Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

2 Szombat, 1985. december 28. 7 Elfogadták a VII. ötéves terv célkitűzéseit (Folytatás az 1. oldalról.) beterjesztett tervjavaslatot ezekkel kiegészítve emelje törvényerőre Határozathozatal következett. Az Országgyűlés — a terv- es költségvetési bizottság által előterjesztett, valamint a vitában elhangzott módosításokkal — a nepgazdasag VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirend szerint Hetényi István pénz.iigyminiszler terjesztette elő az. mm; óvj költségvetésről és a tanácsok 1 •>«<>—<10. évi pénzügyi tervéről sz.óló törvényjavaslatot. (Beszédet külön ismertetjük.) Puskás Sándor (Heves m. 2 vk). a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságának vezetője a terv- és költségvetési bizottság megbízásából ismertette a törvényjavaslat bizottsági vitájában elhangzott véleményeket es javaslatokat. A napirendi ponthoz, más hozzászóló nem jelentkezett, így határozathozatal következett az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok I9S6—1990. évi, középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — egy ellenszavazattal — elfogadta. Ezután, az. elfogadott napirendnek megfelelően, interpellációk következtek. Vodila Rarna (Borsod m. 15. vk.), a Borsod-AbaújZemplen Megyei Tanács edelényi tárási hivatalának nyugalmazott elnöke interpellált az igazságügy-miniszterhez. Választókörzetének — ahol át települesen 24 ezren élnek — kereset indokolva elmondta. hogy az. Edelényben megszüntetett járásbíróság, ügyészség és közjegyzői hivatal Miskolcra helyezésével az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikat csak 60-80 kilométeres utazást kővetően, tudják elintézni. Kerté az. igazságügy-minisztert: vizsgálja meg annak lehetőségét. hogy a/, elkövetkezendő evekben az. említett intézmények ismételten Edelenvben működhessenek. Az. interpellációra Markója Imre igazságügy-miniszter válaszolt. Elmondta, hogy nem tervezik az, igazságügyi szervek visszahelyezését Edelénybe. Arra viszont törekedni fognak, hogy az indokolt esetekben éljenek a helyszíni tárgyalások lehetőségéva!. s több fogadóórát tartsanak Edelényben. Az. igazságügy-miniszter válaszát az interpelláló képviselő azzal a megjegyzéssel fogadta el. hogy a kérést továbbra is tartsák napirenden. Az. Országgyűlés Markója Imre válaszát 75 ellenszavazattal. 12 tartózkodással tudomásul vette. Vona Ferenc (Pest m 16. vk), ráckevei körzeti állatorvos a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a ráckevei üdülőkörzet kiemelt fejlesztése tárgyában, A képviselő kérte a belkereskedelmi minisztert, hogy az érintett tárcákkal együtt terjessze a Minisztertanács elé a Ráckevei-Duna-üdülőkörzet VII. ötéves tervtől kezdődő kiemelt fejlesztését! Az interpellációra Juhar Zojlán belkereskedelmi miniszter válaszolt. Hangsúlyozta: a ráckevei üdülőkörzet a VI. ötéves terv idején az. idegenforgalmi alapból 20 millió forintos támogatást kapott. Ez. a terület 200 ezer ember számára ad kikapcsolódási lehetőséget, ezért fejlesztésére. a jogos helyi igények kielégítésére 1086-tól kezdődően az idegenforgalmi alapból és a Belkereskedelmi Minisztérium állami támogatási keretéből az. eddiginél nagyobb összegeket fordítanak. A kormány jövőre megtárgyalja az idegenforgalom hosszú távú területi és településfejlesztési tervét. Ebben visszatérnek erre a kérdésre is. A belkereskedelmi miniszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, és az. Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az Országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Sarlós István. Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — S'arlós István zárszavával ért véget. Az Országgyűlés elnöke boldbg, sikeres űj esztendőt kívánt képviselőtársainak és választóiknak. Várkonyi Péter beszéde Hetényi István előterjesztése Elöljáróban kiemelte: az 1986. évi költségvetés összeállításakor az iránytű a most elfogadott hetedik öteves terv fejlődési irányvonala volt. — Igen sok kiemelkedő részeredmény ellenere. eb'ljen az évben nem minden gazdasági célunkat értük el. A termeles és a nemzeti jövedelem növekedése elmarad a tervezett ütemtől, a külkereskedelmi merleg aktívuma a szándékoltnál kisebb lesz. Az, ipari termelés 2-2,5 százalékos, az építőipari termelés 1 százalékos, a mezőgazdasági termelés 2-2,5 százalékos növekedésével számolunk. Ha a hatékonyság megfelelőén alakul. akkor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2,2-2.7 százalékkal emelkedik. Ami a jövő évi költségvetést illeti: a törvényjavaslat szerint a bevetelek 0 százalékkal, a kiariasok 10 százalékkal növekednek'. Az allami költségvetés hiánya a korábbinál nemileg nagyobb: 23 milliárd forint lesz. Miért vállaljuk ezt a tendenciát? Azért, mert el kívánjuk kerülni a kiadásoknak egy végletesen restriktív ' előirányzását, másreszt az adók nagyobb arányú emelését. Ügy véljük, hogy ezek az előirányzatok elősegítik a társadalmi-gazdasági folyamatok egészséges dinamizálását. De arról nincs szó, nem lehet szó, hogy egy ilyen hiány tartóssá váljék a népgazdaságban! A költségvetés előirányzataiban meghatározóak a vállalatok és a költségvetés pénzügyi kapcsolatai. Ezek azt tükrözik, hogy a vállalatok termelése jövőre növekedni fog. a hatékonyság a tervezett mértékben-javul és a tormoiési szerkezet korszerűsödik. Az adópolitikai törekvésekről szólva elmondotta: — 1986-ban a magántevékenység után fizetendő jövedelemadózásban kisebb korrekciót teszünk, amely az alacsonyabb jövedelmeknél némi mérséklést, a nagyobb — havi 15—20 ezer forintot elérő jövedelmeknél — némi adóemelést irányoz elő. Az intézkedések szem előtt tartiák a termelési politika céljait. — A szellemi tevékenységek után fizetendő adó is kedvezőbbé vált egy méltányosabb költségelszámolási lehetőség révén. A közteherviselés jobb érvényesítése érdekében a kormány javaslatot dolgozott ki a nem lakás céljára szolgáló, épitményjellegü ingatlanok, üdülök adóztatásának módosit'álogyasztói árak növekedése mar 1986-ban. A jövő évi terv szerint a az elmúlt években tapasztalt 7-8 százalékkal szemben 5 százalék lesz. Központi árintézkedésre csak szűkebb körben kerül sor. Az év elején — az importárak növekedése miatt. — emelkedik a személygépkocsik ára, és a tv-elöl'izelesi dijakat, amelyek 1958 óla változatlanok, havi 20 forinttal kívánjuk emelni: ezt a műsorkészítés és -sugárzás növekvő költsége és a szolgáltatások bővülése egyaránt indokolja. A jövő év közepétől az előfizetők' telefonbeszélgetéseinek díjút 1.50 forintról 2 forintra kivánjuk emelni, azzal, hogy az ebből származó többletbevétel közvetlenül a telefonhálózatnak — az itteni vitában is hangsúlyozott — fejlesztését szolgálja. A keresetek növekedése 5-5,5 százalékos lesz. A Szakszervezetek .Országos Tanácsával egyeztetve a kormány központi bérpolitikai intézkedéseket határozott el a jövő évre. Január l-jétől a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen kisegítők és a közvetlen termelésirányítók, az uránbányászatban pedig a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók a keresetszabályozásban biztosított 6 százalékos lehetőségen felül további negy, tehát összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bére jövőre 9 százalékkal lesz emelhető. Továbbá az első félévben a bírák és az ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, s az ingatlankezelést végző vidéki költségvetési üzemek egyes munkaköreiben dolgozók ugyancsak központi béremelésben részesülnek. Így jövőre intézkedésekét hozunk a nyugdíjak reálértékének az eddiginel szélesebb körű megőrzésére. Januártól a 70 éven felüliek nyugdíjemelése lépést tart az átlagos, 1986-os fogyasztói áremelkedéssel: 5 százalékos lesz. A növekedés minimuma az eddigi 100 forint helyett 150 forint lesz. Ezzel azonos mértékben emelkedik az első és a második rokkantsági fokozatba tartozók nyugellátása is. A hetven éven aluli nyugdijasok számára a legkisebb automatikus nyugdíjemelkedés mértékét tudjuk növelni: az eddigi 100 forinttal l'emben ez 120 forint lesz. A gyermekgondozási díj március l-jétől a gyermekmásfél éves koráig jár majd, szemben az eddigi egyéves időtartammal. Életszínvonal-politikánk, szociálpolitikánk egyik alapvető kérdése a lakásügy. Itt is — a szociális helyzethez igazodóan — növekvő támogatások lépnek éleibe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét, két gyermek után további 25 ezer forinttal növeljük, három gyermek után 70 ezer forinttal emeljük. A hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelek felső határa is — családnagyságtól függően — 20-60 ezer forinttal nagyobb lesz. Bővül a munkáltatói kölcsönnyújtás lehetősége; a jogcímek nagymértékben kiszélesednek. A bányászlakás-építés támogatása duplájára növekszik. A lakáscsere illetéke 7 százalékról 5 százalékra mérséklődik, és az ifjúsági takarékbetét után nyújtható különkölcsön összegét is emeljük. — Jövőre az egészségügyi kiadások 8 százalékkal emelkednek, az oktatási kiadások 9 százalékkal. Mindkét ágazatban biztosítjuk a meglevő és az újonnan üzembe lépő intézmények gazdálkodásának alapvető pénzügyi feltételeit. A költségvetés 1986-ra is biztosítja a nyugodt építőmunka belső és külső védelméhez szükséges eszközöket. Sor kerül a sorállományú katonák és határőrök illetményének emelésére A tanácsok a VII. ötéves tervidőszakra szóló kiadásaik 70 százalékát az intézmények működtetésére, fenntartására fordítják, 30 százalék jut fejlesztésre. Varkon yi Péter elöljáróban arra tekinlelt vissza, miként alakultak epitömunkánk külső feltételei az elmúlt években. Emlékeztetett arra, milyen súlyos veszélyt jelent a világ biztonságára a fegyverkezési hajsza, a közepes hatótávolságú amerikai nukleáris fegyverek telepítése Nyugat-Európában, milyen károkat okoznak a nemzetközi kapcsolatokban a szocialista országok ellen "indított propagandakampányok, a politikai indíttatású különböző gazdasági és pénzügyi korlátozó lépések. Szövetségeseinkkel, a Varsói Szerződés tagállamaival egyeztetett külpolitikát folytatva — nem mulasztottunk el egyetlen lehetőséget sem, hogy fellépjünk a béke megőrzése, a feszültség csók ken'ése. a különböző társadalmi rendszerű országok párbeszédének folytatása, az. zgyüttműködés kialakult rendszerének megőrzése és fejlesztése érdekében. — A nemzetközi fórumokon és a kétoldalú tárgyalásokon égyaránt sikraszálltunk a feszültség enyhítéséért. a fegyverzetek csökkentéséért, a világ számos pontján létező veszélyes válsággócok felszámolásáért. Kezdeményezüen vállaltunk részt, a szocialista országoknak a Varsói Szerződés ke* relében egyeztetett politikája kidolgozásából és aklivan törekedtünk annak érvényesítésére Támogattuk a Szovjetuniónak az általános nemzetközi helyzet javítása erdekében. a szovjet—amerikai viszony normalizálására telt javaslatait. — Kellő figyelmet fordítottunk a tőkés országokkal fenntartott kölcsönösen előnyös kapcsolatok folyamatosságára A legutóbbi idő* ben sor került Kádár János elvtárs hivatalos angliai látogatására es találkozójára Kirchschláger osztrák szövetségi elnökkel. Itt említem meg, hogv e héten fogadtuk George Shultz.-ol, az. Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterét, akivel nyílt, tárgyszerű és hasznos véleménycserét folytaltunk a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről. valamint a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Ez utóbbiak megítélésében álláspontunk sok tekintetben eltérő, vagy éppen ellentétes, de a genfi csúcstalálkozó fontosságában és a megindult kedvezőbb folyamatok továbbvitelének szükségességében megegyező volt. — Aligha vonhatja bárki is kétségbe ugyanis, hogy korunkban a világpolitikai helyzet meghatározó tényezője a szovjet—amerikai viszony alakulása — mondotta a továbbiakban Várkonyi Péter. — A világbéke megőrzése szempontjából — ahogyan a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közelmúltban nyilvánosságra hozott állásfoglalásából is világosan kitűnik — mint kiemelkedően fontos eseményt üdvözöltük a Mihail Gorbacsov és Hónaid Reagan elnök november 19—21 közötti genfi találkozóját. — A Szovjetunió számos lépést tett. hogy kedvező légkört teremtsen a genfi csúcstalálkozó számára, és hogy megalapozza az eredményes munkához elengedhetetlen kölcsönös megértést. A genfi csúcstalálkozó előkészítő szakaszában került sor a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésere. E találkozón ismét megmutatkozott az egység a világhelyzet megítélésében és annak a véleménynek a megerősítésében, hogy a nemzetközi viszonyok megjavítása új, korunk realitásainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös önmérsékletet követel — A genfi csúcstalálkozó az alapvető nézeteltérések fennmaradása ellenére jelentős eredményeket hozott — hangsúlyozta Várkonyi Péter. A genfi csúcstalálkozó megfelel a világ népei alapvető érdekeinek, kedvezően befolyásolhatja a kelet — nyugati kapcsolatok egeszét. ' A továbbiakban a hazánkban rendezett európai kulturális fórum jelentőségéről szólt. Mint mondotta: átéreztük a rendező ország felelősségél és arra torekedtünk, hogy megfeleljünk a bizalomnak. A több mint hatvan tagú magyar küldöttség tevékeny részese volt a párbeszédnek. — Az, hogy a fórum résztvevői eltérő társadalmi rendszerű és ideológiájú országokat képvisellek, törvényszerűen azzal járt, hogy egyes kérdésekben éles vitákra is sor került. A jelentős erőfeszítések dacára nem sikerült minden resztvevő számára egyaránt elfogadható záródokumentumot kidolgozni. — Ennek ellenere — hangsúlyozta a külügyminiszter — a tanácskozás sikeresen töltötte be hivatását. a plenáris záróülésen felszólaló küldöttségek is pozitívan értékelték a fórum munkáját. Várkonyi Péter a továbbiakban arról szólt: nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy változatlanul megoldatlanok a világ különböző részein meglevő válsággócok. Hangsúlyozta: a problémák békés úton, politikai eszközökkel történő megoldását célzó erőfeszítéseket támogatjuk. Szövetségeseinkkel együttműködve a lehető legkedvezőbb nemzetközi felteteleket törekszünk biztosítani hazai szocialista epítömunkánk, az elkövetkező ötéves terv eredményes végrehajtása számára. Bödőné Rózsa Edit fölszólalása Közismert, hogy a magyar népgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában az egyensúlyi, helyzet stabilitásának elsődlegessége mellett