Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

92 Szombat, 1985. november 23. • • Ötven sor Hallgattam a múltkoriban a tévé kamerája elölt nyilatkozó pesti építészt, aki a Váci utca megújulásá­nak irányítója volt. Aztán magam is megcsodáltam az új díszburkolatokat, a stílusos foghíjbeépítéseket, a régi lámpákat, a restaurált szobrokat, az újraóntött múlt század végi csatornaboritó lapokat. Tisztelettel kell adózni ennek a mindenre kiterjedő figyelemnek, tudásnak és szorgalomnak, amely ilyen koncepciózu­sán képes korlátok közöli is szinte korlátlanul értéket teremteni. Ez az építész azt is elmesélte, mit segítettek ebben a munkában a fővárosi városszépitók, miként bányászta elő egy szo­bortemető romhalmazaiból a halárus lány maradvá­nyait, és hogyan kutatott a Szent Kristóf-szobor után. Lehet, hogy mindezek az erőfeszítések fővárosi dimenzióban, egy kicsi és rendkívül exponált helyre koncentrálódva hoztak e jelentős eredmenyt. De min­denkeppen elgondolkodtató ez a mi, akárcsak kör­töltésnyi, tágasságunkban is. S különösen olyan néző­pontból, hogy mennyit költünk például az eklektikus városmag évszázados epületeinek igényes, az eredeti­hez közelítő rekonstrukciójára. Am ez a figyelem, ez az értékek fölött bábáskodó gondoskodás, úgy tűnik, képtelen „meg egyet lépni". S mint a derült égből a mennykő, vagy mint egy drasztikus puskaropogás a többszólamú kórusmüben, megjelenik a korlatolt kor­lát a történelmi levegőt arasztó Belvárosban, a Kele­men utcában és a Széchenyi téren. A korlát, amelyre természetesen szükség van, hiszen bennünket, gyalo­gosokat véd a szűk utca forgalmától, a villamosról lelépőket és a könnyelműen futkosókat. Csakhogy ez a korlát egyszerűen borzasztó. Vasból van es funk­cióján túl legfeljebb önnön rofldaságát képviseli. Kü­lönösen feltűnő ez a primitív, vonalzóval húzott me­rev korlátsor az ívelt, ablakok, finoman formált or­namensek, épületdíszítő plasztikák, faragott kapuza­tok, kockakövek hangulatos közegében. Micsoda szem­lélet rondít bele egy sok oldalról támogatott és dicsért városszépítő akció közepébe? Miféle döntés hozhat ilyen bumeránghatást? Milyen gazdasági szemlélet söoörheti ki egy műemléki jellegű városmagból a ci­zellált formájú, az épületek játékosságára rímelő lán­cos korlátokat, a mesterseget dicsérő, az épületekhez harmonikusan kapcsolódó és funkcióját éppúgy ellátó köztéri tárgyakat? Sokszor mondjuk — gyakran ön­magunk felmentésére vagy védekezésünkét homok­zsákként előretolva —. hogv korlátok között élünk, a korlátok megszabják mozgásterünket, korlátozottak le­hetőségeink. De hogv korlát ügyben ennyire korláto­zottak lennénk, azt kétlem! Épp e lapszámunk 8. oldalán közlünk néhány, a századfordulón készült, képeslap-reprodukciót, ame­lyen ezek a közterületi tárgyak — lámpák, korlátok — mind-mind mestermunkák, még uniformizáltságukban is egyedi daraboknak tűnő remekek, ilyen régi képes­lapok között böngészve derül csak ki a korombeliek számára, hogy például milyen elegáns, finoman mí­ves épületek voltak a Bartók téren, mielőtt az ötve­nes években emeletráépítések ürügyen le nem ver­ték. meg nem semmisítették díszeiket. Az élet oly sok területén vontuk már le magunk kárán tanult tapasz­talatainkat, miért éppen padok, lámpák, hirdetőoszlo­pok és korlátok ügyében maradnánk korlátoltak?! Tandi Lajos Felavatták Kun Béla emléktábláját A Kommunisták Magyar­országi Pártja megalakulá­sának 67. évfordulója, va­lamint Kun Béla születésé­nek közelgő 100. évfordulója alkalmából pénteken emlék, táblát helyeztek el a magyar és a nemzetközi munkás­mozgalom kiemelkedő alak­jának tiszteletére a Kresz Géza utca 27-es számú ház. falán. A KMP megalakulá­sát kővetően 1918 végén rövid ideig itt — az egykori Ügynök utca 17-es számú épületében — működött a párt központi irodája, itt készültek a Vörös Üjság el­ső számai, s később e ház­ban lakott Kun Béla. Az emléktábla-avató ün­nepségen a Himnusz elhang­zását követően Bálint And­rás színművész József Attila „Levegőt" cimű versét adta elő, majd Hámori Csaba, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Kozponti Bizottságának el­ső titkára avató be­szédében felelevenítette a KMP megalakulásának történelmi körülményeit, méltatta a párt. s vezetője, Kun Béla szerepét a pro­letárhatalom kivívásáért s megszilárdításáért folyta­tott harcban. Ezután Kun Béla emlék­táblájára a kegyelet és a megemlékezés koszorúit helyezték el a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Hámori Csaba és Huszár István, a Központi Bizott­ság tagja, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, a Fővárosi Ta­nács és a XIII. kerületi Ta­nács képviseletében Pénzes János, Gérnyi Kálmán a Fő­városi Tanács elnökhelyette­sei, valamint Bornemissza Sándor, a XIII. Kerületi Ta­nács elnöke. Az emlektábla-avaló ün­nepség az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) b örőcsik Mari Október közepén, a Televí­zió Stúdió '85 műsorában, mely színpadi szerepéről szólt, egv mondatába csak ugy befűzte, hogv ötven­eves. Meg szinéisztól is rit­kán hallani ilyesmit, hat még színésznőtől, de Törö­csik Mari ezt a legtermésze­tesebbnek tartja, nem kérke­dik veié, de nem is titkolja.' Mint aki azt mondja: fo­giadjuik el öt olyannak, ami­lyen, s öttől elválaszthatat­lan az életkora is. Utánanéztem a le xiik ón­ban: csakugyan 1935. no­vember 23-án született ko­runk egyik legnagyobb szí­nésznője. S hogy .mily na­gyon ikorunké ö, hogy pálya­futása mennyire a huszadik század második felére jel­lemző, annak bizonyítéka a Kői-hinta. Vagyis az, hogy először — ós milyen fiata­lon, még főiskolai hallgató korában! — filmen aratott messzemenő, megalapozott, de nyugodtan mondhatjuk: nemzetkoz.i sikert. A Kör­hinta elkészültének évében a cannes-i .nemzetiközi feszti­válon képviselte a magyar filmművészetet, s ott mind Fábri Zoltán rendezése, mind a főszereplő, Törőcsik Mari alakítása őszinte eUsmerost keltett. A különös az, hogy Törő­csik ezután — a főiskola el­után is még jó né­hány év.ig — elsősorban fiilmszinésznő maradt. Oly­annyira, hogy színházi sze­repléseit eleinte vagy kínos csend, vagy jóindulatú vál­lon voregetés foRadta. s egy­fajta érthetetleniség is; a kö­zönség és a kritika egyaránt nem értette, hogy aki a mo­zivásznon már ennyire erede­ti egyéniség, és oly vonzó je­lenség, miként képes csak szerény eredményekre a színpadi emberabrazolás­ban? A Peer Gynt Solvejgjé­bon mutatkozott be a Nem­zeti Színházban, s halovány alakítását elmarasztalta a kritika. Evek teltek el, míg végre a színpadon is kinyílt, mi több, kivágzott Törőcsik Ma­ri elementáris tehetsége. A múlt évad végén lát­szotta, s ebben a szezonban folytatja az eszelős, púpos, gonosz elmegyógyintézeti igazgatónő félelmetes alakjá­nak megmintázását a Fiziku­sok című Dürrenmatt-játék­ban, a Nemzeti Színház szín­padán, valamint tündérien kedves operettprimadonna­ságát is tovább viszi a Jó­zsef Attila Színház és a szegedi Kisszínház Régi nyár előadásában. S a ket szezon között, a nyáron, a Margitszigeti Szabadtéri S/.inpadon a Csárdáskirály­nöt is játszotta, igen, ezt a szerepet is volt bátorsága el­játszani Honthy Hanna után. Nyert a merészségével, any­nyira eredetlen, oly meg­vesztegető bájjal csinálta, hogy meghatározóvá, szin­padtörténeti értékűvé vált még ez a Törőcsik -tailakítás is. És két új őszi premierje: Jepuncwna, egy nyugalma­zott tábornok felesége Dosz­tojevszkij A félkegyelműjé­ben, a Jóasef Attila Színház­ban; és Egérlke, a Macskajá­ték cimű Örkény István tra­gikomédiában, a Játékszín­ben. Egyik sem faszeren. De bármennyire is epizódalak­ja osupáin a Fél kegyeimünek Jepancs'ina, Törőcsik kira­gyog az előadásból, akarat­lanul is főszereplője annak azáltal, hogy kimagaisióan a produkció legjobb alakítását nyújtja. A Macskajatéktoan ő Egér­ke, szürke kis pária, ijedt, el­hagyott asszonyka a robosz­tus, mindenkin uralkodó Or­bánné árnyékában. De vala­mi hallatlan finomsággal és érzékenységgel, ezernvi szín­nel, árnyalatital éli Egérkét, fölemelő, megtisztító, való­ságos kátarzist okozó mind­az, amit a színpadon csinál. Öriásii értéke színjátszá­suiraknaik Törőcsik Mari. Sze­retnénk remélni, hogy írók és rendezők színházban, fil­men, televízióban a jövőben is hozzá méltó szerepekkel keresik és tálalják meg őt. Barabás Tamás • • Ünnepi megemlékezés Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Nagy László felvétele Évek óta hagyomány a Csongrád Megyei Területvé­delmi és Hadkiegészítő Pa­rancsnokság KlSZ-szerveze­te életében, hogy a KMR megalakulásának évforduló­járól való megemlékezést összekapcsolják a névadó­juk, Ladvánszki József em­léke előtti tisztelgéssel. Jel­képi értékű volt a tegnap délután Szegeden tartott ün­nepség helyszínének megvá­lasztása: a megyei bíróság dísztermében rendezték az összejövetelt, abban a te­remben, amelyben a magyar munkásmozgalom jeles sze­mélyiségét, Ladvánszki Jó­zsefet is elítélték annak ide­jén. amikor bűnösnek szá­mított az, aki a kommunista párt nevében cselekedett. Kovács Lajos ezredes, a kiegészítő parancsnokság vezetője megnyitójában üd­vözölte a résztvevőket, akik közt ott volt a névadó fia. Ladvánszki Károly altábor­nagy, belügyminiszter-he­lyettes is. A7. MSZMP Szeged Városi Bizottsága képvisele­tében ott. volt Oláh Miklós titkár, a megyei pártbizott­ságot Bódi György osztály­vezető képviselte. A rövid ünnepi műsor után, melyet Markovits Bori. a Szegedi Nemzeti Színház művésze és a Tömörkény szakközépisko­la Mihálka György vezette kórusa adott. Komócsin Mi­hály, a megyei pártbizottság tagja tartott megemlékező beszédet. Az előadó felidéz­te a munkásmozgalom kiala­kulásának előzményeit, be­szélt a munkásosztály nem­zetközi harcáról, majd a ha­zai történelmi összefüggése­ket elemezve részletesen ki­tért a KMP megalakulásának körülményeire, az uralkodó osztály elleni küzdelmekben betöltött szerepére. Ezután a szegedi kommunisták tevé­kenységéről szólva meleg szavakkal emlékezett meg azokról az emberekről, akik az üldöztetések közepette is vállalták a harcot, köztük Ladvánszki Józsefről, aki már nem élhette meg küz­delmük értelmének, munká­juk gyümölcsének beérését, a szocialista Magyarország létrejöttét. Tízéves a postás KISZ-bizottság Három megye fiataljai ta­lálkoztak tegnap, pénteken, a Szegedi Postaigazgatósá­gon. Emlékezni, ünnepelni gyűltek össze: 10 esztendeje alakult a postás KISZ­bizottság, amely igen ered­ményesen irányítja a szak­ma fiataljainak mozgalmi snunkájál. Rangos tün­tetéseket szerzett a kö­zösség. néhány éve a KISZ KB Vörös vándorzászlaját, az Országos Béketanács ok­levelét. A tegnapi összejövetelen, amelyen ott voltak a pos­taigazgatóság vezetői, a szegedi KISZ-szervezetek képviselői, részt vettek azok a dolgozók is, akik már el­kerültek más munkahelyek­re, munkakörökbe. Kiállítá­son, előadásokban elevení­tették föl a tiz esztendő történetét: Z. Nagy Lászlóné a kezdetekre, az első alap­szervezetre emlékezett. Vaj­da Imre a testület meg­alakulásáról szólt. Rehákné Lamper Eva az elmúlt 6 évet idézte. Az ünnepségen kitüntetéseket adtak át. A fiatalok jó munkájukért a Kiváló KISZ-szervezet zász­lót kapták. Prémetz Márton Aranykoszorús KlSZ-jel­vényt kapott, Dickmann Ferencáé pedig a KISZ KB Dicsérő Oklevelét. További 14 fiatal részesült igazgatói dicséretben, sokan pénz- és tárgyjutalomban. Az ünnep­lő fiatalokat a Bebrits szak­középiskola tanulói műsor­ral köszöntötték. Műsorajánlat Azt beszéli már az egész város ... Ez a címe a Skorpió együttes újabb nagylemezé­nek. Ma, szombaton az együttes koncertjén hall­hatnak válogatást a lemez anyagából, az Ifjúsági Ház­ban, 5-től. Ma, szombaton fél 3-kor a JATE nagytermében a Man­derley-ház asszonya című amerikai filmet vetítik. Holnap, vasárnap 11 óra­kor kezdődik a biológiai sza­badegyetem újabb előadása a Juhász Gyula Művelődési Központban: Juhász Miklós egyetemi docens, a növény­világ fejlődéstörténetével is­merteti meg hallgatóságát. Másnap, hétfőn este 7-től, ugyanitt, az irodalmi szabad­egyetem „óráján" József At­tila kései verseiről lesz szó Szigeti Lajos egyetemi ad­junktus vezetésével. Vasárnap egész napos program vár minden kor­osztályt a Szöregi Tömör­kény István Művelődési Ház­ban. Délelőtt 10-töl rajzfil­meket nézhetnek a gyerekek, délután 2-től videofilmeket a fiatalok és felnőttek. Este 7-től Katalin-napi diszkó kezdődik. Este 7-től éjfélig tart va­sárnap a Katalin bál Zsom­bón. a József Attila Műve­lődési Házban. A Gyuris-ze­nekar játszik, a műsorban pedig báli játékokat mutat­nak be. Az egyetemisták és a főis­kolások újságjával, a Szege­di Egyetemmel ismerkedhet­nek a Royal Kávéház hétfő esti vendégei. A lap szer­kesztőségének munkatársai írásaikból közölnek váloga­tást, kérdésekre válaszol­nak. Tévéből ismerős Szergej. a bohóc. Barátaival együtt hétfőn két előadáson szóra­koztatja a szegedi óvodáso­kat, iskolásokat. A délután fél 2-kor kezdődő előadást csoportok látogatják, az es­ti fél 7-es műsorra lehet be­lépőjegyet váltani a helyszí­nen, az Ifjúsági Házban. Meixner Mihály vendéges­kedik a Szegedi hanglemez­klubban. A zenebarátok hét­fő este 6-kor találkoznak a TIT klubhelyiségében (Ká­rász utca 11). Az ismeret­terjesztő társulat videoszak­köre szintén hétfőn délután 5-kor tart foglalkozást az újszegedi oktatási központ­ban. Sípos Árpád a video­technika eszközeit mutatja be, és kérdésekre válaszol. Wirth István Norvég tája­kon című színes útifilmjét vetíti kedden este 7-től a SZOTE-klubban. (Dóm tér 13.) A Délép nyugdijasklubja ismeretterjesztő előadást rendez. A Bocskai utcai könyvtárban kedden délután 4-kor hallgathatják meg az érdeklődők Benkö Sándor orvos előadását, az időskor betegségeiről. Az. újszegedi November 7. Művelődési Házban Veress Miklós költővel találkozhat­nak a gyerekek. A gyerek­konyvheti előzetesnek is te­kinthető találkozón a költő megzenésített verseit Pacsi­ka Emília és Trabalka Ist­ván mutatja be, kedden dél­után fel 5-kor. Este 7-kor pe­dig az Üjszögedi esték elne­vezésű sorozatban a felnőt­tek beszélgethetnek Veress Miklóssal. A Collegium Artium kép­zőművészeti szekciójában Kass János grafikus vall munkájáról kedden este 8-tól. A szekció a Rerrich Béla téri Béke épületben tartja összejövetelét. A Makám dzsesszegyüttes koncertezik kedden este 7-től a JATE-klubban. A rádió Kossuth adóián kedden este fél 9-töl hallha­tó a hazai anekdotás köny­vekből. elsősorban Tóth Bé­la műveiből készült keret­játék második része. A szokott időben, kedden fél 7-kor kezdődik a tévé 2-es csatornáján a szegedi stúdió adása. Másnap, szer­dán szintén a kettesen 7 ára 10 perctől a román nve'vű nemzetiségj műsor. Ez utób­bit s'ombulon re"t>u| » óra 5 peretöl megismétlik az l-es műsoron.

Next

/
Thumbnails
Contents