Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

Hétfő, 1985. december 23. 3 Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége A szocialista országok kommunista ós munkáspártjai központi bizottságai külügyi ós ideológiai titkárainak tanácskozásán, az MSZMP képviseletében részt vett Berecz János, Pál Lénárd és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai szombaton hazaérkeztek Bukarestből. A küldöttség kíséretében volt Barabás János, Kovács László, Knopp András, a KB osztályvezető-helyettesei és Tabajdi Csaba alosztályvezető. A, küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Nicolae Veres, a Komán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) N X > R'-i \Jbv-v; RADIOTELEX MAGYAR—ROMÁN ÁRUCSERE-FORGALOM Gombocz Zoltán külkereskedelmi miniszterhelyettes és Cqn.stant.in Stanca külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterhelyetles szombaton Budapesten aláirta az 1Í186. évi magyar—román árucsere-forgalmi és fizetési jegyzökönyvet. Az aláírásnál jelen volt Nicolae Veres, a Komán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Conslantin Stnncát fogadta Veress Péter külkereskedelmi miniszter. I.EMP KB-ÜLÉS A LEMP X. kongresszusa várhatóan liitltí júniusának végén lesz Varsóban. Ez derült ki azokból a javaslatokból, amelyeket Wlodzimierz Mokrzyszczak, a KB titkára ismertetett szombaton, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága ülésének második napján. A kongresszust megelőző taggyűlések és párt konferenciák februártól márciusig kerülnének sorra. ÚJ ELSŐ TITKÁR A Türkmén Kommunista •pártosKözponti Bizottságának'Szombati ülésén AshaItodban felmentették a KB első titkári tisztsége alól Muhamednazar Gapuruvot, mert nyugállományba vonult. Helyére Sz. A. Nyijazov, a Türkmén SZSZK Minisztertanácsának eddigi elnöke került. A NANTES-I TÚSZAKCIÖ A francia sajtó Róbert Broussard rendőrprefektus nevétől volt hangos szombaton. Minden lap elismeréssel, sőt csodálattal méltatta azt a hidegvérű kitartást, és finom lélektani felőrlő taktikát, amivel a rendőrség elit kommandójának parancsnoka egyetlen puskalövés és jgy vérontás nélkül vetett veget a 36 órás nantes-i túszdrámának. „A három gonosztevő megnyerte az első fordulót azzal, hogy sikerült kijutnia az igazságügyi palotából, de elvesztette a második fordulót a repülőtéren" — mondotta a nap hőse, miután a három fegyveres bandita visszakerült a nantes-i gyűjtőfogházba. VISSZATÉRÉS CSILLAGVÁROSBA Négyhetes pihenés, a földi körülményekhez való viszszaszokás, az út tapasztalatainak összegezése után pénteken Bajkonurból visszatért a Moszkva melletti Csillagvárosba Viktor Szavinih és Alekszandr Volkov, a Szojuz T—14 két űrhajósa. Viktor Szavinih űrhajóst, a Szaljut—7 űrállomáson végzett hősies munkája elismeréseként a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Lenin-renddel, s ezúttal már másodízben a Szovjetunió Hőse címet jelképező Arany csillaggal tüntette ki. Társainak, Vlagyimir Vaszjutyin parancsnoknak és Alekszandr Volkov kutató űrhajósnak, akikkel november 21-én tért vissza a Szaljut—7 űrállomásról, a Legfelsőbb Tanács elnöksége a Szovjetunió Hőse kitüntetést és a Szovjetunió űrhajósa cimel adományozta. Fábiánsebestyénen, akcióban „Ez a megoldás ígéretes..." Az úton Fábiánsebestyén felé menet a kútkitörésröl tudósítók már tudják, melyik az a szakasz, ahonnan először látni meg a gőzgo. molyagot. Am tegnap, vasárnap déli 1 óra tájban, e sorok írója nem látott abba az irányba pillantva semmit. Aztán néhány másodperc múlva újra feltűnt a fehér „földi felhő", ebből már tudni lehetett: a kitörés hetedik napján akcióba léptek a védelmi brigádok. Ezt igazolta, hogy a déli órákban a kútnak több száz méteres körzetébe nem engedtek be felesleges, azaz nem az osztaghoz tartozó embert. Így aztán csak távolról lehettünk tanúi annak is, hogy a 13 óra II perckor bekövetkezett első kiáramláscsökkenési még kettő követte 40 percen belül. Vagyis ígéretesnek tűnik az a megoldás, amit az elmúlt napokban kidolgoztak a szakemberek. A lyukmegölő vezeték előkészítése és délelőtti 600 Bar-os nyomáspróbája után a védekezés