Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

Hétfő, 1985. november 25. 102 II Hazafias Népfront megyei értekezlete Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) seket, mint a bútorgyártás és forgalmazás, az építőanyagok értékesítése, egyes szolgáltató vállalatok szervezeti korszerűsítésének hatása az ellátásra —, hogy csak a legfontosabb kérdéseket említsük. Az észrevételek és a vizsgálatok alapján a feltárt gondok csökkentek, illetve megoldást nyertek. A településfejlesztés eredményei A népfrontbizottságok irányításával működő kertmozgalom társadalmi bázisa szélesedett, öt év alatt a kertbarátok és -klubok száma 21-röl 35-re emelkedett. Különösen jól működött a szentesi, a kisteleki és a csongrádi kertbarátkör. A szakmai gondok mellett sokat foglalkoztak általános politikai és településpolitikai kérdésekkel is. Szervezettebbé vált a népfront környezetvédelmi munkája is. Jelentősek az eredmények a településtisztasági feladatoknál, a fásításnál és parkosításnál. Az évenként két alkalommal meghirdetett lomtalanítási akció a lakosság nagy részét megmozgatta. A mozgalom gazdaságpolitikai tevékenysége az által gazdagodott, hogy a kormányprogram támogatására, a hulladékgyűjtésre, sok akciót szerveztek. Az elmúlt két esztendőben például ily módon 2,2 millió forint értékű hasznos hulladék jött össze. A tudatformálás és mozgósítás elősegítette, hogy a lakosság egyre inkább saját erőből is támogatja a város- és községpolitikai feladatok megoldását. Amíg az V. ötéves tervidőszakban a társadalmi munka értéke 1.2 milliárd forint volt, addig a VI. ötéves tervidőszakban ez várhatóan meghaladja a 2 milliárdot. A lakossági önkéntes befizetések összege pedig 38,4 millió forintról 143,1 millióra emelkedett. A társadalmi munkaakciók elsősorban a gáz- és elektromos hálózat fejlesztését, a víz- és csatornarendszer bővítését, az öregek napközi otthonainak korszerűsítését segítették elő. A társadalmi munkákban a lakosság valamennyi rétege részt vett, növekvő számban vállaltak feladatokat a kisiparosok és fiatalok is. A beszámolási időszak legfontosabb közjogi feladata az országgyűlési képviselők és tanácstagválasztások előkészitése és lebonyolítása volt. Fokozta a népfrontmozgalom felelősségét a választási rendszer továbbfejlesztése, a kettős, illetve többes jelölés kötelezővé tétele. A választás egész időszakában érzékelhető volt az érdeklődés és aktivitás, ami a jobb demokratikus közérzethez is hozzájárult. A népfrontbizottságok a szülök pedagógiai ismereteinek bővítéséhez is igyekeztek hozzájárulni. Gondot okozott azonban, hogy a szülők, akik pedig nagyon rászorulnának az „új leckékre", kis számban látogatták a rendezvényeket. Fellendült a honismereti mozgalom A nagy múltra visszatekintő honismereti mozgalmon belül, különösen az üzemkrónika- és a monográfiairásban tapasztalható fejlődés. Eddig a KSZV, a szalámigyár, a konzervgyár, az öntöde történetét dolgozták fel. Megjelent Szeged és Hódmezővásárhely históriája, valamint a Deszk-monográfia. Sajnos, a korábbinál kevesebb községben foglalkoznak falukrónika-irással. A honismereti mozgalmat jól segítették a honismereti diáktáborok, melyet a népfront a KÍSZ-szel közösen szervezett. A népfrontbizottságok béke és barátsági szolidaritási munkája igen eredményes volt. Üj jelenség a szakmák szerinti békeközösségek létrejötte. így többek között az „Orvosok a nukleáris háború megelőzéséért" Szegeden, illetve a „Pedagógusok a békéért" Csongrádon. Az