Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DECNAGYARORSZAG 75. évfolyam, 2(10. szám 1985. november 5.4 kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint JJ Jubilál az SZKV Pirosok" a 9-es vonalon A lóvasúttól a trolibuszig Száz évvel ezelőtt, 1885 tavaszán alakult meg a Szegedi Közlekedési Vállalat jogelődje, a Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság. A/. egykori tőkepénzesek vállalkozását, a szegedi lóvasutat és a gőzüzemű tehervnntatást 1908-tól fokozatosan váltotta fel a villamos üzem. A század húszasharmincas éveiben a gazdasági válság majdnem csődbe juttatta a társaságot, 1926ban a külföldi, főképp belga érdekeltségek, kivonták tőkéjüket, s ekkor a társaság több iparvágányt, vágánycsatlakozást felszámolt, járműveket adott el. A második világháború' szerencsére nem tett számottevő kart a város villamosvasút-hálózatában, igy a forgalom (már 1944. október 19-én megindulhatott. Az államosítással 1949-ben tanácsi felügyelet alá került a cég. melynek neve 1950-től Szegedi Villamos Vasút Vállalat. 1955-től pedig Szegedi Közlekedési Vállalat. Még ugyanebben ay. évben új profillal gazdagodolt a vállalat: a helyi autóbuszközlekedéssel, Érdekesség, hogy Szeged volt az első vidéki város, ahol csuklós buszok jártak. Az autóbuszokat 1963-ban vetje át a mai Volán jogelődje. A teherforgalom 1971-ben szűnt meg. 1977-ig három szegedi villamosvonalat számoltak fel — ám akkor az olajárrobbanás felülvizsgálatra ösztönözte a városi közlekedéászervezöket: a vállalat megkezdhette pálya- és jármű-korszerűsítési programját, illetve a trolibuszüzemág előkészítését. A többire már emlékszünk. A vállalat történetének rövid összefoglalását annak apropóján adtuk közre, hogy tegnap ünnepelte centenáriumát az SZKV kollektívája, öksszekötve az emlékezést u V-es trolivunal megnyitásával. Az ünnepi program délelőtt 10 órakor a vállalat Deák Ferenc utca 28—30. szám alatti oktatási központjában a vállalattörténeti és szeged i közlekedéstörténeti kiállítás megnyitásával kezdődött. (A nagyközönség holnap. szerdán 9-től 11.30-ig és 14 órától 17 óráig, november 7. éti 9. között 10-től 16 óráig tekintheti meg a dokumen tu mgyü j tetnény t.) Délelőtt 11 órakor a Tanácsköztársaság útján, a múzeum mellett. Gazdag László, Az SZKV igazgatója tett jelentést Nagy Ervin közlekedési miniszterehelyettesnek a 9-es trolivonal elkészültéről. Elmondta: a 24 millió 170 ezer forintos beruházás eredményeként Szeged leghosszabb trolibuszvonalán megindulhat a menetrendszerű forgalom. A vonal négyvezetékes építési hossza 3,6 kilométer, forgalmi hossza 8 kilométer. A kiviteli terveket a budapesti TEN—T Gazdasági Munkaközösség és a Dél-magyaroiTszági Áramszolgáltató Vállalat készítette. A kivitelezés 1985. augusztus 22-én kezdődött, és 1985. november l-jén fejeződött be. Az igénvek szerint további járatsürítésre és gyorsjáratok indítására is lehetség lesz. Az SZKV 9-cs trolijain tegnap ingyen utazhatott mindenki A 9-es troli vonal megvalósításában közreműködőket Nagy Ervin koszöntnttp. Majd arról szólt, hogy a tárca és a hozzá tartozó vállalatok vezetői néhány nappal ezelőtt értékelték az ágazat helyzetét, határozták meg a következő öt év feladatait. A már-már túl gyakran emlegetett nehézségek ellenére is eredményesen oldották meg feladataikat a tömegközlekedés felelősei. A miniszterhelyettes utalt az utóbbi időszak nagy közlekedési beruházásaira, az új ferihegyi légikikötőre, az Ml-es új szakaszának elkészültére, a pályaudvar-rekonstrukciókra, a hidak felújítására, az új alul- és felüljárókra. Bejelentette, hogy még ebben a hónapban megnyitják a forgalom előtt az M5-ÖS út első szakaszát, mely Szeged és Budapest között is lényegesen jobb utazási lehetőséget teremt. Nagy Ervin a továbbiakban a szegedi tömegközlekedés fejlődéséről szólt. Tizenöt év alatt az utasszám két és félszeresére, az utaskilométerekben mért szállítási teljesítmény háromszorosára nőtt. A város 140 kilométeres hálózatán évente 168 millióan utaznak. Az SZKV kétszáz járműve évente 520 millió utaskilométert teljesít, s most, a hatodik trolivonal átadásával tovább javulnak az utazás feltételei. Erről az ünnepség vendégei is meggyőződhettek: a T6 281 jel/.Asű piros Ikarus —Gang troli — melyről a BKV vezetői irigykedve állapították meg, hogy ilyen még Budapesten sincs — Oláh László irányításával Felsőváros felé tett egy kört. Utasterében Petrik Istvánnal, a megyei tanács elnökének általános helyettesével, Papp Gyula városi tanácselnökkel, Fraknóy Gáborral, a városi pártbizottság titkárával és a társvállalatok, társadalmi szervezetek képviselőivel. Az ünnepség és a vonalpróba után Nagy Ervin kitüntetéseket adott át. Miniszteri dicséretben részesült Bába György csoportvezető, Kalmár József villamoskocsi-vezető és Timár Pál munkaügyi osztályvezető'. Mihálka József szb-tilkár már korábban átvette Kiváló Munkáért kitüntetését. Tegnap délután a Technika Házában A városi tömegközlekedés fejlesztése az ezredfordulóig címmel konferenciát rendeztek, melyet Eraknóy Gábor nyitott meg. Ott volt Györffy László, a megyei pártbizottság képviseletében. Kiss Jenő, a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgató-helyettese bevezető előadásában abból indult ki, hogy amit most tervezünk, az a elkövetkezendő 15-20 évben meghatározója lesz a tömegközlekedésnek. Már most vizsgálnunk kell tehát a fejlesztés lehetséges útjait, abból a szempontból is. hogy mire lesz képes az ipar. A villamos üzemágban autóbusz-szabványnak megfelelő. könnyű szerkezetű, kevefcebb energiát és anyagot „fogyasztó" kocsikra lesz szükség. Az autóbuszparkon belül a nagyobb befogadóképességű kocsiké, a trolik esetében a csuklósoké a jovö. Kiss Jenő beszámolt néhány, a BKV-nál folyó kísérletről is„ egyebek között az utasforgalom mérésének új módszeréről. Három közlekedési vállalat főmérnöke is befezámolt a konferencián az adott települések fejlesztési elképzeléseiről, Kolozsvári István (Miskolc) az új típusú Tatra villamoskocsik tervezett honosításáról tájékoztatta a résztvevőket. Miskolc ugyanis á nagyvárasok 'közti munkamegasztásban a villamoskísérleteket vállalta föl. Krista Géza a debreceniek távlati fejlesztési elképzeléseit vázolva kifejtette: városa az elektromos meghajtású jármüveknek kíván elsőbbséget adni a következő évtizedekben. Vértesi Gyula, az SZ.KV főmérnöke a vállalatok közti együttműködés, a közös jármű- és alkatrészjavítási, pályafelújítási program eredményeit és terveit ismertette. Jövőre közös vállalat alapítását tervezik, amely a BKV-nál, a DKVnál és az SZKV-nál a trolik feLsövezetékének alkatrészellátását segítené. A centenáriumi ünnepi program tegnap este az SZKV dolgozóinak november 7-ét köszöntő gyűlésével folytatódott. A vállalat igazgatója mondott beszédet, majd a munkában élenjáró dolgozókat tüntetett ki. Kilencen lettek kiváló dolgozók, Horváthné Magyari Ida és Kuczora József a Kiváló ll'jú Szakember címet, Takó Ferenc a Szakma Ifjú Mestere címet érdemelte ki. Bábincu Jenő 1 millió 250 ezer kilométer balesetmentes vezetésért kapott oklevelet. KISZ-érdemérem birtokasa lett Rózsa Miklós, Marzsea Istvánt a 10 éves önkénles Tűzoltó Szolgálati Éremmel tüntették ki. Véradásért 36an részesültek elismerésben. P. K. Bányát avattak Hétfőn megkezdődött a széntermelés a Tatabányai Szénbányák mányi bányájában. Egyetlen gombnyomással működésbe hozták az 1700 méter hosszú föld alatti , szállítórendszert, s néhány percen belül felszínre került a bánya terméke, a jó minőségű eocén korú barnaszén. Az esemény alkalmából munkásgyülést rendeztek, amelyen ott volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kapolyi László ipari miniszter, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első titkára is. Az új bánya jelentőségét Fekete Lajos, a Tatabányai Szénbányák vezérigazgatója méltatta. Egyebek közölt elmondotta, hogy több éven át megfeszített ütemben dolgoztak a fontos beruházáson. számos akadályt — például vízbetöréseket — küzdöttbk le, és most a tervezett határidőre megkezdték a szén termelését az új bánya első frontfejtésében. Az átlagosnál nehezebb körülmények közölt is kimagasló teljesítményt nyújtottak a bánya építői. A mányi bányában a/, idén 190 ezer tonna, az átlagosnál jobb minőségű, háztartási tüzelésre alkalmas szenet termelnek. A beruházás folytatódik, s jövőre már 350 ezer tonna szenet küldenek felszínre. 1908ban érik el a termelési csúcsot, ekkor már 900 ezer tonna szenet bányásznak. Az új bányával egyidejűleg avatták fel a Tatabányai Szénbányák a p részé n - mos óiát. amelynek üzembe helyezésével jelentősen javítjuk a szén és a brikett minőségét. Az ünnepi gyűlésen Havasi Ferenc gratulált a bánya tervezőinek és építőinek. Utalt arra, hogy a nagyegyházi és a Márkus-hegyi, most pedig a mányi banya átadásának milyen nagy jelentősége van a magyar szénbányászatban és iparban. A tapasztalatok szerint szükség van arra, hogy az illetékesek továbbra is folyamatosan foglalkozzanak az energetikai kérdésekkel, hiszen a bányászatban a döntések eredménye, következménye csak 6-8 év múlva jelentkezik. A régi tervek. elképzelések szerint ma hazánkban évente 17 millió tonna szenet kellene bányászni, ezzel szemben az évente felszínre kerülő 26 millió tonna is kevésnek bizonyul. Ezért továbbra is rendkívüli erőfeszítésekre, a realitásokra jobban alapozó szénbányászati fejlesztésekre van szükség. Havasi Ferenc elismeréssel szólt a Tatabányai Szénbányák kollektívájáról, amelyre mindig is a vállalkozó szellem, az új megoldások kérésére volt a jellemző. A mányi beruházásnál is igazolták jóhírüket. mert ötletes megoldásokkal hozzájárultak ahhoz. hogy mielőbb szenet adjon az új bánva. Kérte az új akna dolgozóit: a nagyértékű berendezések lelkiismeretes kezelésével példamutató munkával járuljanak hozzá ahhoz, hogy a mányi bánya a kitűzött határidőre érje el teljes kapacitását. Az ünnepi gvülés befejezéseként Kapolyi László és Fekete Lajos kitüntetéseket adott át a bánva építésében kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. 35-en részesültek miniszteri, KISZ-, illetve vállalati kitüntetésben. (MTI) Szentes Új kenyérgyár A szentesiek és főleg a sütőipari szakmunkások jól emlékeznek arra, hogy pár évvel ezelőtt sokan panaszkodtak a kenyér minőségére, másrészt az üzemben a nem éppen korszerű technika következményeként nagy volt a fizikai igénybevétel, és gondot okozott a pékek utánpótlása. Úgyhogy be is zárták a szentesi kenyérgyárat, és átmenetileg Csongrádról látták el sütőipari termékekkel Szentest és a környék településeit. Kisteleken: Magyar-szovjet barátsági nap Magyar—szovjet barátsági napot rendezlek tegnap, hétfőn Kisteleken. Az eseményre a városi jogú nagyközségbe érkezett Albert Vasziljevics Luzsanovszkij, a filológia tudományok kandidátusa. a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza munkatársa. A vendéget a kisteleki népfrontbizottságon fogadták, majd a pártbizottságon tájékoztatták a nagyközség életéről, fejlődéséről. Délelőtt a szovjet vendég a Kábel Müvek gyáregységében üzemlátogatáson vett reszt. délután pedig megtekintete az Árpád fejedelem gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola kollégiumát, majd meghívták az iskolai ünnepségre, amelyet a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója tiszteletére rendeztek. A. V. Luzsanovszkij az ünnepség után elbeszélgetett az MSZBT:tagcsoportok képviselőivel, s gondolatokat cseréltek A tegnap, hétfőn délelőtt tartott ünnepségen építőipari és gépészeti szempontból teljesen újjávarázsolt üzemet adtak át — a „próbajáratások" után — a rendeltetésének. Az 50 milliós rekonstrukcióhoz közel 30 millió forintot adott a megyei tanács, a többit a Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat saját fejlesztési alapjából fedezte. A kivitelezésben döntő szerepe volt a Csomiép Vállalatnak. A modern technológia jegyében például két csehszlovák gyártmányú kemen-\ cét helyeztek el, de a többi munkafolyamat is megfelelő technikai színvonalon áll. A munkatermeket egészíti ki a raktár, a Kazánház, több más kisegítő egység, és nem utolsósorban a dolgozók kényelmét szolgálják a szociális létesítmények. A kenyeret két műszakban állítják elő, és egyelőre 13 tonna az előirányzott menynyiség. ugyanakkor süteményből is tekintélyes a gyártási Kapacitás. Az üzem átadását jelképe.5 szalagot Labádi Sándor, a városi pártbizottság első titkára vágta el. k