Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 305. szám 1985. december 30., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A magyar népgazdaság 1986. évi terve A Minisztertanács, áttekintve a népgazdaság 1985. évi fejlődését, megállapította, hogy az ipari termelés az előirányzottnál ikisebb mértékben nő, az építésiszerelési teljesítmény és a mezőgazdasági termékek termelése az előző évi szint alá csökken, a fajlagos energia* és anyagráfordítás a számítottnál nagyobb, így a létrehozott nemzeti jövedelem az előirányzott 2,3-2,8 százalék helyett előreláthatólag csak kismértékben emelkedik. A nemzeti jövedelem termelésében a tervezetthez képest mutatkozó kiesésnek közel fele a kedvezőtlen külső körülményekre, köztük a mostoha időjárás okozta veszteségekre, másik fele azonban az irányítás és a gazdálkodás gyengeségeire, a gazdasági hatékonyság nem kielégítő alakulására vezethető vissza. A munka termelékenysége a számítottnál kevésbé nő, az egységnyi állóeszközre jutó termelés csökken. A külgazdasági egyensúly javítására előírt követelménynek csak kis részben sikerült eleget tenni. A belföldi felhasználás növekedése megközelíti vagy eléri az előirányzott 1-1,5 százalékot. A lakosság fogyasztásának növekedése a tervezett 1-1,5 százalék alsó határán teljesül, a népgazdaság összes beruházása a tavalyihoz hasonló lesz. A tervezettől elmaradó nemzeti jövedelem és az előirányzotthoz közelálló belföldi felhasználás mellett a népgazdaság egyensúlyi helyzete nem felel meg a célul kitűzöttnek. Az áruk és szolgáltatások kiviteli többlete a tervezett növekedés helyett a tavalyinál kisebb lesz, amihez hozzájárul, hogy a külkereskedelmi cserearányok ez évben is romlanak. Az elmaradás teljes egészében a konvertibilis valutákban elszámolt forgalomban következik be. Az ipari termelésen belül bővül a gépipar, a vegyipar, a könnyűipar és a villamosenergia-ipar, csökken a kohászat, a bányászat és az építőanyag-ipar termelése. Az elmaradásban közrejátszott a szokásosnál hidegebb tél hatása, egyes piacokon az értékesítési lehetőségek szűkülése, de nem volt megfelelő a növekvő feladatokra, a mindkét irányú kivitel gyors bővítésére való felkészülés sem. Az ipari termékek konvertibilis valutákért történő kivitele a tervezett dinamikus emelkedéssel szemben alig nő. Számottevő az export elmaradása a gépiparban, nem nő a könnyűiparban, a számítottnál jobban csökken a kohászatban. Az ipari termékek rubelben elszámolt kivitele gyors ütemben, a számítottat meghaladóan emelkedik. Az ipari termelést anyag- és alkatrészhiány általában nem akadályozta, a megnövekedett import a tavalyinál jobb feltételeket biztosított a termelés számára. Továbbra sem javultak eléggé a kooperációs kaücsolatok, a termelő vállalatok együttműködése. Az energiagazdálkodási program ez évben is eredményez megtakarításokat, de a népgazdaság energiafelhasználása a számítottnál így is nagyobb. Folytatódott a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését előirányzó programok végrehajtása. Az iparban foglalkoztatottak száma az előző éveknél lássabban Csökken, a vállalati gazdasági munkaközösségek tovább terjednek. Az építőiparban az első negyedévi teljesítmény igen alacsony volt, utána fokozatosan emelkedett, de a termelés így is a tavalyi alatt marad. A beruházási építés mérséklődik, emellett is tapasztalható az igények nem megfelelő kielégítése, a kivitelezési folyamat alig gyorsul. Az építkezéseket anyaghiány nem akadályozta, a legtöbb termékből javult a kínálat. A mezőgazdaság fejlődése összességében elmaröd a tervezettől, a mezőgazdasági termékek termelése a tervezett növekedés helyett kissé csökken. A növénytermesztés mennyisége megközelíti a tavalyit, az állattenyésztésé kisebb lesz annál. A növénytermesztésben a kedvezőtlen időjárás, az állattenyésztésben az állatállomány vártnál nagyobb csökkenése okozott termeléskiesést. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége a számítottnak megfelelően bővül, így a mezőgazdasági ágazat termelése összességében meghaladja az 1984. évit. A gabonatermés megközelíti a tervezettet. Az év eleji fagyok elsősorban a szőlőültetvényeket károsították, a bortermés a számítottnál jóval alacsonyabb. A vágósertés-termelés az előző évinél kisebb, fellendítésére intézkedések történtek. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének mennyisége csak kismértékben marad el a tervezettől, a jelentősen csökkenő árak miatt azonban az ebből származó konvertibilis devizabevétel lényegesen alacsonyabb annál. A közlekedés az áruszállítási igényeket összességében kielégítette, de nem javult a szállítások ütemessége. A személyszállítási teljesítmény meghaladja az 1984. évit. A posta és távközlés legnagyobb beruházása, a Krisztina II. távbeszélőközpont befejezésével és egyéb kisebb fejlesztésekkel ez évben több mint 50 ezer új telefonállomás bekapcsolására került sor. A vízgazdálkodásban kapacitásbővítés elsősorban az egészséges ivóvízzel való ellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén történt. A fejlesztések eredményeként 140 ezer lakos jutott közműves ivóvízhez. A népgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma kismértékben csökken. Mérséklődik a létszám az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban, növekszik a nem termelő ágazatokban. A foglalkoztatás hatékonysága népgazdasági szinten nem javult kellő mértékben. A munkás-alkalmazotti bérek és keresetek növekedése a számított 7—7,5 százaléknál valamelyest gyorsabb lesz, míg a mezőgazdasági keresetek elmaradnak attól. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek a tavalyinál lassabban emelkednek. Az életszínvonal alakulását befolyásoló intézkedések a tervezettnek megfelelően kerültek végrehajtásra. Igy sor került a gyermekgondozási díj bevezetésére, a 3000 forintnál alacsonyabb nyugdijak, a gyermekgondozási segély, a rendszeres szociális segély növelésére, a terhességi-gyermekágyi segély meghosszabbítására, a gyermekápolási táppénz kiterjesztésére, az anyasági segély és a családi pótlék emelésére. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően, körülbelül 7 százalékkal emelkedik. Sikerült megőrizni az egy keresőre jutó reálbér 1984. évi színvonalát. Az egy főre jutó reáljövedelem körülbelül 1 százalékkal haladja meg az előző évit. AZ életkörülmények fejlesztése általában a terv szerint történt meg. A tervezett 74—75 ezernél kevesebb, körülbelül 70 ezer lakás épül fel, az elmaradás döntő részben a lakótelepi építkezéseknél jelentkezik. A szocialista szektor beruházásaira a tervezett körüli összeget fordítanak. A nagyberuházások megvalósítása a tervnek megfelelően halad, négy fejlesztés (Márkus-hegyi és nagyegyházi szénbányák, fenyőfői bauxitbánya, Árpád híd szélesítése) befejeződött, és üzembe helyezték a Ferihegyi repülőtér egyes űj létesítményeit is. A célcsoportos beruházások közül a tervezettnél többet fordítottak szénhidrogénipari létesítményekre. Vállalati és lakossági források bevonásával meghaladja a tervben számítottat a távbeszélő-hálózat fejlesztése is. A vállalati beruházási kifizetések lényegében megegyeznek a tervezettel. A külkereskedelmi forgalomban az összes kivitel mennyisége a tervezettnél lassabban, míg a behozatalé gyorsabban nő. A rubelelszámolású kivitelben elsősorban a gép- és a könnyűipari export haladja meg a számítottat. A behozatal lényegében a tavalyi szinvónalon, ugyancsak a tervezettel megegyezően alakul. A külkereskedelmi aktívum a számítottnál nagyobb lesz. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban az éves tervben előirányzottnál és a tavalyinál alacsonyabb aktívum keletkezik. Ehhez az alig növekvő kivitel és a számítottat — főleg energiahordozókból — meghaladó behozatal, valamint az agrártermékek exportárának visszaesése egyaránt hozzájárult. Á terv fő céljai 1986-ban a gazdaságirányítás alapvető feladata, hogy megkezdje a VII. ötéves népgazdasági terv gazdaságpolitikai irányvonalának megvalósítását. A gazdálkodás hatékonyságának jelentős növelésével átfogóan javítani kell a népgazdaság egyensúlyi helyzetét és mindkét fő külkereskedelmi viszonylatban csökkenteni szükséges az adósságállományt. Ehhez a népgazdaság kiviteli többletét összességében, azon belül a konvertibilis elszámolású forgalomban számottevő mértékben növelni kell. Élénküljön a gazdasági növekedés üteme, jöjjenek létre az átlagos reálbérek és a beruházási színvonal megőrzésének feltételei. A célok elérését a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztésének folytatásával, egyes elemeinek célirányos módosításával, a VII. ötéves tervidőszakra kidolgozott központi gazdaságfejlesztési és cselekvési programok feladatainak konkretizálásával és megvalósításával, továbbá más kiegészítő intézkedések megtételével kell alátámasztani. Céltudatos állami tevékenység segítse a műszaki fejlesztésre és a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló vállalati aktivitás felerősödését, a gazdaságos kivitel növelését, a fajlagos energia- és anyagráfordítások csökkentését, a munka szervezettségének és termelékenységének fokozását. Az 1986. évi népgazdasági terv fő előirányzatai Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 102.3—102,7 Belföldi felhasználás 100,2—101.0 Ipari termelés 102,0—102,5 Országos építés-szerelés 101,0—1013 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0—1033 Lakossági fogyasztás 101,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0—101,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 201204 milliárd forintot lehet fordítani. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban 350-400 millió dollár, a rubel elszámolásúban 100-200 millió rubel közötti kiviteli többletet kell elérni. A műszaki fejlesztés állami irányításában a fő figyelmet az 1986—90. évekre szóló országos középtávú kutatásfejlesztési terv programjainak megszervezésére és megkezdésére kell fordítani. A termelés fejlődése Az ipar — elsősorban a hozzájárulás gyors növelése, feldolgozó ipar — fö felada- A középtávú tervvel összta a kivitel és ezáltal is a hangban meg kell gyorsítani nemzeti jövedelemhez való a termelés szerkezetének átalakítását, rugalmasan és eredményesebben alkalmazkodva a hazai és a külpiaci kereslethez. A termelésben és a kivitelben emelkedjen a gazdaságosan előállított, magasan feldolgozott termékek aránya. Üj értékesítési piacok feltárásával is gyors ütemben bővüljön az ipari termékek konvertibilis valutákért történő kivitele. Rubelben elszámolt kivitelük az államközi megállapodások szerint növekedjen. Az ipar megbízhatóbban elégítse ki a hazai keresletet is. Az import csökkentése érdekében folytatni kell a gazdaságosan előállítható alkatrészek, féltermékek és egyéb háttéripari termékek gyártásának fokozását. A központi gazdaságfejlesztési programok eredményes végrehajtásával, a fajlagos anyag- és energiaráfordítások csökkentésével, az anyag- és energiaigényes termékek gyártásának viszsíaszorításával javuljon az ipar hatékonysága. Kiemelt cél, hogy az összes belföldi energiafelhasználás ne haladja meg az 1985. évit. Az igények kielégítéséhez — mérséklődő fajlagos költségek mellett — 24 millió tonna szén kitermelése szükséges. A villamosenergiatermelés emelkedik, a kőolajtermelés lényegében az 1985. évi színvonalon marad. A földgáztermelés megközelíti az ez évit, a behozatal viszont növekszik. A vaskohászatban intézkedések történnek a termelés, valamint a kivitel szerkezetének javítására, a belföldi kereslet jobb minőségű kielégítésére, a ráfordítások mérséklésére, a jövedelmezőség növelésére. Az alumíniumkohászatban is a kivitel gazdaságosságát kell elsősorban javítani. A gépipari termelés a piaci követelményekhez való eredményesebb alkalmazkodás esetén az ipari átlagot meghaladóan bővülhet. Növelni kell a konvertibilis elszámolású, kivitelt, ez irányban hasznosítani a nem kellően kihasznált kapacitásokat. A vegyipar az igényesebben feldolgozott, gazdaságosabban értékesíthető termékek termelésének fokozásával, a termelési kooperációk bővítésével, a hazai alapanyagok hatékonyabb felhasználásával fejlődhet. A könnyűiparban, különösen a ruházati iparban fontos feladat az államközi szerződésekben vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan megvalósítása és a belföldi kereslet javuló kielégítése. Az élelmiszeriparban átfogó intézkedések történnek az igényekhez való alkalmazkodás javítására, a jövedelmezőség, a hatékonyság fokozására. Indokolt esetben sor kerül szervezési, szervezeti változtatásokra is. Az építőipar legfőbb feladata, hogy a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználásával, az igényekhez való alkalmazkodással jobb minőségben elégítse ki az építés-szerelési keresletet. További intézkedések történnek a vállalatok közötti verseny erősödésének előmozdítására, az építési árak növekedésének mérséklésére. Folytatni kell az építőipar szervezetének korszerűsítését, a vállalatoknál a rugalmas vállalkozási politikához igazodó belső érdekeltségi rendszer kialakítását. Fontos feladat a növekvő építési-szerelési kivitel gazdaságosságának javítása. A lakásépítésben nagyobb figyelmet kell fordítani a jó minőségben, határidőre történő teljesítésre. A mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem legalább a termeléssel azonos ütemben emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, az anyag- és energiaráfordítások mérséklésével kell megalapozni. A termelés szerkezetének korszerűsítését az értékesítési feltételekhez való fokozottabb alkalmazkodás, a termékek feldolgozöttsági fokának, csomagolásának javítása, új termékek gyártásának és értékesítésének bevezetése is segítse. A növénytermesztésben a gabonatermesztési program folytatásával, a növekvő hozamokkal és a kukorica vetésterületének számottevő emelkedésével legalább 16 millió tonnás termelést kell megalapozni. Az olajosmag-, a zöldség- és gyümölcstermelésben előreláthatóan az ideinél magasabb színvonal érhető el. Az állattenyésztésben alapvető feladat a termelés stabilizálása, a fajlagos ráfordítások mérséklése, a hűstermelés gazdaságosságának javítása. A tehénállomány szintentartása, ezen belül a hűshasznú állomány növelése szükséges. Fontoj cél, hogy a sertések számának emelkedése a tenyészállomány minőségi cseréjének gyorsításával együtt valósuljon meg. Növelni kell a baromfitermelést is. Mindezek előmozdítására összehangolt intézkedések történtek a hústermelés, -feldolgozás és -forgalmazás területén. Fejlődjön a nagyüzemek kiegészítő (mindenekelőtt az élelmiszer-feldolgozó, háttéripari, szolgáltató) tevékenysége. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása és javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét is növelni kell. Ehhez új piacok feltárására, a termelő és külkereskedelmi gazdálkodó szervezetek munkájának összehangolására, a kiszállítások jobb megszervezésére is szükség van. A termelő infrastruktúra területén a kapacitások jobb kihasználásával, szervezési intézkedésekkel, a teljesítmények fokozásával javítani keli a termelés és a lakosság szükségleteinek kielégítését. A közlekedésben meg kell kezdeni annak az ágazatközi programnak a megvalósítását, amely lehetővé teszi az áruszállítás jelenleginél racionálisabb megszervezését és a szállítókapacitások egyenletesebb kihasználását További megtakarításokat kell elérni a közlekedés fajlagos anyag- és energiafelhasználásában. A távközlésben kiemelt feladat a rekonstrukciós és fejlesztési programnak a népgazdaság lehetőségeivel összehangolt folytatása, a hálózat működőképességének javítása. Az év folyamán minteev 40 ezer új távbeszélő-állomás kapcsolható be (Folytatás a 2. oldalon.) > kl>.