Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 13. szám

2 Csütörtök, 1986. január 16. Ml? HOL? MIKOR? A forradalom gyermekei és hordozói Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem jogi karának tudományos szocializmus tanszéke a szakszervezeti kérdés köré csoportosítva ad azokból a teoretikus igényű írásokból, tézisekből repre­zentatív válogatást, melyek 1917 és 1923 között, a Bol­sevik. Párton belüli sokszínű s gyakran drámai viták so­rán születtek. Természetesen a viták középpontjába so­hasem önmagában a szak­szervezet állott, hanem a vilátfforqadalqm elakadását növekvő szorongással figyelő szovjethatalom sorskérdései Mint például a hatalomgya­korlás módszerei és intéz­ményei, a gazdaság működ­tetése, a hatékony centraliz­mus és munkásdemokrácia, azaz a hatalom .bázisának kérdései stb. . A kötet felvillantja a bol­sevizmus ifjúkorának felele­venítésre mindig érdemes gondolatgazdagságát. Azt az óriási tévedésekkel, fantasz­tikus felismerésekkel teli — szükséges korrekciót mindig kiszenvedő, kitermelő — kö­zeget, amely Lenin számára is a munkaterepet jelentette. A dokumentumokat olvasva — a világtörténelemben pá­ratlan felkészültségű politi­kusgárda teoretizáló titánjai mögött — felsejlik a bolse­vik vezetők, aktívák máso­dik, harmadik vonala is. Az ő elméleti-ideológiai érzé­kenységük. jelzéseik nélkül nem formálódhatott volna a bolsevik szakszervezeti koncepció, nem történhettek volna meg a szükséges funk­cióváltások. Mint az elmélet területén is aktív szakszervezeti veze­tő, Tomszkij (és mások: Lo. zovszkij, Koszior, Rudzutak stb.) elemzéseiből kitűnik: az orosz szakszervezetek egy­szerre voltak a forradalom gyermekei és hordozói. A tőkések már október előtt megkezdik a termelésből való „kivonulást", így a munkásellenőrzésben hamar megjelennek a munkásigaz­gatás elemei. A szovjethata­lom győzelmekor a szakszer­vezetek és a gyári bizottsá­gok — nem lévén erre más alkalmas apparátus a gaz­daságban — természetsze­rűen veszik át az üzemek irányítását. Az állami szer­vek kiépülésével lassanként feladják pozícióik egy részét, de a polgárháború, a .hadi­kommunizmus rendkívüli körülményei önmagukban sem teszik lehetővé az álla­mi és szakszervezeti funk­ciók elkülönülését, illetve a sajátos szakszervezeti sze­repkör kikristályosodását. Az állam elhalásának kö­zeli megindulását feltételező teoretikus szocializmus­koncepció jegyében meg­hirdetik az állam és a szak­szervezetek „összenövésének" programját. A szakszerveze­tek , .államosításával" egy­részt siettetni vélik az állam társadalmasítását, másrészt az állami akarat érvényesíté­sének hatékony eszközét is látják a szakszervezetekben. Ezen a vonalon eljutnak gazdaság, a munka, majd — legélesebben Trockij felve­tésében — a szakszervezetek militarizálásának' gondola­táig. Közben azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a termelésirányítás szerveze­tébe beépülve, illetve azzal túl szorosan összefonódva, a szakszervezetek elvesztik önálló karakterüket. Felszí­vódnak az államgépezetben, s már nem közvetítenek semmit a társadalom felé. A „szakszervezeti vita" ered­ményeként ezt az összenö­vést lefékezik, mérséklik. Meghirdetik a munkásde­mokráciához való visszaté­rést. A szakszervezetek első­sorban a „bürokratikus ki­növések" feletti társadalmi ellenőrzés, a munkásérde­kek védelmének szerveként, illetve a munkások bevoná­sának eszközeként (részvéte­len keresztüli nevelés; azaz a „kommunizmus nevelöis­kolája" szerep) értékelőd­nek. A termelésirányítás és a munkásellenőrzés, a gazda­ságszervezés és a munka­vállalói érdekvédelem szét­választása csak az új gazda­ságpolitika bevezetése után fogalmazódik meg határozot­tan. („Csak" — mondja az utókor —, holott az egész korrekciós folyamat, kité­rőkkel együtt sem tartott öt évig.) Az űj követelmények garanciális rendszerének ki­dolgozásához még kevés volt a történelmi tapasztalat, másrészt a továbbgondolást hosszú időre elmetszette az a tény, hogy mivel a NEP időszakát hosszabb átmeneti korszak egyik periódusaként fogták fel, az évtized végén, a „szocializmus felé való fordulatvétel" éveiben túl­haladottként kezelték ezen elméleti-ideológiai hagyaté­kot. A szakszervezeti vita az akkor már fölsejlő gazdasá­gi-politikai fordulat letisz­tulatlan előérzeteként is fel­fogható. A forradalmi opti­mizmus által táplált utópiák belső logikájának végigvite­le (az „abszolút centraliz­mus" vagy az abszolút de­mokrácia irányába?!), vagy a velük való — egyelőre in­kább gyakorlatias, ösztönös — szembefordulás: ez volt az egyik meg sem fogalma­zott kérdés! (S mint azt Le­nin nagyon jól érzékeli az ádáz vita közben a „háttér­ből": egy végsőkig leromlott gazdaság s egy kifáradni lát­szó társadalom az általános stratégia átrendezését „kí­vánja".) A vita során a párt többségét végül is megnyerő — Lenin, Zinovjev, Tomsz­kij vezette — csoport fölis­meri az egyes fézisekben rej­lő veszélyeket, s Sikerrel akadályozza meg valamely egyoldalúság uralomra ju­tását. Az érvek és ellenérvek egymásba kavarodó áradata közben kristályosodnak majd csak ki a következő (XI.) kongresszuson „végle­ges" alakot öltő helyes szak­szervezeti stratégia elemei. (Államhatalom és szakszer­vezetek. Politikatudományi Füzetek 5. Szerkesztette: Bé­ládi László, Krnusz Tamás.) Géczi József II magas vérnyomásúak gondozásáért A magas vérnyomá:/ájk országos gondozási program- , jának kialakításához szer­vezési módszereket ajánlott az egészségügyi szakszerve­zetnek a Magyar Kardioló­gusok Társaságának hiper­tónia munkacsoportja. A na­pokban közzétett szakmai, módszertani útmutatással se­gíti az orvosokat, az egész­ségügyi intézményeket, hogy egységes eljárással, eredmé­nyesebben küzdjenek e be-. tegség ellen. Dr. Török Esz­ter címzetes egyetemi tanár, az Országos Kardiológiai In­tézet osztályvezető főorvo­sa az MTI munkatársának elmondta: szükséges az egész lakosság rendszeres, idősza­kos hipertóniavizsgálata, és a betegségben szenvedők fo­lyamatos kezelése, mivel a magas vérnyomás a legelter­jedtebb szív- és érrendsze­ri betegség országunkban, a felnőtt lakosság 10—15 szá­zalékát érinti. A javaslatok szerint na­gyon fontos, hogy az orvo­sok. az egészségügyi szak­dolgozók segítsék e beteg­ség korai diagnosztizálását és gyógykezelését. Főleg a körzeti orvosok, a gondozó­nők szerepe jelentős a sziv­és érrendszeri megbetegedé­sek és halálozások csök­kentéséért folytatott harc­ban. Elsősorban ők vizsgál­ják és ellenőrzik a lakosok vérnyomását, s ha idejében felfedezik, megfelelően ke­zelik. ezt a bajt, jó eredmé­r ' re lehet számítani. A i szervek szintén i 11Ihatják e program megvalósítását. Szükséges, hogy mindenki megértse: a magas vérnyomásúakat ál­landó orvosi gondozásban kell részesíteni, a rendszeres gyógyszeres kezeles a leg­több esetben elengedhetet­len. Célszerű, ha azok is ellenőriztetik időnként vér­nyomásukat, akik egészsé­gesnek érzik magukat, sem­miféle tünetet nem észlel­nek. • A módszertani útmutató ismerteti a magas vérnyo­más és az ennek következ­ményeként fellépő más be­tegségek meghatározásának kritériumait. Jelenleg ugyan­is az orvosok tetszés sze­rint állapítják meg a ma­gas vérnyomás szintjét. Az Egészségügyi Világszervezet szakértői csoportja szerint felnőttkorban a magas vér­nyomás értéke 160/90 hi­ganymilliméternél kezdődik. Fiatal — 20—30 éves — kor­ban a 140 90 Hgmm, s az ezt meghaladó vérnyomásér­ték magas. Hipertóniáról ak­kor van szó, ha három, kü­lönböző alkalommal elvég­zett méréskor 160'90 Hgmm a vérnyomás értéke. A be­tegek 95 százalékánál nem lehet • megmagyarázni, mi okozza a magas vérnyomást, viszont náluk is pontosan kimutathatók e betegség szövődményei: az agyi, a szív-, a vese- és az érrend­szeri károsodás. A hipertóniával foglalkozó munkacsoport egységes mód­szert ajánlott a vérnyomás mérésére, a betegség ko­rai diagnosztizálására, ke­zelésére és ellenőrzésére. E szerint azokat a személye­ket, akiknek normális a vér­nyomásuk, csupán két év múlva hívják újabb vizs­gálatra. A magas vérnyomá­súakat viszont tovább vizs­gálják, általában a követke­ző négy héten belül, két alkalommal. Az EKG-, mell­kasröntgen, vér- és más la­boratóriumi vizsgálatok eredmenyeinek megfelelően kezelik a magas vérnyomást, és rendszeresen ellenőrzik alakulását. A szűrés célja a 140/90 Hgmm-re, illetve en­nél alacsonyabb szintre való fokozatos csökkentés. Aján­latos, hogy a betegek ve­szítsenek testsúlyukból, mo­zogjanak többet, mellőzzék az alkoholt, a dohányzást, a vérnyomáscsökkentő gyógy­szerek adagjait fokozatosan növeljék, s a hipertónia sú­lyossága szerint azokat egy­mással kombinálva használ­ják. Gázmérleg A dél-alföldi gázszolgál­tató vállalatnál mérleget készítettek a hatodik öt­éves tervidőszak eredmé­nyeiről. Eszerint az öt év alatt a tervnek megfelelően 60 várost és községet kap­csoltak be a földgázellátás­ba. A vállalat működési te­rületén Bács, Békés és Csongrád megyében 93 000­ről 170 000-re növekedett a földgázfogyasztók száma. A gázvezetékek építésében na­gyobbrészt helyi erőforrá­sokból teremtették meg a fedezetet. A lakosság társa­dalmi munkával is hozzá­járult a vezetéképítéshez. Számottevően nőtt, mintegy 430 000-re, emelkedett a te­rületen a PB-gázt fogyasz­tók száma is, így a gázzal főző, illetve fűtő háztartá­sok száma a Dél-AIföldön megközelíti a hatszázezret. Písztrángfejés Befejeződött a písztráng­fejés a Balatoni Halgazda­ság ódörögpusztai telepén. A hímek tejével megter­mékenyített sok millió ik-' rát keltetőtálcákra he­lyezték, néhány nap múltán egy japán gyártmányú gép­pel kiválogatták közülük az életképteleTieket. Pályázati (elhívás Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal — az érdekelt főhatóságokkal és társadalmi szervezetekkel közösen — pályázatot hir­det a környezet- és termé­szetvédelmi céllal (elsődle­gesen fizikai munkák elvég­zésére) szervezett önkéntes KISZ, ifjúsági építőtáborok támogatására. A pályázat alapján ez évtől kezdődően támogatás­ban részesülhetnek azok a költségvetésből gazdálkodó szervek és intézmények, amelyek építőtábort szervez­nek egyebek között kerté­szeti jellegű fenntartási munkákra (öntözés, gyeppót­lás, gyomirtás), környezet­és természetvédelmi célú lé­tesítmények (bemutatóhe­lyek. tanösvények, kilátóhe­lyek) építésére, karbantartá­sára, fásításra, parkosításra, arborétumok, műemlékek állagának megóvására. A pályázatot február 15-ig kell benyújtani az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal kutatásszerve­zési és művelődési főosztá­Jyához (Budapest, Arany Bános utca 25.). A pályáza­tokat a meghirdető szervek képviselőiből álló bizottság bírálja el és az dönt a tá­mogatás összegéről is. A döntésről a pályázók már­cius 15-ig kapnak értesítést. 1986. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP; GUSZTÁV A Nap kel 7 óra 27 perckor, és nyugszik 16 óra 21 perckor. A Hold kel 10 óra 33 perckor, es nyugszik 23 óra 19 perckor. VIZA LI.AS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 232 cm (apadó). SZAZ ÉVE született Gróh Gyula (1886— 1032) kémikus, egyetemi tanár, akadémikus. Kutatásai a radio­aktivitás, a reakciókínetika és a fehérjék kémiai szerkezete kóré csoportosultak. Hevesy György­gyei együtt a világon elsőnek al­kalmazta a radioaktív indikáció módszerét fémek öndiffúziójá­nak vizsgálatára. NYOLCVANÉVES Benedek Jenő (sz. 1906) Munká­csy-dijas és Kossuth-díjas festő­művész. életképek, tájképek, portrék realista alkotója. HETVENÖT EVE született Eduardo Frei Montalva (1911—1982) chilei keresztényde­mokrata politikus. 