Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-13 / 292. szám

10 Péntek, 1985. december 13. "1 Baksi „mézeshetek" Fantom üzem A baksi bekötőúton sűrűn találkozhatunk téeszker feliratos kamionokkal. Itt a feldolgozó üzemben naponta többet megpakolnak a külföldre szánt termékeikkel. A december hónap különösen hajtós, huszonkettedikéig 102 vagonnyi hordós mézet várnak tőlük a külföldi vevők Az üzem belülről tetszetős; higiénikus. Rozsdamentes edények, csőkígyók, s csempézett falak között dolgoznak a munkások. Az új berendezések még csak próbaüzemben működnek de ahogy elnéztem, az igazi termelésben sem fognak csalódást okozni. Azt gondolná az ember, hogy faluhelyen egy ilyen munkahely kész főnyeremény; s nem győznek válogatni a jelentkezők között. A valóság egészen más, a százharminc dolgozónak több mint harmada vendégmunkás. Többségük Békés megyéből jött, munkásszálláson laknak, s kéthetenként utaznak haza. Többen átjárnak a környező téeszek területéről is. S hogy az itteniek miért nem tolakodnak? Hallani olyan véleményeket, hogy a három műszakos munkarend, a szalagrendszerű termelés fegyelme riaszt el sokakat, s a 4-5 ezer forintos keresetnél vonzóbb a téeszháztáji. Akik viszont itt vannak, akad munkájuk bőven. Csak vasárnap délután marad ki egy műszaknyi idő, akkor is azért, mert az 1910-es vasúti mozdonyból készült kazánt kikormolják. Az energia, a fűtés drága mulatság, de a lelemény sokat segít. A más üzemekben keletkező hulladékot. barack-, dió- és mogyoróhéjat tüzelik el. Kérdés, hogy miért kell a mézet melegíteni, hisz nem sütve-fózve, hanem nyersen fogyasztjuk. Révész Ferenc, a gyáregység igazgatója mutat egy A hordóból kiöntött méz csöveken és szűrökön lialad f". keresztül üveget, s abban tényleg nem folyékony a méz. mivel kikristályosodott. Hát nagyban is sűrűn előfordul, ilyenkor kell felolvasztani. Amelyik nem kristályos, az is sűrűn folyó, így mindenképpen könnyebben feldolgozható, ha felmelegítjük. A kristályos méz árulkodó, a kristálycukrot juttatja az eszünkbe, s nem a finom nektárokat. Természetesen azt egyik méhésznek- sem szabad a szemébe mondani, hogy „táposak" a méhei, mivel ez a legnagyobb sértés. A le"+öbbjük azért kerüli az ilyen ..huncutságokat". Üzletkötőinknél leszerződnek. mi biztosítjuk a szükséges kellékeket, s a ki per eetett mézért a helyükbe megyünk. Korábban a Hungaronektár egyeduralkodó volt Senki sem kénvszerítette őket, hogy a felvásárlási áraikat növeljék. A tetejébe jött még a méhcsaládokat tizedelő betegség, sokan felhagytak ezzel az ősi mesterséggel. Most már ketten harcolunk az áruért, s ez jó a termelőnek. Majd tíz forinttal nőtt egy év alatt az átvételi ár, nekünk főég így is megéri. A próbaüzem tapasztalatait felhasználva jövőre a feldolgozás költségeit mindenképp csökkenteni fogjuk Ügy tűnik, a gesztenyéből készült termékei mellett egy másik iól jövedelmező cikket sikerült találnia az üzemnek. Mindenesetre a nyugat-európai piacokon elégedettek a vevők. Már -a jövő évre annyi megrendelést kaptak, hogy nyugodtan szerződhetnek a termelőkkel. T. Sz. I. • • f Ügyészek tanácskozása A tisztességtelen haszon és a társadalmi felelősség Rendhagyó volt a megye ügyészeinek tegnapi, csütörtöki, Szegeden megtartott értekezlete. Nemcsak éves munkájukat összegezték, ha-nem részletesen elemezték az MSZMP XIII. kongreszszusa, valamint a megyei pártértekezlet határozataiból adódó feladataikat. Erről Kereszty Béla megyei főügyész készített írásos öszszefoglalót. Szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta, az ügyészek legfontosabb feladata továbbra is a törvényesség biztosítása. Magasabb szinten, több munkát kell végezniük a korábbi éveknél, változó társadalmi feltételek között. Elengedhetetlenül fontos a jogszabályok naprakész