Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám

Csütörtök, 1986, január 30. 5 * Újabb agrárkötvény Az élelmiszer-gazdaság és -kereskedelem A Magyar Nemzeti Bank agrár-, ipari, keréskedelmi és szövetkezeti hitel-föigazgatósága kölcsönforrásainak bővítésére 500 millió forint összegű kötvényt bocsát ki. A többletforrásból a hitel-főigazgatóság az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem fejlesztéséhez nyújt — az elő-, irányzott mintegy 8 milliárd forintos beruházási hitelkereten felül — fejlesztési kölcsönöket. Lányfalvi Sándor, az MNB főosztályvezetője az MTI munkatársának elmondotta: a hitelfőigazgatósága múlt évben bocsátott ki először agrárkötvényt, s a kedvező tapasztalatok láttán döntöttek újabb értékpapírok forgalomba hozatala mellett. Az első agrárkötvény esetében 300 millió forint névértékű értékpapír kibocsátását tervezték, a gazdálkodók azonban egy hét alatt 440 millió forint értékű kötvényt jegyeztek, amit a bank ki is bocsátott. Az értékpapírok révén befolyt pénzből a bank termelőszövetkezeteknek, élelmiszeripari vállalatoknak nyújtott gyorsan megtérülő fejlesztésekhez, számos esetben rekonstrukciókhoz kölcsönöket. A kötvényeladás megszervezésében részt vettek az MNB megyei igazgatóságai is. A náluk jegyeztetett értékpapírokból származó anyagi eszközök jelentős részével maguk gazdálkodhattak, s ezt a pénzt a megye gazdaságainak fejlesztésére fordították. A második agrárkötvényt egymillió, ötszázezer és százezer forintos címletekben bocsátja ki a hitelfőigazgatóság. A kötvények február 17től jegyezhetők az MNB számlavezető bankszerveinél. A kötvény lejárata 8 év, s a törlesztést a bank 2 éves türelmi idő után kezdi meg. A kötvény kamata 11,5 százalék. Az értékpapírokat a hazai gazdálkodó szervezetek vásárolhatják meg. A hitelfőigazgatóság biztosítja az értékpapírok vásárlóit, hogy amennyiben a lejárat előtt szükségük van a pénzükre, a kötvényeket visszavásárolja. (MTI) El ne maradjanak a cinkék... Csípős szél cibálja a kabátomat, de a vakítón szétáradó napfény, a fölásott föld lehelete elfeledteti velem, hogy még csak januárt irunk. A vakolatlan kis ház kertjében fölborított fémcsónak: várja a melegebb napokat. Gyorsmozgású aszszony nyit kaput, szívélyes hangja szinte 'simogatja a váratlanul érkezőt. Odabenn minden családias meleget áraszt. Duruzsol a gázkonvektor, monoton hangját el-elnyomják a kalitkában mókázó papagájpár rikkantásai. A sarokban, a könyvsorok alatt, kivilágított akváriumban apró, színes halak úszkálnak méltóságteljesen, belopva a kis szobába a természet harmóniáját. — öcsikének vették karácsonyra a lányok — mondja Katóka, és az ágyhoz vezet. öcsi 21 éves, mindössze 28 kiló. Fejét ' díszpárnákon nyugtatja, vékonyka lábán puha-meleg kötött nadrág, mellén az elmaradhatatlan zsebrádió. Serkenő bajusza alatt kivillan hófehér fogsora, amikor „csókolom"-mal üdvözöl. Katóka a belső szobába vezet, hellyel kínál, és mesél. Mesél vidáman, boldogan, fékezhetetlennek tűnő életerővel. Nyafogó, elégedetlenkedő, oly gyorsan fáradó, lelki adásvétel előtt számítón latolgató asszonytársak, hallgassuk csak! — Gépipari technikumot végeztem, amikor a gumigyár idetelepült. Tudásomat azonban nem nagyon hasznosíthattam. mert jöttek sorban a gyerekek, ők mindenekelőtt fontosak voltak a számunkra: férjem is, én is nagyon szeretjük a gyerekeket. Van három lányom, kettő már férjnél. Ha pénzben nem is dúskáltunk, ahhoz ragaszkodtunk, hogy tanuljanak: a legidősebb technikumban érettségizett, a középső férfi fodrász, a kicsi meg kertész. Boldog vagyok, mert aranyosak, rendesek a lányaim. „Most tudom csak, milyen nyugodt, kényelmes gyerekkorunk volt, hogy anyu, te mindig velünk voltál" — mondta nemrég az a lányom, aki már szintén anya. örültem az elismerésnek. Meg annak, hogy nem vetették soha a szememre a szegénységet. Persze most is