Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

p VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Sarlós István látogatása Csongrád megyében Mérlegen a fél évtizedes munka A népfront megyei bizottságának üléséről A megyei népfrontértekez­Jet előtt utolsó alkalommal tanácskozott tegnap, szerdán délelőtt Szegeden a nép­front megyei bizottsága. A tanácskozáson — melyet Nagy István rrjegyei nép­frontelnök vezetett — Mol­nár Sándor megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítőt a bizottság 1980 óta végzett munkájáról szóló összefog­laló jelentések téziseihez. Az elmúlt fél évtizedben tovább szélesedett, és gazda­godott a megyei népfront­mozgalom tevékenysége, nőtt társadalmi bázisa. Mind töb­ben vállalnak a népfront keretein belül állandó jel­leggel konkrét politikai munkát. A mozgalom részt kért és vállalt olyan gondok, feladatok megoldásában, amelyek az elmúlt öt év alatt új. vagy viszonylag új jelenségként kerültek előtér­be egész társadalmunkban. Ilyen többek között a fia­talok, a nők élet- és mun­kakörülményeinek j aví tása, az időskorúak .helyzete, a családvédelem, a környezet­védelem* a béke megőrzé­sének kérdése, a békemoz­galom. Mindezen feladatok megoldásával a népfront, annak megyei bizottsága eredményesen járult hozzá a szövetségi politika érvénye­sítéséhez, a szocialista nem­zeti egység további megszi­lárdításához. A tegnapi tanácskozáson a bizottsáe tagjai a munkate­rületükön szerzett tapaszta­lataikkal egészítették ki az összefoglalót, szóltak a nép­front előtt álló feladatokról is. Tényi Mária jónak ítéli a népfront bizottságainak kap­csolatát a párt- és állami szervezetekkel; kevésbé tart­ja eredményesnek az együtt­működést a KISZ-szel, ese­tenként a szakszervezettel. Szilágyi Júlia a békemoz­galom tartalmi és formai megújulásáról beszélt, hang­súlyozta, hogy a béke meg-' őrzésének kérdése a jövőben is kiemelt feladat lesz. Szántó Imre a honismereti mozgalom munkájáról szólt. Forgó István pedig a lakó­területi kultúra fejlesztésé­nek fontosságát emelte ki. Beszélt arról is, hogy nem elég csupán bizottságokban tárgyalni a családvédelem­ről, a gyakorlatban is ten­ni kell érte. Szabó Gáborná véleménye szerint a fiata­lok pályakezdése nem okoz­hat a munkahelyeken nem­zedéki ellentéteket. A bér és az elismerés mércé.jo munkájuk minősége, pálya­alkalmasságuk legyen. A nőpolitika területén pedig legalább a mostani szintet kell megtartani. Szabó Er­nöné a társadalmi munka jelentőségét hangoztatta, s beszélt a szülök felelősségé­ről az ifjúság nevelésében. Imre Ernő elismerően szólt a megyei népfrontbizottság és a megyében működő egy­házak kapcsolatáról. Ávéd Lászlóné a jövő tennivalói között említette meg a nő­politikai feladatokat, a hát­rányos helyzetűekkel való foglalkozást, és kérte, ele­mezzük alaposabban a de­mográfiai zuhanás okait. Lapis András javasolta, hogy a környezetvédelmi munká­ba a népfront vonja be a megyében élő képzőművé­szeket is. Szépfalusi Péter a gazdaságpolitikai felada­tokról szólt. A népfrontmozgalom ki­emelkedő egyénisége, Erdei Ferenc születésének 75. év­fordulóját ünnepeljük de­cemberben. A tegnapi ta­nácskozáson Székely Lajos, a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem docense em­lékezett meg előadásában Erdei Ferenc munkásságáról. A tudós. író, politikus és ál­lamférfi életútja, munkája ma is példa mindenki szá­mára, eleven hatóerő társa­dalmi életünkben. Míg élt, szűkebb és tágabb hazájá­ban az országépítő erők üsz­szefogásán dolgozott. II. K. Belkereskedelmi árucsere-megállapodás Spilák Ferenc belkereske­delmi miniszterhelyettes és Ladislav Somogyi szlovák kereskedelemügyji miniszter­helyettes szerdán, tegnap Bu­dapesten aláírta az 1986. évi magyar—csehszlovák vá­laszték csere-megállapodást, megállapodást. Ennek értel­mében a két ország állami és szövetkezeti belkereskedel­me az 1985. évinél, mintegy 5 százalékkal több, összesen 13,4 milliárd forint értékű árut szállít 'kölcsönösen egy­másnak. Ladislav Somogyit fogadta Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter. (MTI) Sarlós István megbeszélése a megyei, a városi párt- és állami vezetőkkel Tegnap, szerdán Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Or­szággyűlés elnöke Hódmező­vásárhelyre látogatott. Az MSZMP városi bizottságán Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsá­gának első titkára; Papdi József megyei tanácselnök; Kis Lajos, a városi pártbi­zottság első titkára és Csiz­madia Sándorné városi ta­nácselnök fogadták, majd megbeszélésre került sor. Szabó Sándor tájékoztatta a vendéget a megye gazda­sági, társadalmi, politikai és kulturális életéről. Elmon­dotta, hogy a megyében a legfontosabb teendőnek pár­tunk XIII. kongresszusa ha­tározatainak gyakorlati meg­valósítását tekintik. A la­kosság hangulatát kedvezően befolyásolták a kongresszus döntései. Szintén kedvező hatást gyakoroltlak a nyár elején lezajlott országgyűlési és tanácsválasztálsok. A nyá­ri és őszi hónapokban azon­ban a gazdasági fejlődésünk­ben, a tüzelőellátásban ta­pasztalható nehézségek ked­vezőtlenül befolyásolták a közvéleményt. A nemrégen lezajlott falugyűlések vi­fczont továbbra is a lakosság közéleti aktivitását bizonyít­ják. Ezután megyénk ez évi gazdasági fejlődésének ered­ményeit ismertette. Szólt ar­ról, hogy az év eddig eltelt időszakában megyénkben az ipari termelés az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett, viszont az épí­tőipar termelése 13 százalék­kal csökkent. A megye me­zőgazdasága a legutóbbi há­rom, aszályos esztendő elle­nére teljesíti ez évi tervét. Az idén több kalászos ga­bona termett, mint tavaly, a kukoricatermés azonban alatta maradt a tavalyi mennyiségnek. A szarvas­marha-állomány némileg nőtt, a sertésállomány vi­szont a tavalyihoz képest 80-90 ezerrel visszadsett. Fű­szerpaprikából és burgonyá­ból jó termést takarítottak be megyénk gazdaságai. A szőlőt súlyos fagykár érte, ezért a termés jóval kisebb a korábbinál. A megye gaz­daságai időben elvégezték, illetve elvégzik az őszi me­zőgazdasági munkát, az őszi kalászos gabonák vetése be­fejezés előtt áll. A megye ipari üzemeiben javult a termelés hatékony­sága, a munka termelékeny­sége nőtt, azonban tapasz­talható, hogy a vállalatok egy része még nem ezen az úton keresi a termelés eme­lésének útját. Az építőipari és élelmiszer-gazdasági vál­lalatok egy része vesztesége­sen gazdálkodik, az élelmi­Enyedi Zoltán felvételei Az Országgyűlés elnöke a Komócsin Zoltán iskola tan­műhelyében szeripari vállalatok azonban az év végéig minden bizony­nyal meg tudják szüntetni a veszteséget. A megye terme­lőüzemei ez évben nem tud­ták növelni exportjukat. A lakossági áruellátás alapjá­ban kiegyensúlyozott volt az első félévben, az utóbibi időben viszont feszültségek támadtak a tüzelő- és tőke­húsellátásban, és egyes mű­szaki cikkekbőt is hiány ta­pasztalható. Szabó Sándor a további­akban az ötéves terv megyei céljairól, elgondolásairól Szólt. Elmondotta, hogy erő­feszítéseket tesznek a lakás­építés feltételeinek javításá­ra, s előirányozzák új álta­lános és középiskolai tanter­mek építését. A megye ked­vező feltételekkel rendelke­zik ahhoz, hogy bekapcso­lódjon olyan országols fej­lesztési programok megva­lósításába, mint a biotechni­kai, az elektronikai prog­ram, a termálvíz kommuná­lis hasznosítása. Lehetőség van arra is, hogy a mező­gazdasági termelés bővüljön, ehhez azonban az élelmi­szeripar fejlesztése, a hűtő­és tárolókapacitás növelése is szükséges. Ezután Kis Lajos, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót az 54 ezer lakosú települéis életéről. Az iparban és a mezőgazda­ságban közel 20 ezren dol­goznak, akik évente mintegy 9 milliárd forint értékű ipari és mezőgazdasági terméket állítanak elő. Elmondotta, hogy Hódmezővásárhely is­kolaváros is: több mint 6 ezer gyermek tanul általános iskolában, középfokú isko­lákban pedig több mint 2 ezren, a főiskolai hallgatók fczáma pedig 210. Az egész­ségügyi intézményekben több mint ezren dolgoznak, és 590 ágyas kórház szolgál­ja az egészségügyi ellátást. Mintegy 30 művész él a vá­rosban, s a képzőművészeti élet iránt országos figyelem nyilvánul meg. A vendég és vendéglátói között élénk eszmecsere ala­kult ki, amelynek során szó esett a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos vitákról, a tüzelőellátás, a zöldségforgalmazát; és a tá­jékoztatás kérdéseiről. Sarlós István ezután a Komócsin Zoltán Vendéglá­tóipari Szakközépiskola, Ke­reskedelmi és Vendéglátó­(Folytatás a 2. oldalon.) Szolidaritás Nicaraguával A napi hírek vezető he­lyén szerepel a 3 milliós lé­lekszámú közép-amerikai kis orfczág, amelynek népe a szandinisták vezetésével kezébe vette önmaga sorsá­nak irányítását. Am nap mint nap, a szó szoros értel­metlen, létéért, fennmaradá­sáért küzd a meg-megújuló agresszióval szemben. A Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságának rende­lésében az őszi szolidaritási napok jeles eseményeként tegnap délután az Élelmi­szeripari Főiskola központi előadótermében gyűltek ösz­sze a főiskola hallgatói, ok­tatói, hogy tisztelegjenek a nicaragauai nép hősies erő­feszítéseinek. A szolidaritási nap vendége volt Julio Guz­mán, Nicaragua budapesti ideiglenes ügyvivője. Gábor Miklósné, a főisko­la főigazgatója köszöntötte a vendégeket, akik között ott volt Kulcsúmé Kiss Pi­roska, a HNF Szeged Váro­si Bizottságának titkára is. A megnyitót követően JWc­ruk József, a Magyar Táv­irati Iroda főszerkesztő-he­lyettese tartott előadást Ni­caragua jelenlegi társadal­mi és politikai helyzetéről. Szólt azokról a hőpies küz­delmekről, amelyeket az ide­gen földről induló támadá­sok visszaveréséért folytat­nak. A nágy érdeklődéssel kísért beszámoló után Julio Guzmán tolmácsolta népe köszönetét a magyar dolgo­zóktól megnyilvánuló szoli­daritásért. Majd személyes élménytől fűtött beszédet mondott, melyben érzékel­tette országa súlyos helyze­tét. Kiemelte a nemzetközt szolidaritás erejét, fontossá­gát. Résztvevők a szolidaritási gyűlésen 4

Next

/
Thumbnails
Contents