Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-05 / 285. szám

8 Csütörtök, 1985. december. 5. Rónai Mihály András lírai önéletrajza A költőt alighanem be kell mulalni, hiszen Rónai Mi­hály Andrást a mai olvasó jobbára csak mint a Nép­szabadság publicistáját is­meri. Legutolsó verseskötete (Hirtelen ébredés) 1967-ben jeleni meg. Első versesköte­tet (E/só enek, 1931) itt, Sze­geden szerkesztette meg: 1930 őszétől volt az egyelem jogi karának hallgatója, egyszersmind Sík Sápdor előadásainak szorgos látoga­tója. a Delmagyarország Cikkírója. Szegedi emlékeit — Móra Ferenc, Radnóti Miklós, Ver György, Bálint Sándor alakját is idézve — a Vallnmnsnk Szegedről címmel megjelent összeállí­tásban (1983) olvashattuk. De azt is tudni kell róla, hogy nem csak költő, nem csak publicista, hanem mű­fordító is: Dantét (szonett­jait 1943-ban, Új Elet cimű verses regényét 1964-ben), Heinét (Németország, Í956) ültette át magyarra, és tol­mácsolta Nyolc évszázad olasz köllészeté-l (1957). Ta­valy adta ki a Szépirodalmi Könyvkiadó költőkről — Ja­nus Pannoniustól Devecseri Gáborig — írott arcképeit Magyar lant címmel, most pedig, azonos külsővel, 1932 és 1985 közt született versei­nek erősen megrostált válo­gatását. Cime furcsa: A késdobáló főműve. Magyarázatát a keltezetlen bevezető vers nyújtja: a késdobáló a tör­ténelem, amely kórüldobál­va késekkel az emberi ala­kot. meghatározza formáját. „Rezgő pengék közt most már rezzenetlen, / feszesen állok, őrzöm remekét." Annyi bizonyos: Rónai Mi­hály András költészetére a társadalmi es 'egyéni sors nyomta rá bélyegét. Ezért lesz költészete, mint beveze­tőjében maga írja: „Egyet­len, szakadatlan, egymáson áthangzó vonitássá és zené­ve." Versben pedig így jel­lemzj saját líráját: „Költé­szetem: csak halálorditás." Másutt : „ámde azóta minde­nik szavam , jajszó ma is meg". Utolsó verseiben is azt írja. hogv kezét holtában is ökölbe szorítja, és öt a „zord múzsa" csókolta homlokon. .,Emiekelekben úgy őrizze­tek meg,/amint öklöm a dörgő égre rázom." Nem tagadja gyűlöletét azok ellen, akik megölték apját, anyját, öccsét. Az ö emléküket több versben is idézi. Messzibb őseit is, azo­kat a magyarrá lett zsidó ik i sembereket. mészároso­kat. pékeket, tímárokat, asztalosokat, szűcsöket, akik a magyar vidék földrajzi ne­veivel asszociálódnak: igv villan fol a kötet verseiben Békés, Gyula. Sarkad. Tisza­füred, Eger. Rácalmás, Ocsa neve. „Szeged fodeles ta­nyái/közt csak vendég vol­tam. bár egv álló évig/mú­lattam időmet olt ízes ma­gyar szón / részegülve ..." 1938-ban Májusi vihar cimü versében még szegedi remi­niszcencia hordoz politikai hitvallást: Szabadság! — súgom. lEgyetlen zsolozsmám! S énekelj, orkán, szólalj ímeg. Világ! hogy tisztán hallják, éles /síp szavát, a sóhajt Pesten — s a sorsot I Dorozsmán. A magyar vidék melleit nagy élményei külföldi út­jai: Firenze, Róma. Pá­rizs... Büszke Urbánus: szülőhelye a főváros. „Én itt születtem. Szekfü ízedet/itt kapta ajkam, táltos Szere­lem!" A „disznók", „tetvek", „rühös kutyák" és „gyilko­sok" közt csak felesége irán­ti szeretelét hirdeti, ezt vi­szont meglepően sok vers­ben. Házassági évfordulói­kat többször is versben ün­nepli. nek ertelmét. jövendő sorsát gia. Negyven, gerben. Évről életművének (Tihanyi elé­Költő a ten­évre. Aetatis Mert nincs e Földön kívüled Imár senkim keltönk beszédét mások {meg sem értik, a külvilág veszejtő Irengeteg — de tüske, inda nem fáj, lbárha vérzik: mert én csak tégedet Iszerettelek. (Vallomás) A harmincas években, amikor Radnóti is halálra itéltnek tudta magát. Rónai Mihály Andrást is megsu­hintolta a haláltudat (A bör­tön falára. A férfikor elé). Szintén Radnótival mutat­kozó párhuzam: kiállása a spanyol baloldal mellett (Andalúziai emlék, Madridi rádió. Két háború közt). De a halál a fölszabadulás ulán is foglalkoztatja; még csak 39 éves. amikor már versben néz szembe vele (Orfeusz és a fenevadak), s utána a negyvenedik születésnapjá­tól a hetvenötödikig minden évtizedben latolgatja életé­suae XLI, Egy július. Ma­gamhoz. Augusztus huszadi­kán. Citadellai elégia. Hat­van. Toldi estéje, Viviszek­ció. Halott. Rohanni. Ezred­forduló elé, Búcsúzó, Epitá­fium). Már a bő — de nem teljes — fölsorolás is mutat­ja, mennyire a halandóság és halhatatlanság körül fo­rognak gondolatai. Fáj neki, hogy gyermeke nincs; nincs, „ki örökítsen"; „csak párod hordja nevedet, s te / hogy­ha elhallgatsz, nincs to­vább"; „nincs, kire. szálljon, ivadék, ez az örökség". Még­is abban bízik: Magyarország örököl minket. En e nép nyelvén fűztem Dante I dalába a Légió vad énekét. (Az utolsó légionárius) Olvasójának meg kell fo­gadnia a költő tanácsát: ol­vassa egybe, egyetlen vers­sé ezt az egész kötetet. Csak így érthető meg ez a lírai önéletrajz a maga jellegze­tes, érthető egyoldalúságá­val együtt. Péter László Jugoszlávia Nyelvi egyenjogúság A szocialista Jugoszlávia nemzetei és nemzetiségei nyelvének egyenjogú hasz­nálata szervesen hozzátarto­zik az alkotmányos jogok kö­vetkezetes valóra váltásához, s lényegbe vágó tényező a testvériség és egység szilár­Abaújszántótól Santiagóig Kalandozás irodalomországban Szivem szerint efféle cí­met adtam volna annak a most megjelent kötetnek, amelyik a Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig fel­irattal került a könyvesbol­tok polcaira ' Félek ugyanis, hogy a gyermekeknek szánt de túl „akadémikus" cé­gérü munka nem kelti majd fel eléggé a fiatal olvasók érdeklődését — az amúgy nagyszerű — könyv iránt. A szerző, Erős Zoltán vállalko­zása úttörő jellegű. Irodalmi földrajzkönyvnek js nevez­hetnénk ezt a munkát, amely lexikon címszavakon ke­resztül ugyan, de távolról sem a lexikális adatok szá­razságával kalauzolja el gyermek olvasóit az ittho­ni és távolabbi magyar iro­dalmi emlekhelyekre a régi századoktól egészen nap­jainkig. Bizony, még az irodalmat ismerő, szerető felnőttek is elbizonytalanodnának, ha megkérdeznék tőlük, hol is található a Kőműves Kele­men balladából ismert „ma­gos Déva vára", vagy a radványi sötét erdő, ahol Bárczi Benőt halva találták? Pedig az irodalmi helyne­vek ismerete az írói élet­utak és müvek jobb megér­tésének. teljesebb befogadá­sának elengedhetetlen ré­szét képezik. Hozzájárulnak ahhoz is, hogy az irodalmi emlékhelyekei megismerve ösztönzést adjanak a ha­gyományok felkutatásához, ápolásához. Nagy erénye a Móra Könyvkiadó által kiadott könyvnek, hogy elsősorban nz általános és középiskolák tantervi követelményeit szem elolt tartva, azt a célt tűzi maga elé, hogy megbízható iránytűt adjon az érdeklő­dők kezébe: hol találhatók a térképen — és persze a va­lóságban — ismertebb író­ink, költőink munkásságá­hoz kapcsolódó tajak, vá­rosok. falvak. Ha nem is teljesség igényével, de még­is megfelelő gazdagsággal si­került számba venni a kö­tetben irodalmunk helyszí­neit. Miként is használható ez a könyv? Az első részben adja közre a szerző a ma­gyar irodalom jelentősebb helyneveit, és az azokhoz fű­ződő hagyományokat. Ezt követik a szomszédos or­szágok idevonatkozó tele­pülései, majd Európa és a többi földrész országainak a magyar irodalommal is kap­csolatba került városai kö­vetkeznek. Nyolcszázhatvan földrajzi címszón keresztül tobb mint félezer szerző alkotásainak helyszínére „utaztatja el" olvasóit a szerző: Abaújszántótól San­tiagóig. A kalandos utazá­sokból számunkra különö­sen érdekes és izgalmas az a tucatnyi település, amely Csongrád megye irodalmi érdekességeit mutatja be. Szeged irodalomhistóriájával több mint három oldalon is­merkedhetnek meg a fiatal olvasók. Tinódi Sebestyén Szegedi veszedelem cimű énekétől, a város mai iro­dalmi folyóiratának, a Ti­szafáinak bemutatásáig sok minden helyet kap ebben a fejezetben. Dugonics And­rás, Mikszáth Kálmán, Ju­hász Gyula. Tömörkény, Mó­ra, Babits, Gárdonyi Géza, József Attila, Radnóti Mik­lós életének, müveinek sze­gedi vonatkozásairól ad tö­mör, hiteles rajzolatot. Tá­pét külön címszó alatt ta­láljuk, Juhász Gyula vers­ciklusán keresztül bemutat­va. Természetesen Makó, Hódmezővásárhely, Szentes irodalmi emlékhelyeit is fel­sorakoztatja a kötet, sőt Kiszombor, Csengele, Csa­nádpalota és Öpusztaszer is helyet kapott a címszavak között. Legalább ilyen izgalmas a kötet legutolsó fejezete is, ahol a legtávolabbi földré­szek magyar irodalmi vonat­kozásait találjuk. Többek között. Dzsardzsilingnél Kö­rösi Csorna Sándorról, a törökországi Kütahyanál Kossuth Lajosról is olvas­hatunk. S hogy az útiélmé­nyek minél érzékletesebbek legyenek, a kiadványt több száz fotó és illusztráció te* szi még színesebbé. Nagyban segíti a kézi­könyv használhatóságát a név- és helységnévmutató. Aki arra kíváncsi, hogy szü­lőföldjéhez milyen irodalmi emlékek fűződnek, azt a kötet végén található me­gyék szerinti csoportosítás kalauzolja. Hazánk irodal­mi emlékhelyeinek, múzeu­mainak csokorba szedeti gyűjteménye is megtalálha­tó a mellékletek között. A magyar irodalmi hely­nevek A-tól Z-ig mindenek­előtt az általános és közép­iskolás diákok irodalmi tá­jékozottságát szeretné tel­jesebbé tenni, de haszonnal forgathatja ezt a szép és hasznos könyvet minden fel­nőtt olvasó is. Italai Gábor 1985. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: VILMA A Nap kel 7 óra 16 perrkor, és nyugszik IS óra 54 prrrkor. A lluld kel zs óra 46 prrrkor, es nyugszik 12 ora 42 perekor. VIZA LLAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 150 em (apadó). d i t ásá ban. lej lesztésében. Ezt az álláspontot képviseli a Horvát Kommunisták Szö_ vétségé. A szövetség központi bi­zottsága elnökségének a nyelvi egyenjogúságról ho­zott határozatát a jugoszláv újságok ismertették. A Horvát Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége megállapítja, hogv napjaink­ban— amikor egyre jobban hangoskodnak a szocialista önigazgatásé Jugoszlávia el­lenfelei — a nyelvhasználat területén is felerősödött a nacionalista tevékenység. ,,A horvát nacionalisták most főleg azt a tudományosan bizonyított tényt próbálják megcáfolni, hogy a horvá­tok, szerbek, crnogorácok és muzulmánok által beszélt nyelv egy nyelv. Ez a nacio­nalista tevékenység olyan kísérletek formájában is je­lentkezik, hogy megtisztítsák a nyelvet számos, már elfo­gadott szakkifejezéstől, a tár­sadalmi életben és a tör­vényhozásban meghonoso­dott fogalomtól, és általá­ban használt szavaktól" — mutat rá a határozat, majd így folytatja: A Horvát Kommunisták Szövetsége KB elnökségi ha­tározata elítéli a nyelvvel való visszaélést, manipulá­ciót, a nyelv archaizálását, az ország különböző vidéke­in beszélt horvátszerb, illet­ve szerbhorvát nyelv közötti különbségek elmélyítésére irányuló kísérleteket, a nem­zeti-nemzetiségi türelmet­lenség szitását. Végül köte­lezi a szövetség minden szer­vét, szervezetét, egész tagsá­gát, hogy erélyesen lépjen fel a nyelvi kizárólagosság és a nyelvhasználat terüle. lén jelentkező nacionaliz­mus ellen. NYOLCVAN ÉVE született Házi Károly <1905— 195.7) szabómunkás, a kommunis­ta mozgalom kiváló harcosa. 19.'l 9-ban kommunista tevékeny­ség miatt letartóztatták, de bi­zonyítékok hiányában szabadon bocsátottak. 1930 nyarán Moszk­vába küldték Lenin-iskolára. Utána Tulában telepedett le, 1932-ben Keres városában ko­holt vádakkal letartóztattak, tíz évre Ítélték, s esak 1954 októbe­rébon térhetett vissza mar be­tegen Magyarországra. NYOLCVANÉVES Szabó Vladimír (sz. 1995) kétsze­res Munkácsy-díjas festőművész és grafikus, kiváló művész. KISSZINHAZ Délelőtt fél 11 órakor: IV. Henrik — Nyugrti jasbérlet. MOZIK Vöriis Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Gyermekrablás a Palánk utcában (színes magyar), dél­után negyed 4 órakor: Vuk (szí­nes magyar rajzfilm), este fél 6 és háromnegyed 8 órakor Pá­rizs, Texas (szinos. m. b. NSZK II. helyár! 14 éven aluliaknak nem ajánlott!). Fáklya: délután háromnegyed 3. negyed 6 es fel II órakor: Gyermekrablás a Palánk utcá­ban (színes magyar). MTESZ-székház (Kígyó u. 4.): pénteken délután fel 4 órakor: Lúdas Matyi (színes magyar rajzfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (U/57-cs). Este 8 érától röggel 7-lg. Csak sürgés esetben. BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROI.OGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetét szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsd u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli Ügyeletet a II. Kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Esto 7 órától reggel 7 ónálg a felnétt lakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 órátg, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél B óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvost rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reg­gel 8 óráig, szombaton reggel 7 árától hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1-3. Tele­fon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 őrá tg. Telefon: 11-000. 19.39: Tv-hiradó 2. 20.00: Politikai magazin 31.05: Utazás a ludas közép­pontjába 22.05: Tv-hiradó 3. BELGRÁD 2. 17.30: Belgrádi műsor 19.00: Sikerlista helyett 19.30: Tv-híradó 20.00: Jelentheti a TASZSZ — szovjet tv-filmsorozat 31.05: Shakespeare: Makrancos hölgy — színházi etoadas ÚJVIDÉK. 17.00: Tv-hirado magyarul és szerbhorvátul 17.45: Bábmüsor 18.15: A túlélés lehetőség 18.45: Népi gyógymódok 18.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó magyarul 20.00: Jelentheti a TASZSZ — szovjet tv-filmsorozat 21.00: Kis ház a prérln — amerikai tv-filmsorozat 22.10: Tv-hiradó szerb­horvátul 22.30: Házibuli PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 3.55: Tv-torna 9.00: ITV 9.45: Kenyerünk megteremtése — szovjet dok.-film 10.40: Sztárok köszöntik Jack Ij'mmont — amerikai film 11.20: Képújság Kegytárgylolvaj — Négyévi, fegyházban letöltendő .szabadságvesztés­re és a közügyek gyakorlá­sától való ötévi eitiltásra ítélte a Győr-Sopron me­gyei bíróság Roskó Imre 29 éves győri lakost. Az elítélt még a múlt év nyarán) mintegy 300 000 forintértékű kegytárgyat — értékes kely­heket. kereszteket — tonott. el .1 veszprémi Szent I.ász­ló templomból: Zsákmányát, ma sem tudni, miiven okból Győrnél a Dunába dobta. Azóta néhányat sikerült felszínre hozni belőlük. a többségük azonban nem kerijlt elő. Roskó Imre más lopásokat is elkövetett rész­iben egyedül, részben tár­sakkal. Az egyes tolvallá­saiban közreműködő társak­ra 10 hónaptól 20 hónapig terjedő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Vala­mennyi ítélet jogerős. (MTI) Döfi 8.55 9.00: 9.55 11.10 12.30: 13.00 15.15: 18.20 16.25: 16.35: 17.25 17.30 17.40: 18.20 18.25 18.50 19.05 19.10 19.15 19.31) 20.00: 21.35: :2.2S 12.30: 12.40 18.25 18.311 :9.I0: iö.OO 21.00: 21.20 21.40 23.00: 17.00: 17.45: 18.15: 18.45: 19.15: i.9.20: BUDAPEST 1. Tv-torna — (ism.) ITV Golgota — szovjet filmsorozat — 2. — (ism.) Mágia és illúzió a párizsi Olympia Színpadán — francia film — (ism.) Hichard Strauss: Don Jüan — szimfonikus költemény — (ism.) ITV Képújság ITV ' Hírek Láncos Miklósok — magyar rövidfilm Tizen Túliak Társasága Képújság Reklám Télapó ajándéka Télapó a világ kórul — francia rajzfilm Telesport Reklám Tv-torna olvassatok mindennap! Esti mese Tv-hiradó „Szomszédolás" — Visszavágó — a Magyar Televízió ős az Osztrák Televízió Szórakoztató Főosztályának közös műsora Hirháttér A hét műtárgya Tv-híradó 3. Himnusz BUDAPEST 2. : Képújság : Anatol házasodik — a pécsi körzeti stúdió Unscr Hildschirm cimű magazinműsorának külön­kiadása : Mesterdallamok — (ism.) Sliock. ami sok — angol képzőművészeti film­sorozat — 8. Tv-híradó 2. Torun — lengyel rövidfilm Transzport — magyar film Képújság BELGRÁD 1. Tv-híradó magyarul és szerbhorvátul Bábmüsor Ismeretterjesztő film Belgrádi dzsessz­fesztivál Nagy inyesmesterek titkai Rajzfilm kis KOSSUTH 8.2D: Pintér István jegyzete 8.39: Operarészletek 9.17: Fúvószenekari felvételekből 9.43: Szólj, szólj, sípom! 10.95: Diák félóra 10.39: Karvezctök — 5. — (ism.) II.39: Adámesutka — Mykolas sluckis regénye — 21. 12.39: Ki nyer ma? 12.45: Mosógépkeres:') 13.00: Sugár Rezsó müveiből 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai — A romantika másodvonala 14.2.5: Zenei Tükör 15.00: Világirodalmi könyvszemle 15.30: Daloló, muzsikáié ' tájak 1 " - ' 16.9.5: Hévkalauz 17.60: Teli könyvvásár 1985 — 3. 10.Oo: MunkasutánpótUis •— 4; III.L5: Rádiószínház: Csongor es Tünde — Vörösmarty Mihály mesejátéka 21.25: I'alóe párválasztó dalok 21.40: Rendhagyó konferencia Hamburgban 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: Ligeti András hegedül 23.30: Operaáriák 0.11): Himnusz 0.15: — 4.20: Éjfél után . . . PETŐFI 8.05: Ket offenbach-nyitány 3.29: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika 9.U3: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Fúvóskerlngök 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Nosztalgiahullám 34.00: Nóták 14.15: Idősebbek hullámhosszán — (ism.) 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: operaslágerek — (ism.) 15.45: Jelenlét — (ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban 17.03: Dizzy Glllespie dzsessz­együttese játszik 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: operettkedvelőknek 20.00: Keklámparadé 20.03: A l'optarisznya dalaiból 21..05: Könnyűzene Finnországból 21.30: A Magyar Rádió Karinthy Színpada — Karc 198.5. őszi piüsor 22.40: Részletek Vladimír Cosnia „Dublin rózsái" cimü filmzenéjéből 23.20: — 0.13: Verbunkosok, nóták 0.15: — 4.20: Éjfél után ... 3. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva . . . 9.23: Jascha Hcifetz hegedül, Gregor Pjatigorszkij gordonkázik. Jaoob Kateiner zongorázik 30.00: "Szmfonikus zene Közben: 11.05: Pillanatkép 12.(H): Az eladott menyasszony 1 részletek Smclana operájából 13.0.5: Prizma — Színképelemzés külpolitikáról — (ism.) 13.35: llernd Weikl operett­dalokat énekel 14.00: Zenekari muzsika 15.00: pophultám 16.1«: A zeneirodalom remek­műveiből 17.00: Iskolarádió — (ism.) 17.30: Panula: Jaakko Ilkka — kétfelvonásos opera 18.30: In limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi* műsora Szolnokról 19.05: Rádióhangversenyekröl 39.35: Hiindel: Messiás — oratórium 21.38: Kamaramuzsika 22.14: Vükén György dzsessz­felvételciból 22.38: Napjaink zenéje — nj zenei irányzatok

Next

/
Thumbnails
Contents