Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

10 Szombat, 1986. január 18. Szovjet—japán külügyminiszteri tárgyalások O Tokió (MTI) A hivatalos látogatáson Tokióban tartózkodó Eduárd Sevardnadze szovjet külügy­miniszter péntek délután újabb tárgyalásokat folyta­tott japán kollégájával. Abe Sintaróval. A nem hivata­losnak minősített találkozót közös megegyezésre iktatták be. Az eredeti programon kí­vüli találkozó napirendjéről japán részről közölték, hogy a külügyminiszterek a két­oldalú kapcsolatokkal össze­függő kérdéseket tekintették át. Megvitatták, hogy az em­lített kérdésekre vonatkozó álláspontok milyen -formá­ban kerüljenek bele a terve­zett közös közleménybe. Abe Sintaro hasznosnak és eredményesnek nevezte a szovjet kollégájával, Eduárd Sevardnadzéval foly­tatott tárgyalásokat. A kor­mány péntek reggeli ülését követően a külügyminiszter hangoztatta, hogy mély be­nyomást gyakorolt rá a Szov­jetuniónak a kétoldalú kap­csolatok megjavítását célzó törekvése. Abe Sintaro elmondta, hogy a felek között voltak ugyan nézeteltérések. ez azonban — fűzte hozzá — nem akadályozza egy közös közlemény kibocsátását. A két. ország magas rangú külügyi tisztségviselői már hozzákezdtek a dokumen­tum megszövegezéséhez. A tiszteletére adott foga­ciáson a Szovjetunió külügy­minisztere elégedetten szólt a tárgyalásokról, és minde­nekelőtt azt emelte ki, hogy megállapodás jött létre a rendszeres és magas szintű politikai párbeszéd felújítá­sáról. Ha maradtak is fenn nézeteltérések, egyetértettünk abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat szomszédok­hoz méltó szintre emeljük — hangoztatta Sevardnadze, és reményét fejezte ki. hogy a szovjet—japán viszony mostantól gyors ütemben fejlődik majd. Városavató ünnepségek Bács-Kiskun megye nyol­cadik városa lett a több nemzetiség lakta Bácsalmás, ahol pénteken tartották az avató ünnepséget. A műve­lődési házban megrendezett ünnepi tanácsülésen Hor­váth István, az MSZMP Központi - Bizottságának tit­kára adta át a várossá nyil­vánításról szóló oklevelet Bednárné Kiss Ildikó ta­nácselnöknek. Az ünnepsé­gen jelen voltak a megye párt- és tanácsvezetői, Bács­Kiskun városainak küldöt­tei, a Bácsalmás vonzáskör­zetébe tartozó községek kép­viselői. Pénteken ünnepi tanács­ülést rendeztek Vasváron, a patinás település várossá nyilvánítása alkalmából. A művelődési xház nagytermé­ben megtartott ünnepséget Papp Lajos, az űj városi ta­nács elnöke nyitotta meg. Ezt követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az Ország­gyűlés elnöke köszöntötte az új város lakóit, és átadta a várossá nyilvánító oklevelet a tanácselnöknek. A szocialista törvényesség erősítéséről © Moszkva (MTI) A szerző hangsúlyozza, hogy a szovjet demokrácia elmélyítésének és tökéletesí­tésének nélkülözhetetlen eleme a szocialista törvé­nyesség erősítése. A szocia­lista életmódhoz hozzátarto­zik a jogok és kötelességek egysége, a mindenkire nézve azonos törvények és erkölcsi normák, az egyformán köte­lező fegyelem betartása. " .Rekunkov emlékeztet ar­ra, hogy a hetvenes évek vé­gén és a nyolcvanas évek elején a Szovjetunió életében felmerült kedvezőtlen ten­denciák és nehézségek, va­lamint az a határozatlanság és következetlenség, amely a végzett munka és a fogyasz­tás közötti összhang állami és társadalmi ellenőrzésében, valamint a szocializmustól itíegen jelenségek kiküszöbö­lésében nyilvánult meg, meggyengítette az országban a