megkérdezik, anya, hogy tudod így beosztani azt a kevés pénzt? Tudom, nekik se könnyű, hisz egy bébitipegö 180—200 forint. Na, és itt van öcsiké, akit, mint egyetlen fiút, mindannyian nagyon szeretünk. Egyszer négy napig kórházban volt: úgy hiányzott, azt hittük, megőrülünk. Koraszülött volt szegény, de eleinte semmi rendellenességet nem fedeztünk föl nála. Ügy másfel éves korában tűnt föl, hogy mintha nem látna. Vittük az orvoshoz, aki sajnos igazat adott nekünk Nem sokkal ezután a papával díszítettük a karácsonyfát, s közben egy puffanást hallottunk. A mi 2 éves fiunk legurult az ágyról. Az ijedtséget azonban öröm követte: észrevettük, hogy visszanyerte a látását. Boldogságunk azonban nem tartott sokáig: aggódtunk, hogy nem akar lábra állni, járni. Hároméves volt, amikor az orvos azt mondta, sajnos az agy izmokat mozgató része béna, semmi biztatóval nem tud vigasztalni. öcsiké, amíg kicsi volt, nagyon okos volt. Amit a lányok hangosan tanultak, ő mind hamarabb elsajátította, mint ők. Verseket mondott kívülről, érdeklődött minden iránt. Tizenhárom, tizennégy eves kora óta azonban megrekedt a fejlődésben. Szerette nézni az iskolatévé adásait, beszélgetett a családdal a látottakról. Most már unja az egészet, azt mondja, az ismétlés nem érdekli. A kjs zsebrádió azonban mindig szól, érdeklődve hallgatja a híreket, figyeli, mi minden történik a világban, öcsikének minden évben vettünk egy zsebrádiót, ez a névnapi ajándéka. Annyit szorongatta szegény, hogy hamar elhasználódott. Igaz, régebben tudta tekergetni a Rubik-kockát is, gyakran a kezébe adtuk, hadd ügyesedjen, most már azonban fogni sem tud. Katóka pillanatra elgondolkodik, de arca ismét föl-, derül: — El ne felejtsem: öcsiké imád horgászni. Van Balástyán egy tó, egyszer elvittük oda. Hát azt a boldogságot! Apu csinált is már egy mólót, a munkatársaival meg egy csónakot. Alig várjuk, hogy jobb idő legyen, és belefektethessük öcsit. Nagyon jó szomszédokkal vagyunk körülvéve: egyiknek is van kocsija, a másiknak is, szívesen segítenek. Hogy mást ne mondjak: egyszer nyitva hagytam az ajtót, és kirepültek a papagájok. JVIásnap az egyik szomszédasszonyom egy új párral állított be öcsikéhez. Hiszem, hogy jók az emberek, csak esetleg nem tudjuk, hogy mást milyen gond gyötör. De ha ez napvilágra kerül, biztosan akadnak, nem is kevesen, akik rögtön fölajánlják segítségüket. Igaz kikaptam a férjemtől, hogy öcsiké nevében írtam a Délmagyarnak — „megállunk mi a magunk lábán" mondta —, de a lányok megvédtek. És azt a szeretetet, jóságot elmondani sem lehet, ami a levél megjelenése után felénk áradt. Szinte egymásnak adták a kilincset az emberek, akik hozták az udvari madáretetőbe a magokat. Hogy el ne maradjanak öcsiké ablaka elől a cinkék, a kékikék ... Jelentkeztek a kiszombori konzervüzem Hámán Kató szocialista brigádjának tagjai, sok-sok ember- és madárbarát. A madártani egyesület fölajánlotta,- hogy rendszeresen küldenek magot a fiatalembernek, diákat vetítenek, és beszámolnak munkájukról. Jelentkezett valaki a TIT madártan" és természetvédelmi szakkörétől, és 18 negyedikes kisdiák Csengeléről. „Olvastuk, hogy a madárkák szórakoztatják jelen állapotában. A mi osztályunk igyekszik jót tenni, ahol tud. Összegyűjtöttük ezt a kis madáreiedelt és elküldjük, remélve, hogy örömet szerzünk." Négy zsák mag gyűlt öszsze. Azért „csak" ennyi, mert többet nehéz lenne már tárolnia a családnak. — Sokan sajnálnak, mondván, hogy én egy áldozat vagyok. Nem, ne higygye... Nem mondom, szívesen elmennék olykor itthonról, hiányoznak az emberek, de én megszoktam, elfogadtam ezt az életformát. Voltak fájdalmas tapasztalataim is: a hivatali bürokrácia megkeserítette olykor a napjaimat, például, amikor a mozgásképtelen, alig szállítható gyerek személyazonossági igazolványát kérték számon rajtam, vagy azt, hogy jelenjen meg az irodában. Nem