeményezésére alakult meg az első magyar kommunista szervezet — az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja. 1918 novemberében tér haza — és habozás nélkül hozzálát a Kommunisták Magyarországi Pártja létrehozásához. Ez a kezdeményezése lel­kes segítőtársakkal támogatva november 24-én sikerre vezet. Kül- és belpolitikai szempontból kedvező volt ekkor a pillanat a KMP megalakulásához. Ezt a történelmi alkalmat elszalasztani megbocsát­hatatlan vétek lett volna. A magyar kommu­nisták haladéktalanul cselekedtek. Az ország­ban győzött a polgári demokratikus forradalom, a kormány komolyan veszi a gyülekezési, szó­lás- és sajtószabadságot. Nem tiltja törvény a kommunista párt működését, és annak sincs akadálya, hogy megjelenjen a párt lapja, a Vö­rös Újság. Kun Bela emberfeletti aktivitással dolgozik ezekben a hónapokban. Elsősorban ő alakítja ki az új párt stratégiáját és taktikáját, dolgozza ki annak állásfoglalását az ország előtt álló nagy kérdésekben. Részt vállal a Vörös Új­ság szerkesztésében, brosúrákat ir, főleg azonban beszédeket tart. Nincs nap. amikor ne jelenne meg munkások, katonák, ifjak között, és ne magyarázná, népszerűsítené élőszóval, a párt politikáját. Egyéniségének varázsa alól nehéz kikerülni: aki egyszer hallja, nem felejti el. Bátorsága örökre emlékezetes marad azok­nak a katonáknak, akik 1918. szilveszter dél­utánján a Mária Terézia-laktanya udvarán hall­gatták őt. Beszéde közben rálőttek — ,8 azon­ban, az életveszély ellenére, tovább folytatta be­szédét. 1919. február 12-én letartóztatták, és a rend­őrök durván bántalmazták Az erről szóló sajtó 4

Next

/
Thumbnails
Contents