Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

4 Szombat, 1985. dcccmbor 21. • • Ötven sor Olvasom a/, újságot. Először mosolygok, aztán ámulok, majd gondolkozni kezdek... Arról tudósí­tanak ugyanis, hogy új válogatott csapat alakult, még­pedig a Magyarország szépe verseny dobogós helye­zettjeiből. Sőt a megalakulást követően a 10 tagú csa­pat átesett a tűzkeresztségén, s összemérte (mit is?; ludasat, .mereteit, súlyát, egyéb képességet?) „felké­szültségét'' a „sógorok" hasonloan összeállított együt­tesevei. Győztünk! De most (essek figyelni: a visszavágó nálunk lesz, majd valamikor jövőre, a Balaton párt­ján Namármost: ha a csapat most 31 ponttal jobb volt az osztrákoknál, hogyan veszthetnénk el a visszavá­gót?! Az idő egyformán gáncsoskodik, persze, kísértés adódik bőven: finom falatok, laza eletmód, ne adj is­ten. betegség, érettségire való készülés. Ki fürkészheti ki a jövőt?! Am annyiszor bebizonyosodott, hogy a következetes edzésmunka, az életmód, a taktikai uta­sítások fegyelmezett végrehajtása, az edzőtáborozások komolysága az újabb siker záloga lehet. En nem fél­tem lányainkat, sőt nagyobb esélyt adok nekik, mint focistáinknak a mundiálon. Mert azt is olvastam, hogy a dolog még ezzel sem ér véget. F.rich Reindl úr. a becsi Miss Ausztria Corporation igazgatója úgy nyi­latkozott. hogy „Ha a futballisták csapatokba tömörül­nek, és képviselik országuk színeit, miért ne tehetnék meg ugyanezt a szépségek is?,., rendszeressé szándé­kozunk tenni az európai szép lányok csapatversenyét. Amelyik csapat több mérkőzést megnyer... a- szerzi meg az Európa-bajnok nmet." Hurrá! — mondhatnánk, végre egy olyan versen­gés. ahol nem objektív mértékek, szigorú szabályok, hanem a szubjektív inspirációk a döntőek. Hisz ezek­ben mi nagyok vagyunk. Gondolják csak el, hányszor formálunk — akár az objektív tények ellenére — megfellebbezhetetlen szubjektív ítéleteket?! S külön­ben is, bennünket szeretnek Európában, gyakran el is kényeztetnék, néha már hajlamosak vagyunk elhinni szépségünket, gazdagságunkat, okosságunkat, bátorsá­gunkat ... Engem ebben a dologban leginkább mégis a visszavágó fogott meg leginkább. Mert semmit sem bízunk a véletlenre, az egyszerire. Ha most netalán­tán veszítettünk volna, lehetne esélyünk a visszavá­gásra. Mert a magyar semmit sem hagy válaszoLat­Lanul! Az ünnepi jókívánságok özönében is há­nyan kapkodják a fejüket: „Lapot kaptam Z.-töl, pótlólag gyorsan feladni neki egyet, igen, 4 forintosat, ö is olyat küldött.. Mit vegyek Y.-nak ajandékba a kölcsönpénzből, aminek biztosan nem örülne? Tavaly is olyan díszesen csomagolta be azt a semmi kis könyvet, mintha' ki tudja, milyen ritka kü­lönlegességet rejtett volna benne. Visszakapja a drá­gám, annyi szent, s még jó képet is kell vágnia hoz­zá . . Képzeld, a múltkori gyűlésen X. nekemesett, hogv önfejű és megbízhatatlan vagyok. Szólni sem tudtam mérgemben, de ne féljen, a következő alkalom­mal nem teszek lakatol a számra. Kölcsönkenyér visz­szajár." A visszavágók a sportban a versenytársak meg­becsü lései. A mindennapok kis harcaiban hozzánk méltatlan, önpusztító gesztusok. Felejtsük el, s szur­koljunk a szép lányoknak! Tandi Lajos Kitüntetés Az. Elnöki Tanács Varga Ottónak, a Kismotor- c-s Gépgvár Szakszervezeti Bi­zottsága titkárának a szak­szervezeti mozgalomban végzett több évtizedes, eredményes munkája elis­meréséül nyugállományba vonulása alkalmából a Mun­ka Érdemrend