Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

Szombat, 1985. november 16. 37 Környezet '85 5. Talajt vesztett föld dig egyenesen eminensek sárhelyi állomás tapasztala­a tavalyihoz vi- tai szerint Balotaszállás, Pusztáméi ges térségének hatalmas vagyunk szőlőtáblái közt taposom a homokot. A termőtalajjá szelídült egykori futóhomok, művelési ágak, kertnek ki- zó talajművelő masinákhoz mért parlagok, feltört ős­terméstöbblet­szonyitva 975 hektárral több hozó áldás — csak hát ez lett a szántó. Megváltozott sincs ingyen, és a száguldó­képest csigalassú, így a kör bezárul — egy táblát lazit­az aranyat termő föld a szegedi tanárképző főiskola gyepek, elhagyott tanyák földrajzprofesszorának, Mo- földjének újrahasznosítása gatnak, tízet taposnak, s holi Károlynak két évtize- — a végösszeg sok kis té- szaggatják a földet, de írt tanulmányát juttatja télből áll össze, ám ez sem j)e azért nem mindenütt! eszembe. A Dél-Alföld sző- ok a határtalan örömre, A dolgozó nép okos gyüle­lő-gyümölcs termesztésének mert hogy ez a „több" is i<ezetének mezőgazdasági távlatait fe'táró írásában kevesebb. Míg 1935-ben 302 kultúráját fejlesztendő ki­hnov rt «7nr '199 hol/lárnwí cánifí. . .. . 1 • . • — arról is szó volt, hogy a ezer 322 hektárnyi szántó- osztottuk a kiskerteket ész­szerű, hatékony, áruterme­Duna—Tisza közi terület földünk volt, s 1965-ben 279 adottságait jol hasznosító ezer 692, addig ez a tava­id, kikapcsolódást biztosító (a jelzők tetszés szerint to­szölő nem csupán gazdasági lyinál közel ezerrel több is szempontból értékes haszon- csak 265 ezer 752 hektár, vább sorolhatók) hasznosí­növény, de a talaj védel- A földindulási tendencia tásra. Ott aztán a tulajok talaját iiz körmükkel nem változott — vágná, hogy a is ha kell, olyanná teszik az anyaföl­fejemhez det, akár a ma született civilizációs prézli! Nincs taposás, eke mének is bevált „eszköze Az akkori vizsgálatok nyo- veszti a föld. mán jó néhány földdarabot Mielőtt bárki tettek termővé, s vontak be szöló- és gyümölcstermesz­tésbe. Az az időszak azon r'tka esetek közé tartozott, sjncs Félteni mástól is le- erő-visszapótlás. És növény­het a termőföldet. Például védelem. Orran-száján! Trá­a mezőgazdásztól! Megvív- gya, műtrágya, tuk a nagy csatát a kóbor- gyomirtó ló buckákkal, hullámos ho­fejlődés ellen vagyok, sietve talp-betegség, talajszagga­kijelentem, eszem ágában tás. Műgond van! És talaj­amikor a termőterület — némi — növekedését köny­velhették el a szakemberek. Az egyébként fogyatkozó földre. permetszer, hullik-ömlik a Arra pillanatnyilag novekedeserol moktengerrel: megkötöttük kizárólag az ezerféle kép­a szőlő-gyümölcs ültetvé- zettségű és százezerféle szak­erdősávokkal. mai hozzáértési-szintű hob­termőterület van szó. A földkéreg legvékonyabb, nyekkel felszíni rétege a termőtalaj, Gyermekkorom sokat meg- bikertészek józan belátása a a lábunk alatt heverő kincs énekelt agrotechnikai vív- garancia. hogy táplálják minden igyekezet ellenere mánvaként olvasókönyvem- vagy mérgezik a talajt — csak fogy. hmba vannak böl ismertem meg a fogai_ s hogy védik azt is, ami meg azok a tenyezok, ame- mat: mezővédő erdősávok, alatta van, a mélyebb ré­lyek ma is alkalmasak ta- Késöbb is slágerfogalmak teget, a talajvizet, lajkepzesre. Míg a mai ta- tolakodtak elő, úgy mint laj évmilliók terméke, ro­hanó világunkban arra sincs időnk, hogy akár egy kávés- dig "tábíásítás. A kicsi Az első ízben tizenöt éve szocialista átszervezés, kor- parcellázott Baktóban pél­szerű nagyüzem, majd pe- daul a Magyar Állami Föld­. ... ..