emberek egy részében fokozódott a háborútól való félelem. A nepfrontmozgalom szervezeti életére és munkastílusára az volt jellemző, hogy csökkentek a formális elemek, és nagyobb figyelmet fordítottak a mozgalmi jelleg erősítésére. Jobban előtérbe kerültek a lakóterületi közélet és politikai munka fejlesztésének feladatai. Igyekeztek alkalmazkodni a változó körülményekhez, komoly erőfeszítéseket tettek, hogy újabb rétegeket ' vonjanak be a közéletbe. Erre azért is szükség volt, mert nehezebbé váltak a politikai munka feltételei, hiszen a gazdasági nehézségek miatt az emberek jó része másodlagos jövedelemszerzésre fordítja szabad idejének nagy részét. * A Csongrád megyei népfrontmozgalom jövőbeni feladatai között fontosnak tartja a nemzeti egység további erősítését, a szocialista demokrácia fejlesztését, a közösségi élet és szocialista együttélés feltételeinek és körülményeinek javítását, a nemzetiségi lakosság helyzetével való törődést, a testület munkamódszereinek továbbfejlesztését, a tanácsi, társadalmi és tömegszervezetekkel való együttműködés új lehetőségeinek bővítését. Észrevételek, javaslatok, vita A beszámoló után először Szántó Imre egyetemi tanár (Szeged) kért szót, a történelem és a közgondolkodás közötti összefüggéseket tárta fel. Hangsúlyozta, a múlt ismeretei nélkül nem lelhetjük meg helyűnket a hazában. A jelen valóságos megismerése elképzelhetetlen, hogy ne tudjunk históriánk legfontosabb állomásairól. Foglalkozott az értelmiség helyzetével is, a nagyobb társadalmi megbecsülésüket hongsúlyqzva. Karkos Attilané munkásnő (Csongrád) ismertette, hogy városukban miképp biztosították a munkásság cselekvő aktivitását. A népfrontmozgalom tömegbefolyása erősödött a fizikai dolgozók körében is. Ezt úgy sikerült elérni, hogy vitákat rendeztek az üzemekben. \ Gácser József főiskolai tanár (Szeged) az iskola és a szülői munkaközösség közötti kapcsolatot elemezte. Javasolta, a család és az alma mater között, igazi együttműködés legyen, a nevelési célok maradéktalan valóra váltása érdekében. Ne forduljon elő, hogy a szülőknek nincs idejük a gyerekekkel való törődésre. Suba Lajosné nyugdíjas (Szeged) elmondta, az életszínvonal stagnálása miatt az idősek életkörülményei nem javultak, a népfront sokat tett az öregekért, de nem elegendő a társadalmi gondoskodás, a családtagoknak is többet kell vállalniuk a szülök, nagyszülők segítésében. Az országos átlagnál alacsonyabbak a nyugdíjak Csongrád megyében, és ezért az egyedül élő, magatehetetlen öregek helyzete nagyon rósz. Rusz Márk főorvos (Deszk) dicsérte a népfront nemzetiségi politikáját, ami a lenini elvek szerint valósul meg. Délszlávok, románok, szlovákok élnek megyénkben, számuk körülbelül 2500, de a nemzetiségi politika nem a számarányuk, hanem létüknek függvénye. A nemzetiségiek jól képviselik a kisebbségüket az államhatalmi szervekben, érzelmileg azonosulnak az országépítés szocialista céljaival, s hozzájárulnak anyanyelvük. kultúrájuk ápolásához, fejlesztéséhez. Betöltik a híd szerepét a szomszédos baráti népekkel való kapcsolatban, igy összekötik velük a magyar népet. Darázs Sándorné paprikafeldolgozó, igazgató (Szeged) felszólalásában rámutatott arra, hogy a népfrontmozgalomban nő a műszaki értelmiség szerepe. Kepet adott a szegedi- iparfejlődésről, az önálló vállalati irányítás előnyeiről. Tóth Ferenc múzeumigazgató (Makó) ismertette a népfront hagyományait, ötven esztendővel ezelőtt a makói ellenzéki pártok akcióegységet teremtettek, és együtt indultak a választáson. A felszabadulás előtt Makón jelentették meg az ország első népfrontos lapját. Erdei Ferencnek nagy szerepe volt ebben a mozgalomban, és Makó mindig a progressziót képviselte. Horváth Kúrolyné, a megyei pártbizottság titkára elismeréssel beszélt a megyei népfrontmozgalom eredményeiről. Rámutatott arra, hogy a népfront politikai munkája tartalmában gazdagodott, és módszerében sokat fejlődött. A mozgalomnak nagy szerepe volt a párt politikájának elfogadtatásában és a fontos társadalompolitikai döntések előkészítésében. A pártszervek hatékonyan segítették a mozgalmat céljainak megvalósításában. Dicsérte az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásának előkészítését, lebonyolítását, amely sikeres volt. Szépfalusi Péter technikus (Szeged) a gázellátás lehetőségeit és gondjait elemezte. Kovács Imre nyugdíjas (Szeged) a népfront településpolitikai bizottság munkájáról számolt be, külön is foglalkozott a döntés-előkészítés politikai fontosságával. Nagy Tibor kanonok (Szeged) az egyház és a népfront kapcsolatát értekelte. Sok lelkész vesz részt különböző népfrontbizottságokban és a honismereti mozgalom eredményeiért különösen sokat tettek az egyházi személyek. Tőlük nem idegen a politizálás, gyakran értékelik a bel- és külpolitika fejleményeit. Szögi Andrea egyetemi hallgató (Szeged) a felsőfokú oktatási intézmények diákjainak közéleti tevékenységét ecsetelte és felvetette, az egyetemisták, főiskolások miként tudnának segítséget nyújtani a munkásfiatalok önképzéséhez. Szabó G. László megyei tanácselnök-helyettes a népfront és a megyei tanács szerveinek együttműködését gyümölcsözőnek ítélte, mert együtt szolgálták szűkebb hazánk lakóinak boldogulását. Felvetette a megújulás szükségességét, ismertette a tanács fejlesztési lehetőségeit és a szocialista demokrácia szélesítésének fontosságát húzta alá. Budai Antalné, a Kiosz megyei titkára a kisiparosokról — amelyeknek a száma meghaladja a 6 ezret — adott képet. Körükben igen magas — 30 százalékos — a fluktuáció, sokan, amint megvásárolták a lakást és a gépkocsit, visszaadják az ipart, es a kényelmesebb állami munkahelyeket választják. A kisiparosok jelentős értékű társadalmi munkát végeztek, tavaly összefogásuk értéke 3,5 millió forint volt. Általában az óvodák, iskolák és kórházak felújításánál, építésénél segítkeztek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a községekben csökken az arányuk, és ezért az ott lakók szolgáltatásit gondokkal küszködnek. Kulcsárnc Kiss Piroska, a szegedi népfrontbizottság titkára rámutatott arra, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nagyon fontos a lakossági erőforrások feltárása, A társadalmi összefogás kiegészítője a városfejlesztésnek. Szegeden mozgósították az embereket a közmüvek kiépítésére, jól sikerült az önerős gázprogram megvalósítása. Szilágyi Júlia nyugdíjas, a Béke-Barátsági Bizottság elnöke a békemozgalom Csongrád megyei eredményeit ismertette, ez a politikai munka is gazdagodott tartalmában és módszerében. Molnár Béla. a HNF Országos Tanácsának titkára elismerését fejezte ki a népfrontmozgalom megyei eredményeiért. Hangsúlyozta, hogy az országos tanács tapasztalatai is megerősítették a küldöttértekezleten formálódott értékelést. A népfrontmozgalom jól töltötte be szerepét, kitűnő partner a párt politikájának megvalósításában. Érdemi tényezője a szocialista demokrácia fejlesztésének, tökéletesítésének. Imre Ernő református lelkész (Szentes) elmondta, hogv a vallásos emberek nagyobb számban vettek részt a közéletben, mint az elmúlt időszakban. Az egyházak sem kívülállóként szemlélik a szocializmus építését, a vallásos emberek sem gondolkodnak másképp. Felhívta a figyelmet a szellemi és erkölcsi értékek megóvására, a családi élet stabilitására. A szülői otthon ne átmeneti szállás legyen, az anyaság kapja meg a legnagyobb rangot, az apák pedig úgy érezzék, az övék a legnagyobb szülői felelősség. Türcsikné Süli Mária, a KISZ megyei bizottság titkára megállapította, a fiatalok száma csökken a különböző politikai testületekben, és javasolta a népfrontnak, hogy bizonyos rétegekkel — igy a gyesen levő kismamákkal — is többet foglalkozzon. Ehhez a KISZ együttműködését ajánlotta. Márton Sándor téeszelnökhelyettes (Szentes) az életszínvonal csökkenése és a szabad idő terhére végzett többletmunka összefüggéseit ecsetelte. Az ötnapos munkahét sokaknak hétnapos lett, és az emberek elsősorban azon panaszkodnak, ha nem jut nekik mellékfoglalkozás. A túlmunkának a családi élet harmóniája látja kárát. Dömötör János múzeumigazgató (Hódmezővásárhely) a helyi kulturális élet kibon takoztatásúnak további lehetőségeiről beszélt, javasolta hogv Csongrád megyében hozzanak létre könyvkiadót — ilyen volt az ötvenes években, pedig akkor a magyar társadalom történelmének a legcentralizúltabb korszakát élte át. Takács Imréné, az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportjának vezetője a képviselőcsoport és a népfrontbizottságok kapcsolatát elemezte. Szólt arról, hogy a nők aránya csökken a közéletben. A vitát Molnár Sándor foglalta össze, megköszönte a népfrontaktivisták áldozatos munkáját. H. M. A népfront megyei bizottságának tagjai, tisztségviselői Bizottsági tagok: Arpádhalmi Erzsébet községi vb-titkár, Bodor Józsefné szakoktató. Borbás István, szakszövetkezeti elnök, Borka Ida redönygyári munkás, Császár Angelika minőségellenőr, Dabis Zsuzsanna kozmetikus-kisiparos, Dani János téesznyugdíjas, Détár József növényvédő technikus, Dovalovszki Jánusné tanító, Dóczi Gábor városi tanácselnök, Dömötör János múzeumigazgató, Dudás Edit bolti eladó. Faragó László, kutatóállomás igazgatója. Fekete Mariann áruátadó, Forgó István nyugalmazott tanácselnök, Forrai Ferenc szövetkezeti elnök. Forró István kiskereskedő, Gajdácsi Katalin müvelődésiház-igazgató, Grassely Gyula akadémikus, egyetemi tanár, Gubicza Géza téeszdolgozó, Gubisi János asztalos, Gyányi Lajos MNB-osztályvezető, Gyárfás Mihály, nyugalmazott megyei pb-titkár, Haskó Pál, a Teszöv megyei titkára.. Horváth Károly, az SZMT megyei - titkára, Horváth Károlyné, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára, Horváth Lajos, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Imre Ernő református lelkész, Karkos Attilané festőszakmunkás, Katona Sándor nyugdíjas. Karász József író, Kecskeméti Andrásné munkás, Keresztúri István téeszelnök, ifj. Kiss Jánosné téesztag. Kovács János üzemmérnök, Kovács Sándor téeszdolgozó, Kulcsárné Kiss Piroska, a HNF városi titkára, Lapis András szobrászművész, Lencse Imre, téeszpártvezetőségi titkár. Marton Sándor teeszelnokhelyettes, Mihály Pálné csomagoló, Molnár Istvánná eladó, Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára, Nagy György húsipari szakmunkás, Nagy István nyugdí jas téeszelnök, Nagy Katalin ruhagyári munkás. Nagy Sándor általános iskolai igazgatóhelyettes, Nagy Tibor római katolikus apátkanonok, Nagyné Deák Julianna anyagdiszpécser, ösz Károly, a HNF megyei titkárhelyettese, Paczuk Mária téeszdolgozó. Palotás György elektroműszerész, Papp Zoltán újságíró, Petrusan György főiskolai adjunktus, Pék Józsefné nyugdíjas iskolaigazgató, Péter Jánosné szakmunkás, Pipicz Béláné betanított munkás, Rákóczi Gáborné szakmunkás, Riczán Vincéné fűzőnő, x Rósa László gyárigazgató, Rózsa Gyuláné téesztág, Rusz Márk főorvos. Sajtos Miklós szakszövetkezeti elnök, Szabó Ernöné nyugdíjas tanár, Szabó Gáborné nyugdíjas pártmunkás. Szabó János intézményvezető, Szabó G. László, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettese, Szentpéteri Imre nyugdíjas járásbírósági elnök. Szépfalusi Péter gázipari technikus, Szilágy; György tanácsi osztályvezető, Szilágyi Júlia nyugdíjas pártmunkás, Szökefalvi-Naay Béla akadémikus, Tényi Mária egyetemi tanár, Tóth László állatorvos, Türcsikné Süli Mária, a KISZ megyei titkára, Tüzköné Abraham Katalin varrónő, Vass Antal autószerelő, Vass Antal szakszövetkezeti tag. Vantus Istvánná, a TIT megyei titkára. Vari Miklós téeszművezető, Vincze Maria, népfront városi titkár. A népfront megyei elnöksége: Nagy István, Márton Sándor, Szabó Gáborné, Szabó G. László, Molnár Sándor, Ösz Károly, Bodor Józsefné, Forrai Ferenc, Gyányi Lajos, Grassely Gyula, Horváth Károly, Horváth Lajos, Karkos Attilané, Kulcsárné Kiss Piroska, Rósa László, Rusz Mark, Tényi Mária, Türcsikné Süli Mária, Vári Miklós. A népfront elnöke ismét Nagy István, a titkár újra Molnár Sándor lett. Alelnökök: Márton Sándor, Szabó Gáborné, Szabó G. László. Titkárhelyettes: Ösz Károly. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja lett Bodor Józsefné. Csákány Béla, Jóriné Csik Veronika, Karkos Attilané, Molnár Sándor, Móricz Jenöné, Papp Gyula, Szépfalusi Péter. A népfront VIII. kongresszusának Csongrád megyei küldöttei: Bodor Józsefné, Borka Ida, Csákány Béla, Darázs Sándorné, Dobó Lajos, Forrai Ferenc, Gácser József. Hadárné Körössi Zsuzsa, Hering Ferenc, Horváth Károlyné, Joriné Csik Veronika, Karkos Attilané, Keresztúri István, Kulcsárné Kiss Piroska, Molnár Sándor, Móricz Jenöné, Nagy István, Oláh Miklós, Ösz Károly, Papp Gyula, Rácz Sándor, Szabó G. László, Szántó Imre, Szántó Józsefné, Szemerédi Endréné, Szépfalusi Péter, Szögi Andrea, Török István, Vári Miklós, Vincze Mária, Völgyesi József. A népfront munkabizottságainak vezetői: Balesetvédelmi társadalmi munkabizottság elnöke Polecsák Melinda. Békeés barátsági bizottság elnöke Szilágyi Júlia, titkár Mihalik Hajnalka. A családvédelmi tanács elnöke Mathiász Tivadar, titkár Bakacsiné Gulyás Mária. Fogyasztók megyei tanácsa elnöke Kopasz Józsefné, titkár Halász Mihály. A gazdaságpolitikai bizottság elnöke Márton Sándor, elnökhelyettes Gyányi Lajos, titkár, Kevei Béla. Honismereti bizottság elnök Juhász Antal, titkár Hegyi András. Kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövetsége elnök Marsi Mihály, titkár Tóth Mihály. Könyvbarát bizottság elnök Hajdú Géza, titkár Magyar Dénes. Környezetvédelmi bizottság elnök Major Tibor, titkár Csizmazia György. Közjogi bizottság elnök Szentpéteri István, titkár Tóth Károly. Nemzetiségpolitikai bizottság elnök Móricz Jenőné, titkár Mihalik Hajnalka. Nő- és rétegpolitikai bizottság elnök Szabó Gáborné, titkár Ábrahám IIlésné. Pedagógiai bizottság elnök Gácser József, titkár Kwayser Béláné. Településpolitikai bizottság elnök Kovács Imre. titkár Gulyás Antal. Pénzügyi ellenőrzőbizottság elnök Bérezi Sándor, titkár Tóth József.