Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

4 Szombat, 1985. november 16. • • Ötven sor Azon kapom magam, hogy ismét felszíni jelen­ségek alapján ítélek. Lapozom a kepes magazint, egyre-másra röpködnek megjegyzéseim. De hát mi­höl ítélhetném meg a népszerű tévébemondónőt, ha nem hoégolásmintáiból, a kiváló operaénekesnőt re­ceptjeiből vagy a beatsztárt suta tévényilatkozatából?! Hát persze, hogy a tévébemondónőt napi munkája, az operaénekesnöt színpadi teljesítmenye, a beatzenészt koncerlelmények alapján illene. Csakhogy többet íté­lünk, mint amennyit megélünk. Emiatt aztán néha úgy érzi az ember, torzult alakok elvarázsolt kastélyában jár. Nemrégiben a véletlen összehozott egy korombéli, technikumot végzett mezőgazdasági szakemberrel, aki ma magánvállalkozó vagy ahogy ö nevezi önmagát, „szocialista farmer". Van egy szépen kiépített és föl­szerelt tanyája itt a közelben, fóliasátrak utcái veszik körük Az uborka hozza legtöbbet a konyhára, s már arra is telik, hogy csodálatos háza, remek, nyugati márkájú autója és Tisza mentén híres motorcsónakja mellé újabb „farmok" létesítésén gondolkozzon. Nem titkolja, havi 50-60 ezer forint a jövedelme, s amikor az enyem felől érdeklődik, egyszerűen nem hiszi el. Ügy véli, ha ö megkeresheti — valóban kemény mun­kával, hozzáértéssel és vállalkozókedvvel — a havi öt­venezret, en is megérdemelnék úgy harmincat. Egy­szerűen nem fér a fejébe, hogy a tízezer is ritka, mint a fehér holló. Úgy érzi — mondhatnám, meggyőződé­se —, hogy felbillentek az értékek. Az en káromra... Éjfél felé a vidéki kórház sebészorvosának föl­húzzák a zsilipet. Talán a hangulat, talán az elfo­gyasztott alkohol mennyisége teszi, de amúgy alapo­san kipakol. Példája igencsak elgondolkodtató. Arról szónokol dúhótften, hogy mi szükség van ebben az or­szágban írókra, müveszekre, ő bizony lezavarná „a liangversenydobogón bohóckodókat, a színházban idét­lenkedöket, a képeket pacsmagolókat", merthogy en­nek az országnak nagyobb szüksége lenne jó gazda­sági szakemberekre, jogászokra, autószerelőkre, orvo­sokra. Középiskolában egyenesen kiradírozná a tan­tervből az irodalmat, a művészettörténetet, az éneket. Felháborodásának csúcspontján Kocsis Zoltánnal pél­dálózott, mondván, ugyan mivel erdemelte ki ilyen fiatalon a Kossuth-díjat, s vajon öt mikor viszi an­nak közelébe napi műtétek sorával, amelyekkel, ugye, „életeket ment". Fura képlet, de ha jól belegondo­lunk, nem egyedülálló. Mintegy ezt erősítendő, hallottam a napokban, hogyan irigykedtek Taróczy Balázs magas állami ki­tüntetésére. Az indokok is tanulságosak, hiszen egy külföldön játszó, ízig-vérig profi teniszező vehetett át olyan magas kitüntetést, amelyet — mondják — nagy vállalatok igazgatói mellére tűznek, nyugdíjbavonulá­sukkor. Sokak számára akár tetszetősök is lehetnének ezek az érvelések, ha nem gondolnánk a tehetségek különbözőségére, a kiemelkedő képességű emberek óriási tömegbefolyására, a világban meglevő hírünk gyarapítására, népünk megbecsülesének erősítésére. Természetes tényként kell tudomásul vennünk vala­mennyiünk helyét, szerepét és képességeit a társadal­mi munkamegosztás nagy rendszerében. De azt is il­lene már természetesként fogadni, hogy a kiugró te­hetség, a kiemelkedő teljesítmény erkölcsileg és anya­gilag is honorálandó — ha tetszik, éppen a mi köz­napi munkák megbecsülése, elismerése alátámasztása­ként is. Tandi Lajos Liszt-évforduló Liszt Ferenc zenaszerző, karmester, zongoraművész és zenepedagógus születésének 175. és halálának 100. év­fordulójáról emlékezik meg 1906-ban a világ: a zenével foglalkozó tudományos és kulturális intézmények ha­zánkban és számos más or­szágban ünnepi hangverse­nyeket, elméleti konferen­ciákat, zenei versenyeket, kiállításokat szerveznek; múzeumot, emléktáblát vagy szobrot avatnak a „zene óriásának" tiszteletére­A magyarországi és nem­zetközi rendezvényekről Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes tájékoz­tatta a hazai' és külföldi újságírókat pénteken a Parlamentben. Magyarországon három időszak — a Budapesti Ta­vaszi Fesztivál, a nyári hó­napok, valamint a Budapesti Művészeti Hetek — prog­ramjára épülnek a rendez­vények. Valamennyi közül kiemelkedik a Liszt Múzeum megnyitása 1986. szeptem ber 7-én a Zeneakadémia régi — Vörösmarty utca 35. szám alatti — épületében. Itt Liszt három egykori szo­báját rendezik be. Teljessé válik a Liszt­összkiadás: 23 olyan Lis'zt­müvet is tartalmaz, amelyei eddig még sohasem publi­káltak- A fontos események közé tartozik a Liszt Fe­renc Társaságok Nemzetközi Találkozója jövő március­ban, az Üj Zene Nemzetközi Társaságának közgyűlése, a Zenetörténeti Múzeum Liszt-kiállítása, a júliusban Szegeden sorra kerülő nem­zetközi kórustalálkozó, a szeptemberi nemzetköz' Liszt-zongoraverseny és : Magyar Tudományos Akadé mia nemzetközi Liszt-szim póziuma. A Művelődési' Minisztéri um a külföldön megrende­zendő Liszt-ünnepségekhez rendezvényekhez is segítse get nyújt. A Liszt-évre védnökség i' alakult, elnöke: Trautmann Rezső, az Elnöki Tanác.­helyettes elnöke, tagjai kö zött van Köpeczi Béla mű­velődési miniszter. (MTI) Monteverdi Birkózókör Betévedők az egyetemi színházi találkozón Monteverdi Birkózókör... használni) bemondta, hogy: — Azt szerettük volna — kísérlet egy drámai szöveg Most kopognak. És közben mondta —, ha a résztvevők megértésére — olvastam a nem is kopogtak. „találkoznak"; a nézők a sokat (nem) sejtető címet a Hogy a várt katarzis el- színházakkal, a szereplők JATE Klubszinpad színházi maradt, gondolom, az eddi- egymással. Nem versenyez­talúlkozójának műsorfüze- giekböl sejthető. Hacsak a nek a produkciók, zsűri lében. Kitártam hát egyete- megkönnyebbülést nem szú- sincs — nem az etalon a mista korból kissé kivén- mitjuk annak, amely a két- fontos. A közönségre bízzuk hedt lelkem, hatradöltem a órás produkció befejeztével a véleményalkotást. Nem kiss/inházi székben, s be- acélrugóként... „értő" publikumot vártunk hunyt szemmel vártam á * hanem betévedőket. akik csodát. Brrr, fff. kkk. csss! Az egyetemi színházi ta- spontán ítélik meg a dolgo Mmm, bzzz, ccc, ppp'. gö! — lálkozó hétfőtől .péntekig kai. aszerint. hogyan hat gargalizalt, berregett, csat- sokszínű, szinte vég nélküli rájuk, amit látnak. Hiányoz­togott, ciccegett a mozdulat- programot kínált. Egymás- nak az ilyesfajta rendezvé­lan alakokból álló ember- nak adták a JATE-klub ki- nyek, főként ezen a környé­csoport a színpadon. Jesz- lincsét a budapesti, szegedi, ken. Ezt igyekeztünk en.vhi­szusom. nem értem! Ez már