társadalmi fegyelmet. Üz­begisztánban, Azerbajdzsán­ban, a rosztovi területen és több más helyen a törvénye­ket és a szocialista erkölcs normáit megsértőkkel szem­ben tanúsított elnézés, az állampolgároktól érkezett jelzések figyelmen kívül ha­gyása, az eszmei és nevelő­munkában, a káderkiválasz­tásban elkövetett súlyos hiá­nyosságok azt eredményez­ték, hogy összefonódás ala­kult ki a bürokratává vált vezetők, valamint a nyerész­kedők és más szélhámosok között. Elterjedt a megvesz­tegetés, a népvagyon szer­vezett fosztogatása, és több­ször előfordult, hogv aki bí­rálni merészelte ezt, azzal leszámoltak. Az SZKP KB 1982. novem­beri és 1985. áprilisi plénu­ma elvszerű értékelését ad­ta ezeknek a káros jelensé­geknek és intézkedéseket tett a helyzet megjavítására. A párt kezdeményezésére történt lépések egyhangú tá­mogatásra találtak a szovjet emberek körében. A szovjet főügyész a to­vábbiakban leszögezi: hiba volna azt hinni, hogy a szo­cializmus körülményei kö­zött a bűnözés magától meg­szűnik. A kapitalista múlt öröksége mellett a szocialis­ta építésben elkövetett hi­bák és tévedések, a keletke­ző új ellentmondások is tár­sadalomellenes jelenségeket szülnek. Senki sem állithat­ja, hogy a szocializmusban nincsenek meg a jogsértés és a bűnözés objektív feltételei. Alekszandr Rekunkov kü­lön kitér a nem társadalmi­lag hasznos munkával szer­zett lövedelmek kérdésére. Megállapítja, hogv megszün­tetésüknek egyik legfőbb A szocialista törvé­nyesség biztosításával kapcsolatban a Szovjet­unióban felmerült fel­adatokat elemzi a Kom­munyiszt legújabb szá­mában megjelent cikké­ben Alekszandr Rekun­kov. a Szovjetunió fő­ügyésze. feltétele az állami fegyelem megszilárdítása. A nyerész­kedők ugyanis a gazdasági mechanizmus hiányosságait, az értékek nyilvántartásában és őrzésében elkövetett mu­lasztásokat, néhány jogsza­bály tökéletlenségét használ­ják ki a törvénytelen meg­gazdagodásra. A gazdasági tevékenység során elkövetett törvénysér­tések oka nagyon sokszor a felelős beosztású emberek mulasztásaiban, tevékenysé­gük elégtelen ellenőrzésében és abban keresendő, hogy a központi szervek gyakran nagyon is elnézőek a törvé­nyek megsértőivel szemben. Nem mindegyik minisztéri­um és országos főhatóság kapcsolódott még be aktívan abba a munkába, amely ma szerte az országban a mun­kahelyi rendteremtés, a szocialista tulajdon védelme érdekében folyik. A főügyész szerint az ed­diginél is nagyobb szilárd­ságra és következetességre van szükség abban a küzde­lemben, amely a gazdasági adatszolgáltatás, a tervtelje­sítési jelentések meghamisí­tásának máig meglevő gya­korlata ellen folyik. Ezeket a bűncselekményeket általá­ban nem egyes személyek, hanem felelős beosztású em­berek csoportjai követik el. Hamisításhoz folyamodnak a gazdaságirányítő apparátus­ban meghúzódó bürokraták és ügyeskedők is, tudatosan feláldozva az állami érdeke­ket. Az adathamisítók sajnos nem csupán elnéző magatar­tásra, hanem sokszor köz­vetlen támogatásra is lelnek az ágazati irányítás bizonyos szintjein, valamint a helyi tanácsi és pártszerveknél, amelvek egyes munkatársai a siker látszatának megte­remtése, a tervteljesités bár­mi áron történő elérése ér­dekében hajlandók szemet hunyni az állam félrevezeté­se fölött. Rekunkov végezetül fel­hívja arra a figyelmet, hogy az egész állam érdekeit vé­delmező, mindenfajta tör­vény és állampolgári jog megsértését üldöző szovjet ügyészekre gyakran nyomást