Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

Szombat, 1986. január 18. 8W! kV.' A legnagyobb tudományos beruházás Tudománytörténeti jelentőségű esemény színhelye volt november első napjaiban a Magyar Tudományos Akadémia Atomkutató Intézete. Lehet, hogy akad, aki vitatja ezt, s túlzónak érzi a jelzőt, ám ha arra gondolunk, hogy a debreceni ciklotron életre keltése új korszakot nyit a hazai magfizikai kutatásokban, akkor mégiscsak indokoltnak tarthatjuk a fenti megállapítást. Bevezetőként hadd említsünk ennek bizonyítására egyetlen adatot: míg eddig a hazai fizikusok legfeljebb ötmillió elektronvoltos gyorsítók mellett végezhették a kísérleteiket, a ciklotron húszmillió elektronvoltos energiát képes kölcsönözni a protonnak. Mi is az a ciklotron? Ha már a hatodik ötéves terv legjelentősebb tudományos beruházásáról beszélünk, illik elmondani azt is, hogy mi is az a ciklotron? A gyorsítóberendezések működésének alapelve: a gyorsítandó részecskék két, egymáshoz képest jelentős feszültségkülönbségű pont között utat megtéve felgyorsulnak, s az így szerzett energiát használják ki a fizikusok kísérleteikben. Nyilvánvaló, hogy ha a feszültségkülönbséget növeljük, a részecske energiája is növekszik. A ciklotron merőben újszerű megoldást hozott a gyorsítók technikájában. Egy elektromágnes segítségével körpályára kényszerítik a részecskét, s megfelelő impulzusokkal (újra és újra előállítva az imént említett feszültségkülönbséget), minden körfordulás során további energiamennyiséget kap a részecske. Így viszonylag kis méretű berendezéssel — a debreceni ciklotron pólusátmérője 103 centiméter — jelentős energiájú részecske állitható elő, amelynek nyalábintenzitása is jóval meghaladja a korábbi gyorsítók hasonló mutatójának értékét. A debreceni ciklotron a leningrádi Jefremov Intézetben készült, hatvanmillió forintba került. Ennek megvásárlását nagyban segítette a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség ötvenmilliós anyagi támogatása. Ha már a számoknál tartunk: az egész beruházás közel 300 millió forintba került, amelynek nagy részét a megbízható sugárvédelem érdekében speciális technológiával készült épület tette ki. A ciklotron alkalmazása elképzelhetetlen megfelelő kiegészítőeszközök, műszerek, mérőberendezések nélkül. Ezek döntő hányadát az ATOMKI fizikusai, mérnökei, kiválóan képzett szakemberei készítették el, igen jó minőségben. Ez az a pont, ahol szólni kell arról a munkáról, ami immár évtizedek óta folyik a tiszántúli nagyvárosban. A Szalay Sándor által alapított iskola mindig híres volt arról, hogy a köré szerveződött kutatók kísérleteik túlnyomó többségét a maguk által épített eszközökkel végezték el. A hagyomány kényszerből teremtődött; a harmincas-negyvenes években egyszerűen nem volt pénz ahhoz, hogy a debreceni egyetemen felhalmozódott szellemi kapacitást készen vásárolt műszerekkel szolgálják ki Később, az 1954-ben létrehozott Atomkutató Intézetben ugyancsak fontos feladatának tekintette minden kutató, hogy maga is hozzájáruljon az eszközök kifejlesztéséhez. Ennek a munkának az eredménye mérhető le most, amikor az avatást követő próbák után fokozatosan elkezdődnek a ciklotronhoz kapcsolódó tudományos programok. Felvetődhet a kérdés: vajon mire alkalmas az a részecskegyorsító, amely saját kategóriájában az egész világon a legkisebbek közé tartozik. Láng István akadémikus, az MTA főtitkára az avatóünnepségen adott erre megfontolandó választ, egyúttal illusztrálva az e téren ötven év alatt bekövetkezett fejlődést. Helyünk a világban. ,-,Az első ciklotront a világon 1930-ban próbálták ki részecskék gyorsítására. Ez a mintegy 10 centiméter átmérőjű szerkezet volt az őse a mai óriásoknak — mondta az Akadémia főtitkára. — A közben eltelt ötven év alatt, a szinte két kézben elférő berendezést egyre nagyobbak, egyre bonyolultabbak követték. Ma a Fermilab tevatronja 6,3 kilométer kerületű, de tervezés és építés alatt áll a szerpuhovi 2,2 teraelektronvoltos gyorsító, és a CERN super proton szinkrotronja, amelynek betonalagútja kétszer fúrja át a svájci—francia határ szikláit, és amelyben a részecskék másodpercenként 43 ezerszer keresztezik a határt. Mi ehhez képest a mi szerény, 20 millió elektronvoltos protonokat előállító ciklotronunk? Nem kell-e már most, az avatáskor restellkedve állnunk az óriások árnyékában? — tette fel a kérdést Láng István, de rögtön megadta a feleletet is: — Vajon egy kis folyón átívelő híd kevésbé értékes-e azért, mert ma már vannak több kilométer hosszúságú hidak is a világon, amelyek tengeröblök, óriás folyamok fölött vezetnek át? Egy híd fontosságát nem a hosszúsága adja, hanem a forgalma. " Abban pedig máris biztosak lehetünk, hogy a debreceni ciklotron „forgalmára" nemigen panaszkodhatunk a közeljövőben. A széles körű nemzetközi kapcsolatokkal biró intézet munkatársai megfordulnak a világ minden táján, s elviszik a debj receni iskola hírét. S akik ide jönnek, maguk is megbizonyosodnak arról, hogy nemcsak az óriásberendezések segíthetik a kutatót jelentős eredményhez — gyakran a kisebb, de sok ötlettel megépített, kihasznált műszer is szolgálhatja az egyetemes tudományt. Svédországból, Amerikából, Finnországból, Franciaországból, Japánból jelezték érkezésüket kutatók, saját gondolataikkal is segítve majd a ciklotron okos kihasználását. Az Atommagkutató Intézetben régóta készülnek a ciklotron fogadására. Része volt ennek a sok előadássorozat, konferencia, tudományos megbeszélés, folyóiratokban megjelenő tanulmány, amelynek témája mindig a nagy energiájú részecske energiájának hasznosítása volt. De jártak a debreceni fizikusok hosszabb és rövidebb tanulmányutakon, ismerkedtek a Szovjetunió, az NSZK, Hollandia, Nagy-Britannia, Finnország ciklotronjaival. Nem csoda, hogy most, amikor munkára kész a debreceni laboratórium, jól előkészített tudományos programok várnak megvalósításra. A kísérletek egy része az alapkutatásokat, másik része viszont a különféle gyakorlati alkalmazásokat szolgálja. Ma az anyagvizsgálatokban a ciklotron az egyik legfontosabb nyomanalitikai eszköznek számít, s ennek egyre növekvő szerepe van az ipari alkalmazásokban. Hiszen a korszerű technika szempontjából egyre nélkülözhetetlenebb a nyomelemek és a szennyeződések pontos felismerése, azonosítása. De a nyomelemeknek nagy jelentősége van az orvosi és mezőgazdasági kutatásokban, a környezetvédelemben, sőt még a kriminológiában és a régészetben is. Hasonlóan széles körűen alkalmazzák a különféle tudományágak az izotópokat, amelyeknek egyik nagy csoportja szinte kizárólag csak ciklotron segítségével állítható elő. Ezek közül a hosszabb felezési idejűeket eddig külföldről szereztük be, de ezután egy részüket Debrecenben is elő lehet állítani. A gyakorlati alkalmazások szempontjából (egyebek között az orvostudományban) különösen nagy szerepük van a rövid, néhány perc, esetleg egy-két óra felezési idejű izotópoknak, amelyek szállítása éppen rövid élettartamuk miatt szinte lehetetlen. A debreceni ciklotron-laboratórium új korszakot nyit e téren: az épületben berendezett orvosdiagnosztikai egységben orvosok működnek együtt a fizikusokkal. Lehetne hosszan sorolni még a gyakorlati alkalmazások számos módját, mint ahogy lesz is erre példa a debreceni ciklotron mellett folyó munkát bemutató későbbi írásokban. Most elégedjünk meg az intézet igazgatójának, Berényi Dénesnek a szavaival: „Ha azt kérdezzük, hogy jó-e nekünk, jó-e ennek az országnak és ennek a városnak az, hogy ciklotronlaboratóriumunk lesz, akkor a kérdésre nyugodt lelkiismerettel felelhetünk igennel." GÖRÖMBÖLYI LÁSZLÓ SZOKOLY TAMÁS Csak a tél volt költözni délre madarakkal? nem nézni! — ne nézzek hátra? repüljek föl magam elől szárnyak alól pislogni világra? csókoljak vasat? imádjak csöndet ? bűvöljem a vakságot? költözzek ki bőröm alól perzselő homokba? — látod: földrengést szelet habosodást csillaghullást kívántam vért bukni virágra hóra várni a görcsre — én vártam bújtam pirosból kékbe kékből a sárgába voltam tavasz nyár ősz de a tél csak a tél volt a drága igazi otthonom ott tudtam ragyogni ott tudtam szikrázni fojtva félve fázva s bújtam kékből pirosba földből a fűbe fűből a Madárba — SZEPESI ATTILA A madárember háza itt lakott ő a horgas ismeretlen gyerekkorod szava-sincs mágusa kezében kakasfej hajában kiflihold vonult a tenger-éjen át mezítlábas csavargó vendége volt egy görbe szék egy tört palack a legendához épp elég több limlomot arcához miért szelídítene körülveszi a lombzúgás a puszta úr farsang-éj éjnél éjebb éjszaka betemetett kutak beszéde faliórák beszéde kakukk kakukk tél-nyár forró tengerek évszaka világomlások évszaka törött tükörben nap süt hull a hó de mióta lakatra zárták a szélcibálta ablakot az erdőhang elnémult benned nincs aki az időt kimondja Szeged műemlékei 14. A KÁRÁSZ-HÁZ Klauzál tér 5-ös számú épület a „műemlék „Kárász-ház" klasszicista stílusú, 1845-ben épült. Árkádos udvarával kitűnő mesterre vall. 1849-ben Kossuth Lajos szállása." • A monumentálisnak ható sarokház a stílus legérettebb képviselője, a hajdani Széchenyi tér déli, egyemeletes házsorának hírmondója. Kapu feletti erkélyét kőkonzolok támasztják alá, földszintjén üzletek sorakoznak. Lépcsőháza egyegy dór oszlopra támaszkodik, árkádos udvarán a függőfolyosót kőkonzolok tartják. Erkély-, lépcsőés folyosórácsai kovácsoltvas remekművek. 1844-ben itt. Kárász Benjámin alispán telkén egy jóval szerényebb alaprajzú saroképületet jelöl a helyzetrajz. Mig egy 1848-as metszet, egy 1861-ben datált vízfestmény és Letzter 1872-ben készült fényképe az épület mai formáját láttatja. A ház Kárász utcai oldalát az 1876-os fényképsorozatról és egy árvízképről ismerjük. Ekkor már Horgosi Kárász Géza tulajdona, a károsult bérlők: „Holczer S. fia posztó ker., Berger és Szarv adi rőfös ker., Eizenstadter S. és társ véges ker. "-eskedők.