szentesi színpadok, társula- teni ezzel a találkozóval, az előadás? Vagy csak han- tok. együttesek. Akinek ma- amelyet — ha az anyagi kö­golnak? radt ideje és kedve, plusz- rülmények engedik — sze Az előbbi volt. Derengett, programként csemegének retnénk rendszeressé tenni, nem hagyományos színházi számító filmeket is látha- Az érdeklődés mindeneset­élmény részese vagyok. Nem tott. Azt hiszem, ha valaki re biztató: minden este zsú­hagyományos? Kérdés, mi becsülettel végigülte a he- folt volt a JATE-klub. számít annak, mikor már a tet, igazán tájékozottnak Varjú Erika brechti, becketti, Grotowski- mondhatja magát az amatör féle színház is a drámatör- színjátszás szuperabszurd­ténet része, s már semmi tói hagyományos(abb) drá­rendkivüli sincs abban, hogy máig terjedő repertoárjá­a díszletek, jelmezek, sót. a ban. Amelyek kőzött akad­cselekvések is csak jelzés- tak rosszabbak, jobbak, sőt, szerűen szereoelnek megal- kiválóak — mint Aidául az kotásukat a néző fantázia- Arms Mozgásszínház megle­iára bízzák. Sőt, olyat, is pö. de bravúros „látomása", hallottunk már: a szöveg A legfontosabb azonban, sem igazán fontos. Rendben, hogy megállás nélkül mun­De akkor micsoda? Talán: a kálkodó szervezők óhaja, közönség tűrőképességének célia megvalósult: létrejött végleges szétbombázása?! A a „találkozás". nézőtéri reakciókból kide- * rült: voltak, akik igazán él- Kormos Tibort. a JATE vezték. Nagyokat kacagtak, Klubszinpad vezetőjét, a fö­m'koc a narrátor (alig me- házigazdát az események rek ilyen megveszekedetten kellős közepén sikerüli el­konzervativ kifejezéseket csípni, két előadás között. Vita tudomány és gyakorlat kapcsolatáról Az elefántcsonttoronytól a hétköznapokig Sokszor — és nem min- kult „agvtröszt"-ről var* tatást és Termelést Koor­den malicia nélkül — emle- szó. Szegeden az egyetemek, dináló Bizottság. így a íu­getik a kutatók „előkelő kutatóintézetek és fejlett domány. a gvakorlat és a izoláltságát" hétköznapjaink mezőgazdasági és ipari bá­problémáitól. Vajon csupán zis révén jelentős szellemi rossz szokásról van-e szó, vagy mélyebben rejlik a kérdés gyökere? Való igaz, egy új felfede­zés, nagy gondolat, vagy akár művészi alkotás megszü­letéséhez legtöbbször szük­érőt képvisel a SZAB. Per­sze nem magától. Az elmúlt másfél évtizedben olyan szervező, kiváló logikával és igazság kimondásának bátorságával megáldott ve­zető lehelt bele életet, mint ség van valamiféle csendes Szőkefalvi-Nagy Béla aka­démikus. Utóda Grasselly nyugalomra. A Cseresznyés­kert Csehov magányos haj­nali sétáin kelt életre. Hei­senberg háton fekve lebe­gett a tenger zöld vizében, amikor „összeállt" benne a Nobel-díjas gondolatsor. A felfedezések, minél ere­detibb, annál magányosabbá teszi a kutatót a még nem Gyula akadémikus — a SZAB jelenlegi vezetője — számolt be a „Délmagyaror­szág" (okt. 26.) hasábjain a döntés került' egy egységbe. Ennek a koordináló bi­zottságnak a bátorítására születőben vannak olyan vállalkozások, melyben a termelőüzem az első (de nem egyetlen!) finanszírozó, ugyanakkor a kutatóintéze­tekben elért eredmények első hasznosítója is. Csak példaként a hódmezővásár­helyi furfurolüzem hegy­nagyságú környezetszeny­nyező kilúgoz.ott fakorpájú­ru lehetőséget rejt magú­ban — mint a legkülönfé­lébb társult tudományok . . . „ testülete — országrészü n Iv. erto világgal szemben. Ez prob|émáinak feltárásában, tehát mar arra sarkallja, tovtslatok kidolgozásában isr.tip, \Ul\l,. í.Ki.1 Ildődüldlll rX , , . . , . . SZAB következő időszaka h^znosdasara alakult terveiről. A SZAB nagvsze- ? "Bl°f,ur vallakozas. Eb­- hu kjitvvc mi. „lüirm.iL-­ből a káros melléktermék­ből, az eddigi laborkísérle­tek szerint, nagyon haté­kony biológiai trágya ké-r szíthető. hogy értő társakat keressen Az átállás persze nem egy­A Tudománypolitikai Bi­Abban reménykedünk, hogy ez csak a kezdet, és speciális ,,tudományos park" keretében számos tudomá­megtalálják az utat a tár- sága. külső szakemberek be- "^^ás^on cnHMomhn-, Minthnov uv vonasaval. sze eskoru fel- J . . szerű, de szükséges, • hogy zottság inspirációjára korunk.. semmelweisei SZAB Biológiai Szakbizott­üzemben — régiónk társa dalmi méretekben is Jegfon sadalomhoz. Minthogy az információáramlás kétirá­nyú — a társadalom i.s felteheti a maga kérdéseit a tudóshoz. Ez a fajta közeledés azon­ban nagyon laza és esetle­ges. A megoldására azóta keresi a lehetőséget az em­ber, amióta már a Leonar­do méretű koponyák sem képesek a tudomány egészét befogadni, és főként az egyes területeket alkotó téma kapott helyet. A kör vonásával, széleskörű fel- • •,.». , , . kis létszám, keves admi­mérést végzett több tucat nisztráció nagy prosperitás­— mezőgazdasági és ipari sal. Ne felejtsük el .a ..Szi­likon völgy" hatalmas elektronikai iparai ilyen ...... ... .. kutatás-termelés orientált tosabb biologiai probléma:- mozgékony kis vállalkozá­nak felmérésére. Ebben a biotechnológia gyakorlati alkalmazásán át egy fer­mentációs központ sokolda­nyezetszannyezés szinte minden üzem számára alig megoldható nehézséget ie­módon művelni. Nem egy­szerűen lexikális szinten, hanem alkotó módon erre már századok óta csak •pecialisták képesek. De ho­hogy lehet a sokféle specia­listát összefogva a társada- kutatási, mind lom javára hasznosítani? sok tömegéből, a tudomá­nyos parkok rendszerén át alakult ki. Napjainkban si­kerrel ismétlődik ugyanez Japántól Svédországig a lú hasznosításáig, számost biotechnológia, sőt, bio­elektronika vonalán. Szegeden, ahol a problé­mák megoldásának szüksége és a vállalkozókedv együtt , , ... ,. .., van a szellemi bázis megfe­lent, tehát egeto szükség ,e,ö sűrűségéveli a külső és foglalkoznunk ezzel. mind belső anyagi érdeklődés, és szervezési a szükséges energia sem .... „.. szinten. hiányzik, a tudományos Az első valasz erre 6-800 parkok litrehozasa nem jve az egyetemek alapitasa A felmerés lehetőséget te- reménytelen volt. (Maga a szó is utal remtett a kérdések rangso­,. , rolására, a megoldási javas- A tudományos park sok, erre az egysegre való to- ^ kidolg^ra J De kis mozgékony egysége, ol­-ekvese. a latin „universt- mindjárt felvetette á követ- csósága. jobb probléma tas" formában is.) Már rég kező nehézségeket is: a tu- orientáltsága és önregulá­nem képes azonban, egy dósok bármilyen kiváló tes- c>ós képessége előnyt jo­tülete — operatíve képtelen lenthet egy kutatóintézettel meg is szüntetni a problé- szemben is. De erre ösztö­mákat. Valami más utat nöznek. anyagi lehetősé­kellett keresni — mégpe- Keink, mert új és új prob­dig alapvetően újat — mert lémák felvetődnek nap­erre még nem volt recept. jainkban és fel fognak ve­--"*'--1 ~ ----- i -i jg tődni a következő ötéves tervben — új intézetek lét­azonban most bármilyen nagy egyetem sem, „a tudomány" áttekin­tésére. Egy—kétszáz éve létre­jöttek tehát az akadémiak. ^ amelyeknek a tevékenysége került, ismét hatalmas kísérlet ar- Már ebben évben> ra. hogy a biologus szót ért- olvan bizottságot hoztunk retl0zasa sen az irodalmárral, a fi- 'étre. amelyben minden je- aligha várható. Ügy látjuk, zikus az agráriussal lenlévő érdekelt a problé- szocialista országok reláció­országos ™ák megszüntetésében: a jában a kutatás és gyakor­kutatas, a gyakorlat, nz , , , . ,,, ' " kapcsolataban lat új útra Az akadémia problémái mellett, a régi- irányítás, a tudománypolili­ók kérdéseivel nem törőd- ka, az adminisztráció pro- ke'l térnünk, ha fel akarjuk minens képviselői. Más sza- gyorsítani lehetőségeink ki­használását és problémáink het úgy,, ahogy azok elvár­ják. Tehát egv-két évtizede yakkal.a Szeg«" Akadémiai Bizottság, a Csongrád mc­megszü lettek az országrészek „kis miái", az „akadémiai bi­zottságok", mégpedig elő­ször éppen Szegeden a Szegedi Akadémiai. Bizott­ság (SZAB). Az akadémiai bizottságok természetes ré­szei a Magyar Tudományos Akadémiának, minthogy az MTA által minősített szak­emberek csoportjából ala­egyes gvej pártbizottság, s a akadé- Csongrád megyei Tanács e„ves gazdasági egységek képviselőinek együtteséről van szó. Ez a Biológiai Ku­megoldását. Barabás Zoltán akadémikus Gabonatermesztési Kutató Intézet Népművelő napok tanárképző főiskola zés és a munkahelyi köve­népmüvelés tanszéke az If- telmények összhangjáról, el­júsági Ház segítségével vember 18-tól, hétfőtől no­21­lentmondásairól, a tanszék és a szegedi közművelődési ig népművelő napokat ren- intézmények együttműködé­dez. Régi diákokat is visz- sének eredményeiről, a nép­szahívtak a programokra, művelők foglalköztatottságá­így a leendő és a gyakorló ról. A négynapos találko­népművelők számtalan szak- zót érdekes kulturális prog­mai és egyéb kérdésben cse- ramok színesítik: kiállítás a rélhetnek véleményt, tapasz- tízesztendős tanszék életé­talatot. ről, előadóest Cseh Tamás­A beszélgetéseken, vftá- tót. filmvetítések Fellini al­kon szó lesz az elméleti kép- kotásaiból. Jogszabályok, jogsértések Tanácskozott a megyei Alkoholizmus Elleni Bizottság Tegnap, pénteken tartotta se érdekében tett intézkedé­idei második ülését a megyei seiről. Olasz József alosz­Alkoholizmus Elleni Bizott- tálvvezetö tájékoztatta a ság. A megjelenteket Szabó bizottsági tagokat. A hozzá­G. László, a bizottság elnö- szólások után a résztvevők ke köszöntötte, majd Bódi elfogadták mindkét téma Géza osztályvezető-helyettes feladattervét, a szeszes italok forgalmazd- Végül Sebők János, az sára vonatkozó korlátozó az SZMT titkára és Vincze szabályok érvényesüléséről, József, a munkavédelmi a jogsértőkkel szemben al- felügyelőség vezetője a mun­kalmazott szankciókról szá- kahelyi italozások megszün­molt be. A Csongrád Megyei tetését célzó intézkedések­Rendőrkapitányságnak — ről, az alkoholizmus elleni az alkoholizmussal össze- programokról, a mindenna­függö jogsértések megelözé- pi tapasztalatokról beszélt.

Next

/
Thumbnails
Contents