Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-05 / 285. szám

e Csütörtök, 1985. december 5. 3 "1 Iskolaszövetkezeti bolt Makkosházon Megnyílt az első szegedi iskolaszövetkezeti bolt teg­nap, szerdán, a makkosházi általános iskolában. Az is­kolaszövetkezetbe az elmúlt héten 75 kisdiák lépett be, s most már üzlettel büszkél­kedhetnek második ottho­nukban. Gyerekek játszanak „boltosdit", illetve igazi el­adók és valódi vevők áll­nak a pult két oldalán. Két­hetes váltásokban, egyszer­re négyen eladók — termé­szetesen tanári felügyelet mellett. Árulnak tejet, tej­terméket, konzervet, kiflit, valamint taneszközöket, tisz­tálkodási szereket, ifjúsági könyveket, csokikat. A tana­roknak cigit és csomagolt kávét is kínálnak, ez utób­bit kívánságra ledarálják. A százezer forintos raktár­készletből hiányzik a kenyér és a felvágott. Előrelátás­ból : mert ugye, kés gyer­mek kezébe nem való Az iskolaszövetkezeti bol­tot a Dél-Tisza Menti Afész üzemelteti, az árut a Szeged Nagyáruház biztosítja. Pon­losabban az élelmiszereketa Május 1., az iparcikkekel pe­dig a Zsolnay Miklós szo­cialista brigád szállítja a mini boltba. A nyitva tartás természe­tesen igazodik a tanításhoz, tehát reggel 7-től fel «-ig, az órák közti szünetekben es a tanítás befejezése után egy óráig állnak a tanulók és a szülök rendelkezésére. Az iskolaboll célja a mun- lékot kapnak munkájukért, kára neveles, amihez persze A sok ot forint takarékbe­anyagi érdekeltség js fűző- lyegre váltva pedig egy dik. Az eladók minden száz összegben jól kiegészíti a forint után ot forint juta- nyári táborozás költségeit. Hajrá a vasúton Gyorsítják a rakodást A MAV Szegedi Igazgató­sága területén az elmúlt hetekbe^ fqazi csucsforgal­rnat bonyolítottak le. A megnövekedett igények ha­tásúra. elsősorban a mező­gazdasági termények szállí­tásával sikerüli pótolniuk az év eleji kiesési. A .leg­frissebb adatok szerint no­vember vegeid több mint !( és fél millió tonna árut to­vábbítottak, melyből 3.5 milliót az import és tranzit áruk elszállítása jelentett. A többi 6 millió tonna árut az igazgatóság területén rakták vasúti kocsikba. Ez­zel a vállalati tervhez viszo­nyítva az összes mozdított áruk szállítási tervét 103 százalékra teljesítették, ami 284 ezer tonna többletáru el fuvarozását eredményezte. Ezen belül mintegy 168 ezer si kedve. Ez érthető, hiszen késlekedtek a vállalatok. Jó az év végéhez közeledve lenne, ha ez a kedv minden egyre sürgetőbbé válik szá­mukra a szerződésekből adó­dó szállítási kötelezettségek teljesítése. Most égjriégy át­lagos napon 1300—1400 vas­úti kocsit igényelnek áruik fuvarozásához, amit sajnos a vasút szállítóeszközök hiá­nya miatt nem tud mara­déktalanul teljesíteni. Ez el­sősorban azoknak a vállala­toknak okoz gondot, ahol év közben a termelés és a szál­lítás nem volt egyenletes. Jogos a kérdés: mit lehet tenni annak érdekében, hogy valamennyi áru időben el­jusson céljához? Elsősorban a rakodások gyorsításával, a hét végi kirakások fokozá­tonna többlet a kocsiigényes sával lehet a kocsik állás­áruk szállításából adódott. Kedvezően alakultak az ex­portszállítások is. elsősor­ban a cukorrépa és a ga­bona kiszállításoknak kö­szönhetően. Az őszi szezonban kiemel­kedik a cukorrépa szállítása, naniainkig 903 ezer tonna „édes" áru került vasúton elíuvarozásra. ebből közel idejét csökkenteni. Ennek érdekében hirdette meg a MÁV az elmúlt hét végére immár harmadszor a kira­kási kampányt — amely most is sikeres volt. A Bé­kés, Bács-Kiskun és Csong­rád megye területére beér­kezett 2 ezer 812 teherkocsi 90 ezer tonnát a szomszédos 97 „ százalékát sikerült újra Jugoszláviába küldtek fel dolgozásra. Az elmúlt napok felmérései szerint a kam­pány végéig még mintegy 160 ezer tonna cukorrépát kell a feldolgozó üzemekbe fuvarozni. A szegedi vasútigazgató­ság terveiben december hó­napban 800 ezer tonna áru elszállítása szerepel. A cu­korrépa mellett 60—70 ezer tonna gabona vár elszállí­tásra, elsősorban Békés és Szolnok megye területéről. Ezenkívül konzerv-, ital- és számos más áru szerepel az exportáruk listáján. A répa­szezon befejezése után a fordavonatokat a kavicskül­demények fuvarozásához tervezik felhasználni. Ter­mészetesen mindenkor gon­doskodnak a lakosság ellátá­sát szolgáló áruk időbeni to­vábbításáról is. December első napjaiban ha lehet, még tovább foko­zódott a vállalatok szállitá­forgalomba állítani, s mind­össze 134 kocsi kirakásával hffe .raegjítfpéUpcinf, hiszen a szombaton es va­sárnap kirakott kocsik a kö­vetkező hét elején üresként már újabb szállítási kapaci­tást jelenlenek. A fuvaroztatók segíthetik a vasút munkáját azzal is, ha az év utolsó napjáig, mindennap folyamatosan szállítanak. Erre azért van szükség, mert az elmúlt évek gyakorlata szerint a szállítá­si igények december 20-a után visszaesnek, a vállala­tok, üzemek többsége mát' egyáltalán nem vagy csak jelentéktelen mennyiségben rakodik. A vasút viszont húsz nap alatt nem tudja el­szállítani az egész havi áru­mennyiséget. A folyamatos rakodás ér­dekében a MAV a Szovjet­unióba irányuló szállítmá­nyoknál esetenként úgyne­vezett tengelycserés kocsikat is a fuvaroztatók rendelke­zésére bocsát, ezenkívül ajánlja a konténeres árufu­varozást is. Gellért József Programváltás a Zöldért-nél Az egyetlen út megújulás a megújulásra, a korszerű esetében, mert ezután kü­Ha azt mondjak „Zöldért" bizony vegyes érzelmek kp- gazdálkodásra, amelyre varognak termelőben, fo- megye lakosságának gyasztóban egyaránt. Gyak- szüksége van és lesz ran szidták, bántották, s nem ritkán igazságtalanul. A megítélés a vállalattal szemben mindig is szubjek- ban részt vett a vállalat helyütt sikerrel alkalmaz­Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsá­gának első titkára a napok­a lón kezelik a kül-, valamint is a belföldre szánt árut — a kifizetésekor is. Ez nem más, mint egy új típusú együttműködés, amelyet évtizedek óta sok­tiv volt, attól függően; az összevont beszámoló párt­taggyülésén, lásában a illető miféle benyomásokat szerzett — általában köz­vetlen úton — a szóban for­gó cégről. Nos, az utóbbi időszak­ban szárnyra kelt a hír, hogy a Zöldért Vállalatot felszámolják, egyes tevé­kenységi területeit átadják r ... ,, , , ,i/.cirvvuiunv„ luuiin a fogyasztast szövetkezetek- á„^ t vezetésének nek, termelorendszereknek, netán a termelőszövetkeze­teknek. Ez a hír „kacsa", a vállalat „egészben" marad, ám működésében, formájá­ahol íelszóla­nak: a végtermék-érdekelt­ségű szerződés. Persze, sz következőket egyúttal bizományosi érté­hangsúlyozta: meg kell ta- kesítést is jelent; a vállalat látni a hatékony előrelépés aszerint fizet a szerződő fe­leknek, tehát a termelők­nek, ahogyan az áru elkel, de átvételkor bizonyos ösz­fejlödés mozgató- szeget — mintegy előlegként ez meghatározza a — megkap az átadó. Ebből az összegből vonják le utó­lag a vállalat fent említett irányába vezető utat, an­nak módját, módszerét. Az Anyagi erdekeltseg a gaz­dasági ja, s szakemberek munkáját. A soron kívül kell lépnie, nem lehet költségeit is — szállítás, tá­várni mások kezdeményezé- rolás, válogatás. sére. Létkérdéssé vált a bel­A belföldön értékesített , ., ... irányítása, a hatékonyság, a ban, tevekenysegeben meg- szervezettségi a versenyké­sö erőforrások céltudatos zöldséget természetesen a megrendelő sorolja osztály­változik, sőt úgy is mond­hatnánk: megújul. Ha visszapillantunk az utóbbi eltelt évtizedre — évszámok nélkül — de megállapítható, hogy a vál­lalat korábban főként áru felvásárlásával és értékesi­a pesség fokozása. Ebben folyamatban a vállalat kom­munistái és összes dolgozó­ja számithat a megyei ve­zetés támogatására. S a megújulási program? Az általános tennivalók közé tartozik az élelmiszer­ba, s ez némiképp hátrá­lt nyos a termelőknek, amely viszont behozható az ex­port árukon. A program kitér arra is, hogy a nagyüzemekkel és a fogyasztási szövétkezetekkel is kölcsönös érdekeken ala­puló együttműködés tovább­tésével foglalkozott, éppen a jparj tevékenység tovább- fejlesztése várható, az otta­íejlesztése, a nyers zöldség ni eszközök, tárolók, iparvá­zöldségprogram Ekkor a jelszó kereteben. még: min­és gyümölcs belföldi és ex­den megteremett zöldséget, port forgalmazása. Az gyümölcsöt át kell venni. Az persze más lapra tarto­zik; mit kezdtek, kezdhet­elszámoló egységek hatáskö­re bővül, előtérbe kerülnek a legésszerűbb kezdeménye­tek a tömérdek áruval, zések. s a megvalósítás útja amelyek jó része minőségi- js lerövidül. leg kifogásolható volt, hi­szen számtalan piacot meg­járt, mire visszakerült a megyébe. Azután, az állami támo­gatás jelentős megvonása A zöldségek felvásárlása­kor, forgalmazásakor — e szolgáltatásokért, illetve a gányok kihasználása céljá­ból. ... Mert a cél mindenkép­pen az, hogy a vállalat jö­vedelmezően gazdálkodjon, amelynek alapja a piachoz való rugalmas akalmazko­dás, a tisztességes üzleten alapuló korrekt kapcsolat a termelökkel, s bízzunk ben­ne az is, hogy a fogyasztó vállalat közreműködéséért se járjon rosszul. A megvalósítás útjába a tényleges költségeket és után, abból kellett megélnie néhány százalékos jutalékot még sok minden állhat, sok, s egyre több a versenytárs a vallatnak, amennyi nyetj ^.ámítanának fel, s az ár­reseget . tejriTOH. de a ko-- De-Vg,e3 íeierffós . réSZ'e" visi­termekszerkezettel szaaramlana a termelögaz­a versen is. de mint mondani szokás, gyötört n"jobbik." S miért ne lehetne a jobbik part­ner — a termelök vélemé­nye és tapasztalata alapján — a Csongrád Megyei Zöld­ért Vállalat?. . Árva Éva rabbi kevés esélyük maradt hol­mi nyereségre. Ugyanany­nvira, hogy egy idő eltelte után a veszteség kigazdálko­dásáról beszéltek. Az idén januárban életbe lépett gaz­dasági szabályozók újabb és újabb terheket róttak a vál­lalatokra — ez alól a me­gyei zöldért sem kivétel —; az állami támogatás mérté­ke csökkent, a korábbi egy forintra jutó dotáció ma a negyven fillért sem éri el. S mit tehet ilyen körül­mények között egy vállalat, ahol, valljuk be, az utóbbi néhány évben bizonyos faj­ta megtorpanás észlelhető, hiszen nem tudtak lépést tartani a környezeti és a közgazdasági változásokkal. Persze. itt objektív és szubjektív tényezők is sze­repet játszottak. Nos, a megoldás a korszerűsítésben keresendő, amelyre a válla­lat vezetése programot dol­gozott ki, tegyük hozzá, igen figyelemre méltót. Nem véletlen, hogy ennek eredményeképpen a megyei pártvezetés is állást foglalt amellett, hogy a Zöldért Vállalatot képesnek tartják daságokba. Ez a gyakorlat a Szentesi KZR esetében már ismert. A kistermelők is elönyösebb feltételek mellett értékesíthetik porté­kájukat az exportcikkek Hasznoshulladék-gyűjtési akciók Az idei tapasztalatokat az 1985-ös tevékenység szer­értékelte a Hazafias Nép- vezeltebb, összehangoltabb front Csongrád Megyei Hasz- volt az eddigieknél. A nép­noshulladék-gyüjtési Akciót front irányításával a követ­Koordináló Operatív Bizott­sága tegnap. Szegeden, a Hazafias Népfront ta­nácskozótermében. Csaná­di József, a MÉH Vállalat osztályvezetője az 1985-ös eredményeket ismertette — a vállalat szemszögéből. Majd Kistelek, Mindszent és Szegvár népfrontbizottságai­nak képviselői számoltak be a tapasztalatokról, tettek ja­vaslatokat a jövő év felada­taival kapcsolatosan. S hogy mi a helyzet a hasznos hulladék szervezett gyűjtése „házatáján"? A hozzászólásokból, vélemé­nyekből az derült ki, hogy kező városokban, városi .jo­gú nagyközségekben és te­lepüléseken szerveztek ak­ciókat: Szegeden, Hódmező­vásárhelyen, Makón, Szente­sen, Csongrádon, Kisteleken, lánszerepet vállaltak ma­gukra ebben az akcióban is. A „bevétel" csaknem minde­nütt az úttörőcsapatoknak jutott (ez egyébként döntés kérdése volt). A jövővel kapcsolatban elhangzott, hogy a gyereke­ket és a szülőket még in­kább érdekeltté kell tenni a Csanád palotán, Derekegyhá- népfront szervezte gyűjtés­ben is. A kisebb települések zán, Mindszenten, Szegvá­ron, Tiszaszigeten, Üjszent­ivánon, Röszkén, Nagylakon és Felgyőn. A népfront min­denütt együttműködött a helyi tanácsokkal, a vállala­tokkal, no és természetesen az iskolákkal. Noha a HNF szervezése, s az úttörőcsapa­tok gyűjtése nem egy és ugyanaz, az iskolák orosz­képviselői viszont hangot adlak annak a vélemény­nek, miszerint megcsappan­tak a hasznoshulladék-tarta­lékok, éppen az eredményes gyűjtések következtében. Meglehet, hogy a soron kö­vetkező gyűjtések kevésbé lesznek mutatósak, tonnák­ban mérve. F. K. Gazdaságosan termeszteni keresett fajtákat Konferencia a szőlőről Országos tartottak szerdán Kecskemé ten a szőlőtermesztés jövő­jéről. A Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézete által összehívott tanácskozáson — amelyen több mint hatszáz szakem­ber vett részt — egyebek között azt hangsúlyozták, hogy immár halaszthatatlan teendő a szőlőtermesztés megújítása. Sürgeti ezt a nagy veszteségeket okozó lajtai. Telepítésükhöz elké­konferenciát ságos legyen a szőlőtermesz­tés, az eddiginél belterjeseb­bé kell tenni az ültetvénye­ket, s legalább 16—18 tonna hektáronkénti hozamot kell elérni. A fajtaváltáshoz, a termőhelyek megválasztásá­hoz jók a lehetőségek: az utóbbi évtizedek 30 új ne­mesítésű borszőlő hibridjé­ből, illetve klónjából válo­gathatok ki a jövő borszőlő­legutóbbi tél is, amely a ter­méskiesésen kívül - 10 ezer hektárnyi területen a szőlő teljes kipusztulását okozta, 25 ezer hektáron pedig oly mértékben károsította az ül­tetvényeket, hogy újra kell nevelni a tőkék termökarja­it. A rekonstrukció során — mutatlak rá — olyan szőlő­fajtákat kell telepíteni, amelyek gazdaságosan ter­meszthetők, s amelyekből a hazai és külföldi piacokon keresett borok készülnek. Szőlőtermesztésünk ugyanis jelenleg mind a termésho­zamban, mind a minőségben elmarad az európai átlagtól, s ez kérdésessé teszi gazda­ságosságát. A kutatók sze­rint megfelelő fajtákkal, a termőhelyek jobb megvá­lasztásával kivédhetők az időjárás termelésbiztonsá­got befolyásoló' hatásai. Hangsúlyozták a konfe­rencián: ahhoz, hogy gazda­szült az egész országot át­fogó szölőkataszter, amely­ben a meglevő termőhelye­ken kívül kijelölték a továb­bi szőlőtermesztésre alkal­mas helyeket is. Sürgették a résztvevők a fajtaváltáshoz szükséges törzsültetvények kialakítá­sát, a szaporítóanyag-előállí­tás javítását. Erre azért van szükség — mondották —, mert számítani kell a na­gyobb ütemű telepítésre, amely Bács-Kiskunban a magánerő bevonásával már­is megkezdődött. Itt eddig a nagyüzemi gazdaságok irá­nyításával 400 hektár új szőlőt telepítettek a szak­csoportok, s nem mindenhol a kívánt fajtákból. Több he­lyütt a fagytűrő, rezisztens tulajdonságú Biankával, Kunleánnyal telepítettek volna be nagyobb területet, de hiányzott hozzá a szapo­rítóanyag. (MTI) 4

Next

/
Thumbnails
Contents