„.., dig tábíásítás. A kicsi föl- tani Intézet szegedi kutatói kanalnyi menny.segu kelet- dekböl csinaitunk nagyokat. szerint a talajvizek áramlá­kezeset k.varjuk Tönkre- K,irtottunk egynémely er- si iránya éppen a városi lenn, evm.ll.ok munkáját dösavot kihljZgáUunk gyü- rendszerbe csatlakozó nyílt ped.g elegendő egyetlen pil- mölcsfákat, s most kezdünk csatorna felé mutat. Mint lanat is. Am nemcsak ka- CS()daikozni, hogy a sokáig Kaszab Imre tudományos pusziul ei VI- paiackba zart szellem, a főmunkatárs elmondta, a kordában tartott homok fel- talajvízbe került összes vegy­felmondja helyhezkötött al- szer, műtrágya és méreg­maradék úgy vándorol to­vább a föld alatt, ahogy véskanálnyi gyázatlan pillanatainkban! Fogy a talaj, „kopik" a föld. Míg Csongrád megye bérletet",""s 'vándorútra" kel. termőterülete (a mezogaz- Az utóbbi időszakban külü­dasági művelésű földet ,a nősen megszaporodott kár nádast, a halastavakat is [eít a homokverés. Állítólag csak akar- Nem íut azonban beleértve) 1935-ben 396 ezer 571 hektár volt, addig ma, ötven évvel később 380 ezer 779 hektár. A majd tizen­hatezer hektárnyi föld — a szél az oka. Persze, csak, ha fúj! be, ha a kiskerttulajdonosok — már ismerjük a kifeje­Nem mindenütt van ho- zést — veszélyes hulladékát mokföld még Szeged kör­hatezer hektárnyi föld — ^ zárt konténerekbe gyűjtik, akármi foglalja, is a helyét ^ A kiskerttulajdonosok ve­azóta, soha többé nem lesz. tfala>ok. sincs™ek biz- h„,,aMleAt „,„„h„„ Valamikor büszkén írtunk !°"sa9ban- "a éppen nem szelyes hulladékai azonban le ilyesmiket, hogy „kuko­ricaföld volt nemrég, s most serényen termelő gyár ma­gasodik a helyén". Most in­kább azt kellene: „ezt a belvíz veszélyezteti, meg kapja a „kegyelemdöfést" a szupererös gépmonstrumok­tól. Újmódi eketalp-betegség sem- Na azert érthető is. Ha sehol nem gyűjtik zárt kon ténerbe. És semmilyenbe figyelmezteti mostanában a szerényen termelő gyárat is "^embereket a vészesen r^k knkori^töMro H.Rtik romI° talajszerkezetre. A Csongrád Megyei Növény­védelmi és Agrokémiai Köz­csak kukoricaföldre tudták telepíteni ?" Vigasztaljuk magunkat, nincs mit tenni, ez világje­lenség, országos tendencia. Sőt, mi még ki is húzhat­juk magunkat, mert Csong­egyszer meg is tennék, amit 15 éve kellett volna, hova a csudába rakták le a ne­adjisten becsületesen leadott pont vizsgálatai szerint a ta- környezetkárosító anyagot, laj 30-40 centiméteres amikora nagyüzemektől sem mélységében a gyökérzet tudják elvinni? számára szinte áthatolhatat­rád megyében — a földvé- lan falat alkotó összetömö­delmi rendeletek követke- rodöU réteg keletkezik asú­zetes érvényesítésével — si­került behúzni a féket, le­lassult a folyamat. A szán­lyos kerekek taposásától. A „betegség" gyógyítható Marad a szocialista-kis­kerttulajdonosi öntudat. Meg a méreg! Igriczj Zsigmond Következik: tóföldek területét nézve pe- mélylazitással, amely a vá- Ez a méreg, nem a ciánkáli! Látogatás, kitüntetés Szegedre látogatott tegnap, pénteken Péter János bel­ügyminiszter-helyettes. akit fogadott Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára. Péter János a Közbizton­sági Erem arany fokozata kitüntetést adott át Kelemen Miklósnak. a megyei rendőr­főkapitányság nyugalmazott vezetőjének hatvanadik szü­letésnapja alkalmával. A kitüntetés átadásánál jelen volt Barna Sándor, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője. SZOT-ülés A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület tájékoztatót hallgatott meg a magyar szakszervezetek XXV. kong­resszusának előkészületei­ről, áttekintette a kongresz­szusi dokumentumok kidol­gozásában eddig végzett munkát és meghatározta a hátralevő tennivalókat. (MTI) Népfronttanácskozás A Hazafias Népfront Or- Az ülésen Pozsgay Imre szágos Elnöksége pénteken, főtitkár tájékoztatót tartott Kállai Gyula elnökletével a VIII. népfront-kongresszus ülést tartott• előkészítéséről, majd meg­A tanácskozáson részt vett vitatták a kongresszusi do­Sar'.ós István, a Magyar Szo- kumentumok tervezeteit. A cialista Munkáspárt Politi- vitában felszólalt Asbóth kai Bizottságának tagja, az Jánosné, Bartha Tibor, Fe. Országgyűlés elnöke és Pet- kete Gyula, Hantos János, rovszky István, az MSZMP Lehoczky Mihály, Molnár KB osztályvezetője. Az el. - . - ,. , , . „ ., nökség kegyelettel megemlé- Fr,gyes' Sarlos ,stvan' Szi1' kezett közelmúltban elhunyt vasan Pal <?s v• lmre­tagjáról, Nánási Lászlóról. (MTI) Apró Untai Szegetlen Szegedre látogatott Apró Ezt követően megtekintet­Antal, az MSZMP Központi te a Somogyi-könyvtárat és Bizottságának tagja, a Ma- a Szegedi Nemzeti Színház gvar—Szovjet Baráti Társa- építkezését. Tegnap, pénte­ság elnöke. A megyei párt- ken délután aktívaülést tar­bizottságon találkozott Sza- tott az Eszperantó utcai bó Sándorral, az MSZMP pártházban. Oláh Miklós. az Csongrád Megyei Bizottsá- MSZMP Szeged Várösi Bi­gának első titkárával, aki zottságának titkára köszön­táiékoztatást adott a megye tölte a megjelenteket és politikai, társadalmi, gaz- megnyitotta a város társa­dasági és kulturális életé- dalmi és tömegszervezetei­nek helyzetéről. A találko- nek, az üzemek és vállala­zón részt vett Papdi József, tok képviselőinek részvéte­a Csongrád Megyei Tanács lével tartott ülést. Apró An­elnöke is. Apró Antal látó- tal tájékoztatót adott a Köz­gatúsa során megbeszélést rK)nti Bizottság november folytatott Schmidt Józseffel, .., ........ . ... ... . 12-i uleserol, es beszelt a a városi pártbizottság titká­rával és Papp Gyulával, a bel" külpolitikai helyzet városi tanács elnökével is. aktuális kérdéseiről. Szakszervezeti küldöttgyűlés Vasutasok számvetése A Vasutdsok Szakszerve- együttműködési szerződést miközben nőtt a raktár­zete Szeged Területi Szak- kötöttek. A viteldíj emelése készlet. Az okok szerteága­szervezeti Bizottsága tegnap, a személyszállításban is visz- zóak. a beszerzési hiányos­péntek délelőtt a MÁV Pe- szaesést okozott. A csökké- Ságoknál jelentősebbek a tőfi Sándor Művelődési nés megállítására a szak- méretválaszték gondjai, de Házban az elmúlt öt év te- szervezeti aktivisták kedve- egyes esetekben a dolgozók vékenységét értékelte. zőbb menetrendeket javasol- is felületesek, nem időben Az írásos beszámolót Lu- lak, igyekeztek a kulturált kérik a járandóságukat. A gosi József, a TSZB titkára utazási feltételek megterem- jogsegélyszolgálat a tagság szóbeli kiegészítőjével tette teliessé. Elmondta, hogy a tésében is segíteni. A folyamatosan csökkenő égvhatodával teremtett kap­csolatot, segítséget nyújtva Dél-Alföldön hozzájuk tar- ,." jogi problémáik meeoldásá­tozó tobb mint 12 ezer vas- J*"™ ^gtTa A utasnak 98 százaléka szak szervezeti tag. A választá­sok idején fokozódott a po­litikai aktivitásuk. A jó munka elismerése lehet, hogy a bizalmik 70 százalé­. ... ... . , , , technikai feltélelei javultak, szerzodesben fogla - ennek ellenére •e az üzemi balesetek száma nem csök­... ... kent. Sokszor szemléleti ellentmondások egy reszet okok takat, a dolgozók többlet­munkára kényszerültek. Az még mindig nem sikerült . „ - . . leioiuani. t\ uuik"zuiv szi'cui­kat megerősítettek megbi- „ eUátását javitó benjha_ -m T:i cl ilv nnn . , forintot nehezítik a kibontako­zást. például az ittasságot íf-'^-A <Sók el néz ö v eze ttők ré v é n A tömegpolitikai oktató zatásukban. zasokra 25 millió A szakszervezet áktivan költöttek. Ennek eredmé- sokon évente a dolgozók közreműködött a gazdasági nyeként a vonalakon foglal- harmada Vesz részt. A szak­szervezo-irany.tó munkuban. koztatottak nagyobb hánya- ,.,,„•„ .ílhhp_ v;> Nehezítette ezt, hooy a vas- da részesült üzemi étkezte- ,OVen lU ^be.n' út nehéz időket élt át az tésben. Többen jutottak la- zel 15 ezren "dűlhettek az utóbbi időben. A gazdasági kashoz illetve többet költöt- öt év során. A nyugdíjasok, élet stagnálása miatt csök- tek az építkezések támoga- a nők és a fiatalok speciális kentek a szállítási feladatok. ra A fuvarszerzés érdekében a . ' .. . . problémait is figyelemmel szakszervezeti bizottságok a Lehangoló, hogy míg a munkaruha-ellátottság 1981­kísérték a szakszervezeti ak­nagyobb megrendelők szak- ben 98 százalék, addig 1984- tivisták. szervezeti bizottságaival ben csak 75 százalék volt, A beszámolóhoz időről időre jelentkező lyukak foltozgatása. Az zattal folytatható csak a nagykereskedelmi jel­integráció helyes szervezése emellett a műszaki haladásnak is fontos feltétele. legű árugyűjtés. A korábbi értelemben használt „limit" nincs (szerencsére), de helyette más sincs. Majdnem biztos a ráfizetés a kifejezetten piaci termékekkel fólytatott kereskedelemben — legalábbis az integráció keretében folytatott nagykereskedelemben. Ha magasan tartja a fel­vásárlási árakat, akkor azért; ha alacsonyan, akkor meg az árualap hiánya miatt. Persze, a napi információnál is fontosabb lenne az előre­jelzés, aminek rendszere még gyerekcipőben sem jár. Az érdeklődő ember legfeljebb azt tud­hatja meg ősszel, hogy mondjuk, Hollandiában túltermelés várható a következő évben burgo­nyából... de nálunk? Az információ értékes termelési tényező. Szű­kösebben áll rendelkezésünkre, mint a fejlesz­tésre felhasználható töke, pedig annak sincs dömpingje. Hiánycikk az információ, horizontá­lisan és vertikálisan is. Különös paradoxon, hogy ennek ellenére a felfelé irányuló informá­ció szolgáltatásában tízezrek munkáját kötjük le. Ma nincs lehetősége például a kormánynak arra, hogy legalább megbecsülje a kistermelők jövedelempozíciójának alakulását, így nem is képes előrelátni a várható reakciókat. Az erre vonatkozó adatgyűjtés korántsem állja ki a rep­rezentativ minta próbáját, hisz egy-egy ágazat- Vannak termékek, melyekről azt mondjuk: ki­ről csupán néhány — tényleg néhány, és nem fejezetten piaci termékek. De hol a piac? — néhány száz! — termelő szolgáltat adatot. Egyál- már a szó igazi értelmében. A termelő és a talán nincs információ az integráció valóságos fogyasztó beláthatatlan távolságba került egy­gazdasági tartalmáról. mástól, útközben pedig emberek gazdagszanak . . ... . . ,. . ... meg kevés munkával, miközben a fogyasztó a Nincs persze mformacio a varhato termeles- " ' röl, illetve keresletről sem. Ha nem rossz az in­formációm akkor ez év elején is intézkedés tör­tént burgonyaimport ügyében ... pedig csak az őszi vetőgumó-értékesítés volumenét kellett vol­na megnézni. termelőt szidja, és viszont. A jelenség nem új, de valószínűleg még jó ideig számolhatunk vele. A kisszervezetes kiskereskedelmi szféra és a kis­szervezetes termelői szféra között monopolhely­zetbe hozott nagyok láncolata közvetített és köz­vetít ma is, nem kis részben. Szűk. réteg ennek ár, ezért szigorú (?) rendeletet hozott. Egy ideig beszéltünk, vitatkoztunk róla, más nemigen tör­tént, legfeljebb a termelő lett még kiszolgálta­tottabb. Hol volt a hiba? A diagnózis volt rossz, így a kúra sem lehetett jó. A termelői és a fo­gyasztói árak között nem azért nagy. a rés, mert sokan vannak közben, hanem azért van­nak sokan közben, mert a nagy résen lehet több­nek is osztozni. Ezen a területen nincs költség­bázisú árképzés. Ugyanerről az intézkedésről, más szempontból: kizárta ez a rendelet a nep­pert a piacról. Sajnos, részben sikerült is — a tisztességes szándékú, de jog híján illegálisan tevékenykedő magán-nagykereskedő leállt, más nem. Ez egyben azt is eredményezte, hogy pél­dául a Bosnyák téren a nagyon hiányzó terme­lői érdekvédelmi szervezetet legalább kis rész­ben helyettesítő „intézmény" megszűnt, ismét korlátlan úr lett a kereskedői kartell — a ter­melői és a fogyasztói ár pedig egyáltalán nem közeledett egymáshoz. Ami persze dlyan para­dox helyzetet is teremthet, hogy akkor is csök­ken a „termelési kedv", amikor a fogyasztói árak emelkednek. 5. A kereslet—kínálat várható alakulásáról per- a haszonélvezője. Nehéz a változtatás, hiszen sze a termelök aztán még kevesebb információ- érdekeket sértene; párhuzamos kapacitásokat hoz jutnak. Igaz, még a realizálási szakaszban kellene kiépíteni, hogy létrejöjjön a kisszerve­sínes információ az árak alakulásáról. Sőt: a zetes nagykereskedelem; ennek befolyásolási le­Bosnyák téri tanítanivalóan szervezetlen nagy- hetőségét még reménytelenebbnek látjuk; meg bani piacon belül sincs információ a kereslet— nem is tudjuk igazán, hogy hol kellene kez­kinálat valóságos alakulásáról sem. Nemcsak a deni. mert magát a valóságos helyzetet sem is­termelő nem kap értékelhető piaci információt, merjük eléggé. Egy példa erre: valaki azt hitte, hanem a gyakorló és érdeklődő kereskedő sem. hogy a lánckereskedelem likvidálásával köze­Nagyfokú bizonytalansággal, ezért nagy kocká- lebb kerül egymáshoz a termelői és a fogyasztói És mégis van „termelési kedvünk". Hol eh­hez, hol ahhoz, de van. Mert élni kell valamiből. Igaz, egyre nehezebb vagy legalábbis nem köny­nyebb. Legfeljebb gyakrabban váltunk terméket, mert érzékenyebbek lettünk. Igaz, hogy ez nö­veli a bizonytalanságot, de — ha szerencsénk van — ebből esetleg néha még hasznunk is le­hat..., ha sokszor rá is fizetünk. De fejleszteni nem nagyon fogunk, mert: mem is nagyon van miből; meg nem is tudjuk, mi az, amiben leg­alább néhány évre előre lehet látni. Nagy Húszéin Tibor tizenha­tan szóltak hozzá. Horváth Károlyné. a megyei pártbi­zottság titkára a szakszer­vezetek megyei tanácsa ne­vében is köszöntötte a részt­vevőket. Elmondta, a szak­szervezet tömegbefolyása to­vább növekedett. A Közpon­ti Bizottság is látja a MÁV gondjait, ez a hetedik ötéves terv irányelveiből is kitű­nik. mely kiemeli a vasút fejlesztésének szükségszerű­ségét. Lovász Lázár vasútigaz­gató részletesebben szólt a tagság felelősségéről, a mi­nél előbb megoldandó fel­adatokról. Faludi Ildikó, a Vasutasok Szakszervezete központi vezetőségének tit­kára szerint a területi bi­zottság tisztességes munkát végzett az elmúlt öt évben. A szervezeti korszerűsítés után az alapszervezetek ön­állóbb munkájára lesz szük­ség. A tanácskozás zárásaként a bizalmitestület az új sze­gedi intézőbizottság titkárá­nak az eddigi területi szak­szervezeti bizottság titkárát, Lugosi Józsefet választotta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents