Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-05 / 234. szám

4 \ Szombat, 1985. október 5. • • Ötven sor Poszeidon halandó fiaiban a tenger pusztító ereje testesült meg. Egyikük, Amükosz, minden útjába kerülőt lebirkózott és megölt; másikuk. Polüphémosz, kegyetlen óriás volt; testvérük, Prokrusztész, szállást adott ugyan az idegeneknek, de levágott abból, aki hceszabb volt a vendégágynál, s nyújtani próbálta az alacsonyabbakat — igy végzett velük. Ez a Prokrusztész-szindróma félmúltunk közéletének volt»jellemzője, de még ma is, napjainkban is tetten érhető itt-ott ágif és ftierei erőszakolt összepászítása. Persze, ellenpéldák is akadnak. Az elmúlt időszakban, a fölgyorsult közéleti mozgások eredmenyeKent.SOK uj, s jórészt az elődöktől fiatalabb politikus került vezető beosztásba. Örököltek „ágyakat és méreteket", azaz a Prokrusztész-szemléletet. Rájuk hagyományozódtak forgófotelek, szines telefonok, titkárnők és akták, de ebben az örökségben munkastílus, hosszú éveken át kikristályosodott vezetői szemlélet, néhány atyai jótanács is található. A kiforrott egyeniségek, a koncepciózus koponyák nemcsak a nyakkendőt oldották meg a nyári hőségben, s nem a fotelokat cserélték tárgyalóasztalra, hanem egy új, nyíltabb, őszintébb és szakemberek tanácsaira támaszkodó szemlélet magzatburkát repesztették meg. Melynek lényege az alkotói — és nem hatalmi! — légkör, a „nyílt szó, födetlen arc" vállalása, a „dolgozó nép okos gyülekezetében" a döntési szándékok megméretése — egyszóval, a valódi elkötelezettség, a munkáló demokratizmus. No és egy Prokrusztész nevű túlbuzgó munkatárs menesztése. Am e különös szenvedélynek hódoló úriember nem csupán a közélet labirintusában tevékenykedett, hanem tanítványait szétküldte a művészet, a kultúra birodalmába is. Hadd emlékeztessek csupán egyetlen, lassan évszázados jelenségre. Kritikusi kényelmességből, művészettörténészi egyszerűsítésekből szinte általánossá vált az a fajta skatulyázás, hogy minden föllépő művész — anélkül, hogy kialakíthatta volna saját elképzeléseit, megfogalmazhatta volna mondanivalóját és kipróbálhatta volna kifejezésmódjait — belekerült egy már meglevő, utólagosan konstruált dobozba. S ha ebben nem érezte jól magát, renitensnek, önös kísérletezgetőnek, netalántán exhibicionistának bélyegezték. Csoda-e, ha legtöbben az idő múlásával megbékültek helyzetükkel, s legfeljebb néha-néha kaparászták zárt dobozaik fedelét. Kevesen vállalták, hogy sokszínű egyéniségük gazdag művészi impulzusait sokféleképpen fogalmazzák meg. Féltek az általánosító ítéletektől: nincs egyéniségük, mások bőrébe bújnak, stílusmüvészek stb. Pedig ha fölismerték volna: a gondolat volt szokatlanul izgékony, az érzelmek hőfoka váltakozott közösségi és személyes sugárzásuk nyomán, az indulatok amplitúdója c'siszolta a megformálást. Hogy méret és ágy nem antagonisztikus ellenfelek, bizonyíthatja egy tudományos intézmény „forradalmi" gyakorlata. Objektívnek tűnő pontrendszer alapján születnek a fizetesi szalagok. Aki többet publikál nemzetközileg jegyzett szaklapokban, vagy akire többet hivatkoznak mások, azoknak vastagabb a boríték. Így előfordulhat, hogy az ifjú, tehetséges kutató prémiumban lekörözi akadémikus főnökét. Lám, nem biztos, hogy a lelógó lábakat kell levágni, vagy a kurtákat nyújtóztatni szükséges. Környezetüket is torzítják a sánta óriások és nyújtott törpék. Meg hát föltalálták már a változtatható méretű ágyakat. Nesze neked, Prokrusztész! Tandi Lajos A Szeged nagyjai sorozatban az MTESZ és az Éremgyűjtök Csongrád Megyei Szervezete közösen újabb érmet jelentetett meg, amely Vedres Istvánnak (176S— 1830). a XIX. század eleji Szeged városrendező úttörőjének állit emieket. A történelmi városképet még ma is tobb olyan középület és lakóház gazdagítja, amely Vedres István kiemelkedő építészeti munkásságát bizonvftja. Az érmet Tóth Sándor Munkácsy-díjas szegedi szobrász alkotta, és Szabó Géza itteni ötvösmester műhelyéverési eljárással készült. Az érem anyaga bronz, átmérője 42,5 milliméter, előlapján Vedres István portréja, a nevét, a születési és halálozási évét római számokkal feltüntető körirattal. A hátlapon az általa tervezett polgári lakóhazak egyikének, a klasszicista stílusban épült. úgynevezett Hernádi Oszkár felvétele Schaffer-háznak a homlokzati képe, valamint az MTESZ — Eremgyűjtők Csongrád Megyei Szervezete — 1985 — felirat látható. (Schaffer Adám német nemesi származású. gazdag szegedi kereskedő volt. akinek ízlésesen berendezett lakása a korabeli polgárság egvik találkozóhelyéül szolgált. Az egyemeletes ház 1809— 10-ben épült, s a mai Roosevelt tér és Oskola utca sarkán állt. de a hatvanas évek eleién lebontották, helyén modern lakóházak épültek.) A kedvező visszhangot kiváltó művészi alkotást a gyűjtőkön kívül más érdeklődök is megvásárolhatják az MTESZ-székházban (Kígyó u. 4.) és az éremgyűjtök szerda délutáni és vasárnap délelőtti klubfoglalkozásain a Juhász Gyula Művelődési Házban (Vörösmarty u. 5.). Dombi Gyula Műszaki és közgazdasági könyvnapok A Műszaki és Közgazdasági Könyvnapok országos megnyitóünnepségét pénteken tartották a Csepeli Munkásotthonban. Az ötödik alkalommal sorra kerülő eseménysorozatot, és a művelődési házban rendezett könyvkiállítást Markója Imre igazságügyminiszter nyitotta meg. Beszédében kiemelte: A műszaki és közgazdasági könyvnapok célja a szakkönyvekben foglalt ismeretanyag közkinccsé tétele, a szellemi, tudásbeli felkészültség gyarapításának előmozdítása. s ezáltal népgazdaságunk teljesítőképességének növelése. A tárlaton a már korábban megjelent kötetek mellett a könyvnapokra közreadott 67 könyvújdonságot is bemutatják. Az őszi szakirodalmi könyvünnep idején — október 4—31. között — országszerte könyvkiállításokat, író-olvasó találkozókat, szerzői ankétokat, könyvismertetőket rendeznek. Szabadkán, Csanlavéren, Szegeden A szegedi Bábszínház nagysikerű előadásokat tartott az elmúlt napokban Szabadkán és Csanlavéren. A Szeged és Szabadka közötti testvérvárosi kapcsolatok keretében 1978 óta cserélnek előadásokat — a bábozók és a testvérváros gyiermekszínházának tagjai. Most a Hagymácska és a Vidám bocsok című darabokat mutatták be a szegedlek négy előadásban több mint 1200 magyarajkú kisgyermeknek. A sikeres vendégszereplés alkalmával rádióés napilapinterjú is készült a szegedi társulat vezetőjével, Kövér Bélával, s megkapták a bábozók a következő meghívást is: novemberben Zentán lépnek fel. Itthon holnap. vasárnap kezdődik a szezon: a Rábszinhdz elsö őszi előadása a Bartók művelődési központban 11 órakor lesz. A Csalavari-bérlct tulajdonosai, és a helyszínen jegyet váltók a Tündér Ibrinkó című mesejátékot láthatják. Előterjesztés a miniszternek Közlekedésben dolgozó fiatalokról Hajdú és Borsod megye, valamint Budapest után Csongrád megye közlekedési vállalatainál dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeit vizsgálta tegnap, pénteken Szegeden a Közlekedési Minisztérium ifjúsági bizottsága. A tanácskozás témája igen részletes előterjesztés volt — amelyet a bizottság tagjai készítettek — tartalmazta a MÁV-igazgatóságon, a Volán Í0. Számú Vállalatnál, a 11. számú autójavítóban. a Szegedi Közúti Igazgatóságon, az SZKV-nál, a MAV Szentesi Építési Főnökségénél. a vásárhelyi KÉV-nél szerzett ifjúságpolitikai javaslatokat. — E vállalatok igazgatói, KISZvezetőj is meghívást kaptak a tegnapi tanácskozásra a MÁV-igazgatóság' székházába. A házigazdák nevében Lovász Lázár vasútigazgató köszöntötte a résztvevőket, Klézl Róbert miniszterhelyettes, az ifjúsági bizottsú® elnöke nyitotta meg a vitát. Tájékoztatott: az MSZMP KB ifjűsáepolitikai