irányítói a műveletben résztvevők feladatait pontosan meghatározták. És 12 órakor hozzákezdhettek az cltömítési akcióhoz. S igazolódni látszott: haá tömítőanyagok keményebbek, nyomásállóbbak lennének, nem csupán kétszer 15 és egyszer 5 másodpercre szűnt volna meg a gőz kiáramlása. A következőkben tehát a tömítőanyagokat változtatják, hogy elbírják a jelenleg 460 Bar-ra mért nyomást. P. K. Szolgáltatások az ünnepekre aranyvasárnaptól karácsonyig Nem a kezdő autósoknak találták ki az áruházak és a piacok kornyékén volt csúcsforgalmat tegnap, vasárnap délelőtt. Parkolni bravúr volt. kitolatni még nagyobb. A budapesti szúk , utcák tumultusára emlékeztettek a Marx, a Szent István és a Dugonics tér bekötő útjai. Igazis, jól berögzött rossz szokás: mindent az utolsó pillanatban akarunk' elintézni. A tegnapi vasárnap ugyan az utolsó előtti lehetőség volt ajándék- és fenyőfává_ sarlósra, mert megtudtam, hogy ma, hétfőn (23-án) a Centrum reggel 8-tól este 7.ig tart nyitva, sőt holnap, kedden (24-én) deli 12-ig várjak a vásárlókat. Aki elfelejtett könyvet venni. tud még ma — például — a Radnóti könyvesboltban reggel 8-tól délután 5-ig. .Háziasszonyok, háziemberek figyelem! A Marx téri piacon vagy a csarnokban ma, 23-án reggel 6-tól délután 3-ig, holnap, 24-én pedig 6-tól 2-ig beszerezhető — mondjuk a zöldségzöldje. A Szegedi Sütőipari Vállalat Tavasz utcai tej- és kenyérboltjában tábla tájékoztat az ünnepi nyitva tartásról: 23-án 6-tól este 7-ig. 24-en 6-tól délután 2-ig tart nyitva Észrevettem még a Marx téren — nem volt nehéz — a fonyöerdőt (a Szent István téren is volt). Csak a méretekkel akadt gondjuk a „későnkelőknek". Colstok híján csupán saccolni tudtam a fahosszúságot. A kaphatók zöme nem panelházba való, amelyik meg elférne, már satnyábbnak tűnt. Az árakkal nemigen volt gond, hisz ki sokall 80—100 forintot egy állig érő fenyőért? Feltűnt az is, hogy bebújhattam az aranykapun, a kisiparosok „B" pavilonban rendezett vásárára. A kezdeményezés fidén csinált először ilyet a Kiosz városi szervezete), beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A mesterek míves árui az ajándékozás napján is kaphatók, mint mondták a kora délutáni órákig, de praktikusabb legalább délig odaérni, hogy a „véletlenül kimaradt" rokonok, jó barátok ajándékcsomagjai ne hiányozzanak az ünnep jelképe alól. Utazzanak tehát érte idejében. 'Ha már utazni kell. figyelni is muszáj, mármint az ünnep alatti menetrendváltozásokra. A Volán buszok 24-én a szombati, 25én és 26-án pedig a vasárnapi menetrend szerint járnak. A helyi járatokat karácsony estéjén 17—18 óra körül leállítják, de jó tudni, hogy 24-én este az előbbi időpont után is közlekedik néhány járat (10, 11. 71, 83, 84-es). Ezeknek indulását szórólapokon közölte már a Volán. A villamosok 24-én általában este 6 körül indulnak utoljára, kivéve az l-es és a 3-as jelzésűeket, amelyek megvárják a pesti gyorsot. Az 5-ös troli az öthalmi útról (18 óra után) minden egész órakor. Újszegedről pedig minden óra 30. percében indul, este 10-ig. ' A 7-esek a Hont Ferenc utcából minden egész óra 30. percében (innen az utolsó fél 11-kor), Újszegedről pedig egész órakor indulnak. Az utolsó 8-as 8 perccel 1!) óra előtt megy el Makkosházáról. A !)-es vonalán este negyed 6-tól csak egy kocsi jár — félóránként. Vonatokról. Holnap, kedden (24-én) az utolsó vonat Budapestre líi óra 10-kor, Békéscsabára 18.30-kor, Mezőhegyesre 22.45-kor indul Szegedről. Szerdán (25-én) Budapestre 18.10, Békéscsabára 18.30, Mezőhegyesre 22.45-kor. 26-án, csütörtökön pedig a fővárosba 18.10 és 18.20-kor. Csabára 18.30-kor (Csaba felé, de csak Orosházáig) 22.50-kor, Mezőhegyesre 22.45-kor indul az utolsó vonat A. S. Az építészet a kultúra integráns része Borvendég Béla az európai kulturális fórumról Bár az európai kulturális fórum hetekkel ezelőtt befejezte munkáját Budapesten, az igazi, hétköznapi tevékenység ezután kezdődik. A hal hét alatt harmincöt ország mintegy ezer delegátusa — diplomaták, politikusok és kulturális személyiségek — vitatkoztak a kultúra 'szerteágazó kérdéseiről, terjesztették elő nemzetük, államuk, illetve saját elképzeléseiket. A 66 tagú magyar kjildöttscg tagja volt (az egyetlen vidéki!) Borvendég Béla Ybl-dijas építész, a Délterv főmérnök-igazgatóhelyettese, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Vele beszélgettem a fórum munkájáról, mindenekelőtt azokról a kérdésekről, amelyek a műemlékvédelemmel és építészettel foglalkozó munkacsoportban felmerültek. — ' Milyen problemakrol esett sző az európai műemlékvédelem ürügyen? — E téma világszerte az építeszek egyik jelentós problémájú Oíyán kérdéseket fogalmaztak, meg á fórumon résztvevő szakomberek, hogy mi a műemlékvédelem? Mi az, amit védeni kell? Mi a védelem colja? Egyáltalán: raj a műemlékvédelem szerepe? Minden egyes műemlék kettős tartalommal bir: egy történeti és egy esztétikai aspektussal. Esetenként ebből adódnak a konfliktusok. Az ugyanis, hogy vajon melyiket hangsúlyozzuk? A műemlékek ugyanis nem izolálhatok, egy-egy városnak, egy-egy élő organizmusnak részei Az épített környezetben mindig mint a regi és az új viszonya jelennek meg. Az egyik szélsőséges felfogás szerint — amelyet a fórum munkabizottságában is megfogalmaztak — minden régi érték. Márpedig ez igencsak vitatható álláspont. Egy másik vélekedés szerint a műemlékeket nem védeni kell hanem újból életre kelteni. Nem csupán komeevákni, hanerrw-az élő város • szerves rétezévé tennb V'-Mért®— minis egy építész mondotta —, „nem bebalzsamozott hullák közölt szeretnénk élni". S mindjárt itt a következő probléma; milyen legyen az új építészet?! Könnyű kijelenteni, hogy olyan, amelyik integrálja ezeket a régi értékeket. Csakhogy a legtágabb érték, maga a város is fenyegetettségben él, veszélyben van. Az egyensúly kialakítása tehát a legégetőbb feladat. Az NSZK sok városában például befejeződött a régi együttesek rehabilitációja. De tekinthetjük-e véglegesen; lezártnak ezt a munkát? M egei éged het ün k -e a múzeumvárosok környezetével? A befejezettség elképzelhetelen! A statikus es dinamikus értékek harmóniájára kell tehát törekedni, arra, hogy az újat képes legyen befogadni, a régi pedig szervesen tudjon illeszkedni az építészeti együttesben. A prognózisok korántsem egyhangúak. Az új építészet három attitűdjét, lehetséges felfogását körvonalazták a szakemberek Az egyik szerint az új épület észrevétlenül, szerényen soroljon a meglevő, régi objektumok közé; - a másik.' álláspont a régi és új szerves egységét, harmonikus egymásmellettiségét hangsúlyozza, míg van oiyan elképzelés is, hogy bizonyos helyeken szélsőséges szituációk is kialakulhatnak, az új épület túlhangsúlyozott, domináns. figyelemfelkeltő is lehet. A felelősséget egyedül az építészek nem vállalhatjuk, csak közösen politikusokkal, városi vezetőkkel, a közvélemény jóváhagyásával. — Ügy tudom, érdekes és szokatlan témaként felmerült a XX. századi epitészet kiemelkedő alkotásainak védelme, őrzése. S ez éppen nem kézenfekvő, rengeteg ellentmondást rejteget. — Abban egyetértés volt az építészek között, hogy a XX század kultúrájának vannak olyan építészeti alkotásai. amelyek meghatározó értékűek, sorsfordító erejűek, stílus példák. Ezeket őrizni, • védeni kellene. Csakhát: hol húzzuk meg a határt. mikópt jelöljük ki a védelem különböző fokozatait. nogyan isoroljuk kategóriákba a modern emlékanyagot? A következő gond ott jelentkezik, hogy ezeket az epületeket meghatározott funkcióra; adott tormára tervezték. S miután kinőttek, elvesztették, túllépték feladatukat, képjelének uj funkciót befogadni. alkumat lanok a változásra, így jórészt használhatatlanok. Le Corbusier híres és iskolát teremtő lakóházait ma álig lehet fönrftartani, túlságosan drágák, nem szolgáljak a mostani igényeket. Elavult New York-i felhőkarcolót képtelenség új funkcióval működtetni, meg a fenntartásara sem akad vállalkozó. Dc itt van például az NSZKbelj Fagus Müvek l!ll l-ben Grópius által tervezett épulele, moly fel újításra szorulna, de minden beavatkozás lényegi károsodást okozna. A technika változásai, az "ÚJ anyagok megjelenései tetinte ó léhetetlenrié" teszik ezeknek1 a rendkívül értékes epüTététínéK WáWSfttotfiéiójál. A rörumön konkrét javaslat hangzóit el lengyel szakemberek részéről, hogy ők vállalnák egy nemzetközi iparos szakemberbázis létrehozását, a külföldi mesterek képzését, továbbképzését. — Az európai kultúra öröksége nem a mai országhatárok közölt születelt. Tudományos elemzése, vizsgálata azonban gyakran szorítkozik határok közé. A kulturális tanácskozás, gondolom elősegítette e hatalmas örökség osztJiatatlansagának, ennek a tágabb horizontú szemléletnek erősödését*? — A nagy történeti stílusok az elmúlt néhány ezer ev alatt döntő mertekben nem mai országhatárok között jöttek létre. Ma azonban ezt az egységes kulturális örökséget országhatárok szabdalják föl. A fórum egyértelmű álláspontja uz volt, hogy ezeket a határokat át kellene hidalnunk és a történetileg kialakult kulturális hagyományt tudományos megalapozottsággal szintetizálni. Gondoljuk csak ef, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején Csehországban, Erdélyben, Magyarországon és Ausztriában született (nűalkotások dokumentumanyaga bécsi levéltárukban találhatók. A hozzájutás pedig — minden eredmény és siker ellenére — nem természetes. De említhetjük a görög és a török kultúra találkozási pontjait például Cipruson, vagy a hazai török emlékeinket Ezek az értékek egyetemesek, és kívánatos, hogy a nemzetek őrizzék, ápolják és közkinccsé tegyék attól függetlenül, hogy milyen történeti korban születtek. Mert ha ez nem így van, akkor a ku • tatások torzok maradnak, reizeredmenyek e m e I ked nok abszolút értékké, hangsúlyok tolódhatnak el. — A kuttúfa fogalmáról igen éles polémia folyt a különböző szekciókban, de a plenáris üléseken is. Az építészet hogyan csatlakozott ezekhez a vitapontokhoz? — Valóban parázs vita kerekedett néhány küldött között' a kultúra fogalmáról. A mi véleményünk — amelyet a fórum vezetéséhez is eljuttattunk —, hogy az építészet a kultura integráns része. Az építészeti alkotások — ha akarjuk, ha nem — meghatározzák életünket, keretül szolgálnak mindennapjainknak, befolyásolják közérzetünket Azt is megfogalmaztuk. hogy ezt a tényt a napi gyakorlat még mindig nem veszi figyelembe, tehát rendkívül fontos az építeszeit kultúra terjesztése o.s a befogadók felkészítése. Ez feltételezi az iskolai oktatás kibővítését az építészeti .alapismeretekkel. Tudniillik. a/, építészeti kultúra kialakulása nem egy társadalmi automatizmus. Sokkal inkább annak felismerése és kimunkálása, hogy felneveljük az értó, felelősen véleményt mondó, a demokratikus fórumokon okosan a közösség érdekeit képviselő nemzedéket. Hogy milyen lesz az. ország képe, nem csupán az építészek gondja demokratizálódó társadalmunkban. Jól épített kör' nyezetet csak olyan társadalom képes .megvalósítani, ahol szinte minden lakos tudjk az >«tkotás-terjesztésbefogadás kultúrájának ábécéjét. A társadalom részéről megfogalmazott igényeket a felkészült, érdekelt és érzelmileg is azonosulni képes közvéleményre alapozva tudják realizálni az építészek. — Mivel a fórumon nem született záróközlemény, sokan sikertelennek bélyegzik a tanácskozást. Valóban így van ez? — Szerettük volna, ha záródokumentum születik, de így sem számít kudarcnak a fórum! A jobbítás, a konszenzusra való törekvés szelleme jelen volt az egész kongresszuson. Tudomásul kell venni, hogy hosszú folyamat. kezdetéről van szó, a két világrendszer között hatalmasak az ideológiai különbségek, de az is kiderült — különösen a személyes találkozások, baráti beszélgetések során —, hogy sok területen közösek az érdekeink, lehet és kell az együttműködést erősíteni, a szálakat. szorosabbra kötni. Az eredmények csak a jövőben érzékelhetők. A légkör rendkívüli nyílt és őszinte volt. Hazánk a nemzetközi közfigyelem reflektorfényébe került sok még ma is élő tévhit oszlott el. Igazolhattuk, hogy Magyarország jelentős kulturális tényező Európában, felnőtt egy ilyen nagy vállalkozás eredményes lebonyolítására. Á fórurp sajátossága ós úttörő jellege abban fogalmazható meg, hogy ilyen tanácskozás még nem volt Európában. Soron következő feladatunk: ezt a tökét gyorsan és szisztematikusan be kell váltani, mindannyiunk hasznára. Tandi Lajos 4 r