Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEtMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 239. szám 1985. október 11., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Októberi emlék N

agyjából egyidős vagyok a szabadsággal. Nehezen tudom elképzelni, hogy őseimnek szemlesütve kellett megállniuk, fejkendőjüket izzadt kezükben szorongatván, egy másik ember előtt, akit kegyelmesnek vagy tekintetesnek kellett titulálni. A fiam egy ilyen szituációt már el sem tud képzelni. Szerencsére. Nekem a szabadságról először mindig az jut eszembe: egyenlőség, meg az, hogy azé legyen a hatalom, aki a jólét föltételeit keze munkájával megteremti. Ennek a népnek sok vére folyt a szabadságért vívott küzdelmekben; harcolt hódítók ellen, nemzeti létéért, nyelvéért és kultúrájáért, de szabadságát csak alig több, mint négy évtizede élvezi. És mi mindent kellett csak ebben az évszázadban megélnie. Emberei, ahogy József Attila írta, kitántorogtak Amerikába, szövőlányai cukros ételekről álmodtak; a nemzeti nyomor jellemezte, a tbc, az analfabétizmus. Milliók éheztek azért, hogy néhány ezren jóllakhassanak. A szabadság, melyet a szovjet katonák hoztak el, azt jelentette: megkezdhetjük önmagunk emberszabású világának építését. Szegeden 1944. októberének tizenegyedik napján kezdődött új történelmi korszak. Kezdeteit csak szüleim elbeszéléseiből ismerem; és hadd mondjak el itt egy személyes történetet. Nem volt tüzelőfájik. Amikor a házunkba beszállásolt egyik szovjet katona megtudta — és szerzett. Az egyik ott levő, elhagyott lakásban talált egy vénséges szekrényt, s mert kétszer ad, ki gyorsan ad. ledobta a harmadik emeletről, majd a szétesett ruhásszekrény darabjait gondosan összegyűjtötte az udvaron, s felhozta nekünk. Később kenyeret hozott, szalonnát, s valahonnét még füstölt húst is szerzett, ami abban az időben csodaszámba ment. F

elszabadultunk. Tudtunk-e élni a szabadsággal? Azt hiszem, hogy ez a legfontosabb dolog, amin ilyenkor, október elején el kell gondolkodnunk Szegeden. Épült azóta egy fél városnyi város, lakóházak sokasága, üzemek tucatjai. Megteremtettük mindenkinek azt a lehetőséget, hogy dolgozhassék. Szociális rendszerünk bárki előtt példa lehet. Hogy mégsem vagyunk mindennel elégedettek, nos, ez alighanem természetes. Többet és jobban kell dolgoznunk. Van miért. Nem hiszem, hogy elkopott volna a régi igazság: magunknak építjük országunkat, a szocialista Magyarországot, s benne otthonos, szép városunkat. Petri Ferenc Koszorúzási ünnepségek Szeged ma, pénteken ünnepli felszabadulásának 41. évfordulóját. A nagy esemény tiszteletére az MSZMP Szeged Városi Bizottsága, Szeged Megyei Város Tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága, valamint az MSZBT Szeged városi tagcsoportjai koszorúzási ünnepségei rendeznek. A kegyelet es a megemlékezés virágait helyezik el ma, délután 3 órakor a Belvárosi es a Dugonics temetőkben, a felszabadítók sírjainál, délután 4 órakor pedig, a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél. Hazánkba érkezett Norbert Steger Magyar-osztrák tárgyalások Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Norbert Steger alkancellár, kereskedelmi és ipari miniszter. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta, jelen volt Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Marjai József és Norbert Steger a nap folyamán a Parlamentben megkezdte tárgyalásait. Losonczi Pál fogadta a vielnami küldöttséget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Országház Nándorfehérvár termében fogadta a Nguyen Huu Tho, a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke vezette vietnami parlamenti küldöttséget. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke. Jelen volt Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka i i Napirenden: a kormány programja Csütörtökön délelőtt megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. A r>- áron alakult, ui összetételű törvényhozó testületünk első munkatanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt . főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az őszi ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Salgq László és Sándor József képviselőkről. Az elhunyt képviselők emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kezdetüket. Ezután az Országgyűlés az Országos Választusi Elnökség jelenlése' alaoián budapesti 48. számú választókerületben megüresedett kéDviselöi helyre a pótképviselökent megválasztott Radnai Gábor mandátumát igazolta. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Nzköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, majd döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. a Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány programjáról: 2. a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról- szóló törvényjavaslat: 3. interpelláció. Sarlós István köszöntötte a Vietnami Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének — az ülésen jelen levő — küldöttségét, amely Nguyen Huu Tho elnök vezetésével tartózkodik hazánkban. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Lázár György terjesztette elő a Minisztertanács programját. A kormány programjáról több képviselő mondta el véleményét. Felszólalt Németh Károly. a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese. (Beszédét lapunk 2—3. oldalán ismertetjük.) További képviselői hozzászólások után Csehák Judit miniszterelnök-helyettes kért szót. (Beszédét lapunk 3. oldalán közöljük.) Az Országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen Sarlós István és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — további képviselői felszólalásokkal fejeződött be. Törvényhozó testületünk ma folytatja tanácskozását. A Parlamentben tanácskoznak a képviselők. (MTI-fotó: Soós Lajos felvétele — Telefotó) György beszéde Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! A kormány munkaprogramját tárgyaló országgyűlési ülésszak szervesen illeszkedik azoknak a nagyfontosságú belpolitikai eseményeknek a sorába, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongreszszusa nyitott meg. Pártunk legfelsőbb fórumának tanácskozása, felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplése, a választások. napjainkban pedig a szakszervezetek és a Hazafias Népfront kongresszusi előkészületei jó lehetőséget adtak és adnak arra, hogy történelmi távlatból nézve tegyük mérlegre eredményeinket és gondjainkat, tervezzük meg a szocialista építés feladatait. A növekvő igényekkel összhangban A kormány a folytonosság jegyében, és szem előtt tartva a növekvő igényeket, továbbra is azt tartja a legfőbb kötelességének, hogy eleget téve népünk akaratának, a lehető legjobb hazai és nemzetközi feltételeket biztosítsa szocialista céljaink eléréséhez. Arra törekszünk, hogv irányító munkánkban kellő arányban kapjon helyet a társadalmi viszonyok, az államélet demokratizmusának feilesztését, a gazdaság teljesítményének növelését, az életkörülmények javítását, a tudomány, a kultúra feilesztését szolgáló programok kidolgozása és végrehajtásának elősegítése. Figyelmet fordítunk a központi és a helyi államigazgatás színvonalának növelésére. a belső rend, a haza védelméhez szükséges feltételek biztosítására. A kormány a jövőben is fontos feladatának tartia, ' hogy külpolitikai tevékenységével is népünk békéiét és biztonságát szolgálja, és hozzájáruljon a nemzetközi feszültség mérsékléséhez, a normális államközi kapcsolatok fejlesztéséhez. A társadalmi-gazdasági fejlődés adott szakasza pedig azt kívánja, hogy figyelmünket az operatív tennivalókról egvre inkább a fejlődést megalapozó koncepcióknak és megvalósításuk feltételeinek a kidolgozására, a fő folyamatok öszszehangolására és ellenőrzésére fordítsuk. Kedves elvtársak! Önök előtt és a tájékozott közvélemény előtt is jól ismert. hogy jelenlegi ötéves tervünk teljesítésének feltételei a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak, mégis arról adhatok számot, hogy az elmúlt években is előre jutottunk a szocialista építésben. Ha nem is a tervezett mértékben, de öt év alatt mintegy 9 százalékkal növekszik a nemzeti jövedelem, s a magunk elé tűzött legfőbb gazdaságpolitikai célt sikerült elérni. A helyzet reális értékeléséhez azonban az is hozzátartozik, hogy a termelési szerkezet és az exportképesség javítására telt intézkedések, bár kézzelfogható eredményeket hoztak, mégis kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a nemzetközi piac egyre szigorúbb követelményeivel. Főleg ennek tudható be. hogy az egyensúly helyreállításában nagyobb szerepet játszott a behozatal és a belföldi felhasználás korlátozása, mint a hatékonyság javítása, a kivitel növelése. Mivel a számítottnál kisebb nemzeti jövedelemből évről évre két és fél, három százalékot a hitelek törlesztésére és a kamatok fizetésére kellett fordítani, a tervezettnél kevesebb jutott a fogyasztásra és a beruházásokra. lelassult a műszaki fejlődés, ezzel együtt a gazdaság strukturális átalakulásának üteme Nem tudtuk elkerülni a reálbérek és a pénzbeli társadalmi juttatások reálértékének csökkenését sem. Most arra van szükség, hogv fordulatot hajtsunk végre a jövedelemtermelő-képesség növelésére. Ez nem könnyű, de teljesíthető feladat, ha tartalékainkat mozgósítva meggyorsítjuk a gazdálkodás hatékonyságának javítását, és aktívabban kihasználjuk a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit, ha a versenyképes, ió áron értékesíthető termékek termelésének s kivitelének növelésével megállítjuk, de legalábbis mérsékeljük a cserearányok romlását. Pótolni a lemaradásokat A hatékonyabb munka gyorsabb kibontakozásának szükségességére figyelmeztetnek az idei év tanulságai is. Az eltelt háromnegyed év alatt csak részben sikerült valóra váltani azt a szándékunkat, hogy nagyobb lendületet adjunk a "azdaság fejlődésének. Igaz, nem láthattuk előre, +ogy a korábbról ismert Nehézségek (Folytatás a 2. oldalon.)