Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

Csütörtök, 1985. november 7. [«***.* OÍÍ )'< 11 «>» « ••ii.ii f!"«Wi"i W|ylrit'i}'wi Híftös itetóááú ' felfri (>'• *' * r iimiiihÍmm n ' mi * • • & mJ* : % . <v*. ffct L ..A rrrrrmwmm* níjuummmmmm f iMt?.' P fcc&SSSf v.'A^ &L: • ••• SZERGE.I JESZENYIN A virág így szól: ég veled... A virág ig.v szól: ég veled, s fejecskéjét mélyebbre ejti. Nem látom többé, azt jelenti, arcul és szülőföldeméi. Nedvesem, ne búsulj, ne félts! Őket, s a világol is láliam, és ezt a síri reszketésl mint új becézés!, várva vártam. Megértettem az életet, és mosolyogva kikerültem. Úgy éltem minden percemel, tudva, semmi sem ismételheieilen. Nem mindegy-e? Majd jön az aj. Nem hullai könnyet, aki elmem. Elhagyoll drága, ne búsulj, ki jön, majd szebb dalokai zenget. Tűnődsz majd versem dallamait, kedves, ki leltél új burát ra. S lehel, emlékezel reám, ismételheieilen virágra. 1925 RAB ZSUZSA EORDÍ7ASA 1 EONYID MARTINOV Míg földemen bolyongva járok Mig földemen bolyongva járok, nem sokat ukarok s kívánok: lelkei, mely úg v megizmosttljon: mii összezúzok, porba hulljon; akuratot, mellyel elérem: mii elni hagyok, minden éljen; szivem olyan legyen s maradjon, hogy nyugtot senkinek se hagyjon; olyan látás legyen szememben, amilyen csak próféta-szemben. Ezt akutom, mélyen szivemben! APRILY LAJOS FORDÍTASA PARUJR SZEVAK Próféták Nem jönnek gyakran, de sose késnek; jókor szúlelnek, korra pontosan, csuk még előbb is, koruk előzve, és a világ ezt meg nem bocsátja. Fannak őseik, nem hazátlanok, apjuk és anyjuk sosem akárki: felmenőik közt ott a vadember, ki nem tud többé barlangban élni. Származnak ok az öregembertől, aki szívesen huh egy hordóban. Őseik közt olt van az az ifjú, ki arcmásába beleszeretett. Elődeik közt oll vannak iiiind-iimid, kik lelkúkel az ördögnek adják, cserélte meglesz, amit kívántak, Jetednek bitang, korai véget. Artulmuilunok, mim u Nap fénye, nádi siklóknak méregjoguk nincs — mégis, országok rettegnek tölúk, pedig ezt épp ők nem s nem akarnak. királyokkáI is legezve szolnak, már ha leszállnak holmi királyhoz, de ha nem szállnak, uk kor se némák, 'cipőjükkel is elbeszélgetnek. Akik új rendel s törvényi hoznának; törvényen kivid rekesztik mindig! Nem fellegnek ők gonosz haláltól: nehezen éllek, meghalni könnyebb. # I ANDORI DLZSO I ORDII ASA Néva-parti történelem amelyet a város körül létesítettek — 220 kilométer hosszan húzódik a volt védelmi vonalak helyén. A város egyik nevezetessége a piszkarjovói emléktemetö, ahol a gránit sírkövek felett mindig halk gyászzene szól. Leningrád kiheverte a háborúi, tovább dolgozik. Jelentős hajóépítő, energetikai gépipari központ, itt épült a világ első atomjégtörő hajója, a Lenin. A Néva-parti város emblémáját viselik a 300 lóerős K-70l-es traktorok, a 800 ezer és I millió 200ezer kilowatt teljesítményű turbinák és generátorok. Innen indulnak útnak az atomerőmüvek berendezései, a számjegyvezérlésű szerszámgépek, a hengersorok. Leningrád a tudomány és kultúra fellegvára. A Szovjet Tudományos Akadémia több mint harminc tudományos kutatóintézete, negyvenegy felsőfokú oktatási intézmény, mintegy 400 tudományos kutatóintézel, tervezőiroda működik benne. Negyvenhét múzeuma van. Közöttük a hires Ermitázs, ahol több mint 12,5 millió kiállítási tárgyat őriznek. Évente 3,6 millióan keresik fel. Tizenhat színháza között ott van a Kirov Opera- és Balett Színház, amelyet joggal neveznek az orosz balett bölcsőjének. Az orosz kultura története'elképzelhetetlen az olyan leningrádi költök és írók nélkül, mint Blok és Majakovszkij. Itt írta halhatatlan zeneműveit Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev és Sosztakovies. Az utóbbi évtizedben Leningrád a reneszánszát éli. A régi kerületeket restaurálták, a szebbnél szebb házak eredeti díszükben állnak. ADATOK, TÉNYEK, EMLÉKEK LENINGRÁDRÓL Leningrád, a régi Petrográd, a Szovjetunió második városa. Nem véletlenül nevezik Észak Velencéjének: területének egytizedét folyók és csatornák foglalják el. Leningrádban nyolcvanhat folyó cs csatorna található, amelyeken kéts/a/nyolevannégv hid vezet keresztül. A bővizű Néva folyó a város alapítása óla több mint háromszor öntött ki. Százévenként egyszer az árvíz katasztrofális volt. Ilyenkor a viz szintje több mint liáröm méterrel emelkedett. A várost ma már hatalmas gát védi, amelyet 1977-ben kezdtek építeni. Leningrád minden évszakban s/ép, de talán legvonzobb a felicr éjszakák idején, amikor a nap csaknem tizenkilenc órán keresztül sül, s a hajnal az éjszakának mindössze lel óra idol ad. Leningrád 1983-ban ünnepelte fennállásának 280. évfordulóját. A várost alkotó negyvennégy sziget közül az egyiken még mindig áll az a tölgyfa, amelyet a hagyomány szerint I. Péter, a város alapitója ültetett. Leningrádot a „három forradalom városának" nevezik. Itt kezdődőit az 1905—1907-es első orosz forradalom, 1917 februárjában in döntötték meg az önkényuralmat, november 7-én pedig itt győzött a szocialista forradalom. A Szmolnij, ahol a vezet kar volt, jelenleg az SZKP területi es városi bizottságának ad otthont. A Szmolnij fehér márványtermében zajlott le a Szovjetek II. Összoroszorszagi Kongresszusa, mely elfogadta a hatalomról, a bekéről és a földről szóló lenini dekrétumokat. Minden kö Lenint idézi. A II. világháború idején 1941. szeptember 8-ától 1944. január 27ig, vagyis 872 napig blokád alatt állt a város. 2,5 millió ember maradt a/ ostromolt városban, közöltük 400 ezer gyermek, akiket már nem sikerült evakuálni. 1941. november 20án 125 grammban állapitól iák meg a napi kenyéradagol. „125 blokádgramm, tűzzel és vérrel elfelezve" — irta ezekben a napokban Olga Bergholc, a leningrádi költőnő. A blokád idején több mint 600 ezren haltak éhen. Az ostromolt város megmentésében felbecsülhetetlen szerepel játszón a Ladoga ló jegén létesített utánpótlási vonal, „az élet útja". Leningrád mártiromságát és hőstettei idézi a dicsőség zöldövezete, i *