ismerete, valamint a szakmai és politikai továbbképzés. A beszámoló idézte a pártkongresszus helyzetjelentését. Az elmúlt években nehezebb körülmények között végezték munkájukat az ügyészek. A gazdasági életben jelentkező gondok, a gazdálkodási rend és az állampolgári fegyelem lazulása miatt nőtt a jogsértések, a szabálysértések és a bűncselekmények száma. Ugyanakkor az ügyész! szervezet munkakörülményei csak szerényen javultak, létszámgondok is adódtak Olykor erőn felüli teljesítményt követeltek a törvényes rend őreitől, a társadalomban jelentkező kedvezőtlen tünetek. Csongrád megyében például hosszú évek után 1984-ben ismét 5 ezer fölé emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma. Sajnos látványosan nőtt a lopások, a rablások, a vagyon elleni bűncselekmények aránya is. A megyei helyzetelemzés megállapította, hogy az elmúlt években az államigazgatálsi szervek jogalkalmazó tevékenysége törvényes volt. Több ezer vizsgálatot tartottak. Mérlegelték a környezetvédelmi, az építésügyi, az általános igazgatási döntéseket, d^ foglalkoztak birtokháboritási ügyekkel, a közrendre és közbiztonságra fokozottan veszélyes cselekedetekkel, a vám- és devizaszabály-sértésekkel, hogy csak néhányat említsünk. Tapasztalataik szerint esetenként bürokratikusán, lassan, máskor erélytelenül jártak el. A tanácsok közigazgatási átszervezéséhez fokozott segítséget kértek az ügyészektől, s ez jelentősen növelte feladataikat. Az elmúlt években megkülönböztetett figyelmet fordítottak a dolgozók jogainak védelmére, a baleseti kártérítés törvényességére, a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezésére. Határozottan felléptek a spekulációs törekvések ellen is. A megye ügyészei részt vállaltak a jogi ismeretterjesztésben; évente 170 előadást tartottak, többségét iskolákban. A vitában szót kért Pigniczky József csoportvezető ügyész, Seres András vásárhelyi vezető ügyész, Tóth Péter, az ügyészi pártszervezet titkára, Petrik Orbán makói vezető ügyész, Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára, Somogyi Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, Fedor Attila, a megyei bíróság elnöke és Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese. Hangsúlyozták, hogy a jövőben színvonalasabban kell megfelelniük a társadalmi követelményeknek. Szükség esetén bátrabban élhetnek az ügyészí felügyelet eszközeivel, s hogy vegyenek részt az új vállalati vezetési formák meghonosításában is. Alaposan térképezzék fel a tisztességtelenül gazdálkodó üzemeke!?, gyárakat. A kollektív felelősség, a gazdasági bírság mellett következetésen alkalmazzák a személyes felelősségre vonást. Az ügyészek külön vizsgálják majd a fiatalkorúakkal és a' viszszaeső bűnözőkkel kapcsolatos intézkedések hatékonyságát is. M. E. Tetszés szerint be lehet népesíteni bármilyen foglalkozású dolgozóval, senki nem fog fönnakadni azon, ha a fantomüzem vasbetonszerelője mellé cérnázószakmur.kást vagy növényvédelmi gépkezelőt, a vonatfékezőhöz pedig elektroműszerészt osztunk be. Teljesen mind^y, mi a tanult szakmájuk, egy dologban illenek csupán egymás mellé: abban, hogy egéáz éven át nem dolgoznak! Egy teljes évig csak ülnek, és várnak. A gyógyui lásra, a munkába állásra! Ök ugyanis annak a cégnek a feltételezett munkásai, amelyik a megyében a hatodik ötéves terv első négy évében üzemi balesetet szenvedett dolgozókból „állt össze". Félezer fős fantomüzem! Úgy tűnik, az embert védő munkavédelmi előírások sűrű szövésű hálója sem elegendő védőeszköz annak megakadályozására, hogy a munkahelyeken ne történjék kisebb-nagyobb tragédia. A tervidőszak tavalyig tartó, szakaszában az üzemi balesetek miatt a termelésDŐl kiesett idő több mint 110 ezer munkanap — annak a bizonyos ötszáz fős üzemnek egyévi „nem termelése". De