1.964 és 1970 kozt köztársasági elnök. HATVANÉVES AJeksandar Tisma (sz. 1926) új­vidéki szerb író. KISSZf NHAZ Este fél 6 órakor: Galopp a Vérmezőn — Móra • Ferenc 2. bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Családi titkok (színes szov­jet film), délután negyed 4. fél 6 és háromnegyed 8 órakor: Kék villám (szines. m. b. amerikai film. Kiemelt helyár! 1.4 éven aluliaknak nem ajánlott!). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: A kis egyszarvú (szí­nes japán • rajzfjlm. II. helyár!), negyed 6 és fél 8 órakor Csala­di titkok (szines szovjet film). Kiskorössy halászcsárda (vi­deomozi) : este fél 9 órakor: Murphy háborúja (színes angol ülm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS ÜROLÖGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi lel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. Kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeU gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 23 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-120. . SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. Értem a természetet Országos vetélkedő lesz Értem a természetet cím- A verseny kétfordulós. Az mel országos vetélkedőt elődöntőn — Budapesten, a hirdet a TIT Természettudo- TIT Természettudományi mányi Stúdiója, valamint Stúdiójában — a résztvevők környezetvédelmi ismeret- írásbeli feladatokat otdanak terjesztési tanácsa. A ver­senyt — amelyen bármely középfokú oktatási intéz­mény részt vehet háromta­gú csapatokkal — azoknak a középiskolásoknak ajánlják, akik érdeklődnek az élő és az élettelen környezet jelen­ségei iránt. A vetélkedő témaköre: a köl­csönhatások. mint rendszer­szervező erők. A témába azok az atomfizikai, kémiai, meg. A tavaszi szünetben megrendezendő elődöntő leg­jobb 15-20 csapata kerül az országos döntőbe, amelyet 1986 augusztusában Gyön­gyösön tartanak. A döntö írásbeli és szóbeli vetélkedő­ből áll. Az eredményesen szereplők tárgyjutalomban részesülnek. A jelentkezéseket 1986. ja­nuár 25-ig kell eljuttatni a TIT Természettudományi fizikai, biologiai tanulma- stúdiójába (1113 Budapest XI., Bocskai út 37.), az is­nyok során tárgyalt kölcsön­hatások tartoznak bele, ame­lyek stabil vagy időszakos . ..... . . . „ ... rendszerek kialakulásához megjelolesevel. Fel kell tun­kola nevének és címének vezetnek. Fontos követel­mény, hogy a téma feldolgo­zásakor az indulók töreked­jenek a komplex természet­tudományos szemlélet érvé­nyesítésére Az egyes tanin­tézeteket képviselő csapatok vegyes életkorúak is lehet­nek, s egy iskolából csapat is nevezhet tetni ezenkívül a csapatok tagjainak nevét, évfolyamát és lakáscímét, valamint a felkészítő tanárok neveit. A versenyre való felkészü­lést segíti a Természet Vi­lága 1986. februári számá­tobb bán megjelenő irodalomjegy­zék (MTI) ,, BELGRÁD 2. 18.05: Hírek 18.3»: Zágrábi körkép 19.00: Ifjúsági képernyő 19.30: Tv-napló 20.00: Az élet folyik tovább — filmsorozat 20.55: Hírek 21.00: Művészeti est PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: ITV 9.55: Ladakh télen — NSZK rövidfilm 10.40: Jiri Hubác: Hosszú őszi nap — tv-játék 12.05: Képújság EüKxl 8.20: 8.30: 9.17: 10.05: 10.3.5: 10.50: 1,1.37: 13.30: 12.45: 1.3.00: 13.40: 14.10: 14.25: 15.00 15.30: 16.05: 17.00 : 17.25: 17.56: 18.(M : 19.15: DQfiőI BUDAPEST 1. ' .3.55: Tv-torna j 9.00: ITV 10.00: Golgota — szovjet filmsorozat — 13. — (ism.) 11.19: Tények és talányok a tenger mélyén — NSZK filmsorozat — 2. 12.10: Képújság 15.20: ITV 16.25: Hírek 16.30: A rovidfjlmstúdiók műhelyéből 17.25: Képújság 17.30: Perpetuum mobile 18.20: A Halley üstokps visszatér — román kisfilm 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: KsU mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Krízis — tv-film 21.20: A hét műtárgya 21.30: Hirháttér 22.20: Színházról néhány percben 23.30: Tv-hlradó 3. 22.40: Himnusz BUDAPEST 2. 17.30: Képújság 1735: Guriga, a varázsló — NDK bábfilm 17.50: Kerek világ 18.05: Egészen normális őrület — NSZK tv-filmsorozat — 1. — (ism.) 18.50: Verdi: Simoné Boeeanegra — opera 3 felvonasbán, előjátékkal 21.25: Tv-hiradó 2. 21.45: Egészen normális őrület — NSZK tv-filmsorozat 22.35: Képújság BELGRÁD 1. 16.15: Videooldalak 16.25: Síeljünk mindnyájan! — riport 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Kiegészítés 17.30: Hírek 17.35: Tv-naptár 17.45: Sorozat gyermekeknek 18.15: A munkától a tervig — művelődési adás 18.45: Szórakoztató adás 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Politikai magazin 21.00: Kiválasztott pillanat 21.10: vetélkedő 22.15-* Tv-napló 20.25: 21.10: 21.30: 22.20: 22.30: 22.51: 23.06: 0.10: 0.15: 4.20: 8.05: 8.20: 8.50: 9.05: 12.10: 12.25: 12.30: 12.45 : 13.05: 14.00: 14.15: 15.05: 15.10: 15.45: 16.00: 17.05 : KOSSUTH Miről ir a Társadalmi Szemle új száma? Karvezetők — 8. — (ism.) Verbunkosok, nóták Diák félóra Labirintus — (ism.) Ravel: A pásztoróra — egyfelvonásos opera Epizódok l,énárd Sándor önéletírásából — 10. Ki nyer ma? • Távlati tervek Erich Kletber vezényel Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót A magyar széppróza századai — Tolnai Lajos vilaga — 2. — (Ism.) Zenei tükör olvasókör Kórusainknak ajánljuk Révkalauz Fütöl-fáig — látogatás a Környezetvédelmi Intézetben Reflektorfényben egy operaária Görög népi dallamok Kritikusok fóruma Rádiószínház: öt perc dicsőség — Jaroslav Abramow rádiójátéka Liszt: Dante­szimfónia Szönyi Erzsébet népdal­feldolgozásaiból Változatok a történelemre Tiz perc külpolitika Mozart: Don Giovanni — az I. felvonás fináléja Van benne ráció Üj Melódia­lemezeinkből Himnusz Éjfél után PETŐFI Burka Sándor tárogatón Játszik A szabó család — (ism.) Tiz perc külpolitika — (ism.) Napközben — zenés délelőtt Indulók, táncok fúvós­zenekarra Néhány szó zene közben Énekeltem én: Péntek Jánosné A kiskunfélegyházi citerazenekar játszik Nosztalgiahullám Népzenei kamara­hangverseny Idősebbek hullámhosszán Néhány perc tudomány Operaslágerek — (ism.) Törvénykönyv — (ism.) Találkozás a stúdióban A Magyar Rádió dzsessz­hangversenye elődöntőjének felvételeiből Tini-tonik Slágerlista Operettkedvelöknek — operettslágerek Reklámparádé A Poptarisznya dalaiból Rádiószínház: Eberling. a magyar apa — rádio­szatira Az éló népdal — (ism.) Böngészde a zenei antikváriumban A mai dzsessz — Jasper van't Hof felvételeiből Virágénekek F.jfél után 3. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva — (ism.) 9.23: Kamarazene korabeli hangszereken 10.12: Bizet: Róma — szvit 10.50: Komoly zene — könnyedén 11.40: Pillanatkép Ll.45: Az Amadeus vonósnégyes felvételeiből 13.06: Szintézis — (ism.) 13.35: Rézfúvószene 14.01: Igor herceg — részletek llorogyin operájából 15.00: pophullám 16.00: A zeneirodalom remek­műveiből 17.0«: Iskolarádió 17.30: Népdalkórusok — hanfeszerkettősök 17.56: Kamarazene 18.3«: In limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról 19.05: Rádióhangversenyekről 19.35: Mozart: C-dúr (Linzi) szimfónia, K. 425 20.07: A cimbalom története — 2. 20.45: „ltltbéli dolgokrul . . ." 21.15: Mádi Szabó Katalin énekel. Lukács Péter mélyhegedűn játszik, Preymann Magda. Keveházi Gyöngyi es Szabóky Marta zongorázik Kb. » 22.16: Country-muzsika 22.39: Napiaink zeneje — elektronikus zene 17.30 18.30 19.06 20.00 20.03 21.05 21.52: 22.02: 23.20: 11.00: 11.13: 4.20: f I t I

Next

/
Thumbnails
Contents