Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 3. szám

12 Szombat, 1986. január 4. • • Ötven sor Az esti — mit esti, délutáni — szürkületben neki­szoritom arcomat a hűvös ablakhoz. A szemközti há­zak néhány lakásában még világítanak az elektromos karácsonyfák parányi izzói, egy gyerekcsapat szánkó­zási kísérleteket tesz a rongyos tisztáson, egyiküknél föl-fölrikolt szilveszter éjjelének horpadt trombitája. Az ablak egyik négyszögéből olyan az előttünk elte­rülő, hatalmas, immár három esztendeje parlagon ha­gyott térség, mint amilyen a végtelen tundra lehet, re­pülőgép magasából. S ebben a félig idilli, félig szá­nalmas lakótelepi látképben villogva, slágereket üvölt­ve hívogatja a gyerekeket a dodzsem Lakókocsik, szállítójárművek között. A dodzsem, a vi­dámparkok rezervátumából lakótelepi terekre költö­zött elektromos és lökhárítós csoda, a szabadság illú­ziójának, a száguldás és kormányzás élményének két percre 15 forintos lehetősége. A csak tavaszi-nyári időszakra korlátozódó, nagy, láncos körhinták fejlet­tebb utóda ez, fölül ponyva védi' esőtől, hótól, így az­tán egész éves vállalkozás, az autózás, az ügyesség és ütközés varázslatának jól jövedelmező játéka. De számomra a dodzsem jelkép is. A vállalkozá­soknak, ezen újmódi divatnak (?), szükségnek (?), le­hetőségnek (?) jelképe. Nem a görcsös akarás, hanem a gondos pszichológiai mérlegelés; nem a lángossütők idény jellegű megtollasodási kísérlete, hanem a körül­tekintő figyelem; nem túlfűtött, lázas igyekezet, ha­nem objektív mérlegelés, előretekintő, tervezett. Az ilyen vállalkozásoké a jövő — ez meggyőződésem Hadd számoljak be azonban egy másik, ettől me­rőben különböző vállalkozásról. Ez nem a meggazda­godást példázza, hanem a felismert és felvállalt segítő szándék jelképe lehetne. Egy algyői szocialista brigád agilis vezetője elém tette a múlt évi tevékenységüket dokumentáló összegezést. A tucatnyi munkásember 1.985-ben mintegy 700 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Alig volt olyan hét vége, amikor a brigád egy-egy része ne folytatta volna a munkát, hol az ¿pusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban (szo­cialista szerződésük van a megyei múzeumok igazga­tóságával többek között), hol a petőfitelepi szociális otthon idős lakói között, hol a battonyai SOS-gyerr mekfaluba, hol a Gábor Aron Utcai Óvodában . . . S a kommunista műszakok forintjai Peremartonba ke­rültek, könvítve idős károsultak gondján; a Szegedi Városszépítő Egyesület kasszájába jutottak, hogy ez a város érezze az itt lakók szeretetét, törődését, tenni akarását Ha az előbbi vállalkozás jelképe a színesen villódzó izzósor és a dodzsem, az övéké a hegesztőpisz­tolv kékes fénve és egy, szabadban főtt, bográcsnyi il­latozó marhapörkölt. Késő van. Kihalt a nagy panelházak környéke. Néhány taxi száguldozik csupán. A dodzsem is leállt, csak a lakókocsi ablakai világítanak sápadt-narancs­sárgán. S hirtelen, egv messzi épület garázsából, he­gesztőpisztoly kékesfehér fénye hasít az éjszakába .. . Tandi Lajos Kitüntetések Az Elnöki Tanács több évtizedes munkásságuk el­ismeréseként, nyugállo­mányba vonulásuk alkal­mából dr. László Tivadar­nénak. a Tudományszerve­zési és Informatikai Intézet főosztályvezetőjének, mi­nisztériumi főtanácsosnak, Kurucz Dezsőnek, a Tudo­mányszervezési és Informa­tikai Intézet főosztályveze­tő-helyettesének és Ju­hász Attiláné dr. Ko­vács Irénnek. az MM 7. számú Leánynevelő In­tézete főorvosának a Mun­ka Érdemrend arany foko­zata kitüntetést adományoz­ta. Ma először Barkócsmagazin a tévében Ma, szombaton este 7 óra előtt 10 perccel kapcsolják be a készüléket mindazok, akik autójukat a csillagga­rázsban tartják: hasznos ta­nácsokat kapnak. A tévé köz­művelődési főszerkesztősé­ge ma indítja új magazin­műsorát, amely ezentúl — havonta egv alkalommal — praktikus és időszerű taná­csokkal kíván szolgálni a barkácsolóknak. Az ötletek című műsor főszereplője MIHOKI, a gyurmaem­bcrke (neve a Mit-Hol-Ki­nek szavak összeolvasztá­sából lett). Czdkó Ferenc­nek a Pannónia Filmstúdió bábtervezőjének alkotása. Partnere a Karsai panto­mim egvüttes vezető:e. A mai, „Januári barkácsolá­sok autósoknak" című adás-, ban a pantomim-művész alakítja a tehetetlen autóst, MIHOKI a jó tanácsókat osztogató mentőan«"al sze­re pét. játssza. ZENEKAR HANGVERSE­NYÉT közvetíti a rádió 3. műsorának Napjaink zenéje című programja január 9­én, csütörtökön 22 óra 40 perces kezdettel. A Liszt Zeneművészeti Fő­szegedi tagozatán Műsorajánlat SZÓLÓTÓL AZ OKTET- nak ezúttal többek között dési területről, a biotechno­TIG címmel rendez hang- olyan témákról, mint Bács- lógiai kutatásokhoz szüksé­versenyt a Szegedi SzimJo- Kiskun és Békés megye új ges anyagok előállításáról, nikus Zenekar január 6-án, városai, a Cantipum-együt- s arról a sajátos helyzetről, hétfőn este 7 órai kezdettel tes újabb díja. va<>" a kör- amely a tudomány és a a Festő utca 6. szám alatti kérdés: Mit hozott 1985? gazdasági élet határmezs­próbateremben. A műsor- KÖRNYEZETVÉDELEM gyéjé'1 jelöli ki a Biotechni­ban Bach, Beethoven, Hán- A DÉL-ALFÖLDÖN címmel ka RT helvét, de), Haydn, Corelli, Purcell, a szegedi Irodalmi Kávé- A WEINER KAMARA­Mozart. Telemann és Vivai- házban rendezett ankétról di művei szerepelnek, köz- készített hangképek máso­reműkódik Szöllősy József, részét sugározza a Kos­R. Papp Katalin (hegedű), suth-adó január 6-án. hét­Behán László (cselló), Ro- fgn n ¿ra 5 perces kezdet­mán Zoltán (fuvola), Joób tel. István, Lajos István (oboa), A VÁLLALKOZÓK A Torok János, Fodor Gábor TUDOMÁNYBAN című Ferenc (klarinét). Mojzer Antal. program harmadik, Biotech- iskola Csík Olivér (fagott),_ Király nika RT cimü adasa január április 16-án megtartott István. Bodacz Gyozo (kurt) 9_en csütörtökön 21 óra 40 koncert felvételét hallhatják ^J^Jj'* A •/ Perctől a Kossuth-adón a a hallgatók, vezényel N,4c7nvAT A MAGYAR Szegedl Blük«iai R"Zpont- Weninger Richárd, közre­MAGYAR ban .s/.ülető úi es alkalma- működik Tarjáni Ferenc IRODALOM ., avagy ma- zasra ¿,rett eredményeketér- (havasi kürt), Sinkó György gyar egyetemi tanar italiai tékesítö szinte egyedülálló (ének), valamint a főiskola magyar tanszékén ezzel v-állalatról tudósít, ezen be- vegyeskara (karigazgató: a címmel Hubay Miklós, a ,ül ik varható műkö_ Herényi Bogáta). Magyar trok Szovetsegenek elnöke tart előadást január 6-án, hétfőn délután 5 órá­tól a Somogvi Könyvtár klubjában. FÓLIA ALATTI HAJTA­TASOS TERMESZTÉS A KISKERTEKBEN — ez a címe Szabó Lászlóné ker­tészmérnök színes diaképek­ke] illusztrált előadásának, amelyet az érdeklődök a Postaigazgatóság épületé­ben január 7-én kedden délután fél 5 órai kezdettel hallgathatnak meg. Idén már heti egy teljes órás adással jelentkeznek a tévé 2-es programjában a körzeti (regionális) adások. Így a szegedi program a szentesi 23-as csatornán ja­nuár 7-én, kedden este fél 7-töl is az új formában lesz látható. A megnövekedett műsoridő lehetőséget ad ar­ra, hogy — úgy fele-fele arányban — részben a már megszokott, a négy alföldi megye aktualitásaiból ösz­szeállított híreket, tudósí­tásokat. útinformot sugá­rozzanak, másrészt hosszabb blokkokban tájékoztassa­Szembesülni a múlttal Egyháztörténet, szegedi szereplőkkel Most megjelent könyvével régi, több ízben jelzett el­képzeléséhez, a magyaror­országi katolikus egyház leg­újabb kori történetéhez kez­dett hozzá. Igaz, furcsa mó­don, először a tervezet utol­só része készült el. Megszü­letéséhez az állam és a kato­likus egyház között az ,1960­as évek végére kialakult konstruktív viszony adott le­hetőséget, mely egyúttal igényt is támasztott e vi­szony kialakulási folyamatá­nak újragondolására. A szer­ző szándéka éppen az, hogy „senki meggyőződését nem sértve segítsen a még meg­levő görcsök oldásában, já­ruljon hozzá a még élő, ,a reális ellentmondásokból fa­kadó vagy éppen alaptalan fenntartások eloszlatásához. A műlttaL való nyílt szem­gabb forrásanyag és több részföldolgozás állt a szerző rendelkezésére — a legrész­letesebb, és ahogy közele­dünk napjainkhoz, úgy vá­lik egyre vázlatosabbá. Ez persze nem' jelenti, hogy ezek a fejezetek kevésbé lennének értékesek, érdeke­sek, hogy ezekben kevesebb új ismeretet nyerhetünk. A Mindszenty-per (1949), az egyház és az állam vi­zsonyát szabályozó, 1950-es megállapodás, a Grősz-per (1951) mellett nem kevésbé érdekes részei a könyvnek azok, melyek az egyháznak az 1956-os ellenforradalom alatti magatartásáról, a kato­relmes, fáradságos, ha kel- likus 1»P' békemozgalom új­lett, határozott és kemény jászervezéséről, a Vatikan és politikáról, mellyel az a magyar állam közötti vi­MSZMP és államunk 1956 szonyt szabályozó, 1964-es után megalapozta, a katoli- részmegállapodásról vagy a Gergely Jenő A kato­likus egyház Magyaror­szágon (1944—1971) cí­mű, értékes munkájával gyarapodott a Négy év­tized sorozatban megje­lenő művek száma. Szer­zőjét nem kell kü­lönösebben bemutatni, hiszen korábbi, nagy si­kerű könyvei — A pá­paság története; A po­litikai katolicizmus Ma­gyarországon (1890— 1950); A püspöki kar ta­nácskozásai stb. — a nem szakemberek előtt is ismertté tettek nevét. benézéssel szeretné szolgál- ^"eáyhá^T"^ jó'vte£- Mindszenty-kérdés rendezé ni a jelenlegi konstruktív _ . , ,J , MQ7n czóln-ik egyházpolitika továbbvitelét, "yat- Elismeressel ir a ka- serol (1971) szólnak. történelmi konzekvenciáinak to lkus PaP> békemozgalom- A könyvnek több szegedi levonását." Valóban korrekten, előíté letek nélkül, igazi történési ról, annak olyan vezető sze- vonatkozása van. Szegeden mélyiségeiről, mint Balogh született (1887-ben) és ne­István, Beresztóczy Miklós, velkedett Czapik Gyula eg­objektivitással ábrázolja azt fío™ót'1 Richárd, akik je- ri érsek. aki 1948 őszén , , . tinin.*; szprpnpf Kit*: 7/it t n L- I. : u.. 11 „„ xj... lentos szerepet játszottak papai kihallgatáson kijelen abban, hogv a katolikus egy- tette XII. Piusnak, hogy ház megtalálta helyét és sze- Mindszenty alkalmatlan a repet a szocialista társadal- magyar katolikus egyház ve­munkban. Árnyaltan ele- zetésére Az 1955. június 23-i „ mezve az egyházi hierarchia helsinki béke-világtalálkozón ellenségévé LafUBinak magatartasát, meg- pedig világszenzációt keltő ¡tél nem ismerteti velünk azokat az felszólalásában megfogal­hallgatja el ebben eg'yik fél egyh?zl vezetőket te. akik az mazta a következőket: ellenforradalom előtt es „Hangsúlyozni szeretném, utan, idehaza es külföldi út- bogy hitemet valló keresz­jaik soran szót emeltek és tény, Egyházamnak és fejé­gét. az egyházi vezetés nagy tevékenykedtek a katolikus nek. a Pápának hűséges részének konzervativizmusát, egyhaz megújhodásáért, a alattvalója és magyar Ha­szocialista rendszerbe való zámnak törvénytisztelő pol­beilleszkedéséért (Bánáss f?ára vagyok." Húsz évig (1944—64) volt Szeged püs­pöke Hamvas Endre, aki az vas Endre, Brezanóczy Pál Ijjas József). a folyamatot, mely fokoza­tosan eltávolította a katoli­kus egyházat a népi demok­ratikus államtól, sőt az. öt­venes évek elejere a papság egy nagy részét a szociális ta társadalom tette. Objektíven ítél, nem hallgatja el ebben eg; felelősségét sem. Bemutatja Mindszenty hercegprímás le­gitizmusát. szűklátókörűsé és mögöttük a hátteret, XII. Pius pápát, mint a „világ kommunizmus" elleni harc lAszló. Czapik Gyula. Ham aktív résztvevőjét. Megdöbbentő tényeket tár föl a szerző a Rákosi—Gerö­csoport egyházpolitikájáról te­enyházi hierarchiában több­ségében a progresszió olda­lán állt, és különösen az el­Szerkezeti fölépítését , , . , , is: a vallás, azonosították a kintve, a mü 1971-ig követi le"fofrr,a,dalom leverese utan, reakciós világnézettel. es törtenelmünk sorsfordulóit. fl^L^^T^' ugy gondoltak, adminisztra- Egy-egy fejezete, történel­tív eszközökkel gyorsan föl münk egy-egy adott szaka­tudják számolni. Mérhetet- szában tárgyalja az egyház len károkat okoztak ezzel is helyzetét. Az arányok azon­a párt szövetségi politikájá nak lom újjászervezésében (1957), vezetésébén, az egyház és állam közötti jó viszony megteremtésében szerzett el­„ „i - r • évülhetetlen érdemeket. Egy ban eltolodnak az első feje- .... • . , . , ..„,„,, ;„.,z_„ A időben mint a püspöki kar zetek javára. A könyv első ^^ ka ^i érsek az ' a S™ arr°> a tü* két fe-iezete ~ aho1 gazda- O^usPactséf az Országos Fehér cápa — horgon Tüz a szalámigyárban belátom, nincs értei- után a gyár közelében lévő me annak, hogy az álta- Hattyú vendéglőben italo­lam nyilvánvalóan elköve- zott. Onnan, miután eljött, tett cselekményt tagad- nem tudta megindokolni jam..." — vallotta a rend- miért, bemászott a keríté­őrségi jegyzőkönyvbe a 25 sen a gyár területére. Egye­esztendős Bárányi Tibor. A nesen a pihenő épületéhez Szalámigyár és Húskombi- ment, amelyben büfé mükö­nát segédmunkása, szegedi dött. Jól ismerte a járást, ideiglenes lakása: Vasgyár hisz a többi dolgozóval ma­utca 6.. állandó lakása pe- ga is oda járt vásárolni, dig: Dombegyháza, Tanya Lábbal berúgta a pihenő 14. Tegnap, pénteken ke- ajtaját, a sötét épületben rült előzetes letartóztatásba, gyufát gyújtott, hogy lás­Baranyi gondatlansága, fe- son: mintegy 1200 forint ér­lelőtlensége okozta január tékű márkás cigarettát, ita­2-án este a gyár központi lókat pakolt össze (mind­telepén (Szabadkai üt) a ezeket lakásán meg is ta­pihenö épületében keletke- lálták). Hogy tüzet okozott, zett tüzet. azt észrevette, de csak arra De lássuk sorjában a tör- vigyázott, a ruhája meg ténleket. Bárányi 2-án nem ne gyulladjon és elmene­dolgozott, aznap egész dél- kült. A tűzoltókat 17 óra 50 perckor riasztották. A rendőrség a gyár rendészei­vel együtt egész éjszaka vizsgálta a helyszínt. Teg­naD. pénteken reggel mun­kakezdéskor is szinte vala­mennyi dolgozó kereste a tettest. nyilvánvaló volt ugyanis, hogy az nagy hely­ismerettel rendelkezett. A büfégondnok szemfülessé­gének köszönhető az ügv felderítése. Észrevette hogv Bárányi ittas és hogv cipő­je gvanúsan sáros. Mintha a pihenő melletti virág­ágyásból származott volna a szennyeződés... A rendészek V érdesei re vé­gül is Bárányi bevallotta tettét. A tűzeset ügyében a vizs­gálat tovább folytatódik, például, hogy Bárányi szán­dékosan, a nyomok eltün­tetése érdekében gyújtotta­e meg a büfét. (Több jel erre utal.) Az anyagi kár megállapítása szintén fo­lyamatban van, az elsődle­ges adatok, szerint 150 ezer forint értékű. M. E. Ausztráliában ez a 16 éves fiú igazán nem panaszkodhat horgászszerencséjére: zsákmánya egy négyméteres fehér cápa Béketanács Katolikus Bi­zottságának elnöke, kezében egyesült a katolikus egyház és a katolikus békemozgalom vezetése. Szegedi plébánosként in­dult a politikai pálya csúcsai felé Balogh István, aki olyan politikai funkciókat töltött be, mint miniszterelnökségi államtitkárt, a kisgazdapárt főtitkára, a Független Ma­gyar Demokrata Párt (Ba­logh-párt) elnöke. A katoli­kus papi békemozgalomnak is egyik megalapítója, szelle­mi vezére volt. A szegedi egyetem iroda­lomtanszékén hosszú évekig volt egyetemi tanár a piaris­ta Sik Sándor, aki később a piarista rend tartományfőnö­ke, az Országod Köznevelési Tanács ügyvezető elnöke lett, és mint ilyen, jól együttmű­ködött egykori kedves szege­di tanítványával, a kultusz­miniszteri székbe került Or­tutay Gyulával. A képanyag színesebbé, szemléletesebbé teszi a szö­veget. Kár, hogy a szerkesz­tőség nem ügyelt eléggé a képek alá írt szövegre, hi­szen a 31. oldalon közölt képen éppen nem Balogh István beszél, vagy a 197. oldalon Dinnyés Lajos és. Grősz József beszélgetését 197l-re datálják, ami képte­lenség, mivel Dinnyés Lajos 1960. decemberben, Grősz József pedig 1961 októberé­ben már elhalálozott. Vége­zetül szólni kell a szerző vi­lágos, szép stílusáról, mely azok számára, akik korábbi munkáit is olvasták, egyál­talán nem meglepő. Gergely Jenő munkájával nemcsak gazdag ismeretanyagot sajá­títhat el. hanem rendkívül olvasmányos könyvet is ve­het kézbe az olvasó. (Kos­suth. 1985: Négy évtized so­rozat, 7. kötet.) T. Pál József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents