Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

2 Szerda, 1985. december 4. 2 Megtartották az szmt küldöttértekezletét (Folytatás az 1. oldalról.) tak. A tapasztalatok szerint a nagy létszámú testületek nehézkesek, ugyanakkor a gyáregységek gondja, hogy „létszámarányos" kepviselet mellett sem sikerül jogos igenyeiket megoldani, mert — kisebbség lévén — mindig leszavazzák kezdemenyezéseiket. A bizalmi testületek „örökölték" elődjeik, az „együttes tanácskozások" jog- és hatáskorét, a kapott lehetőséggel azonban kevéssé éltek az üzemekben, intézményekben. A bizalmi testületek a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő legfontosabb kérdésekkel foglalkoznak. A gyakorlatban nem okoz gondot, hogy a munkahelyi és a szakszervezeti demokráciának is ok a legfelső vállalati fórumai. Lassú a fejlődés viszont abban, hogy a dolgozók hangulatút meghatározó, nem tervezett, de aktuális problémákat tűzzenek napirendre. Ettől eltekintve jellemző, hogy nőtt az érdeklődés a dolgozók körében a vállalat, intézmény ügyei iránt. Kritikusabban szemlélik a gazdálkodás, a munkaszervezés fogyatékosságait, a munkát akadályozó anyaghiányt, a túlórákat vagy a bérfejlesztés mértékét. Gyakrabban bízzák meg a közös álláspont képviseletével a bizalmit, és kérik számon, hogy mit sikerült érvényesítenie. Az esetek nagy részében gond, hogy a bizalmi is csak magyarázatot kap, amit a csoport elégedetlenül fogad. Az szmt testületei jelentőségüknek megfelelően foglalkoztak az ifjúsági parlamentek tevékenységével, de az 1982. és 1984. évi parlamentek tapasztalatai szerint csökkent a fiatalok érdeklődése Többek közt ez is közrejátszott abban, hogy a parlamentek létjogosultságát sokan megkérdőjelezték. Elet- és munkakörülmények A szakszervezetek szamara az elmúlt időszakban a gazdasági kérdésekkel összhangban az. életszínvonal megőrzése volt az. alapvető feladat. Az alapszervezetekre nagy nyomás nehezedett a tagság részéről a helyi vívmányok megőrzése, az áremelkedéssel arányos (és nem a gazdasági teljesítménnyel összhangban álló) bérfejlesztések elérése érdekében. Ez. nagy terheket rótt a tisztségviselőkre. Ezt elemezve rámutat a beszámoló, hogv a megyeben dolgozók bérszínvonala — főként az iparszerkezet miatt — továbbra is jóval alacsonyabb az országos átlagnál. Nem sikérült kellő előrehaladást elérni a végzett munka szerinti differenciálásban sem a vállalatok között, sem a munkahelyeken belül. Ellene hatott ennek a törekvésnek az, hofv a dolgozók az áremelések kompenzálását várták a bérfejlesztésektől. Ezzel együtt leértékelődött a főmunkaidőben végzett munka és az itt szerzett Jövedelem szerepe is csökkent. Ezen feltétlenül változtatni kell. A dolgozók szabadideje megnövekedőn az ötnapos munkahét bevezetésével. A törvényes munkaidőalap csökkenésének ellensúlyozására a vállalatok javították a munkaszervezést, normarendezést hajtottak végre, mozgósították a belső tartalékokat. A zökkenőmentes átállás megvalósítása a munkahelyi demokratikus fórumok aktív részvételével történt. A dolgozók döntő többsége fontos életszínvonalpolitikai intézkedésként, kedvezően fogadta, azonban a felszabaduló időt is nagyon sokan munkaval töltik. A munkahelyi szociális tervek fő célkitűzései megvalósultak. s az intézkedések nyomán javult a munkabiztonság. Az. üzemi étkeztetés a szociális tervek egyik legnagyobb összegű kiadási tétele. Alapszervezetek arra törekedtek. hogy mind több dolgozó számára legyen biztosított ez az ellátás. A tervidőszakban 12 százalékkal többen részesültek üzemi étkeztetésben. A vállalati üdültetésben résztvevők száma is jelentősen emelkedett, megszaporodtak viszont a panaszok a SZOT-üdültetésekre. A dolgozók lakásigényének kielégítését a vállalatok kiemelt feladatnak tekintik. Ez megmutatkozik abban, hogy tobb vállalat képezett lakásépítési alapot, nőtt a támogatottak száma, és az egy főre jutó összeg is. Az üzemegészségügy területem a tervek teljesültek, néhol túlteljesültek. Több helyen felújították, bővítették a szociális létesítményeket. Jelentős változás. hogy 1984-töl a társadalombiztosítást önkormányzati jellegű szervek közreműködésével az állam irányítja. Napjainkra a társadalombiztosítás minden foglalkozási rétegre kiterjed. A társadalombiztosítási apparátus színvonalasan látta el feladatait. A jogos panaszok száma elenyésző, az ügyintézési idő 20 napnál rövidebb. A beszámolóban hangsúlyoztak. hogv az érdekvédelem továbbfejlődött 1980—85 között. A tennivalók közt szerepel, hogy a következő években érezhetően emelkedjen a reálbér, a reáljövedelem, erősödjön a teljesítmények és bérek kapcsolata. Hosszú távon ugyanis nem állandósulhat a túlmunka magas aránya sem, és el kell érni, hogy a főmunkaidőben keressék meg a dolgozók a megélhetéshez szükséges anyagiakat. Területpolitika és kultúra Az szmt területpolitikai munkájáról szólva megállapította a beszámoló, hogy jelzéseikre, véleményükre mind jobban énitettek a politika helyi alakításában. A szakmaközi bizottságok kivették részüket a településfejlesztő munkából. A VII. ötéves tervben a lakosság anyagi erejére. társadalmi munkájára fokozottan támaszkodnak majd a tanácsok. Partneri szerepkörükből adódóan fontos, hogy segítsék elő a lakosok érdekeit jól szolgáló célok kimunkálását, és azok teljesítését. A beszámoló részletesen foglalkozott a szakszervezeti oktatás hatásával, a tömegpolitikai tanfolyamokkal. Az oktatási központ tevékenységével és az üzemi közművel ödéssel, köze >któ tássa 1, amelyről kitűnt, hogv káros jelenségek is tapasztalhatóak, s összességében nem érdekelt sem a dolgozó sem a munkahely az általános műveltség megszerzésében. Mégsem mondhatunk le arról. hogy az emberek az általános műveltséget megszerezzék. Ezért is kedvezőtlen, hogy a vállalati művelődési bizottságokban rejlő lehetőségek jórészt kihasználatlanok maradtak. Az szmt Juhász Gvula Művelődési Közoontja igen nagy erőfeszítéssel tudta csak anyagi gondjait megoldani. mégis alapvető feladatainak — mint a munkásművelődés módszertani bázisa és a területi ellátás biztosítási! — színvonalasan eleget tett. Rámutatott a beszámoló, szükséges, hogy a közművelődési tevékenység szolgálja jobban az igények felkeltését, az eddigi passzív rétegek bevonását. A beszámoló befejezéseként Ágoston József szólt a szakszervezeti mozgalmi élet egyes kérdéseiről, s többek között megállapította, hogy az elmúlt öt esztendőben a szakszervezetek igyekeztek alkalmazkodni a változásokhoz, nemcsak tevékenységük, de szervezeti életük alakításával is eredményesebbé tenni munkájukat. A következő időszakban legfontosabb teendő az MSZMP KB 1983. októberi határozatának megvalósítása. Vélemények, hozzászólások Juhasz Pétcrné. a Szegedi .