panaszként mondom, de tény: eddig hét behívó parancsot kaptunk . . . Tudja, néha, nagyon ritkán elkeseredem, de csak akkor, ha senki sem látja. Búcsúzkodunk, öcsi füle mellett a rádió, az időjárásjelentést hallgatja. — Nem tudom, miért, de olyan hosszú mos.' ez a tél nekem. Gyanús v.olt, hogy délben is jöttek a cinkék, ez azt jelenti, hogy lehűl a levegő. Mondja is a rádió, hogy mínusz 10 fok lesz. Pedig én a tavaszt várom, de nagyon! Chikán Ágnes Hangversenyek - fiataloknak A Szegedi Szimfonikus Zenekar hangversenyét rendezi meg a Filharmónia, szimfonikus bérletsorozatának ötödik koncertjeként ma, csütörtökön este fél 8 órai kezdettel a Zenész színházban Közreműködik Jván Ildikó. Keönch Boldizsár, Egri László, (utóbbi a megbetegedett Németh József helyett) — ének, valamint Delley József — zongora, továbbá a Délép Szegedi Zenebarátok Kórusa (karigazgató: Molnár László), a Szegedi Egyetemi Énekkar (karvezető: Gyüdi Sándor), és a Kisteleki 11. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kórusa (karvezető: Balogh Irén). Vezényel: Cser Miklós. A műsorban Bartók Magyar képek, Debussy Három nocturne és Orff Carmina Burana című műve szerepel. Ugyancsak ma, délelőtt 11 órai kezdettel a Zenés színházban a Canticum kamarakórus és Gregor József hangversenyét rendezik meg ifjúsági bérleti koncertként, a Radnóti gimnázium tanulóinak. Közreműködik Pál Tamás (zongora), a műsort ismerteti: Meszlényi László. Ugyanezen a helyszínen, ma téli 1 órakor a Bebrits Laios Közlekedési Szakkö'ópiskola tanulóinak a Molnár-dixieland ad hangversenyt. Itt a műsort a zenekarvezető, Molnár Gyula ismerteti. Nizzába készül a Szeged Táncegyüttes sehmidt Andrea felvétele Fotóriporterünk a kedd esti bemutatópróbán készítette felvételét; a közeli franciaországi utazás előtt — mint minden más útjuk előtt, hagyományosan — meghívták a Tolbuhin sugárúti székházba a Szeged Táncegyüttes fenntartó szerveinek képviselőit, a táncosok szüleit, tekintsék meg a külföldön bemutatandó programot. Egy hét múlva, február 5-én indul a felnőtt tánccsoport 36 tagja Nizzába. Az ottani több hetes, hírneves, tél végi, tavasz eleji fesztiválra-karneválra kaptak meghívást a szegedi néptáncosok. Magyarországot képviselik sok ország művészeti együtteseinek e nagyszabású találkozóján, és persze a két város, Nizza és Szeged hagyományosan jó kapcsolatait is erősítik. A Nagy Albert vezette csapat tagjai február 4 4-én indulnak majd haza. addig több színpadi előadást tartanak és részt vesznek a szegedi nyári fesztiválok utcai menettáncaihoz hasonlító produkciókban. A kedden látott, szép magyar táncokat és dalokat gondos összeállításban, hatásos előadásban tálaló program alapján nem nehéz megjósolni: a szegedi néptáncosok sok tapsot kapnak majd a francia közönségtől. Mátyás, • i Színes magyar rajzfilm. Irta és rendezte: Üjváry László. Fényképezte: Pethes Zsolt. Polyák Sándor. Baesó Zoltán és Mertz Loránd. Animátorok: Lörincz László, Tóth Pál. Horváth Mária. Üjváry László. Zene: Kaláka együttes. Gyermekkorom porosodó emlékei közül nagy nehezen előkerestem a minap egy réges-régi könyvet. Mátyás király tréfái a címe, Szép Ernő gyűjtése, s 1958ban jelentette meg a Magyar Helikon. A könyvvel automatikusan gömbölyödni kezdett az emlékezés Ariadne-fonala is, elém guritva a kérdést: mi okzhatta vajon, hogy életem legelső találkozása Hunyadi Mátyással élénkebben él bennem, mint mondjuk, az Odüsszeiával, vagy az AnFelhívás Országos amatőr pop-rock találkozóra Idén ismét meghirdette az amatőr országos pop-rock találkozót a KISZ KB kulturális osztálya, a Magyar Rádió és a Népművelési Intézet. A fellépések megyei színhelyei a művelődési központok, a budapesti zenekarokat pedig az Almássy téri szabadidőközpont fogadja. Jelentkezési lapot ezeken a helyeken és a budapesti KISZ-bizottságon kaphatnak az érdeklődők. A szervezők állandó, hivatásos működési engedéllyel nem rendelkező pop- és rockzenekarok jelentkezését várják. A határidő: 1986. március 15. A megyei pop-rock vetélkedők legjobbjai úgynevezett tájegységi találkozókra jutnak tovább. Ezeknek Budapesten az Almássy téri szabadidőközpont, Győrött a Petőfi Sándor Ifjúsági Ház, Szolnokon a megyei művelődési központ, Tamásiban pedig a Gőgös Ignác Művelődési Ház ad otthont. A tájegységi találkozók élmezőnye — mintegy tíz együttes — részt vesz a nyári, salgóbányai rocktábor munkájában. A táborban az oktatás mellett a zenekarokkal felvételeket is készítenek. A tábor zárókoncertjén — ez egyben az országos döntő is — nyújtják át a díjakat, s ideiglenes ORI-engedélyek kiadásáról is döntenek. dersen-mesékkel történő megismerkedés? Azután: miért lehetett, hogy a sajtóvetítésen népes számban jelen levő gyerekek között fura, vibráló izgalom volt megfigyelhető, még azt is megkockáztatván, talán másfajta, mintha például a jugoszláv tévéből jól ismert és szintén népszerű Tom és Jerry-sorozatot láthatták volna a vásznon? A választ két éve újra kiadott könyvében már Bajcsy-Zsilinszky Endre megfogalmazta: „csak kevesen tudják, hogy a népmese Mátyása — az igazi." A történeti hűség kedvéért a sajtóvetítés előtt még előszedtem a kortárs, az egyébként a filmben is megjelenő Galeotto Marzio „Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló" könyvet is. Minden stimmelt. Azután jött a Pannónia Filmstúdió kecskeméti rajz- és animációs „részlegének" alkotása — s alig egy óra múltán kimondottan jóleső érzéssel állhattunk föl a székből a moziban. Miről van hát itt szó voltaképpen? Pontosan arról, amit ez (a magyar -»animációs filmművészet szinte már közhelyszerűen európai színvonalát hűségesen „tartó") rajzfilm igen keresetlen egyszerűséggel, de annál hatásosabban megmutatott. Hogy Hunyadi Mátyással teljes joggal történt meg az, amit a film befejező szavai így fogalmaznak: „míg magyar ember él a földön, nevedhez mindig hozzá fogja tenni: Mátyás, az igazságos." Vagyis a régi magyarság, azaz maga a magyar nép természetes, ha úgy tetszik, ösztönös igazságérzete egy humanista, korának uralkodóeszményeit személyiségével alighanem messze felülmúló király alakjába sűrítve, fél évezred múltán is a nemzet tudatába égetett valamit. A megőrző, tiszta és őszinte emlékezet segítségével annak körvonalait, mi mindent is tehet egy jó, valóban és bizonyítottan szeretett vezető. Üjvári László rajzfilmje látszólag nem tesz egyebet, csak lazán összefüggő epizódok sorával, a legközismertebb Mátyás-törtenetek fölelevenítésével megidézi a nagy király figuráját, a gömöri nagyurakkal történt esettől kezdve az egyszer volt budai kutyavásáron át a kolozsvári bíró históriájáig. A Kaláka együttes külön a tévésorozatból „nagy rajzjátékfilmmé" formált alkotáshoz komponált, hangulatos muzsikája pompás keretet ad, legföljebb az zavaró, kissé, amikor „élőben", nem rajzfilmfiguraként is látjuk néha enekelni-zenelni őket. fölösleges is ez a megoldás, hiszen amint reneszánszkori rajzfilmalakokként, udvari zenészekként tűnnek föl a filmben, egészen más stílusértéket kap egyébként szükséges és igen hasznos jelenlétük.) Valójában viszont ez a rajzfilm jóval több még annál a kitűnő & Kaláka együttes által dalban megfogalmazott cél manifesztumánál is, hogy „kondítsd meg néha emléke harangját, ne feledd, ne feledd Hollós Korvin Mátyást, magyarok királyát." Mert Mátyás király „keltegetett" nimbusza, sokak — főleg a fiatalság — körében újrafelfedezést ösztökélő jótékony kultuszkísérlete rendkívüli eszmei haszonnal jár. Nemzeti tudatot továbblendítő, múltszemléletet tágító, régi-új eszményeket magásba villantó, akár misszionáriusinak is nevezhető cselekedet. Nem csekély mértékben éppen annak ellenhatásaként is, hogy jól tudjuk — nemrégiben bizony létezett egy másik Mátyás is. Domonkos László I 4