Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

Szombat, 1985. november 30. 3 • I Ülést tartott az Elnöki Tanács December 20-ra összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Kádár János tájékoz­tatta a testületet a brit kor­mány meghívására Nagy­Britanniában tett hivatalos látogatásáról és Margaret Thatcher miniszterelnökkel, valamint más politikai és gazdasági vezető személyi­ségekkel ott folytatott tár­gyalásairól. Ar. Elnöki Tanács a tájé­koztatót egyetértéssel tudo­másul vette és megállapítot­ta: a látogatás eredményes volt, elősegítette az előrelé­pés feltételeinek további ja­vítását a magyar—brit kap­csolatok konkrét területein, hozzájárult a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti kölcsönös megértés, bizalom erősítéséhez és jól szolgálta az enyhülés ügyét. Az Elnöki Tanács az al­kotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést december 20­án; pénteken 10 órára ösz­szehivta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Ország­gyűlés tűzze napirendjére a népgazdaság hetedik öt­éves tervéről, az 1986. évi állami költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénz­ügyi tervéről, továbbá a vá­lasztójogi törvény kiegészí­téséről szóló törvényjavasla­tokat. A testület megtárgyalta a községi tanácsok pályázatait, amelyekben várossá nyilvá­nításukat kezdeményezték. Ügy határozott, hogy 1986". január 1-től várossá nyilvá­nítja. Bács-Kiskun megyé­ben Bácsalmás, Tiszakécs­ke. Békés megyében Mezökovácsháza, Borsod­Abaúj-Zemplén megyében Edelény, Tokaj, Fejér me­gyében Bicske, Sárbogárd, Hajdú-Bihar Püspökladány megyében megyében megyében Komárom Kisbér, Nógrád Szécsény, Pest megyében Budaörs, Sziget­szentmiklós, Somogy me­gyében Boglárlelle, Szabolcs­Szatmár megyében Tisza­vasvári, Szolnok megyében Kunszentmárton. Vas me­gyében pedig Vasvár köz­séget. Az érintett helyi tanácsok kezdeményezésére az Elnöki Tanács döntött községek egyesítéséről, községi taná­csok és községi közös taná­csok szervezéséről, valamint községi tanácsok alapításá­ról. A lakosság számának növekedésére, az alapellá­tás intézményeinek kiépített­ségére figyelemmel Érsek­halma, Felsölajos és Újte­lek belterületét községgé alakította. A továbbiakban az ügyészségi és a bírósági szervezetet érintően a tatai városi bíróság és a tatabá­nyai városi bíróság összevo­násáról, valamint a tatai város; ügyészség megszün­tetéséről határozott. Az Elnöki Tanács meg­tárgyalta a közkegyelem gyakorlásáról kiadott tör­vényerejű rendelet végre­hajtásának lapasztalatait, majd kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és vá­lasztott meg. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gábor Fe­renc ezredest vezérőrnagy­gyá kinevezte. (MTI) Pénteken a Parlamentben Bognár József akadémikus elnökletével együttes ülést tartott az Országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi, illetve terv- és költségvetési bizottsága. A két testület tagjai aktuális pénzügypoli­tikái kérdéseket vitattak meg. (MTI) Kinevezés A honvédelmi miniszter december 1-jei hatállyal Ko­vács Lajos ezredest nyug­állományba helyezte és fel­mentette a Csongrád mé­gyei Hadkiegészítő és Terü­letvédelmi Parancsnokság parancsnoki beosztásából. Kimagasló közéleti és szol­gálati tevékenységéért a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa' kitüntette a Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel. A honvédelmi miniszter egyidejűleg kinevezte a Csongrád megyei Hadkiegé­szítő és Területvédelmi Pa­rancsnokság vezetőjének Balogh Imre alezredest. Megemlékezés Pénteken Szarvason a Hal­lenyésztési Kutató Intézet­ben szoboravatással egybe­kötött emlékünnepséget rendeztek, amelyen az inté­zet alapító igazgatójának, az 1974-ben elhunyt Szalay Mihálynak a munkásságát méltatták. A mintegy száz résztvevő előtt Villányi Mik­lós államtitkár tartott meg­emlékezést, majd Müller Ferenc, az intézet mai igaz­gatója a HAKI eredményei­ről számolt be. Országgyűlési képviselők klubja Közvetlen beszélgetés a fetvekről Napirenden: a tervjavaslat (Folytatás az 1. oldalról.) állami, főként bérlakás épí­tése és a vállalati jóléti ala­pok bővítése — még függő­ben van. Bármennyire is reálisnak tartja a kormány ezeket a' javaslatokat, nem biztos, hogy megvalósításuk feltételeit a VII. ötéves terv­ben garantálni tudja. A reálbérek lehetőség szerinti egyenletes növekedése első­sorban a végzett munkától függ. Ami pedig a lakásépí­tést illeti, a végleges terv­javaslat figyelembe veszi a SZOT-nak azt a korábbi kezdeményezését, hogy az eredetileg tervezettnél több állami, s ezen belül is több /bérlakás épüljön a követke­ző ötéves tervidőszakban, de a javasolt 20-30 ezer helyett csak 10-15 ezer többletlakás építésével lehet számolni. Ennek megvalósítása is nagy­mértékben azon múlik, hogy a szakszervezetek megyei ta­nácsai mennyire tudják el­fogadtatni ezt a törekvésü­ket a megyei tanácsok ter­veiben. A kormány támogat­ja a szakszervezeteknek ezt a kezdeményezését. A nyug­díjak reálértékének megőr­zésére megtörténtek az első lépések, ahhoz azonban, hogy ez teljeskörüvé váljék, hosz­szabb időre van szükség. A vállalati jóléti" alapok kér­désével kapcsolatos szak­szervezeti javaslatokra az éves tervek kidolgozása so­rán lehet a mindenkori hely­zet ismeretében visszatérni — mondotta. Faluvégi Lajos kitért a mostani ülés vitájában el­hangzott több felszólalásra. Így azokra a megjegyzések­re, hogy a kormány bizonyos teendőkkel, például egyes iparágak helyzetének rende­zésével késlekedik. — Ehhez tudni kell — mondotta —, hogy azoknak az ügyeknek a megoldása szenved késedel­met, ahol a körülmények lé­nyegesen módosultak, s je­lentős strukturális változta­tásokra lenne szükség. Ezek az intézkedések több tízezer embert fognak érinteni, ezért megalapozásuk, .előkészítésük nagy körültekintést igényel. A legsürgősebb tennivalókat a kohászat, a szénbányászat, az építőipar, valamint a hús­ipar gazdálkodásának, mű­ködési feltételeinek felül­vizsgálata, rendezése adja. Ma mar nem érvényesíthető az a korábbi felfogás, hogy a termelés növeléséhez vala­mennyi vállalatot, valameny­nyi üzemet korszerűsítsenek. Az erőforrásokat azoknak a helyeknek a műszaki fej­lesztésére kell koncentrálni, ahol a ^befektetés nyomán gazdaságosan, jó minőségű árut termelnek. A miniszterelnök-helyet­tes a kormány nevében kér­te az egész szakszervezeti mozgalom, s különösképpen az ágazati szakszervezetek tevékeny segítségét a szak­szervezetek által is reálisnak ítélt célok megvalósításához. A miniszterelnök-helyet­tes szólt a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal létrejött tervkoordinációról, amely külgazdasági oldalról jól megalapozza következő ötéves tervünket. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő év feladatainak eredményes elvégzését már most meg kell alapozni, ezért az évből még előttünk álló minden egyes munkanapot eredmé­nyesen kell hasznosítani. A jövő évi célok elérése érde­kében a szokásos év végi len­dületet a jövő év első ne­gyedében is meg kell őrizni. Végül elmondta, hogy a kormány is készül a szak­szervezetek közelgő kong­resszusára, figyelemmel kísé­ri a különféle szakszervezeti fórumokon elhangzó javasla­tokat. A felmerülő kérdése­ket a kormány és a szak­szervezetek közösen áttekin­tik, s a kormány vállalja, hogy a jogos és teljesíthető kívánságoknak eleget tesz — mondotta Faluvégi Lajos. A tanácsülés okmányt fo­gadott el, amelyben állást foglal1 a hetedik ötéves nép­gazdasági tervről és a meg­valósítását elősegítő szak­szervezeti feladatokról. Eb­ben rámutat: a szakszerve­zetek szocialista 'építőmun­kánk következő öt évre ter­vezett programjával egyet­értenek, támogatják, megva­lósítását sokoldalúan elő kí­vánják segíteni. Ezzel is szolgálni akarják előrehala­dásunkat, népünk anyagi, szellemi felemelkedését, kép­viselni a bérből és fizetésből élő dolgozók érdekeit. (MTI) Csütörtökön este a MÁV művelődési házban az or­szággyűlési képviselők sze­gedi klubja megnyitotta ka­puit. Ez a vállalkozás egye­dülálló az országban. A képviselők beszélgetést •szerveztek. A székeket is úgy rendezték el a kultúr­otthon nagytermében, hogy senkinek se legyen kínos az első sorban leülni. Kerek­asztal-találkozókhoz hason­lóan helyezkedtek el a szer­vezők és a vendégek is. Még a klub megalakulása előtt a bejáratnál rövid szo­ciológiai felmérést végez­tem, vajon kik tisztelik meg az új közéleti fórum alaku­lását. A kép tarka, mert helyet kért a hetvenéves nyugdíjas, az egyetemi hall­gató, a lelkes társadalmi munkás, a mindenre kíván­csi városlakó és az a gyár­igazgató, aki tudja, nemcsak az idő, hanem az informá­ció is pénzt jelent. A klub megszületésének történetéről a krónikás rövi­den ennyit jegyezhet fel: Király Zoltán, az 5. számú választókerület képviselője bemutatja Ba­lassa Ákost, az Országos Tervhivatal főosztályvezető­jét, aki fél óra alatt el­mondja. milyen társadalmi viták előzték meg a VII. ötéves tervkoncepció kidol­gozását. Ismerteti a legfon­tosabb vonásokat és még azt is hozzáteszi, miről lehet vi­tatkozni itt vagy másutt. Az előadás rövid és vilá­gos. a közgazdász és a se­gédmunkás egyaránt tud az adatokból csemegézni. Ami a legfontosabb, hozzászólás­ra ingerel. Ezt kérték a sze­gedi országgyűlési képvise­lők is, hiszen választóik vé­leményére nagyon kíváncsi­ak. Először a nyugdijasok mondják el, egyre nehezeb­ben tudnak megélni. Idős asszony élénk színekkel ecse­teli, három gyereket nevelt fel, akik nem támogatják, mert nekik sem könnyű. Valaki megjegyzi, inkább arról sz.eretne hallani, mi­lyen összefüggés mutatható ki a gazdasági helyzet rom­lása és a munkafegyelem la. zulasa között. Nemcsak Ba­lassa Ákos mond erre több példát, egy nyugdíjas szövő­nő felidézi, húsz évvel ez­előtt néhány perces késésért a művezetője milyen nagy ügyet csinált. Most pedig a művezetők alig mernek szólni a mulasztásért, mert a dolgozó azzal fenyegető­zik, máshova megy. Végh Zoltán pedagógust ismerem. A humán tárgyakat oktató tanár azért aggódik, vajon elegendő lesz.e az energia­mennyiség a következő öt esztendőben a gazdasági növekedéshez. Honnan vesz. szűk és mennyiért kapjuk a szenet, olajat, az itthon hiányzó többletet. Más té­mát dobnak be; a nagyapa korú férfi a munkafegyelem lazulása és a családi nevelés hiányosságai között keres kapcsolatot. Szerinte elké­nyeztetik a Szülök a gyer­mekeket, nem szoktatják otthon őket a munkára, az­tán később ez megbosszulja magát. Többen az igazsago. sabb közteherviselésre hív­ják fel a figyelmet és kíván­csiak, miként lehetne az adóztatással a láthatatlan jövedelmeket a harmadik gazdaságban megcsapolni. Tippeket mondanak a ka­pun belüli munkanélküliség felszámolására, a gazdaság­talan termelés visszaszorítá­sára. Felvetik az árak stabi­lizálását, és ennek érdeké­ben adminisztratív intéz­kedéseket is ajánlanak. Egy vállalati igazgató többször is közbeszól, u főmunkaidőn belüli teljesítményt kellene jobban elismerni. Az ügyes­kedés örökösen visszatérő téma, de nem maradhat ki a beszélgetésből az üres la­kások sorsa sem ... Este hét óra körül egyre melegebb a hangulat, ottho. nosabbá válik a nagy terem A helybeliek egymássál is vitatkoznak. Karácsonyi Sándor, a 6. számú válasz­tókerület képviselője több­ször is elkezdené mondóká­ját, de nem jut szóhoz. Ké­sőbb megjegyzi, majd leg­közelebb. inkább meghall­gatja, mit válaszol Balatsa Akos arra az észrevételre hogy néhány nagyvállalat elkényelmesedett, régi híre megkopott. Vajon az állam höna alá nyúl a legyengült üzemeknek, vagy hagyja a gazdaságtalanul termelöket megbukni. Az est krónikája nem tel­jes. röviden ennyi. Senki nem kérdezte, melyik utcát mikor aszfaltozzák, hol csa­tornáznak, kapnak-e gázt. A képviselők szorgalmasan jegyzeteltek, és a nagyon kí­váncsiak a zárszó után még egy kis magánbeszélgetésre ottmaradtak. Király Zoltán­tól én is megkérdeztem, hogy látja, érdemes-e ilyen fórumot tartani? — Meglepett az emberek őszintesége és hogy az or­szágos kérdésekben milyen nagy felelősséggel gondol­kodnak. Talán természetes, hogy az egyéni gondokat nehezen választják el az ál­talános gazdasági nehézsé­gektől. Nem szerveztünk senkit se erre a találkozóra, de azért én több embert vártam. Bár az is igaz, ha többen jöttek volna, nincs közvetlenség. Képviselőtár­saim nevében is mondha­tom, folytatjuk Szegeden az ilyen beszélgetéseket. Min­den országgyűlési ülésszak előtt megnyitjuk klubunkat és a parlamenti napirend­hez kapcsoljuk a vitákat­Nemcsak közéleti személyi­ségeket, minisztert. állam­titkárt, tanácselnököt hí­vunk meg, hanem például olyan képviselő társunkat is, mint Kállai Ferencet, és műsoros estjével összeköt­jük a politikai beszélgetést. Ami pedig a klub alakulá­sának tanulságait illeti, több olyan észrevételt jegyeztem le, amit' továbbadok a téli ülésszakon, ha szót kapok. Halász Miklós Tábori értekezlet Zárás és nyitás A KISZ Csongrád megyei éremmel jutalmazta Gilicze bizottsága nemrégiben érté- Évát (táborvezetőt), a Kivá­kelte testületi ülésén az épí- ló Ifjúsági Vezető Eremmel lőtábori mozgalom ezévi Kapás Ferencet (szintén tá­megyei tapasztalatait. Teg- borvezetöt), Dicsérő Okle­nap, pénteken a JATE-klub- véllel Kis Molnár Sándort ba meghívták mindazokat (tábori műszaki vezetőt), az aktívákat, akik munká- Aranykoszorús KISZ, jel­jukkal segítették a diákok vénnyel Dehényné Török nyári foglalkoztatását. Tá- Rozáliát (táborvezető helyet­borvezetőknek, vezetőségi test). A kitüntetéseket mind­tagoknak és az üzemeltetök annyian a budapesti köz­képviselőinek köszönték ponti ünnepségen vették át. meg segítségüket tárgyjutal- A tegnapi összejövetelen makkal. Bejelentették a már foglalkoztak a jövő KISZ KB a KISZ Érdem- nyári építőtáborokkal is• Az SZHT küldöttértekezlet előtt Találkozások munka közben Ma délelőtt tartja kül- tézkedik — épp ezek meg- A többit ma, a tervezett döttértekezletét a Szak- oldása érdekében. Beszél- hozzászólásban. .. szervezetek Csongrád Me- getés közben is föl-fölugrik: gyei Tanácsa. A mai ér- „jaj, ezt a scgélykérelmet * tekezlet előtt kerestünk még el kell intéznem..." A Szegedi Ruhagyárban fel két szakszervezeti azután folytatja, ahol az llelfenbein Istvánná löbi­tisztségviselöt — két ipa- előbb abba (sem) hagy- /almit a tőkés exportra dol­ri üzemben — munka ta. közben. Most a tervezett változta­A gumigyári szakszerveze- tusokon, azok kivitelezésé­ti irodán Rörcsökné Bodó nek részletein töri a fejét, Márta szb-titkárt művészet hogyan is kezdjenek hoz- időszak nagyobb társadalmi úgy „tetten érni", amikor zá a rugalmas munkaidő akcióira emlékezik. Taná­csendesen ül az asztal mel- bevezetéséhez, ha egyszer esi, pártalapszervezeti szak­lett, és gondterhelt arccal nem elegendő kitenni a cé- szervezeti választások . . . Le­papírhalom fölé görnyed, dulát: „holnaptól átállunk". het ezekből, előkészítésük­Gondjai vannak, de mirtt Dehogyis elég, hiszen, ha bői kimaradni? Már csak akinek ez az életeleme, ál- meg is terveznék személy- azért sem, landóan biztató-sugárzó re, munkahelyre szólóan, tekintettel jön-megy, szín- vagy akármilyen okos pre­te száguldozik, szervez, in- cizitással, attól még nem lenne senki rugalmasabb. A nyi folyamatos gyár ugyanis — köztudottan közül rövid — a legtávolabbi üzemek gozo szalagtól hívtuk el. önkéntelenül is visszate­kint, s (bár ő is küldött a mai értekezletre) az elmúlt mert vállalati szakszervezeti bizottsági el* nök, alapszervezeti pártve­zetőségi tag is. A pillanat­tennivalók gondolkodás után a gazdasági munka közé tartozik, oda kijárni segítésének feladatát eme­csuk igen kevés dolgozó- Ii ki. nak éri meg (ha egyáltalán megéri). Kijárni busz nél­— Az. exportfeladatok tel­jesítése vállalati érdek. a kül bajosan sikerül. Igen- vállalati érdek a dolgozók ám, de a buszjáratok „ru- érdeke is. Ezt egyértelművé galmasitása" olyannyira ne- kell tenni, és ennek megfe­héz feladat, hogy egyelőre lelően azt is segítenünk nem sok jót ígér. Rugal­masan persze. kell, hogy legyen elege'ndő résztvevő az önkéntes túl­— Hogy mi foglalkoztat órákra, még mostanában? — kér- — Vagyis, hogy dolgoz ­dez vissza. — Például az zanak többet? elképzeléseinkben szerepel, hogy a saját konyháról ha­zavihesse a dolgozó a va­csorát; hogy legyen meleg egy-két napos reggeli; hogy az üzemi bii- Igaz, régen a féböl ABC-áruházat csinál­junk, ahol bevásárolhatnak leadott rendelésre ... Mond­jam még? — Erről van szó. A mun­ka nem várhat, s nem le­het magyarázat, hogy volt anyaghiány, nyolc órá­ért folyt a harc, most pe­dig? Hát ez mutatja, hogy a szakszervezeti munka is az élethez igazodik'

Next

/
Thumbnails
Contents