a statisztika rubrikái érzéketlenek, s számukra az is mindegy, melyik rekeszbe kerül az eseményt jelző vonás, könnyebb, súlyosabb, esetleg csonkulásos üzemi balesetről van-e szó. Márpedig egyetlen regisztráló adateltolódás egész családok életének szomorú fordulatáról tudósít. Elfedi az átlagolt szürkeség, nemcsak a személyes gyötrelmeket, de a sorozatos szabályszegéseket és az élet sokadik figyelmeztetése után is könnyelműoptimistán intézkedők bűnös igyekezetét is. A mások bő rére nagyvonalú „pont itt történne valami" szemléletet, s az önveszélyes „miért éppen én fáznék rá" hazardírozó magatartás embernyomorító kártékonysága sem látszik ki a szorgos statisztikákból. A statisztikákból csupán a rubrika látszik' a nyomdában előre megadott formula alapján elkészített, bekockázott kataszter. A dolgok kényszerű tudomásulvételének dokumentíjfma, hogy igen, jövőre is lesznek üzemi balesetek. S mert biztos, hogy lesznek, gondoskodni Csongrád megyében egy félezer dolgozót foglalkoztató üzem működik — úgy, hogy nem működik. Ettől fantom. Sem telephelye, sem cégtáblája, sem bélyegzője nincs. Csak az üzem létezik, mert statisztikailag kimutatható az ötszáz alkalmazott, igazgatótól portásig, anyagmozgatótól esztergályosig. kell róla, legyen hová feljegyezni. Azért persze, hogy a sok feljegyzésből megállapíthassuk, mifélék, hányfa.iták, s hogy azután ennek okító hatására meghozhassuk azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egyszer majd a munkavédelmi felügyelőség emberei üres óráikban repülőt és szélkereket hajtogathassanak azokból a papírokból. Egyelőre azonban az évről évre gyűjtött adatokból annyi derült ki, hogy van egv ötszáz fős fantomüzemünk — de azt legalább pontosan tudjuk! ötszáz ember, akiről nem feledkeztünk meg, nyilvántartjuk — mert nálunk „legfőbb érték az ember". Évtizedekig hangoztattuk,s jelmondatkedvelő korszakunkban tapéta helyett is ezt a feliratot ragasztottuk a mühelyfalra, mígnem úgy megkopott, hogy jobbnak láttuk inkább átfesteni azt a falat, s jelszavak helyett többet törődni azzal is, milyen környezetben végzi munkáját a dolgozó. Okos és jó intézkedések sorozata a beszédes példa rá, hogy kezdjük észrevenni, hogy az a bizonyos „legfőbb érték", az bizony EMBER, s az ember védelmének felismert következménye előbb-utóbb megtermi a még okosabb és még jobb intézkedések és még használhatóbb előírások hálózatát. . Amelyen a2onban még mindig át- és áthullik az a dolgozó ember — és betegen, sérülten kel fel, ha felkel. Félezer fős az a fantomüzem, de csak azért, mert az idei baleseti összegezés nem készült még el. Ügy tűnik, ez a statisztikagyár a törekvések ellenére is a legmakacsabbul tartja magát. keményen ellenállva a felszámolási kísérletnek, amely ma egynémely veszteséges üzemre vár. Márpedig ez a nem létező üzem a létező legnagyobb veszteség gyára! De miként az „érdemeik el' ismerése" ellenére változásra érett álélüzemeink fölött sem könnyű a mindenféle szempontok bástyája mögül visszalődözők miatt megkondítani a lélekharangot, úgv a mindenki által károsnak ítélt munkanaptemetó felszámolása sem közakarat támogatta mozgalom. Pontosabban, a közakarat még csak-csak támogatja, de a KÖZ akaratát elfogadók, s zászlóként lobogtatok magánakarata nem mindig áll be a segítők sorába. Amikor a Minisztertanács rendelete alapján kiadott ágazati minisztériumi utasítások egyértelművé teszik, hogy a m.j'> na védelmi feladatoknak a technológiai követelményekoe kell épülniük, s az ellenőrzést végző felügyelők az ellenkezőjét tapasztalják, akkor aligha lehet újrafesteni azt a tapétapótló transzparenst. S amíg a munkahelyi vezetők eltűrik és bocsánatos bűnnek (vagy még annak sem?) tartják a termelésben részt vevők szabályszegéseit, addig, sajnos, a nyomdának is lesz dolga: gyárthatja a baleseti statisztikák űrlapjait. Másfél éve önálló intézményként működik a munkavédelmi felügyelőség, s munkáját segíti a megyei munkavédelmi bizottság. A helyi érdekek korábban sokszor optikatorzító hatásától függetlenedve, gyakoribbá váltak a helyszíni ellenőrzések — s ezek nyomán a balesetveszélyes helyzetek felszámolására tett intézkedések. A minap kiállítottak a munkából két dolgozót, mert leheletüktől a mérőműszer is csuklani kezdett. Arra meg nincsen rubrika, hány üzemi baleset NEM történt a megelőzés jóvoltából. A két ember mindenesetre hiányozni fog a táppénzes dolgozók fantomüzeméből. Akárcsak az, aki vonatkerekek közt lelte halálát. A holtakat ugyanis nem ott tartják számon. Ahol ügyét nyilvántartják, jutott hely még egy megjegyzésnek: együtt ivott a főnökével! Igriczi Zsigmond Üzletekben a hazai - Wrangler Elkészült, és már az üzletekbe került az első, 220 ezer darabos, hazai gyártmányú, Wrangler védjegygyei ellátott ruházati kollekció. Ebből az alkalomból csütörtökön az Átrium Hyatt Szállóban az Interfer Ipari és Kereskedelmi Gazdasági Társaság vezetői, valamint az amerikai Blue Bell cég képviselője divatbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartott. A hazai szabadidő-ruházati piac felfrissítésére két esztendeje öt vállalat, illetInterfer—Blue Bell tájékoztató Szegeden készül a farmerszövet Takarékosabb paprikaszáritás Befejezte hónapokig tartó munkáját az a műszaki, közgazdasági, pénzügyi szakemberekből álló tíztagú csoport, amely energiatakarékossági javaslatokat dolgozott ki a Szegedi Fűszerpaprikatermesztö Gazdasági Társaság szárítóüzemei részére. Ajánlásaik alapján a Szegedi Űjélet Tsz-ben csupán a berendezések és a vezetékek jobb hőszigetelésével évi 270 tonna olajat és több mint 100 000 köbméter földgázt takarítanak meg. Hővisszanyerő, illetve hőcserélő berendezések felszerelésével az öt vállalati és termelőszövetkezeti szárító berendezésnél elérhető fűtőolajmegtakarítás meghaladja az évi 600 tonnát, a gázmegtakarítás pedig megközelíti a 300 000 köbmétert. A beruházás 28 millió forintot igényel, ami két év alatt visszatérül ve szövetkezet részvételével alakult meg az Interfer GT, amely idén februárban vásárolta meg a Blue Bell cégtől a Wrangler márkanév használati jogát, A szerződésben foglaltak alapján a Blue Bell a magyar gyártóknak átadja legújabb modelljeit, és technológiai segítséget nyújt a termékek készítéséhez A divathoz és az igényekhez jól alkalmazkodó, sportos ruházati cikkek alananyaga Magyarországo- készül. A farmernadráook indigószövetét a Szegedi Kenderfonó ós Szövőipari Vállalat gyártja. Az ebből készült nadrágokat, dzsekiket és ingeket az úgynevezett kőmosott eljárással koptatják divatos színárnyalatúra. Az importpótló férfi sportingek alapanyagát a Pápai Textilgjiárban állítják elő. A Wrangler jelű termékeket a Budapesti Finomkötöttárugyár, a Budapesti Kötőipari Szövetkezet, a Szekszárdi Szabó Szövetkezet, a zalaszentgróti Record Ruhaipari Szövetkezet és a Szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet konfekcionálja, a Blue Bell ellenőrzésével. Az Interfer GT- több kiskereskedelmi partnerrel márkabolthálózatot hozott létre. A Wrangler-kinálat egyelőre nadrágokból, dzsekikből. ingekből és sportos Dulóverekböl áll. Jövőre a francia Wrangler licenctulajdonostól vásárolt cipőkkel bővül a választék. A következő esztendőben az Interfer mintegy 1 millió 200 ezer darab, színben és fazonban harmonizáló ruházati cikket gyártat és forgalmaz. A kollekcióból minterv 400 ezer a Wrangler-védjegyet viseli majd. A gazdasági társaság szezononként 100-150 modellt kínál az. üzletekben. A tinédzsereknek Yoyö, a gyermekeknek Jumbo, a felnőtteknek Gemini védjeggyel kínálják az Interfer ruházati család tagjait (MTI) «