Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-16 / 269. szám
Hl VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam, 269. szám 1985. november 16., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint II kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozása Társadalmi-gazdasági életünk időszerű kérdéseiről Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak vezetésével pénteken a SZOT székházában megbeszélést tartottak a kormány és a szakszervezetek képviselői. A megbeszélésen véleményt cseréltek társadalmigazdasági életünk időszerű kérdéseiről, ezen belül külön figyelmet fordítottak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 12-i határozatából adódó közös tennivalókra. Mindkét részről hasznosnak Ítélték, hogy a kormány felkérésére a SZOT elnöksége véleményezte a népgazdaság készülő VII. ötéves tervét. A kormány képviselői hangsúlyozták, hogy kellő figyelemben részesitik a szakszervezetek észrevételeit, javaslatait, és azokat a terv véglegesítése során hasznosítják. A SZOT képviselői tájékoztatást adtak arról, hogy a szakszervezeti választások a résztvevők nagy aktivitása közepette folynak. A tagság megértéssel és felelősséggel szólt az ország helyzetéről, az élet- és munkakörülmények alakulásáról. A dolgozók többsége bizakodó a párt XIII. kongreszszusán elfogadott törekvések valóra váltását illetően, és kész részt vállalni a teendőkből. A választások során a szervezett dolgozók problémáikat, gondjaikat sem rejtették véka alá. Egyebek mellett szóltak a szénbányászat, a könnyűipar, a vasúti szállítás és más ágazatok létszámgondjairól, arról, hogy a hiányokat már nem lehet csupán a jobb munkaszervezéssel és a munka intenzitásának további fokozásával pótolni. A bányászok szabadnapjaik nagyrészében is dolgoznak, de az adott feltételek között így is nehezen tudják az igényeket kielégíteni. A könnyűiparban és a vasút területén a termelés, illetve a szállítás folyamatosságát veszélyezteti a létszámhiány. Szinte valamennyi munkahelyen kifejezték az emberek azt a kívánságukat, hogy közös munkával és erőfeszítésekkel mérsékeljük az árszínvonal elmúlt években tapasztalt növekedési ütemét. Nagy számban tették szóvá a nyugdíjak vásárlóértékének csökkenését, különösen a régen megállapított, alacsony nyugdíjjal rendelkező idős emberek feszítő gondjait. Ugyancsak számos helyen foglalkoztak a pályakezdő, családalapító fiatalok lakásgondjával, a gyermeknevelés feltételeinek alakulásával. Széles körben nyilvánult meg a nem munkával szerzett jövedelmek szigorúbb ellenőrzésének, az állami, társadalmi szervek e téren történő eredményesebb fellépésének igénye. Mindezek mellett a dolgozók elismeréssel szóltak a kormány azon erőfeszítéseiről, amelyek a jobb, fegyelmezettebb, szervezettebb munka feltételeinek megteremtésére, a gazdaság jövedelemtermelő képességének javítására, az eredményesebb gazdálkodásra irányulnak. Üdvözölték a vállalati önállóság növekedését, a dolgozók képviselőinek szélesebb körben történő bevonását a vállalatok irányításába. Általánosan kifejezésre juttatták, hogy az emberek munkájuk revén kívánnak előbbre jutni, ehhez igénylik a feltételeket és azt, hogy következetesebben érvényesüljön: aki többet dolgozik, az boldoguljon jobban. A kormány képviselői megköszönték az információkat és kilátásba helyezték, hogy a lehetőség határain belül azokat hasznosítani fogják. A dolgozókat foglalkoztató, a kormány előtt is ismert valós gondokról szólva kifejezésre juttatták, hogy azok megoldására, a reáljövedelmek és a reálbérek növelésére csak fokozatosan, a gazdálkodás hatékonyságának, a munka minőségének és eredményességének javulása arányában látnak lehetőséget. A kormány — amint ez a parlament őszi ülésszakán is elhangzott — kötelességének tartja, hogy a gazdaságirányítás fejlesztésével, konkrét programok kidolgozásával és más intézkedésekkel megfelelő feltételeket biztosítson az eredményesebb munka számára. A szakszervezetektől azt kéri, hogy a továbbiakban is támogassák a kormánynak az irányítás korszerűsítésére, a gazdasági növekedés élénkítésére, a műszaki fejlődés meggyorsítására, a rendelkezésre álló erőforrások gazdaságosabb kihasználására irányuló törekvéseit. Vegyenek aktívan részt a VII. ötéves terv céljainak és a megvalósítás feltételeinek széles körű megismertetésében és elfogadtatásában, a dolgozók mozgósításában, a végrehajtást gátló tényezők elhárításában. a tartalékok feltárásában. A megbeszélés résztvevői a továbbiakban az ez évi terv végrehajtásával és a jövő évre való felkészülés feladataival foglalkoztak, áttekintették a kialakult bérhelyzetet, és megegyeztek abban, hogy erre. az 1985. évi gazdasági •eredmények ismeretében visszatérnek. (MTI) Átadták az első magyar ciklotront Pénteken ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében felépült első magyar ciklotront, a hatodik ötéves terv legnagyobb tudományos célú beruházását. Az ünnepségen részt vettek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselői, jelen volt a hazai és a szovjet tudományos élet több neves személyisége. A megjelenteket Berényi Dénes, az Atommagkutató Intézet igazgatója köszöntötte, majd Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára avatta fel az új létesítményt. A debreceni ciklotron építése 1982-ben kezdődött, s létesítésére csaknem 300 millió forintot fordítottak, amihez a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mintegy 50 millió forintnak megfelelő értékű támogatást nyújtott. Magát a ciklotront a leningrádi Jefremov Intézet tervezte, és ott is készült el. Az egyéb berendezéseket a debreceni Atomki kutatói készítették, illetve a HajdúBihar Megyei Építőipari Vállalat dolgozói építették fel. Az 5500 négyzetméteres épületben helyet kapott a vasbeton-sugárvédő falakkal határolt gyorsító, a laboratórium, az itt termelt izotÓDok kezelésére kialakított helyiségcsoport, valamint egy mérő- és számítóközpont. A ciklotron atomfizikai kutatásokra használt berendezés: ciklikus részecskegyorsító. Benne a mágneses tér által irányított elektromos töltésű részecskék — például protonok, alfarészecskék — többször is befutnak egv köroálvát. ezáltal nagyobb energiára tesznek szert, és a kellő sebességre felgyorsulva megfelelő célanvagra juttathatók. A berendezés lehetőséget nvúit az alaDkutatások gyorsabb fejlesztésére és kiszélesítésére. Emellett nagy jelentősége van számos gyakorlati területen is. A Debrecenben átadott berendezés olyan rövid felezési idejű izotópokat tud termelni, amelyeket eddig importálni kellett, továbbá ultrarövid felezési idejű izotópokat, amelyeket csak helyben lehet felhasználni. Ez utóbbiakkal olyan orvosdiagnosztikaj vizsgálatokat is el lehet végezni: amilyenekre eddig hazánkban nem volt lehetőség. A tervek szerint a berendezést harmadrészben a fizikai alapkutatásokra, további harmad-harmadrészben pedig alkalmazott kutatásokra, illetve a közvetlen gyakorlati célokra: izotóptermelésre, ipari analitikára és besugárzásra fogják használni. A Debreceni Orvostudományi Egvetem már felkészült a ciklotron épületében elhelyezett orvosi laboratórium gyógyászati felhasználására. Ehhez szakembereket képeztek ki, és új berendezéseket szereztek be. ígérgetés helyett megbízható szolgálat Útinform és hóügyelet Ha a természet ezen a télen ismétli önmagát, messzi vagvunk még a jeges szélviharoktól, az országutak forgalmát időlegesen bénitó havazásoktól. (Tavaly és tavalyelőtt is a február tette próbára az utak állapotáért felelős vállalatokat.) De az időjárás kiszámíthatatlan. nem lehetetlen hát, hogy akár egy-két nap múlva elő kell venni a mozgósítási terveket. ügyeleti programokat, szolgálati beosztásokat. Csak elő kell venni, mert már elkészültek — tudtuk meg tegnap, pénteken délelőtt a KM szegedi közúti igazgatóságán, ahol a partnervállalatok képviselői a téli síkosság elleni védekezés és d hóeltakarítás várható színvonaláról tájékozódhattak. A géppark adatainak, a tisztítandó utak hosszának említése, a mozgósítás időnormájának ismertetése helyett ezúttal inkább néhány elvre hívnánk fel a figyelmet. A legfontosabb: az idei télen sem lesz lehetőség többre, mint az előző évek átlagszínvonalának elérésére. Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy a szűkös anyagi lehetőségek, az egyre öregedő géppark, a környezet- és korrózióvédelmi szempontok határt szabnak, s hogy a téli üzeméltetés költsége a nyári fenntartási munkákra fordítható összeget csökkenti. Az igazgatóság épp ezért az Ígérgetések helyett a megelőző munkálatokra helyezett nagyobb súlyt. A terepadottságok és széliárási viszonyok miatt hófúvásos útszakaszokat felülvizsgálták, a hófogó rácsok selejtezését és pótlását folyamatosan végzik: a télen 10,5 kilométer hosszúságban védik majd az ilyen rácsok a közutakat. (Másik megoldás volna a hóvédö erdősávok telepítése —azonban a mezőgazdasági művelésben levő területeken erre nincs lehetőségük.) Egy másik elv — összhangban az egész országra érvényes ' minisztertanácsi rendelettel —, hogy csak a meghatározott, a napi háromezer járművel terhelt utakat vonják be az örjátatos rendszerbe. (Csongrád megyében a főútvonalak ilyenek.) Így az alsóbb rendű utakon a közúti kereszteződésekre és a vasúti átjárókra. áz emelkedőkre és ivekre jutnak el kötelezően a sószóró gépek. Apropó, só! Az előző évek gyakorlatán nem kívánnak változtatni. nem növelik a kiszórandó só mennyiségét! Az útállapotok javításán fáradozók elmúlt évekbeli tapasztalatai alapján az idén megállapodás született a közúti igazgatóság és a megyei rendőr-főkapitányság között. Hófúvás esetén a főutak és a fontos alsóbb rendű utak ideiglenes, teljes lezárását, illetve a forgalom visszatartását rendelik el, ha a biztonság úgy kívánja. Ugyancsak az utazók biztonságát, és ami legalább olyan fontos, tájékozottságát szolgálja, hogy megszervezték az idén is az országos és a helyi információs szolgálatot. Az igazgatóság szegedi 11-366-os telefonszámán, illetve a városi üzemmérnökségeken lehet friss információkat kérni majd az utak állapotáról. A vidéki igazgatóságoktól beérkező jelzéseket az Űtinform dolgozza fel. s rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt az esetleges útakadályokról, a síkösság mértékéről. Az már aztán az útra indulókon múlik, hogy e megbízható szolgálatok figyelmeztetéseit komolyan is vegyék... P. K. Nagy László felvételei A Szegedi Ruhagyár termelési értéke idén eléri az 1 milliárd forintot. A termékeik 14 százalékát exportálják. Új olasz gépet helyeztek üzembe, amelynek segítségével a gyártás-előkészítés folyamata lesz korszerűbb, könnyebb t