-Ruhagyár szb-titkara kért el-, sóként szót a vitában. Elmondta. az elmúlt szakszervezeti választások minőségi változást hoztak a demokratizmus kiszélesítésében. A jelölések a korabbiaiknál jobban tükrözték a közösség véleményét. Török Sándor csongrádi küldött a Fütóbernél szerzett tapasztalatok alapján az ipari termelésben alkalmazott normák es a bérezés jobb összhangjának (megteremtéséért emelt szót. Szilagyi Ágnes, az Alföldi Porcéi á ngy a r képviseletében felhívta a figyelmet az állami gondozott fiatalok beilleszkedésének gondjaira. A leendő szakszervezeti ifjúsági tagozatnak kiemelten kell foglalkoznia az önálló életkezdés segítésével. Gyulai István, a Csongrád Megyei Sütőipari Vállalatszbtitkára az élelmiszeripar fejlődéséről, és a vállalati tanácsok megalakulásának tapasztalatairól beszélt. Nagy Máté. a Társadalombiztosítási -Intézet igazgatója javasolta, hogy a VII. ötéves terv társadalombiztosítási fejlesztései közt elsőbbséget élvezzen az alacsony nyugdijak felemelése, továbbá hozzanak országos intézkedést a magánmunkáltatók fizetőkészségének előmozdítására. Jelenleg ennek a rétegnek 15 millió forintot meghaladó tartozása van a társadalombiztosítással szemben. Ágoston György nyugalmazott professzor, a SZOT tagja, a -nehezedő életkörülmenyek okozta kulturálódási igénycsökkenés káros hatásaira, a (közoktatás és szakképzés feszültségeire hivta fel a figyelmet. Börcsökné Bodó Márta, a SZOT (tagja, a Taurus Gumiipari Vállalat szegedi gyárának szb-titkára a fiatalokkal való törődés jó példáiról, a kezdő lépések megkönnyítésére hozott intézkedésekről számolt be. Hosa Lás/.lo, a Szegedi Konzervgyár igazgatója az élelmiszeripar nehéz gazdasági feltételek közepette is elért sikereiről, s a jövőben előre látható piaci változásokra való felkészülés követelményeiről szólt, majd utalt a dolgozók bérének fejlesztését akadályozó külső tényezőkre. Fábján Sándor, a szentesi szakmaközi bizottság titkára a területpolitikai munka jelentőségét méltatva a szentesi (társadalmi összefogás eredményeiről szólt. Kiss Istvánná hódmezővásárhelyi küldött a bizalmiak letel ősségével és a szakszervezeti tisztségviselők képzésevei foglalkozott. Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára tolmácsolta a megyei pártbizottság üdvözletét. Utalt a megyei pártértekezlet megállapítására, mely szerint a szakszervezetek jól mozgósítottak a párthatározatok megvalósítására. A szakszervezeti mozgalom tapasztalataira számít a part és továbbra is kéri a részvételüket a megyei társadalompolitikai célok -valóra váltásában. Kifejezte elismerését a megye szervezett dolgozóinak helytállásáért, s rámutatott, a Csongrád megyei szakszervezeti mozgalom képes volt megfelelni a megnövekedett követelményeknek. A továbbiakban a megye gazdasági életének kérdéseivel foglalkozott, kitért a legutóbhi pártbizottsági ülésen elhangzottakra, melyek közt a VII. ötéves terv feladataival összefüggésben megállapította, arra van szükség, hogy a gazdaságpolitikában kapjon nagyobb súlyt a hatékonyság követelménye. Jachinck Itudolf, a Szegedi Nemzeti Színház, művésze, a Színházi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja a vidéki színházak hátrányos helyzetéről szólva javasolta, hogy a művészi munka támogatására az üzemek alapítsanak nívódíjat. I.ugosi József, a MAV Területi Intéző Bizottság képviselője a vasútnál eredményesen működő munkaverseny-imozgalom sikereiről adott hírt, s beszámolt róla, hogy az SZKP kongresszusa tiszteletére újabb versenymozgalmat indítottak. Kósáné Kovács Magdolna. a SZOT titkára a vezető testület értékelését .közvetítve kedvező tényként állapította meg, hogy a megyei szakszervezeti mozgalom szövetségjellege erőteljesen kidomborodik. A SZOT és a tagság kapcsolatát a korábbi alkalmakkor ért 'bírálatok feleleteként értékelhető az a kijelentése, hogy „mindent megteszünk munkánk -nyíltságának 'biztosításáért. A szakszervezeti tagság soha ne érezze magát .illetéktelennek, ha róla vagy a nevében döntenek". Minkcr Emil, a Í^ZOTE professzora az egészségügyi dolgozók bérkérdéseivel és az 5(1 százalékos vasúti -kedvezmény visszaállításának kérdéseivel foglalkozott. Gcrmánnc Vastag Györgyi, a KISZ Csongrád Megyei Bizottságának első titkára az ifjúsági szövetség és a szakszervezetek együttműködésének távlatairól, s az. ifjúsági tagozatokkal történő feladatelasztásról beszélt. Cselölci István, a KPVDSZ megyei titkára rámutatott, hogy a lakosság egyes rétegeinek romló anyagi helyzete megkövetelné a rendeletekben iis előirt olcsóbb áruk forgalmazását, ám a kereskedelem ezt nem veszi kellően figyelembe. IIurválh Imre, a Szegedi V á r osga zd á lk od ás i Vállalat képviselője a környezetvédelem érdekében tett erőfeszítésekről beszélt. Bali Gabriella, a legfiatalabb küldött, a 624. számú szakmunkásképző intézet tanulója a tankönyvellátásban uralkodó áldatlan állapotokat tette szóvá. A lobbi 16 hozzászóló írásban lette meg észrevételét, javaslatai. A szakszervezetek megyei tanácsa tisztségviselői A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanáesának elnöksége: Ágoston József, Dobóezky Károiyné, Horváth Károly, Kováes Sándor, Sebők János. Az. szmt tisztségviselői: Elnök; Piros László. Vezető titkár: Ágoston József. Titkárok: Dobóezky Károiyné, Horváth Károly, Sebők János. A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának tagjai: Ágoston József, Bali Gabriella, Bánfi József, Bérezi Gyula, Bíró Lajos, Cselőtei István, Cserhalminé Rutai Mária, Dobóezky Károiyné, Dudás Józsefné, Erdélyi Julianna, Fabula Andrásné, Fábján Sándor, Gyuris Tibor, Harangozó József, Helfenbein István né, Horváth András, Horváth Károly, Horváth Lajos, Jószai Sándorné, Keresztes Mihály, Kopasz István, Kiss Istvánné, Kovács Lajos, Kovács Sándor, László István, Losonczi Pálné, Lugosi József, Magyar Zoltánné, Martonosiné Csertő Brigitta. Molnár Istvánné, Papp Irén, Pálfi Mihály, Pcrza Etelka, Piros László, Polcsán Mátyás. Rafl'ai Zoltán, Recseg Róbertné, Sebők István, Sebők János, Simoncsics János. Szilágyi Ágnes, Török Sándor, Tyukászné Hajdú Magdolna. A számvizsgáló bizottság tagjai: Acs Mária, Kovács Mihály, Lele Andrásné, Sipos Gyorgyné, Viszkok Lászlóné. A bizottság elnöke: Viszkok Lász.lóné. A területpolitikai bizottság elnöke Bérezi Gyula, titkára Tamás Gábor. A közgazdasági és szociálpolitikai bizottság elnöke Harmatos József, titkára Gvémánt Lász.lóné. A kulturális-agitációs és propagandabizottság elnöke Juhász József, titkára Suránvi Róbertné. A munkavédelmi bizottság elnöke Vetró János, titkára Richtcr Aranka. A testnevelési és sportbizottság elnöke Mara Péter, titkára Horváth András. A nöbizottság elnöke Fabula Andrásné, titkára Bali Ezekielné A nuugdijasbizoltság elnöke Piros László, titkára Dudás Józsefné. 1 Az ifjúsági tanács titkára Horváth Károly. Bányászkongresszus Szombaton a Tatabányai Népházban megkezdődött a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének XXIII. kongresszusa. A 350 küldött es a 150 meghívott tanácskozásán részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára és Kapolyi László ipari miniszter is. Kovács László, a szakszervezet főtitkára beszámolt a legutóbbi kongreszszus óta végzett munkáról. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az előző kongreszszus határozatában megfogalmazott tervek többsége megvalósult. A kedvező változásokkal egyidejűleg azonban újabb feszültségforrások is keletkeztek, amelyek megszüntetéséi sürgeti az egész bányásztársadalom. A vitában szót kért Havasi Ferenc. Hangsúlyozta, hogy a hazai szénbányászaiban pillanatnyilag kialakult nehéz helyzet semmiképp sem a föld alatt dolgozók hibája, összegezésként úgy foglalt állást, hogy a szakszervezeti munkának a korábbi törekvések jegyében fel kell Zárkóznia az újszerű követelményekhez, ehhez kell igazítania munkamódszerét. Hozzászólásának befejezéseként a KB titkára tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának jókívánságait a kongresszus résztvevői számára. A kongresszus vasárnap fejezte be munkáját. Határozatot fogadtak el, amelyben megjelölték a következő öt évre a legfontosabb feladatokat, s megválasztották a bányászszakszervezet központi vezetőségének tisztségviselőit. A UDSZ elnöke Havrán István, főtitkára Kovács László lett, titkárai Lajcr László, Orosz József és Korompay l'éter. Egészségügyiek számvetése Szombaton az MSZMP XIII. kerületi bizottságának székházában kezdődött az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeteitek IX. kongreszszusa. A szakszervezet 250 000 tagját képviselő, tobb mint 300 küldött kétnapos kongresszuson vitatta meg a szakszervezet ötévi tevékenységét, az egészségpolitikai célok elérésében való közreműködést. Babics Antal akadémikus, elnöki megnyitója után Fűzi István főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a szakszervezet központi vezetőségének írott jelentéséhez, amely rámutatott: a szakszervezet egyre nagyobb részt vállal az egészségpolitikai feladatok kimunkálásában és megoldásában, teljesíti érdekképviseleti szerepét. Előmozdította az egészségügyi intézmények megújítását, rekonstrukcióját is. Gyarapodott az egészségügyi • dolgozók létszáma, területi elhelyezkedésük azonban aránytalan. Gond az is, hogy az egészségügyi dolgozók átlagkeresete 15-30 százalékkal alacsonyabb, mint a népgazdaság más ágazataiban dolgozóké. Erkölcsi megbecsülésük sem megfelelő. A vita során többen szóltak az egészségügyi intézmények munkaerő-gazdálkodásáról, bér- és munkaerőhelyzetéről. Kimondta véleményét Medve László egészségügyi miniszter is. A vitában felszólalt Cse* hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. Beszédében hangsúlyozta, az államnak, a kormánynak, a társadalomnak közösségi forrásokból, közösségi részvétellel, állami eszközökkel kell támogatni azokat a szolgáltatásokat, amelyek a betegségek megelőzését segitik elő. A megelőzés fejlesztésével párhuzamosan szükséges a betegellátás javítása is A vita felszólalói között volt Nagy Sándor, a SZOT titkára is. A vita befejezése után a küldöttek elfogadtak a kongresszus elé terjesztett határozati javaslatot, amelyben megfogalmazták a szakszervezet jövőbeni feladatait. A kongresszuson megválasztották a 95 tagú központi vezetőséget. Az elnök Szabó Zoltán, u főtitkár Fűzi István letl. A titkárok: Gulyás Judit. Kormos Miklós es Vass Tibornc, (MTI)