Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

2 Péntek, 1985. október 11. Az Országgyűlés öszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) újabbakkal tetéződnek. De már nem sokkal a terv jóváhagyása után. érzékelhető volt, hogv az eredetileg számításban vett teljesítmény kevés lesz a tervben foglalt célok eléréséhez. Ehhez képest viszont elégtelenek, esetenként megkésettek voltak a pótlólagosan elhatározott intézkedések. Jogos tehát az a kritika, hogy a kemény tél. az energlakorlatozás okozta termeléskiesés mellett munkánk gyengeségeinek is része van abban, hogy a termelés és a kivitel nem éri ol a tervezett mértéket. Ezért, az elkövetkező hetekben-hónapokban minden ésszerű lehetőséget ki kel) használni arra. hogy minél többet bepótoljunk az elmaradásból, minél jobban megközelítsük a terv előirányzatait. Tisztelt Országgyűlés! Arról adhatok számot, hogv a VII. ötéves terv kidolgozása kielégítő ütemben halad, és megvan a lehetőség rá, hogy a törvényjavaslatot az év végén az Országgyűlés elé terjesszük. Olyan népgazdasági terv kidolgozására törekszünk, amely az egyensúly megszilárdítását, a gazdaság élénkítését, az életszínvonal emelését a hatékonyság javítására építi. Mai ismereteink szerint — feltételezve az erőforrások javuló kihasználását, és figyelembe véve a KGSTben folyó tervkoordináció várható eredményeit — a következő tervidőszakban a nemzeti jövedelem évi átlagban mintegy 3 százalékkal lesz növelhető. A növekedésnek ez a mértéke elegendőnek látszik ahhoz, ho*v folytatni tudjuk nz adósság csökkentését. és egyidejűleg többet fordíthassunk a hazai felhasználásra is. Változatlan feladat a minőség javítása Helyzetünkből és feladatainkból következő parancsoló szükség, hogy a belföldön felhasznált nemzeti jövedelemből az életszínvonal szerény, de érzékelhető javításához szükséges fedezet mellett fokozatosan növekvő hányadot biztosítsunk a termelés bővítésére, a műszaki fejlődés megalapozására, a jövőt szolgáló kutatásokra és az infrastruktúra kiépítésének meggyorsítására. Csak az aktív fejlesztési politikára alapozott, gazdaságos export növelésével és nem az import erőltetett korlátozásával érhető el a fizetési mérleg egyensúlyának megszilárdítása, biztosíthatók az előrehaladás forrásai. Ezt tudva, bármennyire is nehéz, életbevágóan fontos, hogy a termeléspolitikában a fejlesztésre szánt eszközök elosztásában — az energia- és a nyersanyagforrások biztosításához szükséges beruházások mellett — elsőbbséget adjunk azoknak a feldolgozó ipari ágaknak, elsősorban a gépiparnak, a gyógyszer-, nővényvédőszerés intermedier-gyártásnak, az élelmiszeriparnak, amelyeknek a termelését gyors Ütemben korszerűsítve, növelni tudjuk a kivitelt. Ugyanilyen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy megteremtsük a fejlett technológiai eljárások meghonosításában vezető szerepet betöltő elektronika, a robottechnika, a biotechnológia széles körű alkalmazásának feltételeit. E követelmények érvényesítése érdekében a VII. ötéves tervbe illesztve különprogramokal dolgozunk ki. — A műszaki haladás élvonalát megtestesítő fejlesztés támogatásával egy időben intézkedéseket tervezünk a ma még gazdaságtalan vagy veszteséges termelés jövedelmezővé tételére, vagy ha más megoldás nincs, a megszüntetésére. Az ipar termelésének átlagosan mintegy 3 százalékos növelését látjuk megalapozhatónak. Az iparvezetós számára az elkövetkező években az a legfőbb feladat, hogy a szocialista nagyüzemekben felhalmozódott szellemi cs anyagi erőforrásokra támaszkodva, és kihasználva a KGST keretében, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósuló műszaki-tudományos együttműködés, szakosítás és a termelési kooperációk bővítésének lehetőségeit, gyorsítsa meg a korszerű technológiai eljárások bevezetését, az új, a magas igényeket kielégítő, versenyképes termékek gyártásának meghonosítását. A mezőgazdaságban a kővetkező években is a jól bevált agrárpolitikát folytatjuk. Abból kiindulva, hogy fontos érdekünk fűződik az élelmiszer-gazdaság stabilizáló szerepének megőrzéséhez, a közelmúltban intézkedéseket határoztunk el és léptettünk életbe a termelési érdekeltség javítására. Az ezektől várt ösztönző hatást is számításba véve, mai ismereteink szerint a mezőgazdasági termékek termelése évi körülbelül 2 százalékkal növekedhet. Továbbra is indokoltnak tartjuk a kiegészítő tevékenység szükségleteknek megfejelő fejlesztését. A hazai és a külpiaci igények kielégítésében a jövőben is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a háztáji és a kisegítő gazdaságok, ezért fenn kívánjuk tartani érdekeltségüket a termelés folytatásában és növelésében. — Az építőiparról szólva — bár a túlzó általánosítás nem lenne iguzságos — a kormány jogosnak tartja azt a kritikát, hogy a vállalatok nagy része lassan és drágán épít, s hogy elfogadhatatlanul sok a minőségi hiba. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. Ezért olyan intézkedéseket tervezünk, amelyek növelik az érdekeltséget, ha kell, a kényszerítő erőt abban, hogy az építő vállalatok szervezettebben dolgozzanak, jobb tftinőségü munkát végezzenek, javuljon a munkafegyelem és az eszközökkel való gazdálkodás, s hogy mindennek eredményeként megfékezhető legyen az árak növekedése. Az irányítás új elemeinek kibontakoztatásával — Ami a termelő infrastruktúra fejlesztését illeti, a rendelkezésre álló erőforrásokból mindenekelőtt a távközlési hálózat bővítésére, a telefonellátottság javítására, az informatikai rendszerek és az információtechnika elterjesztésének elősegítésére kívánunk többet fordítani. A vasúti és közúti hálózat korszerűsítésére sajnos csak szerény lehetőség lesz, de keresni fogjuk a módját, hogyan segíthetjük elő a felhalmozódott feszültségek csökkentését. — Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának, a hatékonyság és a jövedelemtermelő képesség javításának fontos feltétele a cé~. lókkal összehangolt, a szocialista tervgazdálkodásra és a szabályozott piac törvényeinek alkalmazására alapozott irányítási rendszer működése. A feladat az, hogy az irányítás új elemeit minél gyorsabban kibontakoztassuk. Altalánossá kell tenni azt a társadalmi magatartást, amely ösztönzi, bátorítja a tehetségeket és a legjobb feltételeket biztosítja képességeik kibontakoztatásához, amely magasra emeli az eredményesen dolgozó vállalatok, kollektívák és egyének társadalmi rangját, amely nemcsak tudomásuí veszi, hanem helyesli, hogy a munkabér nem járandóság, hanem a nyújtott teljesítmény elismerése. Tisztelt Országgyűlés! — Mint már utaltam rá, arra törekszünk, hogy a gazdaság teljesítményének növelésével, az elosztási arányok megfelelő alakításával megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a következő években szerény, de érzékelhető mértékben növelni tudjuk az életszínvonalat, javíthassuk az életkörülményeket. Amennyiben a gazdaság teljesítménye eléri a számított mértéket, mód nyílik arra, hogy az e célra fordítható források a VII. ötéves terv időszakában évj átlagban 2 százalékkal legyenek növelhetők. A következő években olyan ár- és bérpolitikát kívánunk megvalósítani, ami lehetővé teszi, hogy a reálbérek átlagos színvonalát az időszak elején megőrizzük, később pedig érzékelhetően növeljük. Az áraknak a társadalmilag indokolt ráfordításokat, vagyis a valóságos költségviszonyokat kell kifejezniük ahhoz, hogy helyesen orientálhassák a termelőket és a fogyasztókat. Ennek a jövőben is így kell lenni. Ugyanakkor jogosnak fogadjuk el azt a kritikát, amely kifogásolja, hogy a termelők az árakban gyakran nemcsak a költségviszonyokban bekövetkezett tényleges változásokat, hanem — a számukra könnyebben járható utat választva — a gazdaságtalan, a rosszul szervezett munka többletköltségeit is felszámítják a íögyasztónak. Az a szándék kunk, hogy miközben megtartjuk árpolitikánk alapelveit, intézkedéseket teszünk az árak indokolatlan emelésének megakadályozására. A reálbérek alakulásának másik meghatározó eleme a bérpolitika. Folytatni, sőt erősíteni kívánjuk azt az Irányzatot, amely a jelenleginél is nagyobb teret enged a Bérek teljesítmények szerinti differenciálásának. Az adórendszert olyan irányba fogjuk továbbfejleszteni, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb jövedelműek, a tehetősebbek helyzetüknek és a társadalmi igazságnak megfelelően arányosan nagyobb részt vállaljanak a közkiadások fedezetéből. Ugyanakkor egyetértünk azzal a társadalmi igénynyel is, amely szerint meg kell akadályozni a munka nélkül szerzett jövedelmek keletkezését. Ezért, ha kell, a törvény szigorával is fel fogunk lépni azok ellen, akik ügyeskedéssel, a közösség megkárosításával akarnak könnyebb élethez jutni. Előtérben a lakásfelújítás A reáljövedelmek évi átlagos növekedése 2 százalék körül tervezhető. El kívánjuk érni, hogy ezen belül a munkából származó jövedelem az elmúlt évekhez képest valamivel gyorsabban növekedjék. Folytatjuk a második 15 éves'lakásépítési program megvalósítását. Indokoltnak tartjuk a családalapító fiatalok és a többgyermekes családok lakáshoz jutásának megkönynyítését, a lakásárak növelésének megfékezését. Többet kívánunk fordítani alakúsok felújítására, korszerűsítésére. Feladatunknak tartjuk az egészséges életmód feltételeinek javítását, a települések, különösen a kistelepülések alapellátásának fejlesztését. Folytatjuk a természeti értékek megóvására, a környezeti kultúra kialakítására tett erőfeszítéseket. A tudomány egyre növekvő fontossága arra ösztönöz bennünket, hogy a kormány és a tudomány műhelyeinek már eddig is gyümölcsöző ' együttműködését még szorosabbá tegyük. Biztosítani fogjuk, hogy a kutatásra és a fejlesztésre fordított eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Kedves Elvtársak! Társadalmi fejlődésünk szempontjából nagy jelentősége van az oktatás fejlesztésének. E meggondolásból dolgoztuk ki és fogadtuk el az elmúlt esztendőben a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, ezért alkotta meg az Országgyűlés az oktatási törvényt. Ügy ítéljük meg, hogy az elfogadott programok alkalmas keretet. biztosítanak az oktatás minőségi, tartalmi megújítására. A kormány kötelességének tartja, hogy a népgazdaság lehetőségeinek arányában gondoskodjon az oktatás eredményes folytatásához szükséges személyi, intézményi és anyagi feltételekről. A kormány továbbra is tiszteletben tartja az alkotás és kísérletezés szabadságát, elismeri a sokféleséget és annak gazdagító hatágát, de előtérbe helyezi az elkötelezett, magas színvonalú műalkotások támogatását. Azokét, amelyek az általános emberi humánumon, a szocialista eszmeiségen, a hazafiságon és internacionalizmuson alapuló magatartás szilárdítását, a magyar és az egyetemes művészet igazi értékeinek közvetítését, az igényes szórakozást szolgálják. Ezután is fel fogunk lépni az ízlésrombolás, az értéktelenség, az erköksi silányság, az eszméinktől idegen áramlatok ellen. W Külön is szólni kívánok arról a kiemelten fontos szerepről, amelyet a tömegtájékoztatás és a művészeti, az irodalmi, alkotások játszanak a közösségért érzett felelősség felkeltésében', az előrehaladást fékező fonákságok leleplezésében, az eszmei, szakmai és nyelvi igényesség fejlesztésében, a művelődési igények kielégítésében. Tisztelt Országgyűlés! Mint arról már szóltam, az elmúlt években számos intézkedést tettünk a kormányzati és az igazgatási munka javftása érdekében. Az eredménnyel azonban nem vagyunk elégedettek. Ezért fontos feladatunknak tartjuk a kormányzati munka hatásfokának további javítását, azt, hogy az államigazgatás központi, területi és helyi szerveinek döntési rendszere, munkamegosztása és eljárási rendje tartson lépést a megnövekedett követelményekkel. Megkezdtük a következő időszakra szóló jogalkalmazási program kidolgozását, és elhatároztuk, hogy korszerűsíteni fogjuk a jogszabályokra és a jogszabályelőkészítésre vonatkozó rendelkezéseket. Tovább kívánjuk folytatni az. ügyintézés egyszerűsítését. Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatlanul az a legfontosabb célja, hogy a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa a szocialista építőmunka számára, A legsajátabb nemzeti érdekünkből fakadó kötelességünknek tartjuk a testvéri barátság és az élet minden területére kiterjedő kapcsolatok fejlesztését a Szovjetunióval úgy és abban a szellemben, ahocv erről a közelmúltban Kádár János elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs folytatott megbeszélést. Továbbra is azon munkálkodunk, hogy erősítsük kapcsolatainkat a szocialista országokkal, hozzájárulva ezzel közösségünk összeforrottsagúnak. nemzetközi befolyásának növeléséhez. A testvéri barátság szellemében Internacionalista elveinkből következik, hogy a jövőben is szolidárisak leszünk a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a társadalmi-gazdasági előrehaladásért küzdő országokkal. A Magyar Népköztársaság kezdettől fogva maradéktalanul támogatta a helsinki záróokmány elveinek valóra váltását. A jövőben is töretlenül folytatni kívánjuk ezt a tevékenységet. Ebben a szellemben készülünk eleget tenni az európai kulturális fórum budapesti megrendezésére kapott megbízatásunknak. Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Arra törekedtünk, hogy a kormány munkaprogramjában a valós helyzetből kiindulva olyan feladatokat irányozzunk elő. amelyek reálisan számba veszik a belső és a külső feltételeket, érvényre juttatják pártunk Xlir. kongresszusának határozatát, és számithatnak dolgozó nénünk cselekvő támogatására. A kormány nevében ígérhetem önöknek, s az önök személyén keresztül egész dolgozó népünknek. minden erőnket latba vetjük, hogy becsülettel teljesítsük a ránk váró feladatokat. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány munkaprogramját vitassa meg cs fogadja el. Németh Károly felszólalása — A kormány beszámolóját, helyzetértékelését, munkaprogramját reálisnak tartom. Tükrözi az ország valóságos helyzetét. Azokat a legfontosabb tennivalókat fogalmazza meg, amelyeknek elvégzése a következő öt évben a magyar társadalom fejlődését hivatott biztosítani. Tartalmában és szellemében összhangban van a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongreszszusán adott elemzéssel, kitűzött célokkal, felvázolt fő törekvésekkel. Azt mondhatjuk, hogy a kongresszus határozata jó alapot nyújt az önálló, felelős kormányzati tevékenységhez. A kormány előterjesztése kritikusan és önkritikusan szól a végzett munkáról, az előző ötéves munkaprogram végrehajtásáról, kellő gondossággal veszi számba a további előrehaladás fellételeit, lehetőségeit és korlátait, összességében optimista, de ez az optimizmus nem vágyainkon és óhajainkon nyugszik. hanem eddigi eredményeink és meglevő erőforrásaink felelős mérlegelésén. Ezért a kormány munkaprogramjával a Központi Bizottság és n magam nevében egyetértek, azt elfogadom és elfogadásra ajánlom — mondotta bevezetőben Németh Károly, majd (gy folytatta: A béke ügyét szolgálva — Céljaink eléréséhez a legfőbb nemzetközi feltétel, hogy békében éljünk. A békét önmagában js az egyik legszentebb dolognak tartjuk, azonban nemcsak egyszerűen, mint háborútól mentes állapotért szállunk érte síkra, hanem mint u különböző társadalmi berendezkedésű országok kölcsönösen előnyös együttműködésének alapvető biztositékáért, azért, hogy minden nép alkothasson, élvezhesse munkájának gyümölcsét. — A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikája népünk alapvető érdekeit képviseli, a szövetségeseinkkel közösen kijelölt célok elérését, a béke ügyét szolgálja. Minden lehetőséget felhasználunk a párbeszéd fenntartására, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezésére, a fegyverkezési verseny visszaszorítására. Teljes meggyőződéssel kiállunk a szovjet békekezdeményezések mellett, és üdvözöljük a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról szóló megállapodást. — A békéért, a béke védelmében, tisztelt képviselőtársaim, minden lehetségest meg keli tennünk. Ennek szolgálatában az a legfontosabb, hogy nemzeti érdekeinkkel egyezően szorosabbra fűzzük, erősítsük szövetségi kapcsolatainkat a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés más tagállamaival, és magasabb szintre emeljük a KGST keretében 'folytatott együttműködést. — Nehéz öt-esztendő van mögöttünk, amelynek legfőbb tapasztalata, hogy a helyes célok valóra váltásában bizton építhetünk népünk támogatására. Munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, a számában és jelentőségében is növekvő értelmiségünk, társadalmunk minden rétege tudását játba vetve, odaadással segíti az országépítö munkát. A .szocialista célok jegyében létrejött nemzeti összefogás a bonyolultabb, gondokkal terhes időszakban is betölti hivatását, tömöri ti társadalmunk valamennyi alkotó tényezőjét. Szövetségi politikánkat folytatva a jövőben is azon munkálkodunk, hogy erősödjön, kiteljesedjen a szocialista nemzeti egység. Ebben a törekvésünkben megtestesül az a tanulság, hogy a szocializmus sikeres építéséhez nélkülözhetetlen a párt vezető szerepe, amely a helyes politikán cs a meggyőzésen alapul; fontos a kommunisták példamutatása, de elengedhetetlen az egész nép munkája, helytállása. Ez a történelmi felismerés azt is tudatosítja bennünk, hogy a kongresszusi útmutatások, valóra váltása, a kormányprogram teljesítése a társadalmi összefogás erősítését igényli. Reális megítéléssel A kormány munkaprogramja kifejezi azt az elhatározottságunkat, hogy eddigi politikánkat kívánjuk folytatni, amely a magyar realitásokat tükrözi, s nem enged teret szélsőséges törekvéseknek. Politikánkból szervesen következik, hogy a társadalmi és a gazdasági viszonyokat a maguk valóságában vizsgáljuk. A szám' vetés azt mutatja, hogy a