Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

ríí vm VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam, 277. szám 1985. november 26., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Losonczi Pál Vas megyében Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn, a kora délelőtti órákban kétnapos látogatásra Vas megyébe érkezett. A vendéget a megyehatáron Horváth Miklós, a Vas megyei pártbizottság első titkára. Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke, valamint Celldömölk város és Jánosháza nagyközség párt- és állami vezetői fogadták. Ezt követően az Elnöki Tanács elnökét Szombathelyen, a megyei pártszékházban Horváth Miklós első titkár tájékoztatta a mintegy 285 «•-er lakosú Vas megye politikai, aazdasági, társadalmi életéről, eredményeiről. gondjairól. Részletesen szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a megye dolgozói tesznek a kongreszszusi határozatok végrehajtásáért. beszámolt az ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemek kollektíváinak a termelékenység és a hatékonyság növelését, a termékek minőségének javítását, az export fokozását s a költségek csökkentését szolgáló törekvéseiről. Vázolta az első titkár a párt-, az állami és a tömegszervezetek ez irányú tevékenységét is. Losonczi Pál délután a megyei vezetők társaságában felkereste a Kemix szombathelyi leányvállalatát. A magas rangú ventlé 'et Kéri Laszlóné igazgató tájékoztatta a gyár kollektívájának munkájáról. Elmondta, hogy az 1850 dolgozót foglalkoztató vállalat a hazai híradástechnikai és elektronikai ipar számára gyárt alkatrészeket. A VI. ötéves tervidőszakban — mintegy 130 százalékos költségemelkedés meilett — csaknem 170 százalékkal növekedett termelése. Árbevételük az idén 12 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál — mintegy 750 millió forintot tesz ki. Az Elnöki Tanács elnöke üzemlátogatás keretében az ellenállás- és kondenzátorgyártó egységgel ismerkedett, s elismeréssel szólt a látottakról. Losonczi Pál ezután a vállalat vezetőivel es a munkások képviselőivel találkozott. Az oldott hangulatú eszmecserén egyebek között szó esett a vállalatnál megteremtett kedvező munkakörülményekről, s a szociálpolitikai tevékenységről. Vast látogatása első napjának befejezéseként Losonczi Pál a széles kör" társadalmi összefogással épiilt szombathelyi képtárat kereste fel. Az idén februárban átadott intézményt — amely eddig 70 ezer látogatót fogadott — Salamon Nándor kéotárigazgató mutatta be. Az Elnöki Tanács elnöke megtekintette a történeti kiállítást. Derkovits G-ula és Dési Huber István alkotásait. Losonczi Pál kedden folytatja Vas megyei programját. (MTI) Nemzetközi tanácskozás A magyar gazdaságról Több mint száz nyugati — elsősorban osztrák — üzletember részvételével nemzetközi tanácskozás kezdődött hétfőn a Duna Intercontinental Szállóban, ahol a magyar gazdasági élet helyzetéről, várható alakulásáról tájékoztatják a konferencia résztvevőit. A tanácskozást — melyet a Magyar Kereskedelmi Kamara és a bécsi székhelyű Duna-Európa Intézet - (Donaueuropáisches Institut) rendezett — Beck Tamás, a Kamara elnöke és Fritz Bock, a Duna-Európa Intézet elnöke nyitotta meg. A tanácskozáson részt vett Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. Erich Schmidt, az Osztrák Szövetségi Kereskedelmi Minisztérium államtitkára vitaindító előadásában a két ország gazdasági kapcsolatait elemezte. Elmondotta, az elmúlt tíz év során a magyar—osztrák árucsereforgalom dinamikusan bővült, és az idén eléri a 18 milliárd schillinget. Tavaly jelentős magyar aktívummal, mintegy 1,1 milliárd schilling értékű többlettel zárták a kereskedelmi merleget. Az idén elsősorban az osztrák exportőrök növelték magyarországi eladásaikat, és így a mérlegben várhatóan magyar passzívum alakul ki. Elmondotta, hogy jól bevált a két ország áramcsere-szerzödése, mely a jövő év áprilisáig van érvényben. A kedvező tapasztalatok alapján az együttműködést meg kívánják hosszabbítani. Az idegenforgalmi kapcsolatokról szólva elmondta, hogy az elmúlt 10 esztendő alatt háromszorosára nőtt az Ausztriába érkező magyar turisták száma, és mintegy kilencszer annyian keresik fel Ausztriából hazánkat, mint 1975-ben. Közös vállalatok is alakultak, amelyek hozzájárulnak a két ország közötti turizmus fejlesztéséhez. Az utazásokat' nagyban megkönnyítette, hogy 1979-ben a két ország kölcsönösen megszüntette a vízumkényszert. Utalt arra, hogy a két ország vállalatai mintegy 120 kooperációs szerződés alapján működnek együtt. Az elmúlt években tíz új vegyes vállalat jött létre, ezek zöme termelővállalkozás. Számos új lehetőség van az együttműködés további bővítésére, elsősorban a távközlésben, az építőiparban és a textiliparban. Az eddigi tapasztalatok elemzésére 1986-ban Bécsben közös vállalati, illetve kooperációs szemináriumot rendeznek. Hoós János tervhivatali államtitkár a VII. ötéves terv főbb célkitűzéseit ismertette a konferencia résztvevőivel. Elmondta, hogy továbbra is az egyensúlyjavítás az alapvető célkitűzés, de már várható a beruházási tevékenység lassú élénkülése és az életszínvonal némi javulása. A legnagyobb feladat az iparra hárul, döntő, hogy a feldolgozó ipar versenyképessége, exportteljesítménye olyan mértékben javuljon, hogy az lehetővé tegye a gyorsabb növekedés megalapozásához szükséges importot. Ennek megfelelően a beruházásokban a feldolgozóipar részesedése növekszik. Szólt arról is, hogy, bevezetik a kétszintű bankrendszert, szétválasztják a jegybanki és a hitelbanki,tevékenységet, és kialakítják a hazai kereskedelmi bankok. hálózatát. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese részletesen ismertette a hazai gazdaságirányítás továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes Magyarország nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepéről beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt 10 esztendő során a magyar külkereskedelemben a fejlett tőkés országok részesedése fokozatosan növekedett, s ma már meghaladja a 34 százalékot. A következő ötéves tervidőszak egyik legfontosabb gazdasági célkitűzése a növekedés gyorsítása. Ez azonban csak úgy hajtható végre, ha a magyar vállalatok az eddiginél is jobban bekapcsolódnak a nemzetközi munkamegosztásba. A gyorsabb gazdasági fejlődés következtében ugyanis várhatóan megnő az ország importja is. Ennek azonban fontos feltétele, hogy a magyar vállalatok kellő mértékben tudják bővíteni eladásaikat a külpiacokon. A közös piaci országokban azonban a magyar termékeket jelentősen drágítja a vám. Például az agrárprotekcionizmus igen súlyosan érinti a magyar élelmiszeripari exportőröket. Ezek a tényezők végső soron nemcsak a magyar export növelését korlátozzák, hanem akadályozzák azt is, hogy a közös piaci országok vállalatai Magyarországon gyorsabban bővítsék eladásaikat. A tanácskozás külföldi résztvevői ma, kedden, magyar vállalatok vezetőivel közvetlenül tárgyalnak az üzleti kapcsolatok lehetséges bővítéséről. (MTI) Kiszöv-küldöttgyűlés Szövetkezeti demokrácia, tervteljesítés Tegnap, hétfőn Szegeden tanácskozott az Ipari Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetsége küldöttközgyűlése. Résztvevői beszámolót hallgattak meg a szövetkezeti demokrácia érvényesüléséről, a szövetkezetek hatodik ötéves tervben végzett beruházásairól, a fejlesztési tervek teljesítéséről, a közös fejlesztési alap idei forgalmáról. A küldöttközgyűlés a megyei szövetség tagjainak sorába felvette a következő négy kisszövetkezetet: Rehab, Híradástechnikai, Szegcdi Építőipari Szolgáltató, Épületszerelő. A beszámoló megállapítja, hogy a szövetkezetekben működő intézményrendszer — a közgyűlés, részközgyűlés, küldöttgyűlés, munkahelyi tanácskozások — szövetkezetenként különböző színvonalon töltik be feladataikat. A dolgozók a legaktívabbak a munkahelyi tanácskozásokon, de a közgyűléseken is a kívánatosnál kevesebb az érdemi hozzászólás. A kisszövetkezeti forma megjelenésével a szövetkezeti demokrácia új elemmel gazdagodott. A szövetség kérte a tagszövetkezeteket. hogy az idei év második félévében tárgyalják meg a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének tapasztalatait és tegyenek javaslatot a továbbfejlesztésre. Eddig csak néhány szövetkezetnél került napirendre ez a téma. Ezekben a meglévő fórumokat elegendőnek tartják. további bővítésüket nem javasolják. Ugyanakkor önmagukról megállapítják, hogv nem minden esetben adják meg a lehetőséget a munkahelvi tanácskozásokon a javaslattételi és döntési jog érvényesüléséhez. Az utóbbi időben javultak a szövetkezeti tagok és tisztségviselők szövetkezetpolitikai ismeretei. Az önkormányzati szervek munkájában kevesebb a sablonosság. Jobb a döntéselökészités. több alternatív javaslatot dolgoznak ki. Javult a beszámolók többségének közért hetősége is. A szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztése érdekében a jövőben meg kellene vizsgálni azt. ho°v csökkenthető-e a választó fórumok száma, külön figyelmet érdemelne a kisszövetkezet önkormányazti élete. Feltétlenül növelni szükséges a szövetkezeti önállóságot a gazdálkodásokban, és a partnerkapcsolatok létesítésében. Szorgalmazni kell a szövetkezeti tulajdon továbbfejlesztését a nagvobb részjegyérték, az osztható tulajdon részarányának növelését. A VI. ötéves tervidőszakban c Csongrád megyei ipari szövetkezetek termeléfte mintegy 41 százalékkal lesz magasabb, mint az V. ötéves tervben volt. Az átlagnál gvorsabban nőtt az inar teljesítménye, míg az építőipar. a szolgáltatás lényegesen elmaradt ettől. A rubelelszámolású exportnak körülbelül 57 száázalékos emelkedése várható, ugyanakkor a konvertibilis kivitel még a bázisszintet sem éri el. A lakosság részére a megye szövetkezetei 29 százalékkal magasabb értékű szolgáltatást végeztek, mint öt évvel korábban. Az idén mintegy 2900 fővel dolgoznak kevesebben a szövetkezeti iparban, mint 1980-ban. Ebben az évben mintegy 10 százalékkal magasabb árbevételt könyvelhetnek el a szövetkezetek, mint egy évvel korábban. Az ipar bevételei 8. az építőiparé 22 százalékkal emelkedtek. Míg a szolgáltatásé a tavalyi szinten maradtak. A belkereskedelem számára eladott termékek értéke 7 százalékkal nőtt. a szocialista országoknak értékesített cikkeké pedig 2 százalékkal. A nem rubelelszámolású exportot az idén nem sikerült növelni. A VI. ötéves tervben a megye szövetkezeti ipara több rnint 1 milliárd forintot fordított beruházásra. A források felét saját erőből fedezték. A magas hitelállomány a megváltozott közgazdasági szabályzók miatt néhány szövetkezet számára az alaphiány veszélyével fenyeget. A következő tervidőszakban minden fejlesztésre fordítható forint felhasználására oda kell figyelni, elengedhetetlen az egységnyi termékre jutó nyereség növelése. Dobozba zárt ízek A konzervdobozba töltött készételek az otthoni íz.ekkel versenyeznek. A Szegedi Konzervgyárban most a káposztából készült húsos ételek és a gulyás van soron, no meg a húskonzervek. Naponta 130 tonnányi készül belőlük, négy és fél millió forint értékben. A csomagolóüzemben is nagy a sürgés-forgás, a korábban készült növényi konzervek jó részét is most küldik el külföldi vevőiknek. Nagy László felvételei I Ü i