Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

12 Szombat, 1986. január 18. • • Ötven sor Ügy hozta munkám, hogv az utóbbi időben a szokásosnál többet foglalkoztam a hazai reklámok es hirdetések dolgaival, s egy-két alkalommal bepillanthattam a kulisszák mögé is. Szerencsere, elmúltak azok az évek, amikor a reklámot kapitalista csökevénynek. a fogyasztói társadalom üldözendő bizonyítékának kiáltották ki. De a fáziskiesest nehéz behozni, a gyermekbetegségekből még korántsem nőttünk ki. E néhány soros reklám-reklamáció célja tulajdonkeppen nem más, mint néhány jelenseg, tünet megosztása önökkel, hátha egyszer működésbe lép a hatás—visszahatás oly annyira áhított mechanizmusa. s mi — vásárlók, fogyasztók, megcélzott rétegek, befogadók, tájékoztatott állampolgárok stb. — befolyásolhatjuk a hazai reklámszakma fejlődési irányait, nemcsak passzív mindenevői, de serkentői is lehetünk. Nem hiszem, hogy van ma nálunk olyan vállalat, üzem. gyár, mely ne ismerte volna fel a reklámtevékenység fontosságát. Viszont meggyőződésem, hogy alig van olyan vállalat, üzem és gyár, amely tudatos, tervszerű és folyamatos reklámtevékenységet folytatna Pedig a külföldi piacok kényszerítő effektusai után a hazai kereskedelem sem élhet meg a mai verseny viszonyai között nélküle. Jól tudjuk, a reklámnak precízen megfogalmazott kötelmei vannak, de a jó ízlést, a korszerű megformálást, a hatásos vizuális megjelenítést, a betű, a látvány és a hangzás harmóniáját képtelenség passzusokba foglalni. S a magyar reklám gyenge pontjai éppen ezek. Hadd említsek néhány példát. Mindegy, jot vagy rosszat mondanak, csak beszéljenek rólam az emberek — idézhetjük az egykori és egyszerű színésznő sóhajtását, s hivatkozhatunk az. immár klasszikus butaságra: a „Cipót a cipöboltból!" épületes szlogenjére. Ám a helyzet ma jóval bonyolultabb. A tévé képernyőjén gyakorta megjelenik például a lajbis-csizmas kisbiró, aki kidobolja, hogy mit kínál a Piért. Többek között korszerű irodaberendezeseket, számológépeket stb. Ízléstelenül lekicsinylő, „parasztizáló" hangsúlyokkal, idetlen babfigurával, szellemtelenül. Egy másik vállalat egész oldalas hirdetésre adta a fejét képes magazinunkban. Valószínűleg hiányosak ismereteik rgklámügyekben, ugyanis szinte valamennyi termeküket lefenykepeztették, szinte minden tudnivalót összegyűjtöttek. A befektetett munka és pénz persze nem fog megtérülni, mert a sok bába között elvész a gyerek, az újságot lapozó olvasó nem tudja, a hasonló termék özönéből melyikre szeretnek felhívni a figyelmét, és a hosszú szöveget úgysem böngészi végig Jó példák is vannak persze. Nemzetközileg is kiemelkedőek a Pepsi-Cola cég állandó és változó elemeket ötletesen, virtuóz módon váltogató, technikailag is tökéletesen kivitelezett tévéreklámjai. Vagy a hazai vizekről a Kabulon, a Malév tévéfilmje, a Mino plakátja, a Marka szlogenje, a Hollóházi Porcelángyár emblémája stb. stb. A ma oly divatos, egy-két soros „költemények", az erőltetett dallamok, az odavetett emblémák, a dilettáns feliratok, a semmitmondó márkajelek arra is kell, hogy figyelmeztessenek: a reklám Sokrétű — gazdasági, politikai, társadalmi — szerepe mellett a tudatformálás, az izlésnevelés eszköze is, kulturális jelentősége nem elhanyagolható. A társadalmi érintkezés specifikus formája, mindennapjaink kiséröje, mely ha nem vált lépest, elvesztheti egyik legfontosabb — kultúraközvetítő — funkcióját. Tandi Lajos Ügyvédek közgyűlése Az. évi rendes közgyűlését tartotta tegnap, pénteken a Csongrád megyei ügyvédi kamara a bíróság dísztermében. Beszámoltak ezen a tagság munkájáról, az ügyvédi tevékenység helyzetéről, a társszervek kapcsolatáról. Megtudtuk, hogy a felügyeleti szervükkel, az Igazságügyi Minisztériummal, valamint az Országos Ügyvédi Tanácsosai évek óta jó, kiegyensúlyozott a kapcsolatuk. Zavartalannak ítélték a megyei és a városi tanáccsal való munkájukat. Fontos feladatuk volt az 'ügyvédek és a jelöltek politikai és szakmai továbbképzése. Sikeresnek találták azt a tevékenységet is, melyet a nagy számban megjelent új jogszabályok, legfelsőbb bírósági állásfoglalások oktatása terén elértek. Ezek a jó ügyvédi munka legfontosabb feltételei. A beszámolási időszakban, 1985-ben a megyei kamara területén 122 ügyvéd és 8 jelölt dolgozott. A saját pénzügyi alapból és az Országos Ügyvédi Tanács segítségével felújították a megye valamennyi munkaközösségét. Érdekes adat. Csongrád megyében 87 férfi és 35 nő végez ügyvédi tevékenységet. Kitűnt a beszámolóból, hogy a jogszerűség őreit, képviselőit a nagyra becsülés és bizalom mellett egv belső kénvszer, ' a hivatástudat ösztönzi. Ma: szegedi diák a tévében A Ki miben tudós biológia tantárgyból. rendezett második elődöntője látható ma, szombaton délután 16 óra 50 perckor a televízió második műsorán. Ezúttal a Radnóti Miklós Gimnázium 4. osztályos tanulójanak, Tordai Lászlónak drukkolhatnak a szegediek. Műsorajánlat A SERI FF ÉS AZ IDEGENEK cimü Bud Spencerfilmet vetítik a Vasutas Művelődési ,Ház gyermekfoglalkozásán ma, szombaton délelőtt 10 órai kezdetlel. Ismét indul a VASÁRNAP ESTI LÁZ a mihályteleki Móricz Zsigmond Művelődési Házban: holnap, vasárnap este 7 órától Gyurasz Gábor videodiszkómüsorát rendezik meg. KESZLETEK EGY MEGÍRD ATATLAN VERSES REGÉNYBŐL — ezzel a címmel Somlyó György költői estjét rendezik meg a Szegedi Irodalmi Kávéház programjakent január 20án, hétfőn este 6-tól a Royalban. A költővel Zsoldos Sándor beszélget. A CSILI CSALI CSALA' VARI CSALAVÉR-sorozatban Csalavér kútba esik címmel rendeznek gyermekműsort január 20-án, hétfőn a Bartók Béla Művelődési Központban délelőtt 11, a November 7. Művelődési Házban délután 3 órai kezdettel. INDIAI KULTÜRAK NYOMÁBAN MEXIKÓBAN — ez a cime Klonkai László előadásának, amelyet januar 20-án, hétfőn este 6 órai kezdettel tartanak meg a Juhász Gyula Művelődési Központban. „...csak felnőtteknek!" irta Bubryák István Mentes József műsoráról, de hát a rádióújságba szánt ajánló sorok nem jelentek meg a műsort pedig a szerdai 1es programba, délutánra (18 óra 10 perc) iktatta a szerMentes József Mécs Károllyal a szerda esti tévéműsorban kesztöi szeszély.. Ilyenformán csak remelhetjük, hogy azért mindenki bekapcsolja készülékét (Szegeden különösen sokan), mindazok a felnőttek, akik hosszú ideje szeretik és tisztelik színházunk hűséges művészét. A műsorújságban arra sem volt hely, hogy felsoroltassék: Kosztolányi, Pilinszky, Hervay Gizella. Ladányi Ferenc, Camus, Bergman, Aldridge és mások müvei „beszélnek majd", Mentessel ezúttal nem riport készült Kőszegi Akos, Mecs Karoly, Földi Teri, Töröcsik Mari segítenek a „fogalmazásban". A szegedi stúdió produkciójának cime: ..K1BICSAKLIK A SZO, HA NEM ÉRTIK '. A szerkesztői „müfajmeghatározásból" a fönti idézet eleje: „Keserű portré, riport nélkül..." TÁNCHÁZ lesz holnap, vasárnap este 7 órai kezdettel az Arany János utca 9. szám alatti Kiszöv-klubban. Közreműködik a Huzavonaegyüttes, a táncokat betanítja' Bata Tibor A didergő képzőművészet meleg cipója Adatok, tények Kohón György szegedi tárlatához Tavaly február 23-án emlékeztünk a felszabadulás utáni magyar képzőművészet egyik legnagyobb kaliberű művészére, a „monumentális indulat" festőjére, Kohán Györgyre. S az idén december 15-én már azt konstatálhatjuk, hogy két evtizede nincs közöttünk. Kohán György a kortárs hazai képzőművészet egyik legeredetibb tehetsége, legnagyobb formátumú és tragikus sorsú festője Gyulaváriban született, Kohán János uradalmi kovácsmester és Vonyiga Katalin harmadik gyermekeként. Első élményeit az izzó vas és a szikrázó kovácsműhely világa jelentette. Kisiskolai tanára, Firtosi József Dezső egyik akvarelljének hátoldalára ezeket a sorokat írta: „Kohán György, tizenöt éves kovácstanonc ösztönösen művészi festménye. Kiállíttatott először Gyulán, a Faluszövetségnek 1924. december 6—9-ig rendezett kiállításán Tanítottam. mint rendes polgári iskolai tanulót egy évig. Tanonckodása alatt irányításért minden hét vasárnapján hozzám fordult." Néhány évvel később Glatz Oszkár tanítványaként kezdi tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, melyet egy esztendő múltával elhagy. Párizsba utazik, mely időszak nyomorral és ámulásokkal teli. Hódmezővásárhely 1933-tól életének és munkásságának egyik meghatározó terepe Megismerkedik Tornyai Jánossal, az idős mesterrel, és 1934ben egyik alapító tagja a Tornyairól elnevezett tudományos, irodalmi es művészeti társaságnak. A második világháborúban katonáskodik, a felszabadulást követően úgy tűnik, karrierje folytatódik. Ám az ötvenes évek elejének kultúrpolitikája Kohánt is a meliőzöttek táborába állította. Megfosztották a kiállítási lehetőségektől, sőt a Képzőművészek Szövetségének tagságától is. Ebben az időHelyére kerül az utolsó festmény is a képtárban szakban Gyula és Vásárhely jelentett számára éltető közeget. Kohán életében 1959 a fordulat áve. Ekkor lépett újból a nyilvánosság ele Budapesten, a Műcsarnokban. Két alkalommal kap Munkácsy-díjat. majd az 1965-ös nagyszabású Magyar Nemzeti Galéria-beli tárlatát követően 1966-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. E tárlat megnyitójában Erdei Ferenc a következőket mondta: „Aki átlépi e kiállítás küszöbét, számoljon azzal, hogy meglepetésben lesz része, annak ellenére, hogy aki idejön, azt már vonzza valami Kohan György művészetéhez. Készüljön rá a látogató, hogy ennyi Kohánkép ellenállhatatlan erővel ragadja meg érzékeit, aligha sokan lesznek olyanok, akik e hatás# alól ki tudják vonni magukat." Solymár István kritikájában így fogalmazott: Mint a palackból kiszabadult szellem, úgy robbant elénk Kohán György művészete." A szakmai elismeréseket és a közönség szeretetét nem sokáig élvezhette a művész, hiszen még abban az évben, 1966. december 15-én, 56 éves korában Gyulán meghalt. Halála előtt készített végrendeletében Gyula városának adományozta művészi hagyatékát. Célja az volt. hogy az eletmü summája együtt maradjon, és a maga teljességében szóljon a közönséghez azon a talajon, amely gyökereit táplálta. Több mint háromezer mű került Gyula város • tulajdonába, mintegy 600 nagyméretű olaj- és viasztemperakép és több ezer grafikai lap. A dajkáló város az egykor híres és népszerű nyári színkör és könyvtár helyén 1979ben megnyitotta a Kohan Múzeumot, melynek anyaga 1985-töl megújult kiállításokkal várja az érdeklődőket. Egy alkalommal azt mondta a művész. „A didergő képzőművészet meleg cipót szorongat a zekéje alatt. A most születő stílusok emberi tartalmak reneszánszát hozzák a művészetbe. Csakhogy nem elég az idomokkal és arányokkal való okos játszma — ehhez a népek monumentális indulata, szomjúsága kell!" Ennek a hatalmas indulatnak képekké formált művészi dokumentumait hozta el Szegedre a gyulai Kohán Múzeum. A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában mától, szombattól március középéig látható az a mintegy hatvan festmény, mely Kohán György életmüvét reprezentálja. T. L. Új házban - új tervek Holnapután, hétfőn lesz az újjávarázsolt épület „premierje": nemzetközi könyvtári plakátkiállitást és könyvtáros-továbbképzést rendeznek benne. A Tolbuhin sugárúti szakszervezeti központi könyvtarról van szó; az épületet két év alatt, 4 és fél millióért újították fel, a SZOT támogatásával. A központi könyvtár — az 1983-ban, a felújítás előtt használható területéhez képest — ötször nagyobb hasznos területet nyert. A háromszintes épület pincéjében alakították ki a raktárt, gördülő polcokon tárolják a könyveket. A magasföldszinten kapott helyett a körülbelül 40 személyes olvasótér, a kölcsönző és az úgynevezett kiszolgáló raktár Tudni illik, hogy az intézmény fő feladata a vállalati, üzemi önálló könyvtárak és letéti helyek „kiszolgálása", könyvvel való ellátása, szakmai-módszertani irányítása. Hogy mégis kialakítottak az új házban egy kicsi olvasó- ps kölcsönzöhelyet, annak az a magyarázata, hogy némileg szeretnék bővíteni tevékenységük körét. Mint az igazgató, Nóvák Ákos elmondta, korábban sem utasították el — mondjuk — azokat az egyetemistákat, akik „csúcsidőben", vizsgaidőszakokban, hozzájuk fordultak seNemzetközi plakátkiállítás a szakszervezeti könyvtárban gítségért, ha az egyetemi könyvtárban, vagy a Somo-i gyiban nem sikerült hozzájutniuk a legkeresettebb kötetekhez. De a közgazdasági szakemberek is fölfedezték; már, hogy Szegeden ennek a könyvtárnak van a leggazdagabb közgazdasági szakirodalmi gyűjteménye. A „hiánypótló" gyűjtést évekkel ezelőtt elkezdték, a' most rendelkezésre állá anyag jobb felhasználhatósága végett szeretnének kapcsolódni a hazai és a szabadkai számítógépes rendszerekhez. A tervek szerint így lehetővé válna Szegedről is hozzájutni a világ közgazdasági irodalmához Gyűjti a könyvtár a szakszervezeti politikai irodalmat. amelyet elsősorban a szakszervezeti oktatás mindenkori résztvevői tudnak jól használni. A mostani, hétfői rendez-« vény is amolyan „nyitányt" jelent, a korábban megszokottnál szélesebb körű munka kezdetét. A felújított épületben (egyelőre csak a raktárba költöztették át a ház másik szárnyából a könyveket, a magasföldszint és a padlástéri munkaszobák bútorzata még hiányzik) az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja által tavaly Pesten bemutatott nemzetközi könyvtári plakátkiállítás anyagát helyezik el. A gazdag anyagban — 32 ország 197 plakátja — szegedi grafikusok. Pölös Endre és Tildy Katalin munkái is láthatók, melyeket éppen az szmt központi könyvtárának terveztek. A kiállításhoz kapcsolódó továbbkép-i ző programban filmvetítéssel öszekapcsolt előadások foglalkoznak az olvasás-, a kiadvány- és könyvtároropaganda időszerű feladatai-: val. ..Az alkotóművész és a könyvtár az olvasókért" címmel Pölös Endre, „O.lvasas és könyvtarpropagand.i" címmel Drucker Tibor. a Könyvértékesítő Vállalat igazgatója tart előadási. Arató Antal az OSZK KMK osztályvezetője a könyvtár-' propaganda aktuális kérdéseiről, Lukács Zsuzsanna és Nyakó Istvánná a könyvértékesítő munkatársai az idei nropagandatervekról tájékoztatnak. A kiállítást holnapután. hétfőn délelőtt 10kor Dobóczky Károlyné, az szmt titkára nyitja meg, teljes egy hónapig, február ?o-íg tekinthetik meg az érdeklődők. S. E.