Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

4 i * Szombat, 1985. november 30. • • Ötven sor A Fekete-ház Fotográfiák Szegedről — szegedieknek cimü kiállításán odavezetnek az egyik enteriőrhöz Aucr Lajos egykori szegedi íényképészmester műhelyét idézi a másolómasina, a fotpállvány és a kis asztalon a mintaalbum. Az az, ominózus kiállítási tárgy, amelyből ismeretlen tettesek kitéptek három lapot. Vajon mit kezdenek ezekkel a századforduló táján készített képekkel, mi őrömet szerezhet ez a hétköznapi terrorizmus. ez a primitív és kicsinyes viselkedési torzulás?! Lehet, hogy sokan most legyintenek, hogy ugyan már, mit számit három fotográfia, amikor földrengések rendezik át a földfelszínt, tüntetnek el városokat és emberekel, amikor vulkánkitörések pusztítanak, s terrorcselekmények áldozatait terítik ki repülőterek betonplaccára... Lehet ebben némi igazság, am a mi mindennapi eletünket elsősorban kis tüskék sebzik fol, parányi allergiás pontok irritálják. Anonim levelek érkeznek a szerkesztőségbe, az egyik engem küld langyosabb égtájakra, a másik egy munkatársat, egy szeretőt, egy lonököl igyekszik bemocskolni. Autózunk, nem eppen korszerű útjainkon, lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy milyen sokan elik ki szorongásaikat, kisebbrendűségi komplexusaikat, hatalomvágyukat e veszélyes közegben. Böngészem az apróhirdetéseket, s döbbenten olvasok olyan felhívásokat, amelyek eleve megalázóak nemhogy a majdani partnernek, de még az olvasónak is. Vásárolok az üzletben, próbálok udvariasan köszönni és emberszabásúan érdeklődni, mire egy vállrándítás és egy morgás a válasz. Pedig de sokszor elmondjuk, hogy Magyarország kulturális nagyhatalom. Csakhogy világhírű zeneművészeink, törtenelemformáló és társadalomalakitó irodalmunk, nemzetközi sikereket elérő képzőművészetünk a kultúrának csak egyik oldalát reprezentálja. A mindennapi élet, a társaduimi érintkezések, a beidegződések, a napi gyakorlat még rengeteg problémát, szomorúságot, könnyeket okoz. Joggal állapíthatja meg Diagnózisok kötetében Hank^ss Elemér: „Viselkedeskultura terén fejletlen vagy akar: elmaradott ország iiagyunk." Egyszerű volna csupán a felszíni jelenségek ismerelében valamiféle „radirozást" tartani. Csakhogy a dolgok melyebben gyökereznek." Az öröklött hagyományokban, társadalmi megkésettségünkben, meganynyi lépéshátrányunkban. Talán abban is, hogy szocialista intézményrendszerünket féligkészen kaptuk, hogy a szocializmuskép megújítása, korunkhoz Igazítása késik, hogy új gazdasági és társadalmi erőfeszítéseink nem automatikusan vonják maguk után az életkeretek, életformák, a magatartás, a gondolkodásmól és a viselkedés megannyi összetevőjét. Társadalmilag helyes, fontos és nemzetközileg is elismert szociálpolitikai intézkedések születtek hazánkban. A fogyatékosokat, sérülteket, időseket és betegeket nemcsak jogszabályok, határozatok és társadalmi akciók támogatják, de kollektívák, szocialista brigádok, úttörőcsapatok is. Am a zebránál mégis sokáig toporog fehér botjával valami bizonyosságot keresve a vak férfi, amíg valaki kísérőnek szegődik. A tolókocsis mozgássérültnek is elkészíti a brigád a különleges jármüvet, de amikor áruházi küszöbhoz. ér, nehezen mozdulnak a segítő kezek. Sorolhatnám* az e témában felgyülemlő gondokat. gondolkodási kultúránk manipuláltságáról. érzelmi kultúránk elsi városod áfáról, önismeretünk lépéshátrányáról. emberismeretünk fehér foltjairól, szexuális kultúránk elmaradottságáról.. . Valamennyi mindennapi viselkedéskultúránk része. Amelyet ma még apró terrorcselekmények sebeznek. Tandi Lajos Simái Mihály szerzői estje Történelem . .., Ekkora tél után.... Legenda. I.., A kéményseprő ..., A kenyérsz.elő asszony balladája .. ., A scllöhús vérforraló hatása .... Egy örök költöző ..., Halálom pénzét olvasom .... Tavaszi tánc .. . Szemelvények, válogatások egy életmiiböl', Megannyi szenvedély, öröm és bánat, harag és megnyugvás a megszólaltatott müvekben Tükre egy köztünk elő alkotó eszmevilágnak. A nyugtalan eszménykeresőnek, aki ma. a gyermek- és ifjúsági irodalomban talál alkalmas terepet önkifejezési vágyának, s aki folyóirat-közléseiben haly, hogy adja. is írt tündér völgyét. M. E. Keltér Dezső kitüntetése Az Elnöki Tanács Kellér Dezső konferansziénak, a Magyar Népköztársaság kiváló müvészonek a szórakoztató müfaJ területén kifejtett több évtizedes munkássága elismeréseként, (10. sz.ülétésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke pénteken adta át. Jelen volt Knopp András, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese és Vajda György művelődési miniszterhelyettes. (MTI) kemény igazságkereső hangon szól. Simái Mihály 50. születésnapjához rendezte meg a Bartók Béla művelődési központ, az Írószövetség délmagyarországi csoportja és a Tiszatáj szerkesztősége a József Attila-díjas költő szerzői estjét. Grezsa Ferenc irodalomtörténész idézte Simái líráját, munkásságát. * ..Ülök egy kötetemen jóideje" — vallotta Simái Midé azt is elárulta, hamarosan nyomdába A szegedi színháznak darabot, a Félszárnyú Beszélgetések, előadások Egészségnevelési hét Bakson Egészségnevelési ' hét kezdődik hétfőn Bakson. A művelődési házban délután fél 6-kor Palotás Mária, a Köjál főigazgató főorvosa mond megnyitó beszédet, majd egészségügyi családi estre kerül sor. Az. érdeklődök kérdéseire Pataki Lajos gyermekgyógyász. Váradi Márton jogász, Kiss Ferenc pszichológus, Daru József szülész-nőgyógyász és Balogh Lajosné tanácselnök válaszol. A hét többi napján szó esik o. gyermekkori szocializációs zavarokról, az idős emberek helyes életmódjáról, a tizenéves hallgatóságnak a családi életről. A szülők a serdülők élettani sajátosságairól hallgathatlak meg elöadust. A mezőgazdasági üzemek egészségügyi kérdéseivel is foglalkoznak a szakemberek ezen a fórumon. A hét programját vetélkedőkkel, kerekasztal-beszélgetéssel, az idős emberek köszöntésével, valamint kiállítás bemutatásával gazda gitják a rendező szervek: : megyei Köjál egészségnevelési osztálya, a községi tanács. az MSZMP községi ve zetősége. a népfront községi bizottsága, a kisteleki és a helyi Vöröskereszt, a művelődési ház, az általános iskola. az óvoda, a Magyar— Szovjet Barátság Tsz, valamint a Kisteleki Egység Afész. Díjkiosztás az SZBK-ban Lezárult a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában az evente hagyományosan megrendezett SZBK.napok kutatói beszámoló sora. A háromnapos, egymás informálására is meghívott szakemberek, gyakorlati területen dolgozók tájékoztatására szolgáló program 43 előadása reprezentálja az SZBK intézeteiben végzett kutatásokat. Tegnap, pénteken délután társadalmi bizottság szavazatai