Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

3 Péntek, 1985. október 11. Hz Országgyűlés őszi ülésszaka nehézségek és a gondok el­lenére mind anyagiakban, mind szellemiekben gyara­podott az ország. Megőriztük népgazdaságunk stabilitását, népünk létbiztonságban él. Társadalmunkban feszült­ségek is vannak, a lakosság egyes rétegeinek, romlottak a megélhetési lehetőségei, a nyugdíjak és egyes szociális juttatások reálértéke csök­kent, nehezedtek a lakáshoz jutás feltételei. Fontos, hogy eredményein­ket és lehetőségeinket, eré­nyeinket és gyengeségeinket reálisan ítéljük meg. Hibás gyakorlathoz vezetne, ha bármelyiket kisebbítenénk, vagy felnagyítanánk. — Megelégedéssel szólha­tunk arról, hogy hazánkban az emberek nagy többsége igyekezettel, fegyelmezetten dolgozik, eleget tesz munka­köri és állampolgári köteles­ségeinek, saját munkájával és nem mások rovására akar boldogulni. — Azt js látnunk kell, hogy társadalmunkban is vannak közömbös, önző em­berek, s nem kevés a köz­erkölcsöt, az állampolgári fegyelmet sértő megnyilvá­nulás. Sok fegyelmezetlen­ség, emberi tragédia okozó­ja a mértéktelen italozás, az alkoholizmus. Találkozni le­het a szocializmustól, a munka társadalmától teljes­séggel idegen, dologkerülő, léha, élősködő életmóddal. A bűnözés több területen nö­vekszik. Mindez joggal kelt visszatetszést és felháboro­dást a becsületes emberek körében. Kötelességünk, hogy a tisztességes életvi­telt folytató többségre tá­maszkodva határozottabban lépjünk fel ezen jelenségek ellen. KongVesszusunkon is el­határoztuk, a kormány prog­ramjának js célja, hogy erő­sítjük közállapotainkban az előrevivő elemeket, fellé­pünk a társadalomtól ide­gen, antiszociális magatar­tással és törekvésekkel szem­ben, intézkedéseket teszünk visszaszorításukra. Az egész társadalomnak érdeke, hogy erősödjön a jól végzett mun­ka, a hasznos, értékes tevé­kenység becsülete, és ez fejeződjön ki a javakból va­ló részesedésben. Hatékonyabb munkával — A kormány programjá­ban kellő súllyal szerepel az a törekvés, amelynek pár­tunk XIII. kongresszusa ki­emelt figyelmet szentelt, hogy a következő ötéves tervidőszakban a gazdasági növekedés üteme némileg meggyorsuljon, és erre ala­pozva az életszínvonal ész­revehetően emelkedjen — állapította meg a párt főtit­kárhelyettese. — Ebben ál­talános az egység, de ugyan­ilyen általános egységre, egyetértésre van szükség ab­ban is, hogy ennek érdeké­ben jobban; színvonalasab­ban kell dolgoznunk. És nemcsak az elkövetkező esz­tendőkben, hanem az idei év hátralevő részében is. Min­dent, meg kell tennünk, hogy ahol lehetséges, teljesítsük, iljetve megközelítsük az ez évi népgazdasági terv elő­irányzatait. Ez a VII. öt­éves terv megalapozása mi­att is nagyon fontos. — A pártnak, a társadal­mi szerveknek, a kormány­nak, a helyi vezetésnek, minden dolgozónak az a fő feladata, hogy feltárja és hasznosítsa a szocialista rendszerben levő erőforráso­kat, mozgósítsa a tartaléko­kat. Ez előrehaladásunk kulcskérdése. Sorsfordító je­lentősége' van annak, hogy a népgazdaság intenzív fej­lődését kiterjesszük a ter­melés és a gazdálkodás min­den területére, fokozzuk a magyar népgazdaság jöve­delmezőségét. Ez azt igény­li tőlünk, hogy a következő években fokról fokra na­gyobb teljesítményekkel előbbre jussunk a gazdaság korszerűsítésében. A kitűzött