fontos feladat a hatékonyság, az egyéni és vállalati te 1 jes i tök é pes ség erőtel jes k i bon tak ózta tása. Ennek megfelelően dolgozták ki a szabályozórendszert, és ezzel összhangban kell tevékenykedniük a vállalatoknak. Ezzel kapcsolatban mondanék el néhány észrevételt a jövedelemszabályozás és a vállalati teljesítmény közötti összhangról. A Taurus Gumiipari Vállalatnál dolgozóim. A vállalat a VI. ötéves terv időszaka alatt a népgazdasági elvárásokkal összhangban nagyon jó eredményeket ért el. Konvertibilis exportunk öt év alatt 70 százalékkal emelkedett. A tízmilliárd forint értékű termelésünknek több mint 40 százalékát export-ójuk, termelésünk 25 százalékát pedig konvertibilis valutáért adjuk el. A konvertibilis exportunk dinamikus növekedése és az importanyaggal valló takarékosságunk azt eredményezne, hogv míg 1980-ban 12 millió dolláros negatív szaldónk volt. addig az idén már 4 millió dolláríal többet exportálunk, mint amennyi importanyagot felhasználtunk. Világszínvonalon álló termékcsaládjaink részaránya ebben az évben elérte a teljes termelés 63 százalékát, öt esztendő alatt nyereségünk meghaladja az 5 milliárd forintot, és az eredményekkel összhangban a dolgozzák keresete az 1980-;is bérszínvonalhoz képest 57 százalékkal növekedett. A közismerten nehéz bel- és külgazdasági körülmények hat.'isát a Taurus is ugyanúgy érezte, mint a többi magyar vállalat. Elmaradtak a tervezett fejlesztéseik, pótlások, elavult, (korszerűtlen gépekkel és berendezésekkel kell dolgoznunk. Ma már ott tartunk, hogy a jól szervezett nagy menynyiségű jelentős exportot megvalósító vállalatok is legfeljebb az adókat tudják kifizetni, de műsziaki megújulásukra nem marad pénzük. A magas adóterhek következményeként jövőre a nyereségből csak 15 százalék marad a vállalatnál. Egyetértek a VII. ötéves terv törvényjavaslatának 82. paragrafusának 2. pontjában íog1 áttakkal, miszerint: a gazdasági szabályozó rendszer juttassa érvényre a gazdálkodó szervezetek és dolgozók it'nyugi érdekeltségét a gazdasági eredmények fokozásában, hozza felszínre a gazdálkodó szervezetek közötti lényleges hatékonyságbei i különbségeket. A fejlesztésnek és a személyi jövedelmek növelésének a .lehetőségei ennek megfelelően differenciálódjanak. A szabályozás eszközeivel el kell érni a dinamikus és hatékony növekedésre képes gazdálkodó szervezetek fejlődési tehetőségeinek javulási ti, ki kell kényszeríteni a gazdaságtalan tevékenységek hatékonyn.yá tételét, illetve, ha ez nem lehetséges, megszü n totósét. Igaz, hogy a jövő évi szabályozórendszer a korábbiakhoz képest progresszívabb, mégis a példák arra utalnak, hogy a szabályozás még nem kellő mértékben biztosítja a fényi eges hatékonyságból i különbségek érvényre juttatását, a fejlesztések, illetve a személyi jövedelmek növelésének megfelelő differenciálódását. A keresetszint szabályozásba tartozó vállalatokat, így bennünket is kedvezőtlenül ért a magas adóteher. Epp ezért azt javaslom, hogy a kérdést meg kellene vizsgálni és bizonyos fel tétel ren (Iszer tel j esí tése esetén — mint a konvertibilis export, a nyereség, a termelékenység megfelelő növekedésénél — a büntető adót el kellene 'törölni. Ezzel érdekeltséget teremthetnénk az élő munka hatékonyságának további javítása és»a tartalékok maradéktalan kihasználása érdekében. Kérem, ismételten vizsgálják meg, hogyan lehetne a jól dolgozó eredményes vállalatok fejlesztési céljait segíteni az elvárások mérséklésévé!. Nem vonzó a jól dolgozó nyereséges vállalatoknak, hogy nveresegük rovására a veszteséges vállalatokat támogatják.