alapján ítélték oda az SZBK.napok dijait. Szakmai első dijat kapott llostás Kttalin a nitrogén kötés témakörében (Kondorosi Eva, Horváth Beatrix, Simoncsits András és Kondorusi Adám közreműködésével) végzett kutatásról szóló előadásért. A szakmai második dijat, valamint az ifjúsági dijat és a legjobb előadó diját Hideg Éva kapta — beszámolója a Demeter Sándorral közösen végzett növényélettani tárgykörű munkáról adott képet. A szakmai harmadik dijat Kiss György Botondnak ítélték, nitrogén kötési, Vin_ cze Évával és Végh Zoltánnal közös kutatásról tájékoztató előadásért. Vita tudomány és gyakorlat kapcsolatáról Alapvető feltétel a tájékozottság A tudomány és gyakorlat közötti kapcsolatra vonatkozóan két. lényegesnek tűnő tényt szeretnék elöljáróban hangsúlyozni. Az alapkutatási témák túlnyomó része ma már nem elvont kérdésekkel, hanem potenciálisan a gyakorlat számára is fontos jelenségek, folyamatok és törvényszerűségek megismerésevei. feltárásával foglalkozik. Az alapkutatási eredmenyek es tapasztalatok hasznosításában azonban hazánkban ma rendkívüli helyzet van, hiszen az ipar pénzügyi lehetőségei, a műszaki fejlesztés és az új technológiák bevezetését illetően igen korlátozottak. Az akadémiai és egyetemi intézetekben a különböző területeken felhalmozódod tudás, ismeretanyag a gyakorlat számára azonban nemcsak új eljárásokban, technológiai szempontból hasznosítható anyagok, termékek kidolgozásában jelentkezik. Az alapkutatással foglalkozó kutatóhelyek segíthetik és segítik is az ipart a termelés folyamán felmerülő problémák tisztázásában, megoldásában, az alkalmazott technológiai folyamatok tökéletesítésében, a műszaki ellenőrzésben és fejlesztésben is. Ez hazánkban különösen fontos, mivel az üzemi laboratóriumok általában csak a termeléssel kapcsolatos legfontosabb ellenőrző vizsgálatokat tudják elvégezni. E témakörrel kapcsolatban felmerül egy alapvető kérdés, nevezetesen a tájékozottság. Honnan tudja av ipar, hogy a termelés folyamán adódó problémák megoldásához és a 'tervezett műi szaki fejlesztéshez honnan kaphat segítséget. Bár hazánkban a kósza, valódi és álhírek terjesztésében magas szintet értünk el. a műszaki információk áramlása elképesztően lassú. A kapcsolatok kialakulása a tudomány és a gyakorlat képviselői kö«zott véle.tlenszerü, sok esetben korábbi közös egyetemi évekre vezethető vissza. Következésképpen gyakran előáll az a helyzet, hogy az ipar a felmerült termelési, műszaki feladat megoldásával Olyan akadémiai vagy egyetemi intézetet bíz meg, amelynek az szűkebb kutatási területéhez nem tartozik, ebben a témakörben még egyetlen tudományos dolgozatot sem közölt, még élesebben fogalmazva: amihez esetleg alig ért. önként adódik az újabb kérdés; akkor miért vállalják el a megbízást? A kutatóhelyek számára az Gyermekkönyvhét Igen gazdag a Csongrád megyei, a városi tanács, a népfront megyei bizottsága és a' Somogyi-könyvtár gyermekkönyvheti programja, amely december l-jén kezdődik. Olvassatok mindennap! — hangzik az ismert fölhívás, melynek érdekében játékos foglalkozások. író-olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák sorát rendezik megyeszerte. S a hagyományokhoz híven a társművészetek múzsáival is találkozhatnak a, gyerekek. A szegedi események sorában rendkívül érdekesnek ígérkezik az a vitafórum, amelyen a magyar gyermek* és ifjúságikönyv-kiadás helyzetéről lesz szó. A rendezők, szülők, pedagógusok, könyvtárosok, könyvterjesztők részvételére számítanak 2-án, hétfőn, a Somogyi-könyvtárban tartandó összejövetelen, amelyen ott lesz Pápayné Kemenczey Judit, a könyvterjesztő egyesület vezetőségi tagja is. A gyerekeknek kedden Levendel Júlia írónő tart rendhagyó irodalomórát Kosztolányi Dezső életművéről a Somogyi Gyermekkönyvtárban, ,a Rózsa Ferenc sugárúti általános iskolában és a CsUlag téri fiókkönyvtárban. Szintén kedden Horgas Béla író találkozik kis olvasóival a Somogyiban, szerdán pedig Tóth Béla szegedi író, könyvtárigazgató, akit a Felsővárosi iskolások is vendégül látnak. Vidák István, a kecskeméti SzórakaténuSz Játékműhely és Múzeum munkatársa 7-én, szombaton régi játékok készítésére tanítja a gyerekeket a Somogyi-könyvtárban. A gyermekkönyvhét programjainak időpontjairól folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat. ipari megbízások igen fontosak, az alapkutaláshoz'szükseges költségvetési hiányt szüntetik meg, és ami egyáltalán nem lényegtelen, a munkában részt vevő kutatók számára illetménykiegészítést jelenlenek. Tekintettel a megalázóan alacsony kutatói és oktatói fizetésekre, nagyon valószínű, hogy a külső megbízásokból származó külön kereset hiányában számos kutatóhely és egyetem elveszítené legjobb munkatársait, hiszen a kutatói-oktatói fizetésből családot alapítani, lakást vásárolni stb. nem lehet! Ebből a szempontból teljesen érthető, hogy a kutatóhelyek érdeklődési és szakterületüktől távol eső megbízásokat is elvállalnak, hiszen a kutatóhelynek és a kutatóknak is élniük kell. Ez a helyzet azonban semmiképpen sem tekinthető egészségesnek, hiszen az ipari probléma tisztázása, a műszaki fejlesztés magas szinten csak akkor valósitható meg, ha azzal azok az intézmények foglalkoznak, amelyek annak a témának, szakterületnek is elismert mivelői. A megoldás egyetlen útja a tájékozódás és tájékoztatás tökéletesítése. Ez különösen érvényes DélMagyarországon, ahol a természettudományok területén dolgozó intézetek — a magyarországi méretekhez képest — messze tevékenykednek azoktól az ipari gócpontoktól, ahol kutatásaik eredménye, tapasztalata, a felhalmozódott ismeretanyag hasznosítható lenne. Magam részéről egyáltalán nem tartom megnyugtatónak azt a helyzetet, hogy Japán vagy az Egyesült Államok ipari kutatóintézetei a szegedi intézetek kutatásairól, témáiról többet tudjanak, mint a hazai ipari szakemberek. Bár a szegedi alapkutatások elismerését jelentik a fejlett tőkés országokban megtett előadó-körutak, az egyetemeken, az alkalmazással és fejlesztéssel foglalkozó kutatóintézetekben tartott előadások, ugyanakkor érthetetlen, hogy nincs vagy alig van lehetőségünk hogy hazánkban az ipari szakemberek részére tartsunk kutatásainkról beszámolókat. A hazai vegyipar egyik legjelentősebb — miskolci — régiójából kb. 20 éve jelezték, hogy érdeklődnek kutatásaink iránt, és majd hívni fognak előadás tartására. Mondanom sem kell, hogy azóta bizony az ember már sok helyen megfordult! de a miskolci meghívás a mai napin nem realizálódott. .. E kérdés megoldásaként javasoltam a JATE természettudományi karának olyan tájékoztató kiadvány összeállítását, amelyben az egyetemi tanszékek ismertetnék kutatási területüket, témáikat, a rendelkezésükre álló mérési módszereket és alkalmazásuk körét. Hiszen bármennyire is meglepő, egyetemünkön' vannak olyan modern anyagvizsgáló módszerek, amelyek sem a műszaki egyetemen, sem az Akadémia Központi Kémiai és Fizikai Intézetében sem lelhetők fel. Tudomásom szerint a tájékoztató összeállítása folyamatban van. Meggyőződésem, hogy ez megkönnyíti az ipar tájékozódását az egyetemünkön folyó mnukákról, és talán elősegíti azt. hogy egyetemünk intézeteit, az akadémiai kutatócsoportokat gyakrabban felkeressék műszaki fejlesztésük témáival. Az ipar számára teljes képet az adhatna, ha hasonló tájékoztatást kapnának a többi egyetemektől és akadémiai intézetektől is. A kérdésnek av.onban ez csak egyik oldala. Hiszen abból, hogy az egyes intézetekben mivel foglalkoznak, milyen műszereik vannak, még egyáltalán nem jelenti azt, .hogy a témát hazai szinten kiemeikedő, esetleg nemzetközi szinten is elismert módon míve.lik. Mindenképpen kívánatos lenne tehát, ha a kutatóhelyek eddigi tudományos tevékenységét felmérnénk, öszs/.ehasonlítanánk, és ha a rangsort hem is, de legalább a kiemelkedően dolgozó kutatóegységek listáját közzétennénk. Szabad legyen itt a Magyar Tudomány 1984 szeptemberi számában közölt írásomra hivatkoznom, mely ennek a felmérésnek a szükségességével és módozataival foglalkozott. Az igaz- • ság az, hogy ilyen rangsor nemcsak az ipar számára lenne fontos, hanem az alapkutatást finanszírozó főhatóságok, az Akadémia és a minisztériumok számára is, hiszen ilyen felmérésre, a, kutatóhelyek teljesítményének összehasonlító értékelésére még nem került sor. A tudomány mivelöinek azonban nemcsak tájékoztatni, hanem tájékozódniuk is kellene. Többet kellene tudnunk a szakterületünkhöz kapcsolódó ipari termelésről, és a műszaki fejlesztési tervekről. Nem zárható ki, hogy ennek ismerete bennünk is hasznosítható ötleteket, gondolatokat, témákat vetne fel. Más szavakkal: meg kellene teremteni az ipar és a tudomány képviselői között az eddigieknél sűrűbb találkozást, eszmecserét, egymás problémáinak megismerését. Úgy gondolom, hogy ezL a kapcsolatteremtést a vidéki akadémiai bizottságok nagymértékben elősegíthetik, ha a szakbizottságok munkájába mind nagyobb számban! vonnak be iDari szakembereket, és az ülésekre időnként az ország más területein dolgozó kutatókat és üzemi mérnökökét is meghívnak. ^ Solymosi Frigyes akadémikus Megtudtam, hogy... holnap, vasárnap tesz 75 éves az amatőr képzőművészeti mozgalom kiemelkedő képességű alkotoja. Kovács Lajos. Fiatalkori szabadiskolai stúdiumok utan, hosszú loi-vezöintezeti munkát követően, nyugdijaseveiben vette ismét kezébe az ecsetet, s alakította ki senki másra nem hasonlító konstruktív világát. Szokatlan ez a szigorú, mértanias rend. a képi matematika újbóli hajtása mind bonyolultabb képzőművészeti világunkban. de éppen Kovács I>ajos érzékenysége es következetessége, kristálytiszta logikaja, szín- és lormakepletei igazolják e vonulat érvényességét. Tobb kiállításon mutatkozott- mát be. ám meggyőződésem, hogy az igazi elismerés, a munkásságához méltó szakmai megméretés még várat magára. Kovács Lajos nem adta föl. Matematikai rendszerben ábrázolja egy aleatorikus struktúra lehetőségeit. Olyan müvek sorakoznak e későn indult, s mind értékesebb pálya útján, amelyeknek „megvan a maga különleges szellemi illata ". T. L.