céloknak az elérése érdekében elenged­hetetlen követelmény, hogy a termelés műszaki-technikai alapjait fokozatosan és szé­leskörűen megújítsuk. Eh­hez alkalmazkodóképes, sze­lektív fejlesztéspolitikára van szükség. Következetesen javítanunk kell az intenzív gazdálkodás szervezeti, személyi feltéte­leit. — Gazdaságpolitikánk­nak fontos törekvése, hogy a hatékonyság és a minőség követelményeit együtt érvé­nyesítsük. Ennek szolgálatá­ba kell állítanunk, a válto­zó feltételeknek és a növek­vő feladatoknak megfelelő­en tovább kell fejlesztenünk irányítási rendszerünket. Demokratikusan, felelősséggel — Pártunk nagy jelentő­séget tulajdonít annak, hogy emelkedjen a kormányzati, állami munka színvonala, erősödjön a szocialista de­mokrácia. Fontos, hogy fenn­tartsuk és tovább fejlesszük, azt a tettekre sarkalló vi­taszellemet, demokratikus légkört, amely különösen a kongresszus és a választások idején jellemezte közéletün­ket. Arra van szükség, hogy rendeltetésük szerint, és ne formálisan működjenek a demokratikus fórumok, a szocialista demokrácia át­hassa közéletünk valamennyi területét. Szándékaink sze­rint tovább növekszik a nép­képviseleti testületek, a tár­sadalmi és tömegszerveze­tek, a helyi szervek, a vál­lalatok és intézmények önál­lósága és felelőssége. Ez elő fogja segíteni, hogy az ál­lampolgárok közvetlenül, vagy képviselőik útján részt vegyenek a közügyek inté­zésében, a döntések előké­szítésében és a végrehajtás el I enörzésében. — Olyan viszonyok kö­zött élünk, dolgozunk, ami­kor mindenkinek fokozottan éreznie kell saját felelőssé­gét munkájáért. Minden hon­fitársunknak személyes sze­repe és felelőssége van ab­ban, hogyan boldogul né­pünk, hogyan alakul jövőnk. — Az emberi értékek rendjében az első helyre a munkát, a teljesítményt kell állítanunk, megvalósítva azt a követelményt, hogy a munkaidő valóban a munka ideje legyen. — A kormánybeszámoló­ban körvonalazott teendők világosan mutatják mun­kánk irányát. Meggyőződé­sem, hogy a kormány prog­ramja — ha megvalósítását valamennyien szívügyünk­nek tekintjük, s érte min­den magyar állampolgár fe­lelősségtől áthatva cselek­szik — az elkövetkező idő­szakban biztosítani fogja, hogy gazdasági és kulturá­lis életünk az egész ország, népünk javára fejlődhessen. Biztosíthatom önöket arról, hogy a párt valamennyi szerve és szervezete, a kom­munisták becsülettel fognak dolgozni a kormányprogram­ban foglaltak valóra válta­síiért — mondotta végezetül Németh Károly, Csehák Judit felszólalása Csehák Judit a Miniszter­tanács elnökhelyettese elöljá­róban utalt arra, hogy a be­számoló közvetve vagy köz­vetlenül érintette, de nem részletezte az egészségügy, a társadalombiztosítás, az ifjú­ságpolitika, a szociálpolitika kormányzati teendőit. Mint mondotta, ezekre a sokakat — érthetően — szenvedélye­sen és személyesen is érdek­lő 'kérdésékre a VII. ötéves tervvel összehangolva szín­ién kidolgozzuk és a nyilvá­nosság elé tárjuk a megfele­lő programokat. A gazdaság fejlesztésére irányuló javaslatok elsődle­gessége nem csökkentheti a többi terület társadalmi sze­repét, nem szoríthatja hát­térbe azokat. A kormány a gazdaság tel j esi timén yének javulását azért szorgalmaz­za, mert annak eredményét az egész társadalom érdeké­ben és az egyes emberek éle­tének okos jobbítására kí­vánja felhasználni. Egészségünk, tudásunk, családi életünk harmóniája, és megélhetésünk biztonsága változatlanul érték a szá­munkra, amelyet, a jövőben is óvni kell. Bár a már jelenleg bete­gek, rokkantak és vészhely­zetbe kerültek ellátása, illet­ve gondozása is egyre sú­lyosbodó feladatókat jelent, mégis, azon is gondolkodni kell, hogy miként lehetne megelőzni ezeknek a károk­nak az újratermelődését. Az egészség megőrzése •A hagyományos tennivalók feszültségekkel terhes ellátá­sa mellett vállalkoznunk kell hatékonyabb megoldások ki­dolgozására és bevezetésére. Ezt a célt szolgálják azok az új szakmai-társadalmi prog­ramok, amelyek már elké­szülték, vagy amelyeken je­lenleg is dolgoznak a szak­emberek. — Köztudott, hogy az el­múlt öt évben az egészség­ügy fejlesztését kiemelten ke­zeltük. Ennék ellenére ko­moly gondokkal kell meg­küzdenünk ezen a területen. A megfeszített munkának na­gyon lassan .mutatkozik meg az eredménye. Az egészség­ügy képtelen egyedül meg­küzdeni azokkal a károsodá­sokkal, amelyekért az egyén és annak egészségét veszé­lyeztető környezete a felelős. Az orvosok, elkészítették az első olyan társadaJmi­szakmai programot, melynek hangsúlyozott célja az egész­ség megőrzése, az egészséget veszélyeztető kockázati té­nyezők csökkentése és har­madsorban a gyógyítás. Azt ajánlják, hogy a kormány és maga az egészségügyi tárca is a jövőben az egészséges em­berekre, az egészség ügyére fordítson több pénzt, több fi­gyelmet. Egészségügyi gyer­mekotthonok építése helyett az anyák és gyermekek vé­delmére költsünk, gyermek­ideggondozók. kórházak bő­vítése helyett inkább a csa­ládok támogatósára fordít­sunk több gondot. Az egész­ségre vonatkozó ismerétek­nek, a nevelésnek, az otthoni és a munkahelyi egészségvé­delemnek a korábbinál na­gyobb szerepet szánunk. Mindezek, valamint az egész­séges életmód propagálása érdekében az orvasoknak, egészségügyieknek foglalkoz­niuk kell a sport és a testne­velés ügyeivel, az egészséges ételek és italok árával. Meg kell ismerkedniük az alko­holizmus és az új szenvedély­betegségek megelőzésének és gyógyításának bonyolult módszertanával. A család támogatása A művelődésügyben 'a gyermekvédelem tennivalóit is hasonló felfogásban gon­doltuk végig. Az egészséges családoknak kell megadnunk minden segítséget gyermeke­ik harmonikus felnevelésé­hez. A szülők képzettségén, szaktudásán, lakáshelyzetén, keresetén, egészségi állapo­tán sok minden múlik. Csa­ládalapításuk feltételeit, gyermekeik ellátásának kö­rülményeit, együtt/maradá­suk esélyeit kell anyagi esz­közökkel és szakszerű ta­nácsadással, szolgáltatások­kal javítanunk, hogy minél ritkábban kerüljön sor vá­lásra, intézeti elhelyezésre, állami gondozásra. A közöktatás elsődlegessé­gét is azért hangsúlyozzuk, mert minden gyereket meg­bízható tudással, kötelesség­re és a munka szeretetére ne­velve, egészségesen és erő­sen, biztos értékükre támasz­kodva szeretnénk kiengedni az életbe. Éppen ezért kell mindenben támogatnunk az oktatást. Olyan irányítási, bé­rezési, gazdálkodási, mód­szertani változásokat terve­zünk, amelyek erősítik és természetessé, m i nden napivá tehetik a családok ás a peda­gógusok, a munkahelyek és az oktatók, az iskolák és la­kóhely kapcsolatát. Értéktartó biztosítás A tánsadalom'biztosi.tásnak a rendelkezésre álló pénzesz­közöket nemcsak segélyekre, betegségi ellátásra, rokkant­nyugdíjra kell elköltenie. Sokszorosan megtérül a ne­velésre, a propagandára, az egészségvédelemre, az átkép­zésre ás a rehabilitációra fordított összeg. A társada­lombiztosítás éppen ezért el­sődlegesen a családok támo­gatását, a gyermekgondozási dij kiterjesztését, a családi pótlék értékállandóságának megteremtését, az átképzést, az egészségi állapotnak meg­felelő munkahelyek kialakí­tását szorgalmazza. Egy olyan, hosszú távra, szóló, értóktartó biztosítási ellátást kell kimunkálni, amelyik jobban elismeri a munkát, a társadalmilag hasznos tevékenységet, ame­lyik szigorúbb feltételek alapján és nagyobb társadal­mi ellenőrzés mellett nyújt emberhez méltó és biztonsá­gos megélhetést idősnek, be­tegnek egyaránt. Többségükben olyan kor­mány- és szakmai progra­mokat tervezünk, amelyeket nem lehet megvalósítani pusztán hivatalok révén, csak az állami eszközökre tá­maszkodva. A kormánynak és a kormányzati, tanácsi szerveknek összehangoltan, egymással egyeztetve, a vég­rehajtás feltételeit megte­remtve és részleteit kimun­kálva, az ellenőrzést meg­szervezve kél.1 dolgozniuk. Az egészségünkért vala­mennyiünknek mindennap kell tenni valamit. A rende­zett családi élet sem vásá­rolható meg pénzért, a tudá­sért tanulni ikell, a biztonsá­gos munkahelyért dolgozni, a magasabb nyugdíjért többet teljesíteni. Nem hiszem, hogy mind­erre lehetetlen volna ráven­ni az embereket. Meg kell keresnünk azokat a módsze­reket, amelyek az agitáció, az ismeretterjesztés eszközeivel segítik ezt — mondótta egye­beik között Csehák Judit. Európai Kulturális Fórum Hermán József nyilatkozata Az október 15-én, Buda­pesten kezdődő Európai Kulturális Fórum nemzetkö­zi előkészületeiről nyilatko­zott Hermán József, a konfe­rencia végrehajtó titkára az MTI munkatársának. Elmondta, hogy a Helsin­kiben tíz esztendeje megtar­tott Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet valamennyi résztvevő álla­mát felkérték a kulturális fórumon való .részvételre, a delegációk kijelölésére. A helsinki értekezlet 35 álla­mán kívül meghívták az UNESCO-t is. A résztvevő országoktól ezekben a na­pokban folyamatosan érkez­nek a delegációk összetételét jelző listák, egyes államok­nál azonban — még öt-hat nappal a konferencia meg­nyitása elölt is — tapasztal­ható késés. Ezt. bizonyos lökig érthető módon, a fóru­mon résztvevők körének új­szerűsége okozza. Ugyanis, az ilyen tanácskozásokon ál­talában résztvevő diplomá­ciai képviselők mellett igen sok, a kulturális éleiben ak­tív. alkotó szerepet játszó delegátus érkezik Budapest­re. Az ő kiválasztásuk —• úgy tűnik — bonyolultabb, mint ahogyan arra egyes államok fel voltak készülve. Az Európai Kulturális Fó­rumon az előzetes becslések szerint mintegy 550-600 dele­gátus vesz részt. Mintegy kétharmaduk a kultúra te­rületén dolgozó színházi, va­lamint múzeumi vezető, ze­nész. képzőművész, irodal­már. Az eddigi jelzések szerint számos kimagasló személyiség is részt vesz az egyes szekciók munkájában, így többek között Günter Grass az NSZK-ból. Ste­phan Hermlin és Hermann Kant az NDK-ból. Edward Albee az Amerikai Egyesült Államokból. Várhatóan a helsinki fo­lyamatba illeszkedő eddigi értekezleteket meghaladó számban lesznek jelen a kül­földi sajtó képviselői is, ed­di g több mint 150-en akkre­ditáltatták magukat. Az Európai Kulturális Fó­rum tartalmi, szervezeti es eljárási kérdéseivel kapcso­latban a végrehajtó titkár rámutatott. e téren az el­múlt évben Budapesten meg­tartott szakértői értekezleten elfogadott jelentés az irány­adó, amelyet a különböző érdekek, álláspontok egyez­tetése után valamennyi résztvevő ország elfogadott. Emellett az elmúlt időszak­ban a 35 állam két- és több­oldalú konzultációkon egyez­tette álláspontját. Vélemény­egyeztetés történt a szocia­lista országok, a skandináv államok, a nyugati országok között. Számos állam — köztük Magyarország — a nemzet­közi együttműködést, a köl­csönös megértést és megis­merést ténylegesen elősegítő, konkrét javaslatokat készí­tett elő. Ezeket azonban —a helsinki értekezlet szabály­zatának megfelelően — ha­tározati. vagy egyéb javas­latként csak magán a kon­ferencián nyújthatják majd be. A tanácskozás programjá­ról szólva Hermán József elmondotta, hogy a helsinki hagyományoknak megfelelő­en az Európái Kulturális Fórumnak minden ülése zárt. ha azt: nem nyilvánít­ják nvilt plcnuntnak. Ennek megfelelően a budapesti konferencián a rövid nyitó ás záró ülésen, valamint a résztvevő országok nyitó deklarációit tartalmazó napi­rendi ponton kívül vala* mennyi tanácskozás zárt lesz a fórum további, várhatóan öt-hat hetes időtartama alatt. Ez teszi ugyanis lehe­tővé, hogy zavartalanul, tárgyszerű módon tudják majd megtárgyalni az együttműködés elmélyítésé­nek kérdéseit. Közéleti napló ÜJ MAGYAR NAGYKÖVET AZ NDK-BAN Kádár János, a Magyar Roska Istvánt, hazánknak a Szocialista Munkáspárt fő- Német Demokratikus Köz­titkára, Losonczi Pál, az El- társaságba akkreditált rend­nöki Tanács elnöke, Lázár kívüli és meghatalmazott György, a Minisztertanács nagykövetét, aki a közeljö­elnöke és Sarlós István, az vőben utazik állomáshelyé­Országgyűlés elnöke fogadta re. ELUTAZOTT WOIJFGANG MISCIINICK Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Wolfgang Misch­nick, az NSZK-beli Szabad Demokrata Párt alelnöke, a párt parlamenti csoportjá­nak elnöke. A neves NSZK­beli politikus hivatalos meg­beszélést folytatott meghí­vójával, Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnökével, és találkozott Várkonyi Péter külügyminiszterrel. Wolf­gang Mischnicket fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Országgyűlés elnöke. MAGYAR—NORVÉG KÜLÜGYI KONZULTÁCIÓ A magyar és a norvég külügyminisztérium közötti konzultáció keretében októ­ber 6. és 10. között a Ma­gyar Külügyi Intézet meg­hívására látogatást tett Bu­dapesten a norvég kormány mellett működő Fegyverzet­ellenőrzési és Leszerelési Ta­nács küldöttsége Björn Kristvik külügyminisztériu­mi főigazgató vezetésével. A küldöttség megbeszéléseket folytatott magyar leszerelési szakértőkkel. A delegációt fogadta Horn Gyula külügy­minisztériumi államtitkár és Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. NSZK-BELI ÁLLAMTITKÁR LÁTOGATÁSA Walther Flórián, az NSZK élelmezési, mezőgazdasági és erdőgazdasági államtitkára Villányi Miklós mezőgaz­dasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár meghívására, ok­tóber 5. és 10. között ha­zánkban tartózkodott. Meg­beszéléseket folytatott ma­gyar partnerével és Török István külkereskedelmi ál­lamtitkárral. Az államtit­kárt fogadta Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter és Beck Tamás, a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents