Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 3. szám

12 Szombat, 1986. január 4. Kazettaátrakók reaktorokhoz 1986-ban már .a nagyobb teljesítményű, 1000 megawattos atomerőművi blokkokhoz is szállít kazettaátrakó berendezéseket a GanzMAVAG Gépgyára a szocialista országokba. Ezek gyártásához rövidesen új üzemcsarnokot is felépítenek a vállalatnál. A KGST-államok szakosítási megállapodás alapján készítik az egyes energetikai, köztük az atomerőművi gépeket, s a magyar ipar vállalta a kazettaátrakók előállítását valamennyi partner igényeinek kielégítésére. A kazettaátrakó berendezések segítségével az atomreaktor fűtőelemeit mozgatják. szállítják. A berendezés a használt fűtőelemeket a vízzel 1 feltöltött aknából úgynevezett pihentető medencébe rakja át. az új elemeket pedig a tárolóból áthelyezi a reaktorba. Az átrakó sínpályán mozog, és manipulátor vezérli. A műveleteket igen nagy pontossággal kell elvégezni, ezért még vizalatti kamerákon keresztül is figyelik az átrakás minden mozzanatát a központi vezérlőben dolgozók. Eddig — szovjet dokumentációk alapján — a 440 megawattos reaktorokhoz állítottak elő ilyen berendezéseket, s hasonlót szereltek fel Pakson is Időközben több szocialista országban megkezdték az 1000 megawattos erőművek tervezését és telepítését. A nagyobb reaktorokhoz szükséges első átrakót egy bolgár cég rendelte meg a Ganz-MÁVAGtól. A korszerű vezérlésű berendezés nemrég készUlt el. Az uj, 1000 megawattos kazettaátrakóból 1986-ban már négyet készítenek bolgár és szovjet megrendelésre. Megkezdték a távlati igények felmérését is, s 1990-ig előreláthatóan legalább tíz ilyen berendezést szállítanak a szocialista országokba. Közben a 440 megawattos blokkokhoz szükséges kazettaátrakók továbbfejlesztett változataiból is többet gyártanak, részben a Paksi Atomerőmű bővítéséhez, valamint NDK-beli és csehszlovák partnereknek. (MTI) Megyei kór-körkép (8.) „Sz A faluban mindenkit megdöbbentett a hír: T Jóska meghalt. Az alig több mint 40 éves, nagy reményekre jogosító fiatalembert mindenki vidám, életerős, olyan „majd kicsattan az egészségtől" fickónak ismerte. Érthető hát a sajnálkozás : , .Szegény gyerek, csak lótott-futott, szervezett, most építette a ifiázát is, aztán itt van ni: vacsora után rábukik a feje az asztalra és vége." A történet — sajnos — ismerős egyre gyakrabban történik meg az efféle városban, falun; fiatallal, idősebbel; gyárban, irodában dolgozóval, íróval vagy sportolóval. Az infarktus nem válogat. Vagy mégis? Tudósok véleménye szerint egy bizonyos személyiségtípust különösen veszélyeztet ez a betegség. T. Jóska és sorstársai határozott, kitartó, célratörő egyéniségek lehettek Akadhatott köztük azonban, akinek vágyai igen kisszerűek voltak. Cselekedeteiket erős versengési törekvés hatotta át. Szellemileg és testileg egyaránt rendkívül mozgékonyak voltak, s belső késztetést éreztek, hogy aktivitásukat fölgyorsítsák, így tartós feszültségi állapotban teltek napjaik. Családtagjaik, munkatársaik gyorsmozgásűnak, gyorsbeszédűnek jellemezte őket, olyanoknak, akik mindig „ugrásra készek", szinte izmaik is megfeszültek. Külső megnyilatkozásaikban nagyfokú türelmetlenséget árultak el; mintha állandó versenyben lennének a túl gyorsan múló idővel, élettempójukat egyre csak fokozták. Amint írom e sorokat, rádöbbenek: aki ma talpon akar maradni, annak ilyennek kell lennie. Akkor mindannyian „jelöltek" vagyunk? A SZOTE II. Számú Belgyógyászati Klinikájának docense, Csanádi Miklós válasza szerint ennél sokkal összetettebbek a szív- és érrendszeri betegségeket, az infarktust kiváltó okok. Kétségtelen, hogy az életmódnak döntő jelentősége van, ezen belül azonban az első és legkártékonyabb ellenség a dohányzás. Szinte nem is találkoztak az orvosok olyan fiatal, infarktusos beteggel, aki ne dohányzott volna. Később, ügy a 60. életévre „megérnek" és halmozódhatnak egvéb rizikótényezők is, de korábbi esetekben egyértelmű a dohányzás rettentő karos hatása. Vannak szakemberek, akik veszélyességük szerint pontozzák ezeket a faktorokat: mindenkinél első helyezett a cigaretta. több pontot kap. mint az idegesség. A későbbi balokat okozó érszűkület a dohányzás okozta érgyulladásra vezethető vissza. Tévhit az. hogv csupán a nikotin a fő bűnös. A beszívott, a füstös levegőben is lebegő szénmonoxid az, ajpit ha valaki hosszú távon, rendszeresen belélegez, az előbb-utóbb érszűkületet idéz elő. Ezért mondjuk, hogy dohányzó embertársaik vétlen áldozatai a nemdohányzók is. Emellett természetesen egyéb tényezők is szerepet játszanak az infarktus kialakulásában. A kövérség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vérben fölszabaduló zsír, a koleszterin fölszaporodása, az állandó stressz, mind hajlamosít erre a betegségre. A rendszertelen, kapkodó vagy túl zsíros étkezés, a mozgásszegény életmód, amely bennünket, magyarokat oly annyira jellemez — ugyancsak megnöveli az infarktus veszélyét. Az infarktusét, amelyet menedzserbetegségnek is szoktunk nevezni, mivelhogy a szervezés hibáival, az időhiánnyal küszködő vezetők gyakran esnek áldozatául, irható ez persze olykor a gyakori eszem-iszommal összekötött hivatalos rendezvények számlájára is: itt egy hidegtál, ott egy ötfogásos vacsora aperitivvel, kávéval, jófajta cigarettákkal . Nehéz is mindennek ellenállni. . S csodálkozhatunk-e a következményeken, hogy a szívpanaszokkal orvoshoz kerülő vezetőnek, a gmk-t is végző technikusnak azt tanácsolják, pihenjen, menjen szabadságra, akkor ő megkérdezi, mi az, hogy szabadság? Az agyonterhelt gyomor, a mérgezett tüdő, a kizsákmányolt idegrendszer egyszer csak bosszút áll. Sajnos egyre gyakrabban és egyre kegyetlenebbül. Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint hazánkban az európai átlagot meghaladó mértékben növekszik a szív- és érrendszeri megbetegedések és az ezekre visszavezethető halálozások száma, s sajnos rohamosan haladunk az élvonal felé. Akkor, mikor az utóbbi évtizedben a világ 27 fejlett országában már csökkenő irányzat, illetve stagnálás tapasztalható — ebben is élen jár az Egyesült Államok és Japán —, a szocialista országokban — így hazánkban is — egyre több ember hal meg — mindkét nemben — ikoszorúsér-betegségben. Megdöbbentő, hogy nálunk emelkedik leginkább a 35—44 éves korú férfiáldozatok száma, a 45 —64 esztendősek a második helyen állnak. (Abszolút értelemben természetesen az idősebbek vezetnek.) A halálokok között 15 éves korban jelenik meg először az infarktus, és a kor előrehaladtával egyre inkább a vezető helyre törekszik. Megyénk — az egyébként is szomorú hazai statisztikában — különösen gyászos képet mutat: az országos átlagot meghaladó az itteni halálozások száma — tudtam meg az egészségügyi osztályon a Haluska István doktortól kapott adatokból. Az ismertetett általános okokon kívül sajátosan megyei adottságok is hozzájárulnak az itt élő emberek különös veszélyezettségéhez. A mindenütt érvényesülő hazai gazdasági, társadalmi jelenségek mellett jelentős változás Csongrád megyében, hogy az elmúlt 3 és fél évtized alatt csaknem 68 ezer ember költözött faluról városba, sokan a vitatható hatású lakótelepre. Ez a tömeges mozgás jelentős életmódváltozással járt, amelyhez nehezen alkalmazkodik a mezőgazdasági munka révén is a természethez szokott ember — állapítja meg a megyei oknyomozás. Nem elhanyagolható az az ellentét, amely az itteni átlagkeresetek és a jövedelmek nagysága között feszül. Míg a könnyű- és élelmiszeripar túlsúlya miatt a fizetések megyénkben az országos átlag alatt vannak, a jövedelmek nem tükrözik ezt a „szegénységet". A plusz forintok mögött nemegyszer önkárosító erőfeszítések húzódnak meg. Mindkét jelenség károsan befolyásolja az itteni válási és öngyilkossági statisztikát is. Sok irható a sajátosan alföldi étkezési szokások — a zsír, a sertéshús. a túlzott fűszerezés — rovására is. Természetesen befolyásolja rossz mutatóinkat a lakosság korösszetétele: tudvalevő; sok idős ember él a megyében. Sajnos a nőket általában nem annyira veszélyeztető szív- és érrendszeri betegségek az itt élőket nem kímélik annyira A magyarázat a nagyobb foglalkoztatottsági arányszámban. a túlterheltségben keresendő. Végtelen hosszú tanulmányt lehetne írni az egészségügy gyógyítást célzó erőfeszítéseiről, eredményeiről, gondjairól. Arról, hogy föl készülten érte-e a hálózatot a szívbetegek ilyen tömeges „rohama", képes lesz-e a közeljövőben föltehetően csak szaporodó betegek színvonalas ellátására? A halálhoz vezető tömeges megbe tegedéseknek a kialakulását sem nézhetjük azonban tétlenül. Nem elég elviekben egyet érteni a megelőzés fontosságával: meg kell teremteni ennek emberi, társadalmi feltételeit. Az Or szágos Kardiológiai Intézet égisze alatt elkészült a szívbetegség megelőzési programja, amely e társadalmi szindróma össztársadalmi orvoslását tételezi föl. Megyénkben az egészségügy teendőit taglaló terv mellett szintén szükség lenne efféle átfogó programra is. Chikán Ágnes (Következik: „Minek menjek, úgyis mindegy?") Burgonyaügyek Egyszer kevés, máskor sok De miért követik egymást hullámhegyek és hullámvölgyek a kínálatban? Ennyire hiányzik a szükséges előrelátás? Ennyire ki vagyunk szolgáltatva a természet vak erőinek? Ennyire nem vagyunk felkészülve a hiány, illetve a túlkínálat levezetésére? A kérdéseket az 1984-es burgonyaügy — a krumplidömping — diktálta. A válaszokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakemberei adták meg. Kezdjük az elején. Annál a ténynél, hogy a burgonya nagy vízigényű növény, elsősorban a hűvös időt, s a párás, csapadékos területeket, főként a tengerpartokat szereti. Európában például Hollandiát, Lengyelországot, Németország tengerparti régióit. Nálunk a Bakony hegység, illetve a Felső-Tisza vidékén, meg Somogy csapadékos tájain termesztették. Csakhogy mostanára átrajzolódott a burgonya termőterületek hazai térképe. Manapság a legtöbb krumplit a hajdúsági és a Fejér megyei löszhátakon ültetik. S mivel e helyeken jóval nagyobb termést ad, mint egykor Szabolcsban, a korábbinál kisebb területen is megterem a szükséges mennyiség. Pláne, ha jó minőségű vetőgumóval és öntözéssel termesztik. Igen ám, a burgonyát nem szabad minden évben ugyanott termeszteni, ahol már berendezkedtek az öntözésre: ez a kultúra vetésforgót igényel! Aztán ha öntözetlen területre kerül, és ráadásul beüt az aszály — megnézhetik a termést! Ez történt 1983-ban. A következő tavaszon persze hosszú sorok álltak a drága import krumpliért az üzletek előtt. Erre a termelők nekiveselkedtek, s annyi burgonyát termeltek, hogy egy része a nyakukon maradt. Ez történt 1984-ben. Vagyis most már értékesíNincs olyan háziaszszony — legyen bármily járatlan is a közgazdaságtudományban — aki ne tudná: ha az egyik évben túl sok terem valamiből, a másikban böjtje lesz annak! tési gondokkal küszködtek .. Ez a fontos eleségnövény egyáltalán nem bírja az aszályt. Nemcsak a csapadékhiány miatt szenved, hanem azért is, mert a nagy melegben felszaporodott kárositók széthordják a vírusokat. Az eredmény rossz termés, burgonyahiány. Akkor hát az aszály az oka mindennek? A krumplitermesztés költséges dolog. Magas a műtrágyaigénye, s annak beszerzése, kiszórása, a meszezés, a talajmunkák sokba kerülnek. Még ennél is többe a jó minőségű vetőgumó. Aztán a másra nem használható célgépekért — a töltögetők, a betakaritógépek, a manipulálok, válogatók — is jó mélyen kell benyúlni a kasszába. A szállítás sem egy-két forint, így aztán nem csoda, ha a termelő bosszankodik, amikor a felvásárlási árak alig haladják meg a termelési költségeket. -Akkor hát a felvásárló az oka mindennek? Nem mindegy, hogy milyen burgonyafajtákat termesztünk. Nálunk a piros héjú, fehér belű Desirée a „sztár". Hollandiából is főként ilyen vetőgumót importálunk, s a hazai nemesítés is jórészt erre irányul. Pedig átgondolt céltermesztéssel mindenki jobban járna: a termelő is, a feldolgozóipar is, a fogyasztó is. Korai fajtának például jobb a Cleopatra, hiszen két héttel előbb kerül a piacra; élelmiszeripari feldolgozásra előnyösebb a Bintje; közfogyasztásra legalább olyan jó a Kondor, a Premiere és a Grácia, mint a Desirée. Ám nálunk a termés 80 százalékát mégis a Desirée adja. Gondjaink vannak a tárolással. Az az igazság, hogy nem vagyunk felkészülve a nagy termésre. Még nincs elég hideglevegős tárolónk, viszont már nincsenek meg a szeszgyári melléktermékek hasznosítására alapozott sertés- és szarvasmarha-telepek, a nagy termések levezetésére. Ennek van egy harmadik módja is: növelni kell a feldolgozás arányát. Nyugat-Európában például ezt teszik. Nálunk is vannak próbálkozások, de a hazai fogyasztó valahogy nehezen fogadja el a burgonyapelyhet, a chipset, a burgonyakeményítőt és a burgonyalisztet. Hát még a belőlük készült élelmiszereket! Az 1984-es burgonyatermés kiugróan magasnak ígérkezett. Aztán „hála" az október végéig tartó aszálynak, „csak" jó termés lett belőle; de már ez is értékesítési gondokat okozott a termelőknek. Megindult tehát a hajsza exportpiacok után. Bár a többlet a termésnek alig 10 százalékát jelentette, ami nem több százezer tonnánál, az, akitől fillérekért — vagy még úgy sem — akarták átvenni a felvásárlók a burgonyát, joggal idegeskedett. S noha e gond megoldódott, Csehszlovákiától a KözelKeletig sikerült a burgonyára vevőt találni, félő, hogy a termelőnek egyidőre megint megcsappant a kedve. Törvényszerű ez a pánik minden évben, hol azért, mert sok a termés, hol azért mert kevés?! Hát már sosem lehet visszaállítani az értékesítési szerződések becsületét? Megkövetelni, hogy mind a termelő, mind a felvásárló tegyen eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeinek? Úgy véljük — van kiút. Fel kell készülni a nagyobb termésre is. Nyíri Éva Szennyvíztisztítási program nyolc kiemelt városban A nétpgazdaság idei terve a környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatok korában hangsúlyozza: fokozni kell a vizek minőségének védelmét és meg kell kezdeni nyolc kiemelt város szennyvíztisztítási programjának végrehajtását. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint Györ, Komárom, Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Miskolc, Debrecen és Pécs ez a nyolc kiemelt település, s szennyvíztisztítási gondjaik megoldását a központi erőforrásokból erre a célra kapott anyagi eszközökkel segíti az OVH; 1986-ban csaknem 200 millió forintot fordíthat a vízminőség-védelmi programok előkészítésére, kidolgozására, néhol már a kivitelezés megkezdésére. A hetedik ötéves tervben elvégzendő munkálatok értéke elérheti a két és félmilliárd forintot. E települések naevrészében a fejlesztési programok egy ötéves tervnél nagyobb távlatot fognak át. Ezért a műszaki tervezésben nagy gondot fordítanak olyan ésszerű és gazdaságos megoldások kidolgozására, amelyek lehetővé teszik, hogy a rendelkezésre álló beruházási eszközöket jobban hasznosítsák, s ebben a tervidőszakban az előirányzatnál gazdagabb műszaki programot valósíthassanak meg. Győr, Komárom és Esztergom szennyvíztisztítási programja a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel szoros összefüggésben valósul meg a környezet és a Duna vízminőségének védelmében. Az idén készítik el Győrött azokat a terveket, amelyek szerint az összegyűjtött városi szennyvizeket a leendő napi 120 ezer köbméteres teljesítményű szennyvíztisztító telep helyére, s onnan a Dunába vezetik. Komáromnál napi hatezer, Esztergomnál 12 ezer köbméteres szennyvíztisztító telepet terveznek létrehozni, s első lépcsőben — a tervidőszak végéig — elkészítik e létesítmények előtisztító műveit. A Tataitó vizének védelmét szolgálja majd • a Tatabányán napi hatezer köbméteres. Oroszlányban pedig 4 ezer köbméteres biológiai tisztítómű kiépítése, amely lehetővé teszi, hogy ugyanolyan szigorú előírások alapján megtisztított víz hagyja el ezeket a telepeket, mint a Balaton környékén működő korszerű szennyvízkezelő műveket. Miskolc szennyvíztisztító telepén napi 35 ezer köbméter teljesítményű biológiai 'tisztitóművet építenek fel. s egyúttal előkészítik ennek ikerlétesítményét, az ugyancsak 35 ezer köbméteres biológiai telep munkálatait. Hasonló iker biológiai tisztítómű egyik fele épül fel napi 20 ezer köbméteres kapacitással Debrecenben, s ha jól gazdálkodnak az anyagi erőforrásokkal, akkor másik felének nagyrésze is elkészülhet. Pécsett az idén kezdik meg egy új, napi 80 ezer köbméteres mechanikai szennyvíz-tisztitómű épitését, de a nagy létesítmény egv részének befejező munkái áthúzódnak a következő tervidőszakra is. Magyar-holland gyorspostaszolgálat A Magyar Posta 1986. január l-jétől a Hollandiával való kölcsönös forgalomban is bevezette a gyorsposta(ÉMS) szolgálatot. A szolgáltatást Hollandia valamennyi európai helységébe igénybe lehet venni. A küldeményeket a holland posta a feladási naptól és a rendeltetési helytől függően a feladást követő 24-72 órán belül kézbesíti. Budapesten a 4-es, 62-es és 72-es, vidéken pedig Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs városok l-es számú postahivatalában, Győrött a 2-es számú postahivatalban lehet a küldeményeket feladni. Részletes tájékoztatást az érdekelt postahivatalokban kapnak az ügyfelek. (MTI)