Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

tlLo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELN AGYAROR SZAG 76. évfolyam, 43. szám 1986. február 20., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÄSPÄRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Lázár György látogatása a Budapesti Műszaki Egyetemen Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke szerdán a Budapesti Műsza­ki Egyetemre látogatott. A vendéget Szatmári István, az MSZMP XI. Kerületi Bizott­ságának első titkára, Po­linszky Károly, a BME rek­tora, Földiák Gábor műve­lődési miniszterhelyettes és Barta György, az egyetem pártbizottságának titkára fogadta. A nagy múltú intézmény oktatási, tudományos és ku­tatói munkájával ismerked­ve a Minisztertanács elnöke három, jellegében eltérő, az egyetem tevékenységéről egyben keresztmetszetet nyújtó tanszéket keresett fel. Az automatizálási tanszé­ken Tuschák Róbert akadé­mikus, tanszékvezető egye­temi tanár adott tájékozta­tást a villamosmérnöki kar és a szak felépítéséről, s ar­ról az oktatási tevékenység­ről, amelyek során a hallga­tók az elektronika, a számí­tástechnika és az automati­zálás legmodernebb eredmé­nyeit, felhasználási lehetősé­geit ismerhetik meg. Beszá­molt a tanszék széles körű nemzetközi és hazai kapcso­latairól, és azokról a kuta­tási, fejlesztési eredményei­ről. amelyek nagy részét az ipar immár sikeresen hasz­nosítja. A tanszéken kifejlesztett műszerek és berendezések között Lázár György megte­kintette a Medicor új rönt­gencsaládjához készült elekt­ronikus generátoregységet is. Kérdésére elmondták, hogy a tanszék igyekszik a közép­távú országos kutatási prog­ramokba is bekapcsolódni, és ezekben az oktatók és a hallgatók egyaránt részt vesznek. E törekvés az egye­tem most készülő távlati fej­lesztési tervében is megfo­galmazódik: az intézmény a jövőben az eddiginél inten­zívebben és szervezettebben kíván jelen lenni népgazda­sági feladatok, kutatási prog­ramok megoldásában. A népgazdasággal, a kü­lönböző ipari vállalatokkal, a tudományos akadémiával és a társintézményekkel va­ló kapcsolat konkrét példái­ról. az együttműködés kü. lonböző irányairól számol­tak be a gépgyártástechnoló­giai tanszéken, amelynek Negyedszázada kezdődött Az autópályák építéséről A Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében szer­dán az Uvaterv székházában kétnapos tudományos ta­nácskozás kezdődött abból az alkalomból-, hogy huszon­öt évvel ezelőtt indult meg Magyarországon az autópá­lya-építés. Urbán Lajos közlekedési miniszter megnyitó beszédé­ben vázolta a hazai autópá­lyák építésének rövid törté­netét. Mint mondotta, az el­múlt két és fél évtized alatt annak ellenére is születtek eredmények, hogy anyagi nehézségek lassították, rö­videbb-hosszabb szünetekre, kényszermegoldásokra kész­tették a tervezőket és a ki­vitelezőket. A VI. ötéves tervidőszakban az anyagi és a szellemi erők megfelelő át­csoportosításának köszönhe­tően előrelépés történt az autópályák építésében, ám még mindig nem sikerült a fővárost elkerülő, kelet— nyugati irányú útvonalakat kialakítani, A mostani öt­éves tervidőszakban a sze­rényebb anyagi lehetőségek nem adnak módot jelentős előrehaladásra, az építés he­lyett a tervezői, előkészítői munkák kapják a nagyobb hangsúlyt. A miniszter bevezetője után előadások hangzottak el az autópályák társadalmi, gazdasági szerepéről, a há­lózatfejlesztés eddigi ered­ményeiről, valamint a terve­zéssel, az üzemeltetéssel kapcsolatos munkákról. A résztvevők szakterületenként értékelték a fejlődést, és foglalkoztak a további fej­lesztési elképzelésekkel. A tanácskozással egy idő­ben kiállítás is nyílt, amely­nek révén az érdeklődök megismerkedhetnek a ma­gyarországi autópálya-építés negyedszázados történetével, és betekinthetnek a műszaki tervezés, a beruházás, az elő­készítés, a kivitelezés és az üzemeltetés folyamatába. A kiállítás február 28-ig tekinthető meg az Uvaterv épületében. műhelycsarnokában Horváth Mátyás tanszékvezető egye­temi tanár kalauzolta a ven­déget. Az egyetemi műszer­park helyzetéről, a régi technikát felváltó modern berendezésekről is tájékozó­dott itt a kormány elnöke, és megismerkedhetett a szá­mítógéppel segített szerszám­géptervezés legmodernebb eszközeivel. Ezek működé­sét a hallgatók egyetemi éveik során tanulmányoz­hatják és a gyakorlatban kipróbálhatják. Ezután Lázár György a középület-tervezési tanszék­re látogatott, ahol — miként azt Harasta Miklós, az épí­tészeti kar dékánja és Far­kasdy Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár elmondta — a hallgatókat a két esztende­je életbe lépett reformtan­terv szerint oktatják. Miként a Minisztertanács elnökének kérdésére elmond­ták, az építészmérnöki karra jelentkezők száma igen ma­gas. s a szak iránti érdeklő­dés az elmúlt években is töretlen maradi Ennek oka egyebek között az, hogy az itteni tevékenység módot ad társadalomtudományi, mű­vészeti és műszaki ismere­tek egyidejű megszerzésére. Szóltak arról is, hogy a kép­zésben egyre inkább figye­lembe veszik a gazdaságossági és környezetvédelmi szempon­tokat is. Ezt követően Lázár György eszmecserét folytatott az egyetem vezetőivel, oktatói­val és a hallgatók képvise­lőivel. (MTI) Vízvállás a sós csatornában Annak idején többször is beszámoltunk arról, hogy a fábiánsebestyéni geotermi­kus kitörés elfojtása után a magas sótartalmú termálvi­zet a Tiszába vezető Kórógy­éri, illetve a Kurca főcsator­nát a Körös holt ágából át­emelt vízzel folyamatosan mosatták. A kitűzött feladat az, hogy idejében megtisztít­sák a szentesi zöldségtermő tájkörzetben levő, öntözésre is szolgáló hálózatot. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osztályán most kaptuk a tá­jékoztatást, amely szerint a környezetvédelmi munkát lé­nyegesen megkönnyítette az elmúlt napokban hullott óriási mennyiségű hó, illetve az azt követő kiadós esőzés. Az olvadás után felgyülem­lett csapadékvizek ugyanis feltöltötték az érintett csa­tornahálózatot. Jelenleg már nincs szük­ség a Körös vizére, amely­nek — meglehetősen költsé­ges — szivattyúkkal történő átemelését abbahagyták. He­lyette a hóolvadásből, illetve esőzésből származó csapa­dékvizet használhatják öblí­tésre. Folytatódik a mentés Vasason Tájékoztató a sérültek állapotáról A Mecseki Szénbányák vezérigazgatójától kapott szerda esti tájékoztatás sze­rint a vasasi bányamentők folytatják erőfeszítéseiket az omlásban rekedt nyolc bányász kimentésére. Megfeszített munkával és nagy óvatossággal dolgoz­nak, négyóránkénti váltás­sal, hogy mielőbb elérjék szerencsétlenül járt társai­kat. A kedden az éjszakai órákban kimentett négy bá­nyász közül Berzsenyi Géza csillés teljesen egészséges. A könnyebb sérüléseket szen­vedett Bogumil Marczak lengyel bányászt és magyar társát, Jung Miklós vájárt, valamint a súlyos zúzódáso­kat szedvedett Wladislaw Straczynski lengyel bányászt kimentésük után a pécsi Honvéd Kórházba szállítot­ták. A kórház parancsnoka, dr. Koronczay József orvos ezredes szerdán este arról tájékoztatta az MTI munka­társát, hogy a két könnyeb­ben sérült bányász jó álla­potban várja a hazatérést, de az esetleges belső zúzódá­sok káros következményei­nek megelőzése végeit hétfő­ig még orvosi megfigyelés alatt tartják őket. A súlyo­san sérült Wladislaw Stra­czynski állapota az orvosi kezelés eredményeként szá­mottevően javult, és a szer­da esti órákban kielégítő volt (MTI) Kádár János fogadta Giocondo Diast Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, szerdán, a Központi Bizottság székházában fov gadta Giocondo Diast, a Brazil Kommunista Párt fő­titkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást a két ország, a két párt helyzetéről. Köl­csönösen kifejezték készsé­güket az MSZMP és a Bra­zil Kommunista Párt kap­csolatainak elmélyítésére. A nézetazonosság jegyé­ben áttekintették a világpo­litika időszerű kérdéseit, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetét. Méltatták a támogatásukról biztosították a Szovjetunió­nak a béke megőrzése, a fegyverkezés megfékezése, a leszerelés érdekében tett legutóbbi javaslatait. A megbeszélésen síkraszálltak Latin-Amerika politikai, gazdasági problémáinak igazságos rendezéséért, a kö­zép-amerikai válság megol­dásáért. H környezetvédelemről A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége környezet­védelmi bizottsága szerdán a mozgalom székházában ala­kuló ülést tartott. A népfront VIII. kongresszusát követő első összejövetelen környe­zetvédelmi szakemberek, tu­dósok, ipari és mezőgazdasá­gi vezetők, valamint a társa­dalmi szervezetek képviselői vettek részt. A környezetvédelmi bizott­ság a tervek szerint 1986-ban számós, a környezet állapo­tát érintő kérdést tekint át. A széles körű társadalmi részvétel lehetővé teszi, hogy a felmerülő kérdéseket sok­oldalúan vizsgálják. Az első bizottsági ülésen vitatták meg a környezet savasodásá­val összefüggő gondokat, és ennek hatását az élővilágra. (MTI) A nemzetiség művelődése Szerdán, a szervezet szék­házában ülést tartott a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat országos nemzetisé­gi tanácsa. A magyarországi nemzetiségek anyanyelvi művelődésére, kulturális ha­gyományaik ápolására ta­valy életrehívott testület plenáris ülésén elsőként Eperjesi Ernő, a Művelő­dési Minisztérium Nemze­tiségi önálló Osztálya he­lyettes vezetője tartott elő­adást a nemzetiségi közmű­velődés fejlődéséről és a TIT ezzel kapcsolatos idő­szerű feladatairól. Az 1970-es években máig tartó erőteljes fejlődés kez­dődött a nemzetiségi közmű, velődés, az oktatás, a kultu­rális élet minden területén. A közművelődés hagyomá­nyos formáit megtartva, az érdeklődés a folklór felől érzékelhetően az úgyneve­zett magasabb kultúra az irodalom, a történelem, az anyanyelv ápolása felé for­dult. Ezt a folyamatot elő­segítette, hogy a különböző kulturális intézmények — és mellettük a TIT szervezetei is — a nemzeti szövetségek munkáját támogatva erőtel­jesebben részt vállaltak a nemzetiségi kultúra ápolásá­ban — mondotta az előadó. Épül az újszegedi gyógyszálló Egész télen át zavartalan volt a munka a leendő újszegedi SZOT-gvógyszállón, ezekben a napokban a második szint ma­gasságában dolgoznak az építők. A Dél­magyarországi Magas- és Mélyépitöipari Somogyi Károlyné felvételei Vállalat, mint fővállalkozó, teljes fölsze­reléssel, üzemképes állapotban adja majd át a szállót a beutaltaknak. Felvételeink az ácsok és a vasszerelök munkáját örö­kítették meg

Next

/
Thumbnails
Contents