Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

12 Szombat, 1985. december 21. Tanácskozik az Országgyűlés koolaj es a földgáz jovoje üuralovics Aladár fölszólalása A kormány által előter­jesztett VII. ötéves tervja­vaslat a realitásokon alap­szik Az előirányzott növe­kedési ütem megvalósításá­nak egyik kulcskérdése a zavartalan és biztonságos anyagellátás. Ha az energia­igényeket nem elégítjük ki, az a fejlődés korlátja lehet. Az 1985. évi népgazdasá­gi tervben számítotthoz ké­pest az energiafelhasználás évente körülbelül 1 százalé­kos, a villamosenergia-fo­gyasztás mintegy 3 százalé­kos emelkedését várhatjuk. Ezért a fajlagos energiaigé­nyességet — főleg a terme­lőszférában — az elmúlt másfél évtized átlagához ké­pest évente egy-másfél szá­zalékkal csökkenteni szük­séges. Jelentősebb eredmé­nyek a mikroszerkezet át­alakításálól, az energiataka­rékos berendezések és tech­nológiák nagyobb arányú alkalmazásától és a veszte­ségforrások felszámolásától várhatók. A nemzeti jövede­lem 1 százalékos növekedé­séhez csak 0,4 százalékos energiafelhasználás-emelke­dés tervezhető. Meg kell te­remteni azokat a feltétele­ket a népgazdaságban, hogy ez teljesíthető legyen. Növelni kell — a lehető­ségekhez mérten — a hazai energiatermelést. Tények és adatok bizonyítják, hogy az a legolcsóbb, amit hazai földből bányászunk ki. Pél­dául: a hazai kőolaj önkölt­sége 1700 forint tonnánként, a világpiaci ára 8200 forint ugyanekkora mennyiségnek. A földgáz önköltsége 1020 forint ezer köbméterenként és a világpiaci ára 3200 fo­rint. Emellett — minthogy a hazai források nem ele­gendőek — biztosítani kell a megfelelő minőségű, ösz­szetételő importenergiát. Jelenleg ennek aránya 52 százalék. Ésszerű, takarékos energiagazdálkodást kell megvalósítani, figyelembe véve az energiaracionalizá­lást, a szelektív, de egyben kombinatív megoldásokat is. Kőolajból már több mint másfél évtizede évi 2 mil­lió tonnát termelünk. Első számú feladatunk a jelenle­gi termelési szint megtar­tása, a természetes hozam­csökkenés pótlása új mezők kutatásával és termelésbe állításával. Ehhez pedig megfelelő technikai-, pénz­ügyi feltételek kellenek, hi­szen a jelenleg müveit me­zők készletének 50 százalé­kát már kitermeltük. Saj­nos, az utóbbi években je­lentősebb kőolajmezőt nem találtunk. Amit találtunk az egy-két kutas kis me­ző, kis készletekkel, elszór­tan az országban. Nekünk ezeket is meg kell becsülni, mert hazai földből jön, a mi vagyonunk és a népgaz­daság energiaellátásába kell állítani. KÖSZÖNET­NYILVÁNÍTÁS Az MSZMP Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa, a Honvédelmi Minisztérium és a mélyen megrendült gyá­szoló család ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik Oláh István hadsereg­tábornok elhunyta alkalmá­ból részvétüket fejezték ki, temetésén megjelentek vagy más formában kifejezésre juttatták együttérzésüket. ZSIVKOV BUKARESTBEN Baráti látogatásra pénte­ken Bukarestbe érkezett To­dor Zsivkov, a BKP KB fő­titkára. a bolgár Államta­nács elnöke. Az otopeni re­pülőtéren Todor Zsivkovot meghívója, Nicolae Ceau­sescu fogadta, majd megkez­dődtek a magas szintű ro­mán—bolgár tárgyalások. A VII. ötéves tervben a 9,5 millió tonna hazai kő­olajtermelésből a szegedi üzem 6,4 millió tonnát fog termelni. Ebből 500 ezer tonnát a ma még ismeret­len mezőkből kell biztosíta­ni. Ehhez növeljük a kuta­tást, annak a felszereltsé­gét és a volumenét. Az el­használódott berendezéseket ki kell cserélni. E követel­ményeket a beruházások meghatározásakor előnyben kell részesíteni. Gyorsítani kell a beruházási tevékeny­ségünket, hogy a megtalált szénhidrogénmezők mielőbb termelésbe állíthatók legye­nek. Emellett hatékonyabbá kell tenni a kitermelési technológiát. A. termelés alatt lévő olajmezőknél nö­veljük az oldószeres kihoza­talt. Igaz, hogy a másodla­gos és az oldószeres terme­léstechnológiai módszerek a költségeket növelik és beru­házásigényesek De megéri a befektetést. Földgázból az évi terme­lésünk 7,2-7,4 milliárd köb­méter, Emellett 340 ezer tonna propán-bután gázt, 500 ezer tonna gazolinfélesé­get és egyéb vegyipari alap­anyagot termelünk. A VII. ötéves tervi előirányzat 35,6 millárd köbméter szárazgáz, amiből 650 millió köbmétert meg eddig ismeretlen mező­ből kell felszínre hozni. En­nek nehézségei a beruházási problémákkal függenek ösz­sze. Itt is csak az intenzív, jól megalapozott kutatással — lehet segíteni, valamint a földgázipari beruházások megvalósításával. Gondolok itt, a termelő földgázmezö­kön a nyomásfokozó és hű­tő kompresszortelepek léte­sítésére, föld alatti gáztáro­lók bővítésére, az új mezők termelésbe állítására. A ha­zai szénhidrogén-bányászat beruházási igénye a VII. öt­éves terv időszakában 36 milliárd forint. Biztosítani kell a szükséges terveket, kivitelezőket, készülékeket, szerelvényeket, különböző méretű csöveket, egyszóval az ipari hátteret. A műszer­ellátásról külön szólnék, ez­zel van az utóbbi időben a legtöbb probléma, nehéz a RÁDIÚTEIM KB-TITKARI ÉRTEKEZLET Bukarestben pénteken be­fejeződött a szocialista or­szágok vezető pártjai kül­ügyi és ideológiai kérdések­kel foglalkozó KB-titkárai­nak tanácskozása. A kétna­pos értekezleten — amelyen az MSZMP részéről Berecz János, Pá! Lénárd és Szűrös Mátyás vesz részt — a 'kül­döttségek sorra megtartot­ták felszólalásaikat. Pénte­ken folytatódlak a felszóla­lások, s a tanácskozás a dél­utáni órákban fejeződött be. HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ GÉP Lemondását is kilátásba helyezte George Shultz ame­rikai külügyminiszter arra az esetre, ha alá kell vetni magát hazugságvizsgáló gé­pes vizsgálatnak. A sajátos nyilatkozat hátterében nin­beszerzésük importból, devi­za és határidők miatt. De fejlett műszeriparunk van. Miért nem gyártja a külön­böző szabályozó, mérő-, jel­ző műszereket? Jó referen­cia esetén exportra is ter­melhetne. Ahhoz, hogy a hazai szén­hidrogénbányászat teljesítse a VII. ötéves tervi előíráso­kat, biztosítani kell az össz­hangot a termelési és .a megvalósításhoz szükséges feltételrendszer között. Eh­hez kérjük a kormányzati szervek segítségét, mert mi, akik ezen iparágban dolgo­zunk, bármennyire is akar­juk, nem tudjuk megvalósí­tani az előírt feladatokat. Még akkor sem, ha a kiter­melhető készlet a „földben'' rendelkezésre áll. A földgázfelhasználás je­lenlegi arányai a kővetke­zők: az ipar felhasználása 75 százalék, a mezőgazdaságé 2,5 százalék, a lakossági kommunális felhasználás 22 százalék. Az összes felhasz­nált mennyiség 10-10,5 mil­liárd köbméter évente az importtal együtt. Minthogy a források lényegesen nem növelhetők sem a hazai ter­melésből, sem az importból, meg kell vizsgálni, hogyan lehetne a felhasználás ará­nyain úgy változtatni, hogy a lakossági fogyasztás emel­hető legyen, E téren külön­ben ellentmondásban vagyok magammal, mert mint bá­nyász bizonyítom, hogy nincs több földgáz, mint képvise­lő pedig azért harcolok, hogy Csongrád megyében is mi­nél több településen legyen földgázellátás. Megyénkben most 21 település van be­kapcsolva a vezetékes gáz­ellátásba. De az igény to­vább növekszik. Ha az erőmüvekben ke­vesebb földgázt tüzelünk el, és a villamosenergiát más energiaforrásból állítjuk elő, több földgáz marad a lakos­ságnak. Vétek a nagy kaló­riaértékű anyagot az erőmű­vekben eltüzelni, amikor a modern vegyipar nyers­anyagbázisa. A földgáz fel­használásánál a vegyipar és a lakossági igényeket kel­lene előtérbe helyezni. Az energiaellátásunk alap­ja a kombinatív energiapo­litika lehet, amelynek lé­nyege szén, a kőolaj, és a földgáz egymás melletti al­kalmazása, az import opti­mális részaránya mellett. A hazai ásványvagyon a táv­prognózisok alapján —. a jelenlegi fogyasztási ütemet figyelembe véve — szénből 230 évre, kőolajból 32 évre, földgázból 92 évre elég. Ügy ítélem meg, hogy a szénhid­rogéniparban történő be­fektetések a legnagyobb ha­zai hozamot biztosítják. A feladatok, célok megvalósí­tása fontos népgazdasági ér­dek. összehangolt, közös tevékenységgel, amihez mi, bányászok készen állunk. csenek politikai okok, s a külügyminisztert egyelőre senki sem szólította fel ilven próbára: Shultz csu­pán Reagan elnök egy olyan döntése ellen juttatta kifeje­zésre tiltakozását, amelyet magára nézve megalázónak tart. BÍRÓSÁGI DRÁMA A KÉPERNYŐN A francia banditizmus tör­ténetében először, a televí­zió közvetlen részese lett egy túszszedö akciónak. Nantes város igazságügyi pa­lotájának nagy tárgyalóter­mében immár 24 órája tart fogva 13 embert három fegy­veres bandita. A páratlan banditaakció lefolyását egye­nes adásban láthatta tobb millió döbbent francia tv­néző, a banditák ugyanis követelték a 3. csatorna stábjának kiszállását és a tárgyalótermi jelenet leját­szását a főbb híradó műso­rokban. A túszszedö akció­nak nem volt eddig halálos áldozata. Szavazás után A településfejlesztési hozzájárulásról Nyilván mindenki emlékszik még rá, hogy az ősz fo­lyamán lapunkban többször is foglalkoztunk a település­fejlesztési hozzájárulás kérdésével. Irtunk azokról a társa­dalmi vitákról, amelyeken az egyes településeken, városi körzetekben a lakók eldöntötték, hogy milyen összeget tar­tanak kívánatosnak a településfejlesztési hozzájárulás megállapításában, és milyen célokra szeretnék fordítani az ily módon befolyó összegeket. Időközben aztán lezajlott a szavazás is, immár ismertek az eredmények, a lakosság véleménye. Szegeden az arány: 7:7 Szegeden december első napjaiban végeztek a társa­dalmi aktivisták és tanácsi dolgozók a szavazatok ösz­szegyüjtésével. Minden érin­tettet megkerestek lakásán, s így közel 56 ezren foglal­tak állást a településfejlesz­tési hozzájárulás bevezeté­se vagy elutasítása mellett a szavazólapokon. Mindössze 7 ezer 300-an voltak, akiket több ízben is kerestek ott­nel szavaztak Móraváros (6-os körzet) lakói 75 szá­zalékos arányban, a móra­városi csatornahálózat to­vábbfejlesztésére szánva a hozzájárulásból befolyó ösz­szegeket. Tápén (9-es kör­zet) 72 százalék volt az. igennel szavazók aránya. A cél: általános iskolai torna­terem építése, öregek nap­közi otthonának létesítése, valamint űtstabilizálás. Al­hon, de nem találtak meg a gyö lakóinak (10-es körzet) szavazatokat gyűjtő munka­társak. Az 6 véleményüket természetesen nem lehetett figyelembe venni az ered­mények összegzésénél. A szavazólapok kitöltése során az érintettek nemcsak 56 százaléka voksolt igennel, többcélú kultúrotthon újjá­építésére szánva az összeget. Dorozsmán (U-es körzet) az. igen szavazatok aránya 60 százalék volt. Itt szintén úl­stabilizációra, valamint gáz­a hozzájárulás mellett vagy nyomás-szabályozó bövíté­ellen voksoltak, hanem egy­úttal a javasolt összeggel, időtartammal é.s céllal kap­csolatban is állást foglallak. Az összegyűjtött szavazato­kat a lakóterületi bizottsá­gok értékelték testületileg. Azaz a szavazatszámlálásban részt vettek az adott lakó­körzet tanácstagjai, a kör­sére szánják az összeget. A 12-es körzetben (Hattyaste­lep. Ságváritelep, Mihály­telek, Gyálarél) ugyancsak a hozzájárulás bevezetése mellett voksoltak a lakók, településenként változó, 51 é.s 74 százalék közötti arány­ban. Mihálytelken a Gárdo­nyi Géza Altalános Iskola zeti pártszervezetek és nép- bővítésére. Ságváritelepen a frontbizottságok képviselői. szennyvízcsatorna-hálózat Emellett minden körzetben építésének előkészítésére, bekapcsolódott ebbe a mun- Hattyastelepen szintén a kába jó néhány lakó is. A csatornahálózat kialakításá­héten valamennyi lakóterü- nak megkezdésére, Gválaré­leti bizottság ülést tartott, ten pedig a nyílt szelvényű amelyen értékelték a szava- csapadékvíz-elvezető árok­zás eredményeit. Szeged la- rendszer felújítására kíván­kói a 14 lakókörzet közül ják fordítani az összeget. Nem fogadták el a lakók a településfejlesztési hozzá­járulás bevezetését Felsövá­roson (2-es körzet, 37 száza­lékos arány), Tarjánban (3-as körzet, 36 százalékos arány), Makkosházán és az Északi városrészben (4-es körzet, 31 százalékos arány). Alsóvároson (7-es körzet, százalékos arány), Petöfite­lepen é.s Baktóban (8-as kör­zet, 45 százalék volt az. igen szavazatok aránya), Újsze­geden (I3-as körzet, 41 szá­zalék) és Szöregen (14-es körzet, 33 százalék). Igaz, hogy Újszeged lakói ellene szavaztak a település­fejlesztési hozzájárulás be­vezetésének, árri ebben a vá­rosrészben sajátos helyzet ^alakult ki. Észak-Újszege-' den két tanácstagi választó­körzet lakossága 59 és 67 százalékos arányban mégis úgy döntött, hogy bár Új­szeged egésze elzárkózik a településfejlesztési hozzájá­rulás fizetése elől, ők saját érdekeikre való tekintettel mégis felvállalják a hozzá­járulás fizetését. Az. össze­get egy kis ABC-áruház lé­tesítésére és útépítésre kí­vánják fordítani. A szavazatok összeszámlá­lása és értékelése alapján január elején elkészítik a városi tanácsnál a település­fejlesztési hozzájárulás be­vezetésével kapcsolatos ta­nácsrendelet-tervezetet. Ezt a tervezetet minden érintett lakókörzetben társadalmi vitára bocsátják, és január végén a városi tanács e megbeszélések tapasztalatai alapján dönt a településfej­lesztési hozzájárulás beve­zetésévei kapcsolatos teen­dőkről. Valamennyi körzetben, ahol elfogadták a hozzájá­rulás bevezetését, ötéves időtartamra. ingatlantulaj­donosok esetében 600, lakás­bérlőknél pedig évi 420 fo­rintos összeg kivetésére vok­soltak. A városkörnyéki községekben igen A Szeged környéki közsé- zösen összeadott pénzt. Má­hétben szavaztak a hozzá­járulás bevezetése mellett, hétben pedig ellene. Először vegyük sorra azo­kat a körzeteket, ahol igent mondtak a hozzájárulásra! A Belváros (l-es körzet) la­kóinak 53 százaléka voksolt gekben, Sándorfalva kivéle- sutt tornaterem, gáz. idősek a hozzájárulás bevezetése lével, ahol még számolják mellett, nyugdíjas éttermek a szavazatokat, megszavaz­létesitésére. A rókus—béke- ták a lakók a településfej­telepi körzetben (5-ös szá- lesztési hozzájárulást. Az mú) 55 százalék volt az igen összefogás egyértelmű: az szavazatok aránya. Itt a cél anyagi tehervállalás mellett Rókuson ABC. gyógyszertár, társadalmi munkát is aján­játszótér és útburkolat-épí- lottak. Deszken például szi­tés. Béketelepen a Tapol- lárd útburkolatra és járda- szegyúlt pénz nem elég, de csányi és a Rengei utca asz- betonozásra, Zsombón tájékozódtak arról is, hogy falto/ása. a Gvula utca út- egészségházra, Bordányban a hiányzó összeget a tanács stabilizálása. Szintén igen- pedig óvodára költik a kö- vállalja magára. A posta munkájáról otthona szükséges, de fizet­nek — például Tiszaszige­ten — temetőrendezésre. Akik vállalták a segítsé­get. jól tudják, hogy a több milliós beruházásokra ösz­Pénteken a Postás Műve­lődési Központban ülést tar­tott a Postások Szakszerve­zetének Központi Vezetősé­ge, s tárgyait a posta idei eredményeiről, és a ;övö évi tervekről. Megállapították, hogy to­vábbra is társadalmi fe­szültséget okoz a távbeszélő­szolgálat helyzete. Az idén több mint 30 ezer állomást kaocsoltak be, ennek elle­nére tovább nőtt a telefon­ra várakozók száma az, év végéig eléri a 460 ezret. Ja­vultak a távhívási lehetősé­gek: a bekapcsolt állomások 86 százaléka már részt ve­het a távhívásban. A nem­zetközi távhívás kiterjeszté­se révén az év végén már 85 oi-szágot lehet közvetle­nül hívni. Az egyéb szolgál­tatásokkal kapcsolatban le­szögezték, hogv ezek minő­sége nem romlott. A következő évben a tes­tület véleménye szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy javuljon a szolgáltatá­sok színvonala. A távbeszé­lő-szolgálatban — amelynek fejlesztése prioritást kapott a hetedik ötéves tervkoncep­cióban, — a meglevő távbe­szélő-állomások működőké­pességének javítása a cél. Ennek érdekében újonnan kell szabályozni a technoló­giai folyamatokat, s csök­kenteni kell a forgalmi túl­terhelésekből adódó veszte­ségeket. A következő évben várhatóan 21 ezer távbeszé­lő-állomást kapcsolnak be, ebből több mint 18 ezret a lakásokba. Bővítik a belföl­di távhívásba bekapcsolódó települések körét, s a nem­zetközi távhívást kiterjesztik újabb 12 országra, egyebek között Dél-Koreára, Indiára, Szíriára, Gibraltárra és Szu­dánra. Harminckét új postahiva­tal épül majd é.s félszáz ré­gi, rossz állapotú hivatalt felújítanak. A hírlapszolgá­lat egyik legfontosabb célja az igényekhez jobban alkal­mazkodó lapterítés, illetve nyitvatartási idő kialakítá­sa, valamint a lapellátás színvonalának emelése. Ülésezett a kisteleki pártbizottság Megtartotta soros ülését tegnap, pénteken délután az MSZMP Kistelek Városi Jo­gú Nagyközségi Bizottsága. A testület tárgyalt az ifjú­ság társadalmi helyzetéről, az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról, területi ta­pasztalatairól. Beszéltek az MSZMP KB 1984. október 9-i állásfoglalásából adódó feladatokról is A pártbizottság az ülésen elhangzott témákat megtár­gyalta, azokat elfogadta. A napirendhez hozzászól­tak: Gruber János, Keresz­tes János, Mucsi Ferencné, Tóth Sándor, Varga József, Szeberényi Jenöné pártbi­zottsági tagok, valamint Pa­lotás Csilla, Vándor Rudolf­né, Mészáros Mária, és Sza­bó Klára.

Next

/
Thumbnails
Contents