Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! 76. évfolyam, 15. szám, 1986. január 18., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Jobb vásárlási körülményeket ígér az élelmiszer-kereskedelem Az idén az elmúlt éveké­hez hasonlóan jó. kiegyensú­lyozott ellátás várható élel­miszerekből. A kereskede­lemnek továbbra is fontos célja az egészséges táplálko­zás szélesebb körű elterjesz­tése, a vásárlási körülmé­nyek javítása, s a differen­ciálódó igények jobb kielégí­tése, főként a diétás készít­ményekből és az olcsóbb élelmiszerekből. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium alapvető Jeladat­ként jelöli meg a kistelepü­lések és a peremkerüleU ki­sebb üzletek áruellátásának javítását, ennek érdekében a partnerintézményekkel, szervezetekkel közösen is­mételten felülvizsgálják a túrajáratok sűrűségét, vala­mint az üzletszerzők mun­káját. A termelő vállalatok­nál is szorgalmazzák, hogy a kis üzletek részére kisebb adagokban is csomagoljanak árukat. A kereskedelem az anyagi lehetőségekhez mér. len az üzletek további kor­szerűsítésevei, a hűtés, gé­pesítés fokozásával, a rak­tárak bővítésével, újabb mozgóboltok beállításával is javitja a kistelepüléseken a vásárlási lehetőségeket. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium irányelveinek megfelelően az élelmiszer­kereskedelmi vállalatok ar­ra törekednek, hogy az ol­csóbb áruválaszték mar a termelőkkel kötött szállítási szerződésekben is kiemelt helyet kapjon, s mind több ilyen termék jelenjen meg az üzletekben. A kereskede­lem arra ösztönzi a szállító­kat, hogy a jövőben olyan termékeknél — például ét­olajnál, ecetnél — is vezes­sék be a kisebb és nagyobb adagos csomagolásokat, ame­lyeknél ez ma még nincs megoldva. A kereskedelem fokozott pondot fordit az áru minő­ségének javítására, illetve a minőségvédelem fokozására. Ez különösen az olcsó ter­mékekre vonatkozik, hiszen rendkívül fontos, hogy a kispénzű vásárló is valóban jó minőségű árut kapjon. Ha valamely élelmiszerre nincs szabvány, a szállítók­kal szerződésben állapodnak meg a minőségi előírások­ról, s ezek betartását ellen­őrzik Az előzetes tárgyalások alapján az ez évi élelmi­szer-kínálat a korábbiakhoz hasonlóan általában ki­egyensúlyozott lesz. Hús és húskészítményekből a ren. delkezésre álló árumennyi­ség mintegy 3—4 százalékos forgalomnövekedést tesz le­hetővé Mivel továbbra is várható az olcsóbb tőkehú­sok. illetve húskészítmények iránti igények emelkedése, a kereskedelem a választékot úgy állítja össze — s erre az ipari háttér lehetőséget ad —, hogy ezek a termékek alkossák a kínálat több mint leiét. Baromfiból szintén 5­6 százalékkal növekszik a forgalom, az ipar azonban belsőségekből és aprólékok­ból továbbra sem tudja ki­elégíteni a keresletet. Tartós és féltartós tejből, valamint a tubusos sűrített tejből továbbra sem tudják kielégíteni az igényeket, bár a féltartós tej gyártókapaci­tását néhány tejipari válla­latnál még az idén bővítik. Egyre többen keresik az ol­csóbb tejtermékeket, ezért a kereskedelem mind több alacsony zsírtartalmú tejet, olcsóbb sajtot, különféle szendvicskrémeket hoz for­galomba. A lehetőségekhez mérten mind több helyen árusítják az alacsonyabb zsírtartalmú — és olcsóbb — tejfölt is. A zöldség. és gyümölcs­konzervek, valamint a főze­lékkonzervek választéka már hosszabb ideje hiányos, s egyelőre nem várható javu­lás. Egyedül gyümölcsször­pökből folyamatos a kínálat. A hiányok részbeni pótlásá­ra a kereskedelem fokozza a termeltetést, növeli a be­szerzést a helyi árualapok­ból, s árucserékből igyekszik beszerezni a szükséges ter­mékeket. (MTI) A Balaton vízvédelme Pénteken Ábrahám Kál­mán államtitkárnak, az Or­szágos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal, va­lamint a BIB elnökének ve­zetésével Balatonfüreden ülésezett a Balatoni Intéző Bizottság elnöksége. Meg­tárgyalták a Balaton-vidék fejlesztésével kapcsolatos határozat végrehajtását és a középtávú koncepciót. A VII. ötéves tervkoncep­ció szerint továbbra is el­sőbbséget élvez a vízvéde­lem, folytatják a már meg­kezdett munkálatokat. A többi között rendezik Keszt­hely csatornarendszerét, 11 üdülőtelepen oldják meg a szennyvízelvezetést és kiépí­tik a balatonalmádi és a balatonföldvári Séd-patakok medrét. Siófokon, Csopakon és másutt gondoskodnak az utcai vízelvezetésről. Újabb szennyvíztelep építését kez­dik meg Tapolcán, vízren­dezéshez látnak hozzá Sió­fokon, Balatonkenesén, Ti­hanyban és még több kisebb üdülőhelyen. Fölújítás előtt a régi panelházak Félmillió lakás jövőbeni sorsa Értékelték a paneles la! kőházak felújítására kiírt országos tervpályázatot; amelynek eredményeit pén­teken az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium­ban tartott sajtótájékoztatón, ismertették a bíráló bizott­ság és a díjnyertes alkotók: képviselői. Elmondták, hogy nagy érdeklődést keltett a pályázat, a kiírást hatvan fervezó vásárolta meg, ám az újszerű felújítási felada­tok bonyolult összefüggései­nek feltárására és a megol­dások különféle változatai­nak kidolgozására mindösz-/ sze 9 tervezői csoport vállal­kozott és nyújtotta be ter­vét. A zsűri egyöntetű vé-> leménye szerint a pályázat mégis egyértelműen sikeres, mert a nyertes pályamű —> amelyet Kissné Springer Mercédesz, Kiss Miklós és Birghoffer Péter budapest] tervezőkollektíva alkotott —i és a további öt díjazott terv szerzői nagyon alapos mun­kát végeztek. Rengeteg ötle­tet, jó megoldást javasoltak,' ezek összegezésével elkészít­hető a panelházas felújítá­sokhoz országszerte felhasz­nálható tervezési eszköztár,' Ebben nemcsak a felújítás sok építészeti, szervezési és műszaki problémáira kínál­nak megoldásokat a terve­zőknek, hanem arra is, hogs a felújítás — a pályázat cél­jának megfelelően — többet nyújtson az eredeti állapot visszaállításánál, tehát nö­velje a paneles lakások, á lakóházak és a szűkebb la­kóterületi környezet minő­ségét. Az országban eddig feli épített 420 ezer paneles la­kás zömének felújítása a 90-es években követően vi­lik esedékessé, de addig mű­szakilag, szervezetileg és a logszabályok minden bizony­nyal szükségessé váló módo­sításával is fel kell készülni e nagy munkára, amelyre a most értékelt pályázat ered­ménye ad szakszerű indít­tatást. A Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti In­tézet kapott megbízást arra,1 hogy a nyertes pályaműve«! alkotóinak bevonásával ösz­szeállítsa a panelházas fel­újítás műszaki, szervezési; és értéknövelő megoldásai­nak és változatainak kataló­gusszerű gyűjteményét, ame­lyet majd a tanácsok, a la­kóközösségek, az ingatlan­kezelő vállalatok és a terve­ző építészek rendelkezésére, bocsátanak. A közlekedés fejlesztésének feladatai A Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Tovább­képző Intézete által szerve­zett szakmapolitikai-szak­mai előadás-sorozat kereté­ben pénteken Urbán Lajos közlekedési miniszter tartott előadást a magyar közleke­dés fejlesztésének eddigi ta­pasztalatairól, s a Vll. öt­éves tervidőszak feladatai­ról. Rendkívül fontosnak mondotta, hogy azok a mű­szaki szakemberek, akik a közlekedési ügyeket irányít­ják, szervezik, tervezik, meg­ismerkedjenek a szűk szak­mai témák mellett a szak­mához kötődő gazdasági, po­litikai kérdésekkel is. Az elmúlt időszakra visz­szatekintve a minjszter az 1968-ban kialakított közle­kedéspolitikai koncepció végrehajtásával foglalkozott. Mii^t mondotta, a célok alap­vetően teljesültek, a 70-es évekre viszonylag korszerű, ütőképes, nagy kapacitású közúti közlekedési rendszer jött létre, 150 ezres teher­gépjármű-állománnyal. A terveknek megfelelően fej­lődött az egyéni közlekedés is. Gyors ütemben fejlődött n vasúti közlekedés is, erő­teljesen folytatódtak a re­konstrukciós munkálatok. A közlekedési koncepciónak megfelelően kezdtek kiala­kulni a korszerű szállítás' folyamatok tárgyi, műszaki feltételei is. Ilyen előzmé­nyek után következett a VI. ötéves tervidőszak, amely­nek során jelentős változá­sok történtek a magyar köz­lekedési rendszerben. Az egyik legnagyobb, s egyben legváratlanabb változás az volt, hogy mélyen a várako­zások alatt maradtak a szál­lítási igények, ebből követ­kezően a bevételek is csök­kentek, ez pedig azt jelentet­te, hogy mérséklődtek a fej­lesztésre képezhető anyagi alapok. A közlekedésnek a népgaz­daságban betöltött helyével, szerepével kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy egyelőre még nem sikerült elérni azt a célt, hogy a ter­melő infrastruktúra, így a közlekedés néhány területe prioritást kapjon, s a nép­gazdaság egészén belül elő­térbe kerüljön a szolgáltatási háttér fejlesztése. A VII. öt­éves tervidőszakban sem te­szik lehetővé a gazdasági kö­rülmények, hogy ez a hely­zet alapvetően megváltoz­zon. Továbbra sem lehet számítani a szállítási igé­nyek ugrásszerű növekedésé­re. s így nem az az elsőren­dű cél, hogy fokozódjanak a fuvarozási teljesítmények, hanem az, hogy az adott fel­adatokat minél magasabb színvonalon végezzék el a közlekedési vállalatok, A meglevő lehetőségeket a leg­jobban kell hasznosítani, a nem szabad szétaprózni az amúgy is szűk anyagi forrá­sokat, hanem koncentrálni kell néhány — a közlekedés egészét meghatározó — fej­lesztési célra. Ugyancsak a most kezdődő tervidőszak alatt kell elérni azt is. hogy a forgalom szervezésében még meglevő ósdi nézeteket. módszereket korszerűek váltsák fel — mondotta a miniszter. (MTI) Változatosabb vállalkozások Mind sokszínűbb az anya­gi érdekeltségi rendszer a termelőszövetkezetekben, gaz­dagodnak a vállalkozási for­mák a föld- és eszközhasz­nálatban. A TOT elemzése szerint — ehhez a Központi Statisztikai1 Hivatal a ta­valyi. átfogó felmérését vet­ték alapul — a közös gaz­daságok kiterjedten alkal­mazzák a különböző érde­keltségi formákat a nagy­üzemekből kiszoruló kézi­munka-igényes növények ter­mesztésénél. Mindenekelőtt a zöldségtermesztésben és a gyümölcsöskertekben ve­zették be sikerrel a részes­művelést és más vállalkozási formákat. Ezek fő jellemző­je: a nagyüzem vállalja a nagyobb talajmunkák elvég Új formák a téeszekben zését, a növényápolás pedig a szövetkezeti' tagok, család­tagok, nyugdijasok és sok esetben a kívülállók — kis­termelő szakcsoportok — dol­ga. Üj ültetvényeket is lé­tesítenek ilyen érdekeltségi rendszerben, az egyéni mun­kaerő bevonásával Az adatok szerint 14 ezer hektárral csökkent a téeszek­ben 5 év alatt a szántóföldi zöldségterület, ugyanakkor a bérbe adott és egyénileg hasznosított szántó 13,2 ezer hektárral nőtt anélkül ter­mészetesen, hogy a földtu lajdon változott válna. Sző­lőművelésre még nagyobb a vállalkozói kedv; 5 év alatt két és félszeresére nőtt az ily módon gondozott terület, amely már megközelíti a 4 ezer hektárt. A téeszek sző­lőterületének 5 százalékát müvelik részesformában. A gépkihasználást is újszerű, a tagokkal, alkalmazottakkal kötött szerződések segítik. Számos gazdaságban az arra vállalkozók, meghatározott összeg ellenében, ellátják a gépi munkákat, és például a gépek javítása is az ő feladatuk. A tapasztalatok szerint ezekben az üzemek­ben gazdaságosabban hasz­nálják ki a gépeket, ame­lyeknek műszaki állapota is jobb az átlagosnál (MTI) Téli csemegék Ha valaki ilyenkor vesz friss paradicsomot, paprikát vagy salátát az üzletben, számíthat rá, hogy nem ol­csón kapja. Hiszen ilyenkor megtermelni sem egyszerű; az üvegházak és fóliasátrak! üzemeltetése drága mulalá ság. Forráskúton a Haladás tsz-ben már tíz éve műkö­dik a termálvízfűtéses ker­tészeti telep. Ha nem is ry legnyereségesebb ágazatuk, de ilyenkor télidőben mégirv ez a leglátványosabb, szemei gyönyörködtetőbb A tizen­két hektárnyi üvegház és fólia területen virágokat és zöldségeket termelnek Sa­látából félmillió fejet sze­retnének a téli szezonban' értékesíteni, eddig kétszáz­ezret szállítottak el az or­szág legkülönfélébb tájára. A paradicsom- és paprika­szüret a vége • felé tart. Százhúsz mázsa paradicso­mot és ötvenezer darab töl­teni való paprikát adtak e dédelgetett növények. Lázár Mihály a szedés és válogatás mozzanatait örökítette mert felvételein. A tízdekás salá­tafejeknek már a ládában a helye. A paprikahalmot Kálmán Istvánné válogatja szét nagyság szerint i *

Next

/
Thumbnails
Contents