arany foko­zata kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést (pénteken) Berezeg Károly, a Vas­Fém- és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszerve­zete főtitkára adta át. Műsor­ajánlat A úttöröház. ítéli szüneíi programja keretében ma, szombaton délelőtt 10 óra­kor Alkotóház kezdődik az alsó tagozatosoknak. Ezen fenyődíszeket készíthetnek a kicsik. Ma, szombaton délután 5­kor karácsonyi koncert kez­dődik a Bartók Béla Műve­lődési Központban. A mű­sorban a Liszt Ferenc zene­iskola fúvós ötöse játszik, majd ifj. Lele József, nép­rajzkutató szól az ünnephez kapcsolódó népszokásokról, hagyományokról. Altalános iskolások előadásában falusi betlehemezés látható s vé­gül a Bartók kórus karácso­nyi kórusmüveket ad elő. Az Ifjúsági Házban ma, szombaton 5-kor vidéozsúr kezdődik. A lemezlovas Hor­váth András. Hétfőn délelőtt 10 óra 45 perctől a rádió Éneklő If­júság sorozatában, a Kos­suth adón, a szegedi Tömör­kény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola kórusa hallható. Kedden a tévé kettes csa­tornáján este fél 7-kor kez­dődik a szegedi stúdió mű­sora. Másnap szerdán az egyesen negyed 5-kor jelent­kezik ismét: a határokon túli magyar líra fesztiváljá­ról készített sorozat újabb részével. Előtérben a yidéki regionális szellemi központok Zenei naptár Évadzáró koncert Az elmúlt hetek rangos kórushangversenyei után most a hangszeres zene hí­vei kaptak két remek hang­versenyt az ünnep előzetese­kent. Szerdán rendezte meg a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola hagyományos karácsonyi hangversenyét. Jóval a kezdés előtt már jelentős számú érdeklődő várta a világhírű csrllómú­vész Valentyin Frjgin. a moszkvai Csajkovszkij Kon­zervatórium professzora és a Weiner Kamarazenekar színrelépését Weninger Ri­chárd vezetésével. Elsőként Vitali g-moll chaconne című műve harfg­zott el. Ezt az eredetileg hegedűre írott művet most remekbeszabott csellóelö­adásbán ismerhettük meg. A mű imponáló technikai biz­tonsággal, lenyűgöző, inten­zív hangon szolalt meg Fej­gin előadásában. Vivaldi két gordonkára írott g-moll ver­senymüve következett ez­után. Mester és tanítvány — V. Fejgin és Sin Katalin — szép hangon, tökéletes ka­marazenei egységben szó­laltatták meg a müvet. Az első részt Chr. Bach apokrif c-moll versenyműve zárta. Ma már nehéz megállapíta­ni, hogy az átdolgozó R. Casadcsus mennyit kompo­nált hozzá az eredeti tex­tushoz, de egyes romantikus harmóniai fordulatok ezt valószínűsítik. A cselló- és brácsaművészek előadásá­ban gyakran szerepel ez a hatásos koncert, de ilyen előadásban ritkán. Fejgin nagy formátumú, impozáns megfogalmazásban szólal­tatta meg a darabot a drá­mai és lírai fordulatok kontrasztjával. A második •tétel obligált hegedűszóló­ját Dankó Brigitta szép han­gon. stílusosan játszotta. A közönség viharos tapssal fo­gadta a remek produkciót, igv a második tétel ráadás­ként ismét elhangzott (talán még szebben!). A műsor második felében az idei ..nagy vállalkozás", Bach XXI. kantátája hang­zott el. Énekes szólistaként Gelecsénui Krisztina. Mesz­lényi László és Sinkó György szerepelt. A főiskola vegyes kara (karigazgató Berényi Bogáta) ezúttal igen nagy feladatot kapott. We­ninger Richárd zenei veze­tése intenzív, szuggesztív és átélt volt. legnagyobb kar­mesteri feladatát a Kantáta megszólaltatásában látta el. A Bach Kantáta kontinuó szólamát Bódás Péter igé­nyesen. pontosan szólaltatta meg. Az ünnepélyes záróak­kordok után a közönség hosszasan ünnepelte a re­mek est résztvevőit. A Szegedi Szimfonikusok ez évi utolsó hangversenyé­re került sor csütörtökön es­te Koncz Tamás vezényle­tével. A műsor kezdetén kis létszámú barokk zenekar játszott. Első számként Bach h-moll szvitje hangzott el Matuz István fuvolaművész közreműködésével (Matuz István Szegeden végezte szakiskolai tanulmányait, a h-moll szvitet itt játszotta a szakiskola zenekarával jelen sorok írójának vezényleté­vel 1965-ben). Matuz közre­működése eredményt hozott, és a tánctételek bájos ka­raktere feledtette a kezdeti nehézségekét. Ráadásként Bach a-moll szólószonátájá­nak első tételét játszotta. Második számként Torelli D-dúr trombitaversenye hangzott el Kovács György előadásában, aki szép han­gon, fölényes technikai biz­tonsággal szólaltatta . meg nehéz szólamát. Szünet után Respighi Ró­ma kútjai cimü négytételes szimfonikus költeménye szó­lalt meg. A nagyzenekar tel­jes színpompáját felvonulta­tó festői képei most sem té­vesztették hatásukat. A ze­nekar színesen árnyalta a muzsikát, különösen a fúvó­sok remekeltek. Legjobban sikerült a harmadik tétel, a Trevi-kút lendületes, moz­galmas megjelenítése, de igen szép volt a Medici-kút alkonyfényű ragyogása a római hangokkal. A műsor zárószáma De Falla Három­szögletű kalap című balett­jéből a Hárorp tánc volt. Karmester és zenekar szá­mára igen hatásos sikerda­rab. különösen a fúvóskar brillírozott a remek megol­dásokban. de a dirigens is élvezettel és lendülettel mu­zsikált. Kiss Lrnü A Minisztertanács csütör­töki ülésén a gazdaság, a társadalom fejlődését szol­gáló tudományos munka két lényeges, hosszabb távra elő­remutató kérdésével foglal­kozott. Megtárgyalta a VII. ötéves tervidőszakra szóló Országos Középtávú Kuta­tás-fejlesztési Tervet (OK­KFT) és tanácskozott — a kormányzati munka korsze­rűsítésével összhangban — a kutató-fejlesztő munka, valamint a műszaki fejlesz­tési tevékenység irányításá­nak korszerűsítéséről. A Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának a kormányülést követő sa j tóé r tekezl e lé n Korcsog András, a Tudo­mánypolitikai Bizottság tit­kára adott tájékoztatót a Minisztertanács napirend­jén szerepelt kérdésekről. Elmondta egyebek között, hogv e kérdések időszerűsé­gét mi sem bizonyítja job­ban, hiint a napokban tar­tott KGST-ülésszak, ame­lyen elfogadták a 2000-ig szóló közös tudományos­műszaki fejlesztési progra­mot. A kutatás-fejlesztés nö­vekvő jelentőségét bizonyill­ja. hogy a kormány ez év­ben immár harmadszor fog­lalkozik önálló napirendi pontként a kutatás, a mű­szaki fejlesztés legfontosabb kérdéseivel. A TPB titkára szólt ar­ról is, hogy a hazai kutatás­fejlesztés történetében elő­ször 1972-ben erősítették meg kormányhatározattal az Országos Távlati Tudomá­nyos Kutatási Tervet. Ez mintegy 10—15 évre nyúj­tott útmutatást mind az alap-, mind a gazdasági cé­lú kutatásoknak. A kormány ez év januárjában úgy dön­tött. hogv ezt a tervet — mivel teljesítette funkcióját — 1985. decemberével befe­jezettnek nyilvánítja, s he­lyébe a „Tudományos Kuta­tások Hosszú távú Főirány­zatai (2000-ig)" cimü doku­mentum lép. Korcsog And­rás emlékeztetett arra is, hogy elsőként a VI. ötéves tervidőszakra készítettek or­szágos Középtávú Kututási­Fejlesztési Tervet az idén, december 31-ével lezárul. A VI1. ötéves tervjavaslattal összhangban készült el a következő tervperiódusra szóló OKKFT. Ennek előké­szítésekor messzemenően bevonták a munkába a tu­dósokat. tudományszervező­ket, gyakorlati szakembere­ket, s széles körű szakmai társadalmi vitákon, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az MTESZ fórumain, valamint vidéki regionális tudomány­politikai értekezleteken fog­laltak állást a tervezetről. Korcsog András hangsú­lyozta, hogy a kulatásiáfej­Kormányhatározat a tudományos kutatásokról, fejlesztésekről lesztési szféra a VII. ötéves terv során kiemelt lehető­séghez jut. A VI. ötéves tervidőszakban ugyanis rom­lottak az alapkutatások fel­tételei, a műszaki fejlesztés nem kapott kellő szerepet a gazdasági fejlődés gyorsítá­sában, a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésében; romloM a műszerellátás szín­vonala, elhasználódtak, el­öregedtek a tudományos munkához, kutatásokhoz szükséges eszközök, beren­dezések. A terv a következő években magasabb minőségi követelményeket állit kö­zéppontba. az erőforrásokat a legfontosabb feladatokra koncentrálja. Mindez a koz­ponti irányítástól, a kutató­helyi vezetéstől a korábbi­nál következetesebb maga­tartást, szelekciót, a kuta­tóktól nagyobb megértést igényei. Az elképzelések szerint a tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre a VII. ötéves tervidőszakban a belföldön felhasznaiható jö­vedelem mintegy 3 százalé­ka: 152—164 milliárd forint fordítható. Ebből 68-74 milliárd forint lesz a köz­ponti forrás, a várható vál­lalati műszaki fejlesztési forrás pedig 84-90 milliárd forint. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés intéz­ményrendszerén belül to­,vábbra is elsőbbséget kap az egyetemi, valamint a válla­lati kutató-fejlesztő tevé­kenység. Az alapkutatások feltételei elsősorban a felső­oktatási intézményekben és az akadémiai kutatóintéze­tekben javulnak. Jelentős feladat a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának korsze­rűsítése. A jövőben fokozot­tabban ösztönözni kívánják a különböző régiókban mű­ködő kutatóhelyek együtt­működésében rejlő lehetősé­geket. Szeretnék a Budapest­központúságot csökkenteni, s jobban építeni a vidéki akadémiai bizottságok mun­kájára, mint regionális, szel­lemi központokéra. Az alapkutatások támoga­tásúra új intézmény: Orszá­gos Tudományos Kutatási Alap létesült a tervidőszak időtartamára. Az új intéz­mény szakmai tevékenysé­géért az MTA főtitkára a felelős; elsősorban a nem­zetközileg is színvonalas alapkutatások pályázatokkal történő támogatására szol­gál, s ehhez 3.8-4 milliárd forint áll rendelkezésére. Korcsog András. az OKKFT kutatás-fejlesztési programjáról elmondta, hogy a terv kilenc — a legfonto­sabb népgazdasági célok el­érését elősegítő — kutatás­fejlesztési programot és egy alapkutatási programot tar­talmaz. A VII. ötéves terv­ben induló, illetve folyta­tandó valamennyi központi gazdasági fejlesztési prog­ramhoz kapcsolódik, igv az energia- és anvagtakarékos­sági, az eleklronizaciós prog­ramhoz, továbbá a gyógy­szer- és növényvédőszer­gyártás fejlesztésének prog­ramjához. Kel program fog­lalkozik a biológiai kutatás­sal, s a tervben számolnak egyes társadalomtudományi programok kiemelésével is. A TPB titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a kor­mány napirendjén szerepelt másik kérdés, az irányítás korszerűsítése szorosan kap­csolódik az OKKFT-hez, mi­vel a terv megvalósításának egyik feltétele, hogv e té­ren is előbbre jussanak, A munkát két lepcsoben hajt­juk végre, most az első sza­kasz döntéseit hozták meg: , a TPB. az MTA, és az OMFB szervezeti szabályza­tainak módosításáról hatá­roztak. A döntéseket a köz­ponti irányítás hatékonyságá­nak javításával összhangban hozták meg. A jövőben a TPB munkájában nagyobb hangsúlyt kapnak a javas­lattevő, kezdeményező, el­lenőrző feladatok. A TPB tagjainak számát huszonegy­ről tízre csökkentették. A jövőben a TPB mellett az MTA és az OMFB is átfogó országos felelősséget visel a tudományos munka irányí­tásának megosztásában. Így az MTA lesz a „felelőse" az alapkutatásoknak, a társa­dalomtudományok irányítá­sának és az MTA főtitkára működteti az alapkutatások új országos intézményéi. Az OMFB meghatározó szerepet vállal a kormány­szintű kutatási-fejlesztési tervek összeállításában, a kutatás-fejlesztés forrásai­nak megtervezésében, a sza­bályozók kialakításában, a kutatóhálózat fejlesztésében, az infrastruktúra formálásá­ban, a nemzetközi kapcso­latok összehangolásában és az információs rendszer gondozásában. Elfogadták azt a javaslatot is, hogy a TPB négy szakmai állandó bizottsága a jövőben az OMFB, a Művelődési Mi­nisztérium, illetve az MTA felügyelete alatt működjék tovább, s tárcaközi bizott­ságként folytassa tevékeny­ségét. (MTI) Ünnepi belföldi telefon­kedvezmény A Magyar Posta a kará­csonyi és az újévi ünnepek idejére kedvezményes tele­fontarifát vezet bo. A belföl­di távolsági beszélgetésekre — a 'távhívásnál és a 'kézi­kapcsolásná'l egyaránt — 33 százalékos, a helyi beszélge­tésekre pedig 50 százalékos díjkedvezmenvt ad. amely a nemzetiközi 'telefonforgalom­ra nem terjed ki. A karácsonyi kedvezmé­nyes időszak december 23­án este 6 órakor kezdődik és december 27-én reggel 7 óra­kor fejeződik be. Az újévi kedvezményes időszak de­cember 30-án este 6 órától január 2-án reggel 7 óráig tart. A kedvezmény elsősorban a 308 központhoz tartozó 446 000 Jalkásállomás előfize­tőit érinti. Új forrásműsorozat Petőfiről Petőfi-adattár készül a Magyar Tudományos Aka­démia Irodalomtudományi Intézetében. Első két köte­tét már átadták az Akadé­miai Kiadónak, s hamarosan eljuttatják a harmadikat. Az új forrásmüsorozat első kötete a költőről és műveiről a hazai, valamint a külföldi sajtóban — Pető­fi életében — megjelent cik­keket, kritikákat, életrajzi adatokat, verseinek idegen­nyelvű műfordításait tartal­mazza. Számos újdonság olvasha­tó ebben a kötetben. Ilyen többek között a feltehetően legkorábbi angol nyelvű Petőfi-fordításoknak orszá­gunkban még soha nem publikált szövege egy ox­fordi könyvtárban őrzött an­gol folyóirat 1847-es évfo­lyamából ;a ,,Jövendölés"-nek és az „Arvalyányhaj a sü­vegem bokrétájá "-nak átül­tetése a magyar irodalom lelkes barátjának, John Bowringnak tollából. Érde­kesek az egykorú szlovák, cseh nyelvű tolmácsolások, a hazai és a külföldi sajtó­ban közzétett német nyelvű fordítások is. Mindezek, más adatokkal együtt bi­zonyítják: Petőfi költészeté­nek híre már életében mesz­sze főidre eljutott. A 11. kötet a költőre vo­natkozó egykorú levél- és naplórészleteknek, adatok­nak ugyancsak kronológiai elrendezésű gyűjteménye. A sorozat harmadik kö­tetében Petőfi személyi ok­mányait, iskolai bizonyítvá­nyait, katonai pályájának, irodalmi, közéleti tevékeny­ségének dokumentumait te­szik közzé. Napvilágot lát­nak a Petőfiről írt egykorú német nyelvű kémjelenté­sek is. amelyek eredeti pél­dányai ídokozben megsem­misültek.

Next

/
Thumbnails
Contents