Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

2 HélSö, 1985. novcmbtr 18. Gorbacsov ma érkezik Genfbe Reagan szombat óta a konferenciavárosban tartózkodik * Genf (MTI) Négy hónapos, sokrétű előkészítő munka után ked­den reggel megkezdődik Genfben Mihail Gorbacsov es Ronuld Reagan világszer­te érdeklődéssel várt talál­kozója. Az amerikai elnök, aki szombat este óta tar­tózkodik a felbolydult sváj­ci tanácskozóvárosban, a va­sárnapot megbeszélésekkel és pihenéssel töltötte. Az. SZKP KB fótitkárát hétfőn, ma délben tmrják Genfbe, amelynek repülőterén Kurt Fuglvr, a svájci államszövet­ség elnöke fogadja majd a szovjet vezetőt és kísére­tet. A genfi nemzetközi kon­ferenciaközpontban vasár­nap is egymást érték a fe­lek álláspontját igen hatá­rozottan védő sajtótájékoz­tatók, amelyeken szovjet részről Georgij Arbatov es Jevgenyij Velihov akadé­mikus. valamint Nyikolaj Cservov vezérezredes, ame­rikai részről Róbert McFar­lane nemzetbiztonsági ta­nácsadó és ÍMrry Speakes elnöki szóvivő találkozott a nemzetközi sajtó képvi­selőivel. Genfi források szerint egyébkent, a csúcstalálkozó kapcsán mintegy tízezer em­ber érkezett eddig a város­ba, egyharmadrészt újság­írok, fotó- és televíziós ri­porterek. Megjelentek az el­ső „csúcs-költségvetések" is: hozzávetőleg harmincmillió dollarba kerül a rendezvény, ami a tárgyalások egy per­cere vetítve 63 ezer dollárt jelent. Vasárnap a svájci bizton­sági főnök megtekintette a csúcstalálkozó biztosítására Genfbe vezényelt katonai egységeket, amelyek útaka­dályoktól a légvédelmi ágyú­kig sokféleképpen érzékel­tetik jelenlétüket. Ügy hír­lik. a sajtó képviselői ked­den és szerdán 500 méterre közelíthetik csak meg — néhány kivételezett kivéte­levei — a tárgyalások szín­helyét. Változatlanul a kétoldalú kapcsolatok, a fegyverzet­korlátozási kérdések és a világ különböző feszültség­gócai ígérkeznek fő napi­rendi pontoknak, de ame­rikai részről mind többet emlegetik az emberi jogok megvitatásának szükségessé­gét. Ezen a területen, mint az utóbbi napok sajtómeg­nyilatkozásai mutatták, fennáll olyan mérvű össze­csapás lehetősége, amely veszélyeztetheti a találkozó normális légkörét. Genfi sajtókörökben hasonló ne­hézséget látnak a regionális problémák célzatos össze­válogatásában is, amit szin­tén az amerikai fél kísérel meg nyomás gyakorlására felhasználni. Jóllehet, mind az ame­rikai, mind a szovjet fél sok részletet tett közzé az utóbbi hetekben elképzelé­seiből, Genfben váratlan fejleményeket sem tartanak kizártnak, amelyek kedvező irányba módosíthatnák a csúcstalálkozó egyelőre mér­sékeltnek ígérkező mérle­gét. •Kii Wm MARJAI JÓZSEF MOSZKVÁBA UTAZOTT Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvise­löje vasárnap Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának 117. ülésén. KAPOLYI I/ASZEÓ HAZA­ÉRKEZETT Kapolyi László ipari mi­niszter, aki a magyar—szov­jet ipari kapcsolatok idősze­rű kérdéseiről tárgyalt a Szovjetunióban, hazaérkezett Budapestire. Moszkvai tar­tózkodása alatt megbeszélé­seket folytatott több minisz­terrel, valamint Mihail Szer­gejcsikkel, a Szovjetunió Külgazdasági Kapcsolatai Állami Bizottságának elnö­kével. KINEVEZÉS A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége szomba­ton miniszterelnök-helyettes­sé nevezte ki Jurij Maszlju­kovot, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága eddigi elnök­helyettesét. MSZMP-KÜLDÖTTSÉG JAPÁNBAN Horváth Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezeteséveil párt­küldöttség utazott szombaton a Japán Kommunista Párt XVII kongresszusára. A kül­döttség tagja Gyürke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Südy Zoltán, az osztály munkatár­sa. RÁDIÓTELEX VÉTÓ Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia penteken nemmel szavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsának Na­míbiáról folytatott vitájában, éx ezzel megakadályozta, hogy a testület átfogó, köte­lező erejű szankciókat ren­deljen el a Namíbiát tör­vénytelenül megszállva tar­tó Del-afrikai Köztársaság­gal szemben. Az el nem kö­telezett országok által be­terjesztett határozati javas­lat mellett 12 ország képvi­selője szavazott, Franciaor­szág képviselője tartózko­dott. Vulkánkitörés 0 Bogotá (AFP) A csütörtöki vulkánkitö­rés 500 túlélőjére bukkantak a mentőalakulatok, ám a he­likopterek egyelőre nem tud­nak leszállni a "környező sár­tengerben — közölte a ko­lumbiai Vöröskereszt. Közben egyre nagyobb a járványveszély, és tart a ret­tegés az. újabb földcsuszam­lásoktól és áradásoktól a la­tin-amerikai országban, amely történetének legna­gyobb természeti csapását él­te át. A közzétett legfrissebb hivatalos adatok szerint a természeti csapás 21 ezer 559 emberéletet követelt, 2400 személy megsebesült és to­vábbi 19 ezer 185 személy maradt hajlék nélkül. Amerikai magyar alapítvány 0 New York (MTI) •A magyarországi kulturá­lis értékek helyreállítására, a múzeumok, kulturális in: tézmények segítésére rende­zett tárgysorsjátékot az Egyesült Államokban az amerikai magyar nemzeti művészeti alapítvány. A 2 éve létrejött alapítvány azt tekinti feladatának, hogy nemcsak az amerikai ma­gyarság, hanem az Egyesült Államok egész lakossága kö­rében tamogatást szerezzen e célnak. Akcióik bevezetése­ként rendezték meg a sors­játékot, amelynek főnyere­ménye kéthetes magyaror­szági utazás volt a nyeremé­nyek között pedig értékes művészeti alkotások, az Egyesült Államokban és Ma­gyarországon élő magyar művészek festményei, rajzai szerepeltek. A szombat este New Yorkban megtartott sorsolá­son ott volt Kocziha Miklós, hazánk New York-i főkon­zulja. A baráti légkörű talál­kozón Randé Jenő, a Ma­gyarok Világszövetségének főtitkára ünnepélyes keretek között nyújtotta át Győri Eszter amerikai magyar fes­lömüvésznőnek, az alapít­vány elnökének a világszö­vetség arany jelvényét. Ran­dé Jenő az. Egyesült Álla­mokban több magyar szerve­zet vezetőivel találkozik és megbeszélést folytat velük a Magyarok Világszövetségé­nek tevékenységéről, az együttműködés kérdéseiről. Szakszervezeti küldöttértekezletekről jelentjük A legfontosabb: ki és hogyan tanít A Pedagógusok Szakszer­vezetének Csongrád Me­gyei Bizottsága szombaton, a Tisza-szállóban tartotta meg küldöttértekezletét. Ott volt a központi vezetőség közne­velési és felsőoktatási osz­tályának vezetője, Horváth Péter, Sebe János, a me­gyei pártbizottság osztály­vezetője; Schmidt József, a városi pártbizottság titká­ra. a tanácsok, a KlSZ-szer­vezetek képviselői. ökrös János, a Pedagó­gusszakszervezet megyei bizottságának elnöke köszön­tötte a küldötteket, majd Fabula Andrásné megyei titkár számolt be az elmúlt öt évben végzett munkáról. Az írásbeli beszámolóhoz fű­zött szóbeli kiegészítésében egyebek között elmondta: az értekezleten mindenütt az érdekvédelmi munka erősí­tését igényelték. Az oktatás­nevelés minőségét tudniillik jórészt meghatározza, hogy milyen a pedagógusok köz­érzete, milyen tárgyi-anyagi feltételek között dolgozhat­nak, milyen az oktatáspoli­tikai irányítás színvonala, a munkahely légköre. A beszámolási időszakban az általános iskolákban ta­nulók 4 ezerrel, a középis­kolásoTc ezerrel lettek töb­ben — nagy a zsúfoltság, különösen Szegeden, Szen­tesen és Makón. A szükség­tantermek I aránya magas, veszelyeztetik a pedagógu­sok és a gyerekek egészsé­gét. A felsőoktatásban — a József Attila Tudomány­egyetemen és a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskolán — még rosszabb a helyzet, a tanterem- és egyéb létesít­ményhiány mellett a tech­nikai-műszaki eszközök is hiányoznak a szakemberkép­zéshez. Az új és új generációkat nevelő pedagógusok igénylik leginkább, hogy az oktatás­nevelés hatékonyabb lehes­sen; készek az oktatási tör­vény végrehajtására. Am so­kan fogalmazzák meg aggá­lyaikat, vajon kellő-e a tár­sadalmi akarat és a pénz a munka feltételeinek megte­remtéséhez. Miközben dek­laráljuk, hogy a társadalmi előrehaladás attól lugg, mi történik ma az iskolákban, az oktatásügyi irányítás az utóbbi években az iskolai dokumentumokkal volt el­foglalva, és a kelleténél ke­vesebb figyelem jutott a pe­dagógusokra. Márpedig az ő gondjaik, helyzetük megol­datlanságai évtizedek múl­va is negatív társadalmi jelenségekben mutatkoznak. A számvizsgáló bizottság jelentését annak elnöke, Diós József ismertette. A vi­tában majdnem minden fel­szólaló (összesen 13-an vol­tak) sürgette a pedagógusok — társadalmi feladataiknak, s azok súlyúnak-jelentőségé­nek megfelelő — megbe­csülését Bácskai Mihályné vásár­helyi pedagógus hozzászólá­sában elmondta, hogy a kezdő, fiatal pedagógusokra rendkívüli terhek hárulnak, az utánpótlás nehézségei fi­gyelmeztetőek. Fölhívta a figyelmet: önművelésre, kul­turális és művészeti élmény­szerzésre, de gyakran még munkaerejének „ újraterme­lésére" sem marad pénze és ideje a pedagógusnak. Sebe János a tanítás fel­tételeiről szólva aláhúzta: a közoktatásban nincs szük­ség kardinális változtatások­ra, az iskola nem laborató­rium; az irányítók, a ta­nárok és a diákok egyként a munka folytonosságát, sta­bilitását igénylik. A me­gyében a nyomasztó zsúfolt­ság, a tanteremhiány okai­nak elemzésekor számításba kell venni, hogy több mint kétezer más megyékbe való diák tanul itt — vidéki in­tézményekbe szorítva gyak­ran jó képességű szegedi gyerekeket is. Hangsúlyoz­ta, hogy amíg az iskolára számtalan feladatot háríta­nak, amelyeket alapvetően nem ott kellene megoldani, addig az alapfunkcióit sem képes betölteni. Szabó Imre (JATE) sze­rint a felsőoktatás problé­mainak megoldását minden eddiginél erőteljesebben kell szorgalmazni, mert jóvátehe­tetlen társadalmi károk szár­maznak abból, ha a jelen­legi helyzet nem változik. A tanársegédek és adjunktusok átlagbére kevesebb, mint bármelyik más pedagógus­rétegé. Ilyen körülmények között nem mutathat min­tát az értelmiségi létre a hallgatókkal legközelebbi kapcsolatban álló oktatói de­rékhad. A megyei bizottság titká­ra újra Fabula Andrásné, elnöke Ökrös János lett. A küldöttértekezleten szak­szervezeti munkájuk elis­meréseként nyolcan vehet­ték át a központi vezetőség dicsérő oklevelét. S. E. 0 körülményekhez alkalmazkodva Az Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Csongrád Megyei Bizottsága szombaton délelőtt Vásár­helyen, az Állatorvostudo­mányi Egyetem Állategész­ségügyi Főiskolai Karán tar­totta a X. küldöttértekezle­tét. amelyen részt vett Mol­nár Lajos, a megyei párt­végrehajtóbizottsúg tagja, a Teszöv elnöke is. Csinos Jó­zsef elnöki megnyitóját kö­vetően Kovács Lajos, a me­gyebizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést a beszá­molóhoz. Több vonatkozásban változott a megyei bizottság munkamódszere. Rendszeres­sé váltak a munkahelyekre kihelyezett megyebizottsá­gi ülések. Nagyobb hangsúlyt kapatta rétegpolitikai tevékenység is. Gondok között A Szegedi Postaigazgató­ság ebédlőjében vagy száz­hatvanan ültünk. Javarészt postások — három megyét képviselnek —, hiszen az ö szakszervezetük területi bi­zottságának küldöttértekezle­te volt szombaton. Az el­hangzottak nem is nekünk, kívülállóknak szóltak. .Megígértem, hogy nem ártom magam a szakmába. Valóban nem több a „posta­ludományom", mint az em­bereké általában. Akikkel együtt szidom Puskás Tiva­dart (szegényt...), együtt dühöngök, ha elkavarodik a táviratom, és együtt bosszan­kodom, hogy emelkednek a postai díjak. Az ilyen szak­szervezeti gyűléseken viszont a problémák jönnek elöl el­sődlegesen. A belső problé­mák. Amik viszont tulajdon­képpen nem tartoznak a nagyközönségre. Természetes az az emberi igény, hogy javítsunk hely­zetünkön. Hogy elfogadjuk, ha valami jó, és továbblép­jünk. Így aztián nem nagyon vesszük észre a jót. nem szentelünk különösebb fi­gyelmet neki. A felszólalások során egy­re jöttek elő a gondok. Én, a laikus, már-már hajlandó voltam bocsánatot kérni gondolatban akár Puskás Tivadartól is. Mert kevés a pénz. sok a munka, rosszak a körülmények, vannak egészségre ártalmas munka­körök. Aztán jött egy hozzá­értő, és „visszadobta a lab­dákat" (pedig ő belülről ítél) . . . Biztos, hogy jobb munkával sem lehet kikü­szöbölni az ártalmakat? Pél­dául a meglevő gépek deci­beljeiből levenni? „Minden célunk, vágyunk, kívánsá­gunk messzebbre kerül, ha magunk nem teszünk érte, nem dolgozunk többet, job­ban." Országos mottó ez, re­mélem, egyre több helyen lesz felismerés. A küldöttértekezleten ve­hette át a Munka Érdem­rend bronz fokozatát Szalay Péter, és a SZOT Elnöksége Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetésének arany fokozatát Keresztes Mihály, akit ismét megválasztottak a területi szakszervezeti bizottság tit­kárává. Az elnök Szécsényi Józsefné lett. Megszavazták a küldöttek az előzetesen je­lölt 13 bizottsági tagot és 27 kongresszusi küldöttet is. Az előtérben, a falakon, kinevezéseket igazoló ira­tok, kitüntetési okleve­lek, a monarchia korából „Magyar Királyi Posta'' pe­cséttel. Kezemben 33 olda­las beszámoló az ötéves munkáról. Aláhúztam egy mondatot: ... új szolgálta­tásaink azt célozzák, hogy a lakosságnak a Magyar Pos­táról alkotolt véleményét kedvezőbbé tegyék. Így legyen! R. É. A megyei bizottság arra törekedett, hogy a gazdálko­dást segítő munkában kö­vetkezetesen érvényesüljön a termelési és életszínvonal­politikai célok egysége. A vállalatok többsége — a közgazdasági szabályozó­rendszer biírtósüottá kerete­ken belül — reális kocká­zatvállalással alakította ki béipolitikai célkitűzéseit, a vállalati nyereség felosztásá­nak arányait. Csökkentek a szakmák. rétegek közötti bérfeszültségek. Változatlan volt azonban a fakiterme­lésben foglalkoztatottak ala­csony bérszínvonala, erő­södött a műszaki értelmi­ségiek és a tudományos ku­tatásban részt vevők bére­zési (gondja. A munkaügyi szabályzók nagymértékű változása miatt az utóbbi időben a dolgozók széles köre nem tájékozódott kel­lőképpen jogairól és köte­lességeiről. esetenként még a középvezetők sem ismerik legalapvetőbb feladataikat — állapítja meg a beszámo­ló. Javultak a dolgozók szo­ciális körülményei. Vala­mennyi gazdaság rendelke­zik saját üzemi konyhával, vágóhíddal és üzemi kony­hakerttel. Kedvezőtlen vi­szont, hogy a beszámolási időszakban közel 50 száza­lékkal növekedett az étkez­tetés dolgozói térítésének dí­ja. A vállalati saját és bé­relt üdülőkben évente átkú­gosan 2 ezer 300 felnőtt és 1200 gyermek pihenhetett kedvezményesen. összességében a megyei bizottság, az alapszervezet vezető testületei jól alkal­mazkodtak a változó társa­dalmi és gazdasági körülmé­nyekhez, az elmúlt öt év munkája itehát eredményes volt. A beszámolót és a szóbe­li kiegészítést követő vitá­ban Kardos Imre. Török György, Frölich András. Sa­rusi Kiss Mihály. Tokaji István, Boros Ernő, Adorján Kálmán, Furák András szó­laltak fel. Véleményt nyil­vánított Sebők János, az SZMT titkára, valamint Czirmai Tibor, a Medosz közoonti vezetősége osztály­vezetőd is. A küldöttértekezlet 7 tagú megyei bizottságot válasz­tott. amelynek elnöke Csi­nos József. titkára pedig Kovács Lajos lett. K. O.

Next

/
Thumbnails
Contents