Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-10 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEMűYARORSZAG 75. évfolyam, 238. szám 1985. október 10., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint • • Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1986—1990. évi magyar—román tervegyeztetés lezárásáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a számitógépes népesség-nyilvántartás tapasztalatairól szóló jelentést. A Minisztertanács az államigazgatás korszerűsítése, a lakossági ügyek intézésének további egyszerűsítése érdekében határozatot hozott a nyilvántartott adatok és az adatszolgáltatások körének bővítéséről, a népesség-nyilvántartás területi bázisának fokozatos kiépítéséről. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állásfoglalását az erdővagyonnal való gazdálkodás feladatairól, és felkérte a társadalmi szerveket, hogy nyújtsanak támogatást az erdőtelepítési, a fásítási tervek megvalósításához, valamint az erdők és fák fokozottabb védelméhez. (MTI) Növekszik az erdők szerepe Az erdők jelentősége az elmúlt években tovább növekedett. Egyre nagyobbak a fák, erdők iránti társadalmi igények; a környezetvédelemben, a lakossági közérzet javításában mind jelentősebb a szerepük. Megújítható energiaforrásként gazdasági értékük is emelkedik. A hazai erdőkből évente mintegy 6,5 millió tonna fát termelnek ki, ez a hazai szükséglet kétharmadát fedezi. A fennmaradó harmadrész importból származik, miközben a kitermelt fa egy része — 15—20 százaléka — exportra kerül. Az utóbbi években átmenetileg visszaesett a külföldi kereslet a fa iránt, s az ár is kedvezőtlenül alakult. Ennek következtében az erdőgazdaságok nyeresége fokozatosan, összességében a felére csökkent. Az erőforrások is elapadtak; nem jutott elegendő a fejlesztésekre műszaki, technikai korszerűsítésre. A fakitermelés és a -feldolgozás összhangja megbomlott. A faáru tetemes hányadát kényszerűségből — megfelelő kapacitás híján —, a jobb áron értékesíthető feldolgozott termék helyett, esetenként nyersen, s lényegesen olcsóbban lehetett csak eladni, s ez szintén rontotta a jövedelmezőséget. E helyzet javítására dolgozott ki állásfoglalást az Állami Tervbizottság az erdővagyonnal való gazdálkodás feladatairól. A Minisztertanács a faipar helyzetét feltáró következő időszak feladatait, s a meghatározó jelentést megerősítette. A fafeldolgozó kapacitás bővítésére — az Állami Tervbizottság állásfoglalása szerint — szükség van a közgazdasági feltételrendszer olyan módosítására, amely lehetővé teszi a vállalatoknál a nagyobb ütemű műszaki fejlesztést, a technikai színvonal emelését. Ez annál fontosabb, mert időközben ismét élénkült a kereslet, s az árak is a korábbinál kedvezőbbek a külpiacon. A tervbizottság egy tíz évre szóló gazdasági célú erdőtelepítési program kidolgozását irta elő. Ez lehetővé teszi majd a nyersanyag-utánpótlás biztosítását, s az importáru helyettesítését a hazai eredetű fával. A következő években fokozzák az erdőtelepítés ütemét; öt év alatt mintegy 40 ezer hektárt erdősítenek, 10 százalékkal többet, mint a VI. ötéves terv időszakában. Az erdőtelepítések mellett a lakosságot az eddiginél jobban igyekeznek bevonni a faültetésbe, ligetek, fasorok, fákkal tarkított parkok kialakításába. A Hazafias Népfront eddig is eredményesen mozgósított e feladatra. A továbbiakban más társadalmi szervek és az oktatási intézmények aktívabb közreműködésére is szükség van, hogy újabb zöldterületek telepítésével is óvjuk környezetünket. Tanácskozott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. A kormány felkérésére megvitatta a hetedik ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslatot. A testület ülését Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke vezette. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese részletesen indokolta a tervjavaslatot. A vitában az elnökség észrevételeket fogalmazott meg, majd kialakította véleményét. Az ülésen felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A TOT elnöksége álláspontját és javaslatait eljuttatta a Minisztertanácsnak. Az elnökség megvitatta a számítástechnika alkalmazásának helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit a tsz-akben. A testület elé terjesztett írásos anyag szerint a közös gazdaságokban egyre nagyobb számban alkalmaznak számítógépeket és programokat a részlegek irányításához. A gyakorlatban azonban gondot okoz. hogv az indokoltnál lényegesen nagyobb a felhasznált típusok száma, és a programok is nagvban különböznek egymástól. A tsz-ek területi szövetségei a jövőben ad eddiginél jobban bekapcsolódnak a számítógépes módszerek fejlesztésébe; javaslatokat adnak majd, és fölkaroljak az erre a célra alakuló területi szervezetek, szakmai közösségek munkáját.. Kádár János fogadta Viktor Kulikovot Kádár János megbeszélése Viktor Kulikov marsallal, a Varsói Szerződés Egyesitett Fegyveres Erőinek főparancsnokával. (MTI-fotó — Telefotó—KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán délután, a Központi Bizottság székházában fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegy i WUP iErőinek főparancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, az Egyesitett Fegyveres Erők főparancsnokának magyarországi képviselője. (MTI) Szegedi söprű jól seper Ipari üzemeink nem kényeztettek el az idén bennünket, a törekvések ellenére exportjuk a tervezett alatt maradt. Ez természetesen |csak általánosságokban igaz, Iskola- és óvodaavatás Deszken Iskola- és óvodaátadást és politikai nagyayülést tartottak tegnap, szerdán Deszken. A nemzetiségi községet 1944. október 9-én szabadították fel a szovjet csapatok. A 41. évfordulóról, a 2 ezer 900 lélekszámú község fejlődéséről, aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről, hazánk nemzetiségi politikájáról beszélt — többek között — a Táncsics filmszínházban rendezett ünnepségen Schmidt József. Az új iskola és óvoda a szegedi pártbizottság titkára. Ezt követté a Vörös Hadsereg utcában készített 8 tantermes általános iskola és a 75 gyermek részére épített óvoda átadása. Avatóbeszédet Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese mondott. Az új intézményeket tavalyelőtt májusban kezdte építeni a Csomiép. A terveket Darvas Imre, a Csomiterv munkatársa készítette. A 25 millió forintos Schmidt Andrea felvétele beruházáshoz a deszkiek 1 millió 200 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Érdemes megjegyezni: legutóbb 56 éve volt iskolaátadás Deszken. A kétszintes iskolában hétfőn kezdődik a tanítás. A régi épületben maradnak az alsósok, a fölső tagozatos diákok otthona lesz az új. Ezzel a létesítménnyel megvalósítható az egy műszakos — természetesen délelőtti — tanítás. Üzleti sikerek mert akadnak kollektívák, ahol nem tört meg a lendület. Annak méginkabb örülhetünk, hogy varasunkban is akad ilyen. Szélér Ferenc mindenes vezetője a Szegedi Ecset- és Seprűgyárnak, a főkönyvelői teendők mellett ideiglenesen már közel 1 éve ellátja az igazgatói teendőket is. Az Irodája félig-meddig bemutatóterem. a fal mellett új típusú, festett nyelú cirokseprűk sorakoznak. Egy kanadai vevő fogja őket mintaként megkapni. Vannak ugyan hagyományos vevőik a tengerentúlon, de jobb, ha minél löbb helyre szállítanak, igy biztonságos az értékesítés. A 400 fős létszámú gyár zömében exportra dolgozik, s elsőisorban a nyugati piacokra. Az elmúlt hetekben egymás után gördültek ki a kapun a megrakott kamionok. Itt nincs szükség raiktárbővítésre. Amit legyártottak, már lehet is szállítani. Több éves hagyománya van a szervezett munkának, de amin most túljutottak, meger egy ünneplést. A K.-mart-cég a legnagyobb vevőjük az Egyesült Államokban, az idén 200 ezer nagy- és 144 ezer kjsseprűt vásárolt. Legutóbb 1 millió lapos lakik ecsetet kértek szoros határidővel. Odakint jobban kedvelik a műszálasat. az olasz műszál azonban késve érkezett a gyárba. Azonnal nagy ütemben nekiláttak a korszerű automata gépeken a gyártásnak. Mire kijutott a mintakollekció, 400 ezer már el is készült. Igen ám, de a vevő gondolt egyet, azt kérte, hogy hegyesebb fazonúra nyirják a szálvégeket. Ezen a hirtelen ötleten meghökkentek ugyan a gyárban, de a vevő óhaja parancs. Még haiáridö-módosítást sem kaphattak. Rövid idő alatt újra kézbe kellett venni a már legyártott tételeket is. Szombat-vasárnap, ejjel-nappal dolgozott a műszak, s az irodai alkalmazottak is besegítettek. Még kooperációs partnerüktől, a Mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezetből is bejártak 1 hónapig az asszonyok. S nem hiába, iniert az utolsó szállítmány 4 ecsetből álló, fóliába forrasztott szett, október hetedikén elhagyta a gyárudvart. Ez a széria is hozzájárult, hogy a tavalyi évhez képest összes tőkés exportjuk 24 százalékkal nőtt eddig. A kissé lemaradt „demokratikus kivitelt" most kívánják fokozni, s november hetedikére teljesíteni a vállalásukat. Az idén a Szovjetunióba vállaltak egy 3 millió forint értékű többletszállítást is. Hát így néz ki egy, a mi adottságainknak megfelelő gazdaságos exportszerkezet. Minimális importhányad, hazat termelésű cirok. A seprűés ecsetnyél sem valami különleges. Eh'hez „csak" a pontos, sokszor pepecselő munka járul, s kész a minden piacon eladható, versenyképes termék. Mint minden nagy dolog, ez is ilyen egyszerű. Joggal ünnepelnek ma, csütörtökön délután azok, akiken múlik mindez, a gyár dolgozói. A Délép munkásszálló étkezdéjében marhapörköltes uzsonna mellett jut egy kis idő a számvetésre. Ez is elismerése az áldozatkész munkának. T. Sz. I. 4 »