gyakorolnak a helyi veze­tők. Még mindig előfordul, hogy megkísérlik befolyá­solni az ügyészeket, amikor azoknak dönteniük kell va­lamely párttag bűnösségéről. Esetenként kötelezni akarják őket arra, hogy ilyen kérdé­sekben egyeztessenek a párt­bizottságokkal, vagy éppen szerezzenek előzetes hozzá­járulást a kommunisták büntetőjogi felelősségre­vonásához. Az ilyen egyez­tetés azonban nem más, mint a törvényesség megsértése. Minden állampolgár, legyen az párttag vagy pártonkívü­li, a törvényekkel összhang­ban köteles felelni az elkö­vetett bűncselekményért — állapítja meg a Kommu­nyisztnak írott, cikkében a Szovjetunió főügyésze. Külpolitikai reflektor 9 Mik a fegyverzet­korlátozás kilátásai a genfi tárgyalásokon? A két nagyhatalom kül­döttségei Genfben újra le­ültek a tárgyalóasztal mel­lé, hogy megvitassák egy­más javaslatait a hadászati nukleáris fegyverekről, a közepes hatótávolságú fegy­verekről és ami a legfonto­sabb: az űrfegyverkezés megakadályozásáról. Per­sze, ez utóbbi kérdésben es­nek legtávolabb a két fél kiindulási pontjai, mivel az USA mind ez ideig ragasz­kodik az SDI-hez, a straté­giai védelmi kezdeménye­zésnek elkeresztelt csillag­háborús tervekhez. Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára szerdán nagy visszhangot kiváltó javas­lattal élt, amit aztán a szov­jet delegáció hivatalosan is letett a genfi asztalra: hosz­szú távon, egészen az ezred­fordulóig terjedően, több szakaszban a nukleáris fegy­verkészletek és a vegyi fegyverek megsemmisítését ajánlja. Szükségesnek mond­ja az űrfegyverkezés meg­akadályozását. A Szovjet­unió engedményt tesz a helyszíni ellenőrzés kérdé­sében. S ami rövid távon a legfontosabb: a szovjet kor­mány jóakarata jeléül újabb három hónappal meghosz­szabbítja a nukleáris kísér­letek moratóriumát, amely tulajdonképpen december 31­én lejárt már. A leszerelési és fegyver­zetkorlátozási tárgyalások, amelyek Genfen kívül Stockholmban (itt 33 euró­pai és kél észak-amerikai ország vesz részt a helsinki folyamatba illeszkedő kon­ferencián) és Bécsben (itt pedig a Varsói Szerződés és a NATO államainak küldöt­tei tárgyalnak a közép-euró­pai haderőcsökkentésről) folynak, alighanem ígérete­sebben alakulnak, mint ed­dig. Természetesen tovább­ra is türelmet igényelnek ezek a tárgyalássorozatok. Érdemes emlékeztetni ar­ra, hogy az új szovjet ja­vaslatok „menetrendje" az első szakaszra 5-8 évet hagy, ennyi idő alatt csökkentené a Szovjetunió és az USA a felére, az egymás területé­nek elérésére alkalmas nuk­leáris fegyverek számát. Leg­feljebb hatezer—hatezerre. A feltétel az, hogy a két ha­talom kölcsönösen lemond a támadó kozmikus fegyverek létrehozásáról, kipróbálásá­ról és telepítéséről § A guatemalai események módositják-e a közép-amerikai helyzetet? A kis közép-amerikai or­szág, Guatemala, több mint három évtizeden át jobbol­dali katonai diktatúrát volt kénytelen elviselni. Még amerikai források szerint is évente két-három ezer em­bert gyilkoltak meg vagy hurcoltak el, ennek ellené­re, vagy talán éppen ezért is a népi ellenállás nem ha­gyott alább. Valószínűleg Washingtonban is rájöttek, hogy — közel Nicaraguához, ahol már győztek a népi erők, vagy Salvadorhoz, ahol szintén harcban állnak — Guatemalában helyesebb lenne demokratikus színe­zetet teremteni és „szabad választások" után polgári rendszerrel váltani fel a kí­méletlen katonai uralmat. Az új elnök, a keresztény­demokrata Vinicio Cerezo beiktatása fontos nemzetkö­zi eseménnyé vált azáltal, hogy a ceremóniára az or­szág fővárosába érkezett igen sok vezető államférfi: az USA alelnökétől, Bushtól kezdve a nicaraguai Dániel Ortegáig. Ök ketten külön találkoztak is Ortega pe­ttt-/' iüm RÁDIÓTELEX ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Aristides Maria Pereirát, a Zöld-foki Köztár­saság elnökévé történt újra­választása alkalmából. HORN GYULA HAZAÉRKEZETT PEKINGBŐL Hóin Gyula, az MSZMP KB tagja, külügyminisztériu­mi államtitkár pénteken pe­kingi látogatását befejezve hazaérkezett. MEGHALT VALERIAN ZORIN Valerian Zorin, a Szov­jetunió Külügyminisztériu­mának különleges megbíza­tású nagykövete, súlyos be­tegség következtében, ja­nuár 14-én meghalt — je­lentette pénteki számában a Pravda. TÜRKMÉN PARTKONGRESSZUS A Türkmén Kommunista Párt XXIII. kongresszusá­val pénteken megkezdődött az SZKP XXVII. kongresz­szusát megelőző köztársa­sági pártkongresszusok so­rozata. Szaparmurad Nyija­zov, a Türk mén Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára a KB kong­resszusi beszámolóját is­mertetve a köztársaság gaz­daságának gyors ütemű fej­lődéséről adott számot. MAGYAR—NOK MEGÁLLAPODÁS Aspiránsok és ösztöndíja­sok kölcsönös képzéséről és továbbképzéséről írtak alá megállapodást hazánk és az NDK képviselői csütörtökön Berlinben. Az 1990-ig szóló egyezményt magyar részről Szabó János, a Magyar Tu­dományos Akadémia tagja, a Tudományos Minősítő Bi­zottság elnöke, NDK-részről Günter Heidorn felsőoktatási miniszterhelyettes írta alá. AZ RNSZOV ÜLÉSE Pénteken, Gyulán, a Park Szálló tanácskozótermében ülésezett a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetségének országos választ­mánya. A román szövetség elmúlt évi tevékenységét ér­tékelő, s az idei feladatokat meghatározó ülésen részt vett Garamvölgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, vala­mint a románok által is la­kott határ menti megyék párt-, állami és társadalmi szerveinek több vezetője. A HARCOK FOLYTATÓDNAK Űjból fellángoltak a har­cok Adenben, és az ellen­ségeskedések az ország egész területére kiterjed­tek. A szemben álló felek vezetői tűzszüneti tárgyalá­sokat kezdtek a fővárosban, amellyel továbbra sincs te­lex- és telefon-összeköttetés. A francia hírügynökség pá­rizsi értesülésekre hivatkoz­va azt is jelentette, hogy ezeken a tárgyalásokon egyfelől Ali Nasszer Mo hammed államfő, másfelől a puccskísérletet irányító négy személy, köztük Abdul Fat­tah Iszmail volt államfő vesz részt. Az adeni rádió hétfőn, az államcsíny meg­hiúsításáról kiadott közle ményt ismertetve még arról adott hírt, hogy mind a né' gyüket kivégezték. Megbeszélések Damaszkuszban Bejrút (MTI) Nabih Berri, az Amal ve­zére, Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt ve­zetője, Georges Haui, a Li­banoni Kommunista Párt KB főtitkára, Asszem Kan­szo, a libanoni Baath Párt egyik fótitkára, valamint a Damaszkusz támogatását él­vező Libanoni Nemzeti De­mokratikus Front képvise­lői Damaszkuszban tárgyal­nak arról, milyen választ adjanak a damaszkuszi egyezményt alapjaiban meg­rázkódtató fejleményekre. Elie Hobeika, a „Libanoni Erők" volt vezetője — a damaszkuszi egyezmény egyik aláírója — Párizsba száműzetett, s a libanoni rendezés legújabb terve min­den jel szerint zátonyra fu­tott. A Szíria támogatását élvező erők ugyan támadást intéztek a jobboldali ke­resztény erők állásai ellen — de ezek a harcok — Szí ria közvetlen beavatkozása nélkül — legfeljebb a la kosság megpróbáltatásait fokozták. A legnagyobb kér­dőjel: milyen magatartást tanúsít Damaszkusz? A falangista párt közle­ményeiben arra helyezi a hangsúlyt, hogy véget kell vetni a hadi állapotnak, és továbbra is „különleges" vi­szonyt kell fenntartani Szí riával. A keresztény táborban Elie Hobeikát kiáltják ki a „legfőbb vesztesnek" — holott a közvélemény sze­rint a legfőbb vesztes: Li­banon. A péntek reggeli la­pok szerint a szerdai össze­csapásokban legkevesebb 200-an vesztették életüket dig egy nyilatkozatban ki­jelentette, hogy Vinicio Ce­rezo választási győzelme elő­segíti a hatékony párbeszéd kialakulását a térsegben, mi­vel az űj államfő a közép­amerikai feszültség csökken­tésének a híve. Ezt 'támaszt­ja alá az űj guatemalai el­nök bejelentése is, hogy kez­deményezésére az országban tavasszal csúcstalálkozót ren­deznek a válság megoldásá­ban érdekelt államok rész­vételével Az úgynevezett Contadora­csoport is hallatott magá­ról, a dél-amerikai országok egy másik politikai tömö­rülésével, a „limai csoport­tal" egyetértésben közve­títő tevékenységüket aján­lották fel a közép-amerikai térség országainak, beleért­ve még Kubát is, s ajánla­tukat eljuttatták Washing­tonba. Kétségtelen, hogy nem a közvetítési lehetősé­geken múlik a közép-ameri­kai feszültség enyhülése. S mert például Havannában a diplomáciai megfigyelők a tárgyalási szándékot mind­jobban kirajzolódni látják, általában az a vélemény Washington van soron f Hogyan alakul az Olasz Kommunista Párt szerepe az ország belpolitikai erő­viszonyainak változásakor? Az Olasz Kommunista Párt fennállásának 65. év­fordulóját ünnepli, s az áp­rilisi kongresszusára készül. Az OKP a maga másfél mil­liós tagságával a tőkés vi­lágban a legerősebb kom­munista párt, kongresszusá­tól igen sokan új erögyara­podását várják. Hogy a kongresszusi küldöltek mi­lyen programot fogadnak el, attól sok függ: az OKPegy­eey választáson a voksok­nak hozzávetőleg 30 százalé­kára számíthat, a szocialis­ta párt 11-15 százalékot vár­hat, a szociáldemokraták és a republikánusok együtt 15-20 százalékot képviselnek. Pusztán a számok alapján tehát kialakulhat Olaszor­szágban egy keresztényde­mokraták nélküli többség. Jó két évtizede azonban kommunisták és szocialisták között nagyok voltak az el­lentétek, egyes hírmagyará­zók „baloldali fagyról" ír­tak, beszéltek. Most viszont a párton belül többen egy új típusú népfront létreho­zását sürgetik. Mások azon­ban a régi aggályokat han­goztatják az OKP „szociál­demokratává" válásával kap­csolatban Kettőn áll a vásár, azaz, hogyan képzeli a jövőt a miniszterelnök Craxi párt­ja? Annak soraiban is akad­nak, akik egy „nagy balol­daltól" várják a fordulatot, a szocialista és a kommu­nista párt együtthaladásától remélik a négy évtizedes ke­reszténydemokrata uralom felszámolását. De termé­szetesen csak azon az áron, hogy mindkét párt közeled­jék a másik reformelképze­léseihez. Mindenesetre az olasz pártkongresszus előtt a két párt között már meg­indult az eszmecsere. Az OKP kongresszusán a vita alapja az úgynevezett „77-es dokumentuma" lesz, ezt csaknem három hónapos munkával fogalmazták meg. A pártprogram egyik legfon­tosabb célja megállítani a választásokon legutóbb je­lentkezett gyengülési irány­zatot, amely a tavalyi köz­ségtanácsi választásokon, majd a mozgó bérskála ügyében elrendelt népszava­záson volt tapasztalható. Pálfy József

Next

/
Thumbnails
Contents