Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

4 Hétfő, 1985. november 18. JÁTSSZUNK EGYÜTT! Mármint gyerekek, szülők, pedagógusok, népművelők. Az elmúlt hét végén különösen sok alkalom kínálkozott a városban: a címbeli fölszólításra a makkosházi iskolában gyűltek össze anyukák, apukák, és persze csimotáik — a frissen alakult helyi népfrontbizottság és az iskola hívására. Dzsesszbalett, s*port- és ügyességi vetélkedők — volt a program. A másik, szintúgy művelődési intézmény nélküli városrészben, Tarjánban, a Bartók művelődési központ fogott össze a „piros" iskolával: a szombati Suli-buli egész napos volt, bábokat, bohócmaszkokat, textil- és papír-„műalkotásokat" készíteni tanultak a gyerekek; játékok és könyvek cserélhettek gazdát; vár épült papírdobozokból. Ezalatt a mamák is csereberélhettek — szabásmintákat, kötéseket, fonalakat, a papák pedig szurkolói ankéton sportvezetőkkel találkoztak. A" Juhász Gyula Művelődési Központban már bevált „Családi hét vége" három napra kínált hasznos időtöltést, a 640-es szakmunkásképző és az erdészeti szakközépiskola pedig az Ifjúsági Házba hívta a középiskolás korosztályt. Diákcentrumra. Fotónkon éppen a bohócot festik — a Suli-bulin. Környezet '85 6. Ez a méreg, nem a ciánkáli! Tanult barátom, a koca- gombaölő és 67 rovarirtó szert Kat, az okszerű védekezés kertészek gyöngye, imádja gyártoltak, illetve forgalmaz- legújabb eredményeit, a a szabályosságot. Kiolvasván tak, a megyében 574 ezer 767 károsítok biológiáját, bemuaz okosító könyvből, hogy hektáron peremeteztek vegy- tatókat szervezünk. Évente permetezési napló szüksé- szert a tavalyi adatok sze- egyébként 180—200 szakgeltetik a kerti növényvé- rint, s ez 2930 tonnát tett munkásnak, betanított mun_ delemhez, s hogy azt az ki. Szép szám, de az iden kásnak adunk képesítési eladott termény értékesité- ez 100 tonnával kevesebb, bizonyítványt, sénél be kell mutatni, vett _ Szeressük vagy szidjuk — Mennyire érdekelt a egy takaros keményfedelű a vegyszereket és a növény- szakember a növényvédő füzetet, s szorgosan köny- védőket? — kérdezem Su- szer felhasználásában? Tavelte, mit, mivel, mikor, ranyi Róbertet a Csongrád karékoskodik vagy pazarol? miért, mennyit és egyálta- megyei Növényvédelmi és — Felhasználja, amit kap! Ián. Birta tintával. Végre ,'Agrokéniai Állomás igazgatóját. — A mezőgazdaságban használatos vegyszerek a nyákra", a szegedi nagybani ^"Scsalf^reha^ (de szép szó!) piacra, hogy kei. Akarcsak a ruha vagy mázsányi termését egyben a ctpo. Szontja tor, a laeladja a kereskedőknek. bat- szldJuk 1S' akl csinaltaSzerencséje volt, három adagban el is kelt az áruja. A kutya sem kérdezte, mennyi vegyszert adott el vele. Nem is mutatta az igazi vevőknek a naplót. Az első maszek-zöldséges liaszedtei a fagykár után megmaradt szőlőtermésének színe-javát, s büszkén robogott ki vele a „KisbosDe, ha nem kell anynyi! — Akkor is, mert szorítja a készletgazdálkodás, és az, hogyha nem használja el, jövőre, a maradványnak megfelelően kisebb lesz a keret. Rákényszerül, mert küde mégis mindenki cipőben lönben mit csinál, ha akkor jár. A magyar paraszt a me8 többre lesz szüksége? múlt századtól az ötvenes To'e csak azt kérik számon, évekig környezetkímélő — megvédte-e a növényt vagy divatos szóval — biogazdál- sem- Azt nem kérdezik, mi; kodó volt- És produkált 12— '^n áron. 14 mázsa búzát hektáron- — Több szert ma, mint ugyanis i füzetre""°csak ként úgy- hogy a Iakossá8 te8naP. ha egyszer úgyis veennyit mondott: „Mit akar fele a mezőgazdaságban dol- szélytelen? Merre haladunk? ezzel az emlékkönyvvel''" józott. Ma ötven mazsa _ Több szert ma, mint A könyvecske azóta a ház- körül ~ néba, Joval folotte holnap, vagyis holnap kevebó! a kert egy egészen más terer". egy hektáron es mi- sebbet, mint ma. Míg orszárendeltetésű — igen kis nimalls dolgozol létszám gosan 505 kilogramm hatóalapterületű - házikójába mellett. Persze kemikáliák- anyag jut egy hektárra, adakasztva várja megadóan, kal- "at.,akkor aki felveti dig a megyében csak 3,96 kihogy lapjai a gazda zárt . keíí"e a azt ,ó De van más út is Bioló, is kerdezze meg. kell-e a giai védekezés. Az üvegháztöbb buza! Kell-e a több ban sok kárt okozó liszteske zöldség? ellen sikerrel vetettük be a — Milyen egészségügyi fürkészdarazsat. A nagy tőkockázatot vállalunk? megű szaporítása, kereske— Aki villanyt használ, delmi értékesítése még a jö ajtó mögötti személyi környezetvédelmének elengedhetetlen használati tárgyai legyenek — kivéve a tintával összefirkáltakat! Ha nem a vevők, hanem a — mindegy, milyen szán- annak is megvan a korkádekű — eladó szemszögéből zata, hogy megfogja a venézem, .azt mondhatom, zetéket és az áram agyonütiszerencséje volt, nem ellen- De amint megtanultuk anőrizték, tartalmaz-e szerma- nak a használatát, ugyanradványt az áruja. Valójá- igy megtanuljuk ezekét is. szerek használatárát kell ban a piacon az esetek Persze, hogy tudatlan és értékelni. Volt, hogy kivitte többségében úgy cserélnek felelőtlen emberek kezében a termelő a fürkészdarázsbábokat az üvegházba, aztán a „biztonság kedvéért megtámogatta" egy kis rovarölő permetezéssel. Utána csodálkozott, hogy nincs szerencsévő feladata, de a kísérletek biztatóak. — Biológiai védekezés vagy vegyszerezés' Is-is! A hagyományos zöldségek-gyümölcsök gaz" a vegyszer káros. dát. hogy a véletlenen mii- _ Nem lehet mjndenki lik, kifogástalan szupertiszta vegyészmérnök, aki permepaprikát vagy permetlétöl tezni akar. — tegnap — áztatot'at kap . , y H * — Ne is legyen. Eleg, ha annyit tud hogy komoiyan íe. Ez is rávilágít arra, hogy ke], vennj az előírásokat. az alkalmazásnál teljes Minden egyes szer minden szemléletváltásra van szüfc-, egyes dobozára részletes is- seö-' az ember• A vizsgálja, a megyei növényvédelmi állomás 'igen, de bármekkora is az igyekezetük, s bármennyire szigor'úarj megálljt) parancsolnak is a vétkeseknek (mert a következetes intézménynél alku bizony nincs!) a „szüröháló" elég bő lyukú, örüljünk. ha a nagytermelők hatalmas tömegű terményeit vigyázni tudják. Évente több mint 1500 esetben végeznek ellenőrző vizsgálatot a termőhelyen és a piacon, s többször van rá zettségű vezető szakember, példa, hogy a vegyszerma- nem kaphatnak növényvédő radvány határértéken túli szert sem. A munkákat sziszinte miatt leállítják az gorúan dokumentálni' kell, áru szedését. (Én például s ezt ellenőrizzük, éppen ezért jobban bizom — A vegyipar viharosan az átlagos téeszpaprikában, fejlődő tudomány, „kinövi" mint a mosolygós micsurin- a gyakorlati szakembereket, kertiben) — Segítünk nekik lépést Magyarországon napja- tartani- Szakmai képzéseken inkban 112 gyomirtó, 100 ismertetjük az új eljárásomertetést, utasítást írnak, aminek betartása garanciát ad a környezelkimélésre- A nagyüzemek esetében ennél nem álltunk meg. Náluk rendelet kötelezi a gazdaságokat, hogy szakembert állítson be erre a területre. — Be is tartják? — Nem tehetnek mást. Ahol nincs megfelelő végIgriczi Zsigmond Következik: Zörög a sárhányó! Leckék, példák, magatartásminták Egy iskolai fölmérés tanulságai Az úttörőszövetség két megye pedagógusait kérte, mérjék föl, hogyan sikerül az iskolában a diakok szemléletét, gondolkodását alakítani, milyen a nevelésük hatékonysága. Ezúttal tehát nem a tanítás eredményességét vizsgálták, jóllehet, a ket fogalmat mesterkéltség nélkül aligha lehet elválasztani. Hisz deklarált elvek szerint is az oktatás és a nevelés egy és ugyanaz, a gyerekekkel való foglalkozás egészét jelenti. Az elemzőmunkához szocitr.ógus által összeállított véleménykérdőiv és feladatlap készült, amelyeket ötödikesek és nyolcadikosok tölthettek ki — név nélkül. A vállalkozó megyék egyike Csongrád. Szegeden a fölmérés eredménye is ismert. Valtz Gyuláné, Molnárné Ferenczy Valéria és Szabó Ágnes összegezéset a legutouoi ülésén tárgyalta a városi úttörőelnökség. A közel 600 gyermekvallomásról több órás vita kerekedett. Mindjárt arról, hogy a fölmérés kérdésecsoportjaival, azon megfogalmazásával nem minden esetben lehet egyetérteni. Mert úgy igaz, az egzakt tudományok mérési módszerei félrevezetők is lehetnek, kiváltképp, ha a vizsgálódás tárgya számokkal, grafikonokkal, százalékokkal nehezen kifejezhető. S vajon ki tud elfogadható mértékegységet a szemléletre, a gondolkodásmódra? Ráadásul a gyerekek ilyen szempontok szerint való megítélése szinte lehetetlen is, hiszen a természeti-társadalmi jelenségeket, törvényszerűségeket még csak tanulják, a magatartásmintákat próbálgatják, megnyilatkozásaik szinte óráról órára változnak. A gyakorló pedagógusok mindezekkel számoltak, s mi mindennel még? Számtalan ellentmondással, amelyek az iskolán belül éppúgy jelen vannak, mint azon kívül, csak nem szívesen beszélünk róluk, nehezen veszünk tudomást róluk. Miért hézagos, hiányos a diákok tantárgyi tudása? Amikor a politika szót hallják, miért csak az országhatáron kívüli eseményekre gondolnak? Miért jönnek zavarba, ha hazájukhoz fűződő érzelmeikről kell szólniuk? Az elutasítandó emberi tulajdonságok közül miért épp az italozást, a dohányzást, az önzést, a hangos, durva beszédet említik legtöbben? Mi az oka, hogy a szeretet, a törődés utáni vágy sok gyerek válaszából kiolvasható? Sorolhatnánk vég nélkül a kérdéseket, amelyek a fölmérés összegezése olvastán születtek, s amelyekkel az úttörővezetők is léptennyomon találkoznak. Ami az iskola mulasztásait illeti, nincs mit takargatni. A számtalan reform nemhogy t könnyítené, inkább nehezíti a pedagógus munkáját — egyelőre. A tantárgyi követelmények magasak, s a tapasztalatok szerint még a gyakorló tanároknak is igen-igen nagy lecke megtanítani az előírt tananyagokat. Amelyek között — és sajnos, ezt is a gyakorlat igazolja — hiányzik a koncentráció. A tanárok bátortalanul kezelik, nem mernek eléggé szelektálni. Érzékelhető körükben egyfajta önbizalomhiány, elbizonytalanodás is. Eredménytelenségeiket ugyan nem mentesiti az iskolák zsúfoltsága, a nevelés fehér foltjaira azonban legalábbis elfogadható magyarázat: 30-40 gyerekkel képtelenség külön-külön foglalkozni, mesterfogásaikat idő hiányában nem alkalmazhatják, csupán fegyelmeznek. Neim panaszként hangzott, inkább tényként hatott az a megállapítás: egyre nehezebb a gyerekeket nevelni. Ideges, ingerlékeny az utóbbi esztendők általános iskolás korosztálya. Szenved a társadalomban föllelhető értékzavaroktól, amelyeket a felnőttek, a szülök, számukra érthetetlen viselkedése láttán élnek meg. Csak kévésük talál fogódzót, kapaszkodót a családi környezetben. A szülők túlhajszolt életformájából, a pénz, a jobb megélhetés utáni „vágtából" hiányoznak az elmélyült beszélgetésre szánt órák, amelyeken okos szóval terelgethetnék gyerekeiket a közösség által elfogadott erkölcsi normák felé. Így aztán még a legelemibb magatartásminták is, mint kötelező leckék tudatosulnak a gyermekfejekben. Példa erre a szemetelés. A kifogásolandó cselekvésről a környezetvédelemmel kapcsolatban kért állásfoglalást a tesztlap. A diákok szépen megokolták, miért nem szabad szemetelni, de a szabály betartását lépten-nyomon számon kell kérni tőlük. (Talán mert jó mintát elég keveset láthatnak a környezetükből?) Félő azonban, hogy érzelmeik is ilyen leckeszerüen formálódnak, valódi, megélt tartalom nélkül, őszintén, önkritikusan azt is elmondták a pedagógusok, hogy a gyermekmozgalom sem mentes a gépies, lélek nélküli, muszájfeladatoktól. Olyanoktól, amik unalmassá, színtelenné teszik a gyerekek szemében az őrsi órákat, az úttörőcsapatok programjait. Gyakran kapnak a diákok olyan megbízatásokat, amelyeknek okát, szükségességét senki sem magyarázza, igaz, azt sem kérdik tőlük, mihez lenne kedvük, mit szeretnének. Óhatatlanul fogalmazódhat a kérdés: ennyi kudarc, eredménytelenség hallatán, hol kellene keresni a felelőst?! De hisz éppen arra, mások — egymás — hibáztatására fogy abból a kevés energiából is, ami a gyerekek nevelésére marad. Ideje volna tisztázni a nevelési szerepeket, a kötelezettségeket. Jó példák is akadnak, ezek nagyobb becsületet, népszerűsítést érdemelnének! Mag Edit Településfejlesztésről — Tápén Tornaterem épül Tápén jártunk házról ház- két, a jövő generáció hasz- tam itthon, így a nejem írta ra. A kísérőm Márton nát pártolja. alá. Természetesen tudom, György tanácstag. Arra vol- Az előbbi nyilatkozatra hogy mire kell a pénz, tutam kíváncsi, miként fogad- felfigyelt Huszka Antalné: — dom azt is, hogy jó helyre ták a településfejlesztési Mikor megkerestek, nemet teszik. Az IKV-nál dolgozom hozzájárulást Petőfitelep mondtam, de nem tudtam — gondolom —, igy jobbain szomszédai, Szeged „vizpar- azt, hogy lehet kevesebbet is látom a hozzájárulás szükti lakói", akik tornatermet fizetni, örültem, hogy elen- ségességét. Én már sokkal kivannak építeni. gedték az özvegységemre az korábban így csináltam votadómat, és mégis jöttek, hogy na, ugyanis a községfej leszA velemenyem az, hogy fizessek. JÓ, hogy kérdezett, tési hozzájárulást fizetni fizessenek az ötven évnél fiaén is szívesen adok pénzt, ha kellett, de soha nem tudtuk. Népművelők közgyűlése A Magyar Népművelők Egyesülete tiszteletre méltóan helytállt a magyar művelődés szolgálatában vállalt feladatok végrehajtásában — állapították meg a szervezetnek második közgyűlésén, amelyet szombaton tartottak Budapesten, a SZOT Központi Iskolájában. Az egyesület elnökségének háromévi tevékenységét összegező beszámolóból és Gyarmati Kálmán elnök szóbeli kiegészítőjéből kitűnt, hogy közreműködtek a közművelődési intézkedések előkészítésében, ösztönözték a közművelődés megújítását segítő kezdeményezéseket. A küldöttközgyűlésen módosították az egyesület alapszabályát. Megválasztották az egyesület elnökét — e tisztet Drucker Tibor tölti be —, három alelnökét és az elnökség öt tagját, valamint az egyesület elienőrzöbizottságát. (MTI) J, V.II U O /.1 v V.OVII UUV/tt I H. t. I'U ItVilVVH, OVIiU IIVIII «, V I V , talabbak. Nezze, uram! En az bsszeg mérsékelhető. Nem hová kerül a pénzünk, most is segélyre szorulok, ketezer- vagyok kihúzó, a tervezettel viszont megláthatjuk majd egy-ketszaz forint a nyugdt- egyetértek. területünkön járdalapban, jam, s ebből havi kétszázát fievelmetlen- aszfaltban, tornateremben, elvisz a patika, napról nap- . 'Dat. ®r u ' ^syetmetten örömmel focadtam n változra élek a kis pénzemből. seget Azt- b?gy fejleszte- f0gadUm a valtoz Persze, okosak a mai fiata- 51 hozzájárulás celjat. annak tatást. lok, tudom, a jövőre gondol- °?szeget pontatlanul magya- Tápé hiába Szeged, megnak, kell a tornaterem. Hal- raztak a lakoknak. maradt zárt egységnek, amin lom, azt imondták, hogy én — A f'am egyetemista, a belül zárt közösségek élnek, nem fizetek településfejlesz- menyem szintúgy, őket kell Nehezebb ezeket a Tiszatési hozzájárulást. Ez igaz is, segiteni, másra nem futja. ^L^^ÍTAS^Í? meg nem is. Nekem sok a _ . . . . .. jobbról, a jobbért. Az elobhatszáz, de kevesebbet szí- Tartozunk a 8az miatt, bi nyilatkozattal azért szimvesen adnék. Ezt Molnár újabb terhet képtelenek va- patizálok, mert őszinte, mert János mondta, akinek érvei- gyünk vállalni. Ha 'kér vala- mondója a jövőbe lát. Igavei epvet kell érteni O 77 i • • - • zolja ezt a másik Molnár évesef is a közösség erde- k\ *gy SZaZaSt' SZ,V6Sen ^nos, aki 30 éves, tápéi, a adok .. Mahartnál villanyszerelő. — A hölgy nem járult hozzá Ismerem a célkitűzést, az nevének közléséhez, az M.J. e8ész, ahogy van, jó dolog. „ .. , , Biztosan ismétlek másokat, monogramba v.szont bele- m-gis mondom. a hozzájaJ egyezett. Nyilván, ő haragú- ruiás összegét ott használják dott, mert próbáltam szaván fel, ahol fizetjük. Nagyon fogni: jó, hogy a közösség érde— Adna egy ötvenest? kében kérnek. Aki nem sza— Ha kenyérre kéri, szí- vazza meg, később majd vesen, .másra soha. biztosan segít, hiszen az ő Pedig ha számol, kiderül, fia, unokája edzi majd teshogy mindössze ötven forint tét a tornateremben, nem jutna havonta a fejlesztési fognak sárban taposni, és hozzájárulásra. látják majd azt is, hogy a A négygyermekes család- szomszéd pénze azi ö javuapa, Berta József a követ- kat is szolgálta, kezőket mondta: — Nem vol- Ács S.Sándor 4