határozatának végrehajtását. az ifjúsági törvény betartását a minisztériumi bizottság országrészenként ellenőrzi. A megye közlekedési vállalatainál dolgozó fiatalok helyzetéről készült előterjesztéshez a szerző, Angeli Aranka fűzött szóban kiegészítést. Kardos János, a 10-es Volán igazgatója elmondta. hogy bevált a pályakezdők bérezésének korszerűsítésére tett kísérletük. Rámutatott, a gépkocsivezetők képzése igen helytelenül történik Magyarországon Dicsérte viszont a fiatal diplomások közül az újítókat, az alkotó kedvűeket, akik szép számban akadnak a Volánnál. S ezt a fiatal alkotók megfelelő anyagi elismerésével érték el. amit Solti Antal, a vállalat KISZ titkára is dicsért. Balogh Artúr, a 11-es autójavító igazgatója ismertette, vállalatuk bérpolitikáját úgy alakítják, hogy az kedvezzen az arra érdemes friss diplomásoknak. a fiatal korosztályihoz tartozóknak. így kívánnak változtatni a dolgozók szemléletén is: az alkotó munka elismertetését szorgalmazzák. Tóth Imre, a MAV szegedi igazgatóhelyettese sürgette, legyen követelmény az idegen nyelvtudás, főként az ágazatvezető posztjain. Szűcs István, a KISZ KB munkatársa alaposnak minősítette az előterjesztést. Horváth Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője egyebek mellett a megyei sajátosságokkal ismertette meg a résztvevőket. Még szót kért Csima János, az ifjúsági bizottság tagja és Szentgyörgyi Pál, a megyei KlSZ-bizottság titkára is. A vitát Klézl Róbert foglalta össze a testület a kiegészítésekkel együtt elfogadta az előterjesztést, azt a közlekedési miniszternek továbbítják. M. E. Hatvan éve született ifjú Simon Béla Szegeden, 1925. október 6-án, munkácsaiádban szülelett, apja asztalossegéd, aki már fiatal korában elkötelezte magát a munkásmozgalom mellett, s később a felszabadulás előtti szegedi szociáldemokrata mozgalom egyik ismert baloldali vezetője lesz, a felszabadulás után pedig a két munkáspárt egyesüléséig a Szociáldemokrata párt szegedi szervezetének titkára. Ifjú Simon Béla a hat elemi elvégzése után pékinas lesz, de tüdejét betegség támadja meg, ezért munkahelyet változtat, s bútorfényezőként dolgozik, illetve más munkákat vállal. Ezek az évek a tapasztalatszerzés, a kenyérkereset, a szakma elsajátításának, a proletársors mindennapos harcokkal teli tanulóéveit jelentették számára. Családi Indíttatása, osztályhelyzete fiatalon a mozgalomhoz vezérelte. Rendszeresen eljárt a Munkásotthonba. 1941-től a Szocialista Ifjúmunkás Csoportban tevékenykedik, s 1944 februárjában belépett a Szociáldemokrata Pártba. 1944-ben erődítési munkára, majd egy ausztriai lágerbe hurcolják, nhol szovjet fogságba kerül, ahonnan 1945 szeptemberében tér Vissza Szegedre. A felszabadulást követően munkásként dolgozott a Szegedi Kenderfonógyárban, s nagy aktivitással vett részt a forradalmi átalakulásban. Így SZIM vidéki szervezőtitkár, SZIT-titkár, illetve MDP alapszervezeti titkár 1950-ig. 1946—1950 között a szegedi városi hivatalban a katonaügyi osztályt vezette. A munka mellett gondot fordított a tanulásra is. Elvégezte a dolgozók gimnáziumát, majd pártiskolán bővíti ismereteit. Hivatásos pártmunkás 1950-től. 1950—1959 között az MDP, illetve az MSZMP Szeged városi bizottsága agitációs és propaganda-osztályának a vezetője. Az 1956os ellenforradalom idején fegyvert fogott a munkáshatalom védelmében, részt vett a párt újjászervezésében. 1959_től a párt politikái főiskolára küldte, ahol tanulmányait 1962-ben fejezte be. Ezután az MSZMP Csongrád megyei bizottságára került, ahol politikai munkásként dolgozott. 1974. január 1-től 1982. június 15-én bekövetkezett haláláig a Csongrád megyei tanács apparátusi pártbizottsága titkáraként tevékenykedett. Elveit, tetteit a munkássors, a munkásosztály érdeNépfrontválasztások, falugyűlések A jövő héten folytatódnak a körzeti népfrontválasztások. Az alábbiakban közöljük a falugyűlések, illetve a lakóterületi választások helyszíneit és időpontjait. Október 7-én, hétfőn 17 órakor a Belváros IV/A körzeti bizottsága a Földvári utcai pártházban, a Felsőváros II. bizottsága a felsővárosi pártházban, az Északi városrész I. körlet a gedói általános iskolában, az Alsóváros I. körzete a MAV művelődési házban, az Alsóváros II. körzet a Rákóczi utcai pártházban, a Rókus II. körzet a rókusi új általános iskolában, 18 órakor a Petőfi telep I. körzete a Csap utcai pártházban, a hattyaslelepi körzet az általános iskola faházában, Petőfitelep II. körzete a Balaton utcai általános iskolában, a béketelepi körzet a pártházban tartja választási gyűlését. Október 8-án, kedden 16 órakor lesz választási gyűlés Mihályteleken a művelődési házban, 17 óra 30-kor a Tarján IV. körzetnek a Tarján 3-as általános iskolában. 17 órakor az Újszeged II. körzetnek az Odeszsza II. általános iskolában, a Belváros III/A körzetnek a Földvári utcai pártházban. Október 10-én, csütörtökön 17 órakor a Tarján III. körzet a Csongor téri pártházban tartja körzeti választási gyűlését. Október 11-én, pénteken 16 órakor a Belváros III/B körzete a Földvári utcai pártházban, 17 órakor pedig a ságváritelepi körzet a művelődési házban tartja a választási gyűlé6t. Falugyűlések: Október 7-én, hétfőn 17 órakor tartanak falugyűlést Dócon, a művelődési házban, 18 órakor Pusztamérgesen, Zsombón és Szatymazon a művelődési házban. Október 8-án, kedden 15 órakor Zákányszéken, Ollósén pedig 19 órakor a művelődési házban tartanak gyűlést. Október 9-én, szerdán 18 órakor Balástyán a művelődési házban lesz választási gyűlés. Október 10-én, csütörtökön 15 órakor Sándorfalván a művelődési házban, 18 órakor Rúzsán a művelődési házban, Domaszékcn a művelődési házban lesz falugyűlés. Október 11-én, pénteken 17 órakor Kisteleken a falugyűlést a művelődési házban tartják. keinek következetes képviselete határozta meg. Bárhol is dolgozott, bármilyen mun_ kakörben tevékenykedett, gondolatainak, cselekedeteinek meghatározó vezérelve a munkáshatalom megvalósításáért, megvédéséért, kiteljesítéséért folytatott harc volt. Minden feladatot, minden gondot a munkások, a párt, a néptömegek érdekeinek szempontjából ítélt meg, igyekezett megoldani. Ehhez erőt marxista meggyőződéséből s a dolgozókhoz fűződő szoros kapcsolatából merített. Mint pártmunkás, mint funkcionárius rendszeresen találkozott üzemi, termelőszövetkezeti dolgozókkal, értelmiségiekkel, kikérte véleményüket, javaslataikat, s érzékenyen figyelt problémáikra. Pártmunkásként ugyanakkor agitátor és propagandista is volt. A marxizmus— leninizmus esti egyetemen mint oktató, üzemekben, termelőszövetkezetekben, különböző intézményekben mint pártfőelőadó, világosan logikusan érvelve a valóságos viszonyokat bemutatva magyarázta a párt politikáját. Mint Szeged szülötte szerette az alföldi tájat, a vizet, a lágyan suhanó, néha haragos, árnyas füzesekkel karélyozott Tiszát. Ismerte a nehézsorsú víziemberek, a halászok életét, értette gondjaikat, osztozott örömeikben. Szerette a magyar tájat megéneklő Juhász Gyula költészetét, a proletársorsot bemutató József Attilát. Ifjű Simon Béla pártmunkás volt, amelyet vállalt minden körülmények között, példázott egész életével, amikor tanított, a közösségért fáradozott, nem kiméivé erejét, szervezetét. Munkásságát pártunk és államunk számos magas kitüntetéssel 'is elismerte. Így többek között megkapta: a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. Most lenne 60 éves. Dr. Fchcr István * Holnapután, hétfőn délután 3 órakor Simon Béla Belvárosi temetőben levő sírjánál megemlékezést, koszorúzást rendez az MSZMP megyei tanácsi bizottsága és a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága.