Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

4 Szombat, 1985. december 28. A magyar népgazdaság 1986. évi terve (Folytatás az I. oldalról.) A vízgazdálkodásban meg kell gyorsítani az egészsé­ges ivóvízellátás fejlesztését, ezen belül kiemelten kell kezelni a dél-alföldi térség ellátásának és a Balaton víz­minőségének javítását. Fo­kozni kell a vizek minősé­gének védelmét és meg kell kezdeni a nyolc kiemelt vá­ros szennyvíztisztítási prog­ramjának végrehajtását. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Beruházások A szocialista szektor be­ruházásainak mennyisége az 1985. évihez hasonló lehet. Mindenekelőtt a megkezdett beruházások ütemes megva­lósítása folytatódjék, új fej­lesztések elsősorban a kö­zéptávú , tervben megjelölt legfontosabb célok érdeké­ben kezdődhetnek. A nagyberuházásokra az 1985. évinél kevesebbet le­het fordítani. Az államközi szerződésben foglaltaknak megfelelően történik a Bős­nagymarosi vízlépcsőrend­szer kivitelezése és megkez­dődik az atomerőmű bőví­tésének előkészítése. Az öt­éves terv céljaival összhang­ban jelentősen nőnek a cél­csoportos beruházások elő­irányzatai: a szénhidrogén­iparban, továbbá az infra­struktúra kiemelt területein, mindenekelőtt a távközlés­ben, emellett az út- és a vasúthálózat, a vízgazdálko­dás fejlesztésénél. Az egyéb központi beru­házások az 1986-tól jelent­kező új feladatok miatt nö­vekednek, többek között az elektronika elterjesztéséhez kapcsolódó oktatás, valamint a mezőgazdasági kutatások alátámasztása érdekében. Az egyéb fejlesztéseknél a fo­lyamatban levő beruházások folytatására, a legszüksége­sebb gép- és műszerbeszer­zésekre nyílik mód. A tanácsok beruházásai­nak előirányzata némiképp meghaladja az 1985. évit. A vállalatok és szövetke­zetek körében a beruházá­sok fokozottabban segítsék elő a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítá­sát. A hitelek, az állami ked­vezmények és támogatások növekvő arányban szolgálják az exportképesség erősítését, a ráforditásmerséklő és más kiemelt programok megvaló­sítását. A terv előirányozza, hogy a kivitel az 1985. évinél di­namikusabban, a behozatal lassabban emelkedjen. A rubelelszámolású áru­forgalomban a kivitel lé­nyegében a behozatallal azonos ütemben bővülhet. Az energiahordozók beho­zatala nő, és emelkedik az anyagok, alkatrészek im­portja is. A bes^rzési le­hetőségek kihasználásával, a belföldi fizetőképes keres­lettel összhangban töreked­ni kell a beruházási gépek behozatalának átlagosnál gyorsabb növelésére. Az energia- és nyersanyag­behozatal jobb megalapozá­sa érdekében részt veszünk a KGST keretében megva­lósuló fejlesztési progra­mokban. A kivitel áru­összetétele az államközi kö­telezettségeknek megfelelően módosul. Fontos követel­mény a kivitel gazdaságos­ságának javítása. A konvertibilis elszámo­lású áruforgalomban a ki­vitel elsősorban a feldol­gozóipari termékek köré­ben bővüljön. Ehhez új vál­lalkozási formák, vegyes vállalatok létesítése, a har­madikpiaci együttműködés intenzívebbé tétele, célirá­nyos termeltetési és érté­kesítési tevékenység is já­ruljon hozzá. A kivitel nö­velését az exportképes ter­melés fejlődését elősegítő kedvezmények, pályázati rendszer és megállapodáson alkalmazása is alátámaszt­ják. A konvertibilis elszámolá­sú behozatal elsődlegesen a termelés műszaki színvona­lának korszerűsítését, a gaz­daságos kivitel fokozásának előmozdítását szolgálja, az energiahordozók importja csökken. A terv megvalósításának eszközrendszere Foglalkoztatás, a lakosság jövedelme és fogyasztásar életkörülményei A foglalkoztatottak száma demográfiai okokból kis­mértékben csökken. Ez a foglalkoztatás hatékonyságá­nak, a munka szervezettsé­gének és a munkafegyelem­nek a javítását igényli, amit a szabályozók változtatása Ss előmozdít, A szükségessé váló munkaerő-átcsoportosí­tások zavartalan végrehaj­tását az állami eszközök (át­képzési támogatás, munka­erő-közvetítés) is elősegítik. Az átlagos reálbérek 1985. évi színvonalának fenntar­tása előreláthatóan oly mó­don valósul meg, hogy a keresetek a hatékonyan mű­ködő gazdálkodó szerveze­teknél az átlagosnál gyor­sabban, míg a kevésbé haté­konyaknál lassabban emel­kednek. Az átlagkeresetek növekedése — a fogyasztói á rszín vona 1 emel kedésével összehangolva — 5,5 száza­lék lehet. A keresetszabályo­záson keresztül a szocialista szektorban 5—5,5 százalékos átlagkereset-növekedés való­sulhat meg. Bérpolitikai in­tézkedésekre kerül sor a szén. és uránbányászatban, a megváltozott munkaké­pességű dolgozókat foglal­koztató vállalatoknál, a bí­rók és ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, valamint az ingatlankezelést végző egyes vidéki költség­vetési üzemek meghatározott területein dolgozók körében. Emellett egyes kiemelt célok elérését bérpreferenciák is alátámasztják. A költségve­tési intézményeknél a bér­emelés mértéke 5 százalé­kos. A kisvállalkozásból származó jövedelmek bővü­lésének üteme várhatóan to­vább mérséklődik. A szociálpolitikai eszköz­rendszer továbbfejlesztése során központi intézkedések torténnek: a gyermekes csa­ládok támogatása céljából a gyermekgondozási díj a gyermek másfél éves korá­ig vehető igénybe; a 70 éven felülieknél, valamint az első és a második rok­kantsági fokozatba tartozók­nál a reálérték teljes körű megőrzése érdekében a n"ugdijak 5 százalékkal (minimum 150 forinttal) emelkednek; a többi nyug­díjasnál havi 120 forintra nő a nyugdíjemelés mini­mális összege; bővülnék a tanácsi szociális segélyezési keretek A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal emelkedhet. A piaci hatásokra bekövet­kező áremelkedésen kívül új központi árintézkedések­re csak szűk körben — az árszínvonalat mintegy 0,5 százalékkal növelő hatással — kerül sor. Ez utóbbi ke­retében emelkedik például a személygépkocsi ára; havi 20 forinttal nő a tv előfize­tési díja: az év közepétől 1,50 forint helyett 2 forint lesz az előfizetők telefonbe­szélgetéseinek dija; és né­hány más, nem alapvető fo­gyasztási cikk ára is válto­zik. Az élelmiszerkínálat szín­vonala fennmarad. Az áru­kínálatot az iparcikkek ko­rében — elsősorban ruhá­zati cikkekből — javítani indokolt. Tüzelőanyagokból az illetékes szervek megfe­lelő ellátásról gondoskod­nak. Tovább kell javítani a lakásellátottságot. Az álla­mi és a lakossági pénzesz­közök együttes felhasználá­sával 63-65 ezer lakás épülhet fel. A magánlakás­építés növekvő terheinek mérséklésére emelkedik a szociálpolitikai támogatás összege és javulnak a hitel­feltételek is. Előreláthatólag 56-58 ezer személyi tulaj­donú lakás készül el, ezt az építési szerelvények javuló kínálata is segíti. Nagy fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy a leginkább rászoruló rétegek kapjanak állami bérlakást, illetve jussanak helyi támogatáshoz. Jelentős eszközök szolgálják a lakó­ház-felújítási tevékenységet. A közoktatás társadalmi­gazdasági programja végre­hajtásának megkezdésével meggyorsul a középfokú ok­tatás feltételeinek javítása. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem rekonst­rukciója, épül az Eötvös Loránd Tudományegyetem új lágymányosi épülettömb­je. Az egészségügyi-szociális ellátás javítását többek kö­zött 1300 kórházi ágv és 900 szociális otthoni helv létesí­tése szolgálja. Az egészség­ügy műszerellátottsága el­sősorban minőségi cserék révén korszerűsödhet. Az 1986. évi népgazdasági terv fő céljainak megvaló­sítása érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztése, hoz­záigazítva a változásokat az aktuális gazdasági helyzet­ből és gazdaságpolitikai cé­lokból adódó követelmé­nyekhez. Ennek keretében a gazdasági szabályozó rend­szer módosításának célja — elősegíteni a termelés hatékony, exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korsze­rűsítését és ezzel a konver­tibilis elszámolású kivitel növelését, a fejlesztéssel já­ró terhek csökkentését, a szelektivitás erősítését, a jö­vedelemképzésben való ér­dekeltség fokozását; — az indokolatlan ked­vezmények és kivételek csökkentésével a szabályo­zás kényszerítő erejének erősítése; — a pénzügyi egyensúly javítása, az árak növekedé­sének mérséklése, a vásárló­erő és az árualap összhang­jának biztosítása. 1986-ban lényegében be­fejeződik az új vállalatve­zetési formákra való áttérés. A szervezeti rendszer fej­lesztése olyan irányban MARJAI ÓZSEF MOSZKVÁBA UTAZOTT Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke vasárnap Moszkvába utazott, ahol megbeszéléseket folytat Alekszej Antonov miniszter­elnök-helyettessel, a bizott­ság szovjet társelnökével. NUKLEÁRIS ROBBANTÁS Az Egyesült Államok szombaton nukleáris robban­tást hajtott végre a nevadai atomkísérleti telepen. Nem hivatalos értesülések szerint a „Goldstone" fedőnevű kí­sérlet célja annak kiderítése volt, alkalmas-e nukleáris töltet energiaforrásként az úrfegyverkezési tervek egyik kulcsfontosságúnak tekin­tett programja, a röntgen­lézer előállítása számára. Mint ismeretes, az Egyesült Államok elutasította, hogy a Szovjetunió javaslatának megfelelően moratóriumot léptessen életbe, a nukleáris fegyverek kipróbálására. AZ AMERIKAI KORMÁNY ÜZENETE Az Egyesült Államok mér­sékletre intette Izraelt a ró­mai és a bécsi terrorakció után. A Fehér Ház közlése szerint az amerikai kor­mányzat üzenetei intézeti „számos országhoz" a Közel­Kelet térségében, s ebben folytatódik, hogy minél na­gyobb teret adjon a szabá­lyozott piaci viszonyok ér­vényre jutása számára. Foly­tatódik továbbá a barik­rendszer továbbfejlesztése, a tőkeáramlás új formáinak elterjesztése, a gazdaságpo­litikai célok szolgálatában álló jogrendszer korszerűsí­tése, a piacfelúgyeleti mun­ka hatékonyságának javí­tása. A terv megvalósítását se­gíti, hogy az 1986. évi gaz­daságpolitikai célokról és feladatokról, a gazdasági szabályozás ezek megvaló­sítását elősegítő változtatá­sáról a gazdálkodó • szerve­zetek és a tanácsok a terv kidolgozásának menetében már tájékoztatást kaptak, így éves terveik kidolgozá­sát időben megkezdhették. * A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és szövetkeze­teket, a tanácsokat és az in­tézményeket, hogy saját ter­veiket a népgazdasági terv­vel összhangban dolgozzák ki és hajtsák végre. Felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az or­szág minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a terv céljainak meg­valósításához. (MTI) RÁDIÚTEIIX sürgette, hogy a Washingon által kezdeményezett „béke­folyamat" érdekében tanú­sítsanak „önmérsékletei". TÜZSZÜNET A Jaxia líbiai hírügynök­ség és az Ouagadougou-i rá­dió vasárnap ismét arról adott hírt, hogy tűzszünet jött létre Mali és Burkina Köztársaság között. Az Ouagadougou-i rádió hivata­los közleményre hivatkozva azt adta tudtul, hogy a „tel­jes és azonnali" túzsúnet Lí­bia és Nigéria közvetítésével, valamint a karácsony óta háborúban álló két nyugat­afrikai ország államfőjének telefonbeszélgetése alapján született. VIZSGALATOK ROMÁBAN Az olasz hatóságok szerint a terroristáknak Rómában van egy központjuk, ahol fegyvereket vesznek át, ha­mis útleveleket készítenek, s ahol megtervezik a különfé­le terrorcselekmények forga­tókönyvét. A római fiumici­noi repülőtéren néhány napja végrehajtott vérengzés nyo­mán most különösen sürgős­sé vált, hogy a rendfenntar­tó erők minél előbb rábuk­kanjanak a terroristák „fész­kére". A VIETNAMI NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA A vietnami nemzetgyűlés most véget ért ülésszakán a TASZSZ-nyi latkozat A Moszkva (MTI) A Szovjetunió politikájá­ban és gyakorlati lépéseiben egyaránt tisztességesen és következetesen kezelte meg­kötött szerződéseit. A raké­taelhárító-rendszerekről szóló szerződés és ideiglenes megállapodás 1972-ben tör­tént aláírása, továbbá az 1979-ben aláirt SALT—II szerződés megkötése óta a Szovjetunió nem tett olyas­mit, ami ellent mondana ezeknek a szerződéseknek, soha nem próbálta megke­rülni azok előírásait. Ugyanez áll a Szovjetunió más szerződésekben vállalt kötelezettségeire, legyen szó akár a Helsinki Záróok­mányról, akár a föld alatti nukleáris fegyverkísérletekre vonatkozó 1974-ben és békés célú nukleáris robbantások­ra vonatkozó 1976-ban meg­kötött szerződésekről, vagy más kétoldalú és sokoldalú dokumentumokról — szögez­te le vasárnap este kiadott nyilatkozatában a TASZSZ. A szovjet hírügynökség azért tett közzé nyilatkoza­tot. mert az amerikai kor­mányzat a kongresszushoz intézett jelentésében az em­iitett szerződések megsérté­sével vádolta a Szovjet­uniót A nyilatkozat .rámutat, hogy hasonló vádakkal már több éve próbálnak fellépni mindazok, akik 'mindenáron meg akarnak akadályozni bármiféle konstruktív meg­állapodást a fegyverkezesi hajsza megfékezéséről, a nemzetközi helyzet egészsé­gesebbé tételéről és a szov­jet—amerikai kapcsolatok javításáról. Nem az Egyesült Államoknak, hanem éppen a Szovjetuniónak volna meg minden alapja a kérdés fel­vetésére: meg lehet-e bízni mindabban, amiről az ame­rikai fél szerződést köt, tel­jesíti-e Washington kötele­zettségeit? — írja a TASZSZ. A TASZSZ-t -illetékes he­lyen felhatalmazták a követ­kezők közlésére: A Szovjetunió határozot­tan síkraszáll valamennyi szovjet—amerikai megálla­podás hatálybaVi tartásáért, azok.szigorú betartásáért és végrehajtásáért, tekintettel arra, hogv e szerződéseket az egyenlőség és egyenlő biztonság elvei alapján dol­gozták ki Nem sza'bad megengedni a rakétaellh ári tó-rendszerek­ről kötött megállapodás szétbomlasztását. E szerző­désnek alapvető jelentősege van az úrfegyverkezési ver­seny megakadályozásában, a nukleáris fegyverzetek kor­látozásának és csökkentésé­nek következetes fejlesztesé­ben. Tartózkodni kell min­den olyan lépéstől, amely el­lentétes a szerződéssel, vagy árt annak. A szovjet fél megerősíti a SALT—II szerződéssel kap­csolatos álláspontját. Abból indul ki. hogy a két fél leg­pusztítóbb fegyverei meny­nyiségi (növelésének és mi­nőségi tökéletesítésének gátjává vált szerződés előírá­sainak betartása a jövőben is nagy jelentőségű lenne abból a szempontból, hogy fennmaradjon a hadászati egyensúly és kedvező körül­ményeket lehessen kialakíta­ni a lehetséges új fegyverzet­korlátozási és -csökkentési szerződések kidolgozásához. Tájékoztató fl magyar—svéd vízumkényszer megszüntetéséről 1986. január l-jén lép ha­tályba a Magyar Népköztár­saság és a Svéd Királyság kormányának 1985. novem­ber 29-én kötött egyezménye a vízumkényszer megszünte­téséről. Január 1-jétöl az ér­vényes útlevéllel rendelkező magyar, illetve svéd állam­polgárok vízum nélkül utaz­hatnak a két országba, s ott 90 napig tartózkodhatnak külön engedélv nélkül. A képviselők meghallgattak és jóváhagyták a kormány be­számolóját az idei népgazda­sági terv teljesítéséről, elfo­gadták az 1986-na szóló ter­vet és' költségvetést. A jövő év folyamán fokozatosan — megfelelő előkészítés után — bevezetésre ikerül az új gaz­daságirányítási rendszer, amely megújítja az ár- és bérrendszert, ösztönző válla­lati szabályozást alakít ki, növelve a vállalati önállósá­got. Vo Van Kiet miniszter­elnök-helyettes, a tervhiva­tal elnöke interpellációkra válaszolva megerősítette: a kormány a jövőben kijavítja a szeptemberi pénzreform után kialakult hibákat, fi­gyelembe véve a tartomá­nyok és a gazdálkodó egysé­gek képviselőinek álláspont­ja);. A PENTAGON KÖLTSÉGVETÉSE Csaknem 315 milliárd dol­lárt akar az 1987-es ameri­kai pénzügyi évben katonai célokra a költségvetésből a Pentagon. Ez több mint tíz­százalékos növekedést jelen­tene a jelenlegi pénzügyi év keretéhez kép>est. Mint a The New York Times vasár­napi száma megírja, Caspxír Weinberger hadügyminisz­ter annak ellenére terjesz­tette elő követelését, hogy a törvényhozás Reagan elnök jóváhagyásával az egész költségvetés kötelező csök­kentését irányozta elő de­cemberben alkotott új törvé­nyében. Svédországba utazó magyar állampolgároknak e 90 nap­ba be kell számítaniuk be­utazásukat ós átutazásukat az északi államok — Dánia, Finnország, Izland és Nor­végia — területén, illetve azt az időt, amelyet az uta­zásukat megelőző fél évben töltöttek el az említett or­szágokban. Az egyezmény nem érinti a külföldi utazásról és az útlevelekről szóló jogszabá­lyok rendelkezéseit. Ezért a magyar állampolgárok to­vábbra is csak érvényes ki­utazási engedéllyel hagyhat­ják el az országot, és a ma­gyar hatóság által engedé­lyezett ideig tartózkodhat­nak Svédországban. Az egyezmény csak a szolgála­ti, a látogató, illetve a tu­risztikai célú utazásokra vonatkozik, így a letelepe­dési. illetve munkavállalási céllal utazóknak továbbra is vízumot kell kérniük. Ugyancsak nem utazhatnak be hazánk területére vízum­mentesen azok a svéd útle­véllel rendelkező magyar állampolgárok, akik 1963. március 22. után hagyták el a Magyar Népköztársaságot és az illetékes magyar ható­ságok engedélye nélkül tar­tózkodnak külföldön, őket a külképviseletek és a ha­lárátkelőhelyek a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően látják el beutazási enge­déllyel. Az általános nem­zetközi gyakorlatnak meg­felelően mindkét állam fenntartotta azt a jogát, hogy az általa nem kívána­tosnak tekintett személyek beutazását megtagadja, illet­ve tartózkodási engedélyét megvonja. Az egyezmény értelmében a hazánkba lá­togató svéd állampolgárok­nak adatlapot kell kitölte­niük. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents