Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

26 Csütörtök, 1985. november 7. Angol lapvélemények Kádár János látogatása előtt ÉS) IXINDON (MTI) Brit politikai és sajtókö­rökben érdeklődéssel várják Kádár János csütörtökön kezdődő nagy-britanniai lá­togatását, amely egyfajta ér­telemben harmincéves ha­gyományt szakít meg: 1955 óta nem járt ugyanis euró­pai szocialista. ország párt­vezetője — ebben a minő­ségében — brit földön. Bilaterális értelemben azonban, mint hivatalos he­lyen hangsúlyozzák, nem kezdetről, hanem folytatás­ról van szó. Az MSZMP fő­titkára Margaret Thatcher 1984 februári, budapesti lá­togatását viszonozza, és a viszontlátogatás mindkét vezetőnek módot ad arra, hogy áttekintsék: hogyan alakult a világpolitika és a kétoldalú kapcsolat azóta. Egy pozitív változás fel­tétlenül van: az itteni poli­tikai közvélemény érdeklődő része többet lud a magyar po­litikáról és személyesen Ká­dár Jánosról, mint másfél évvel ezelőtt. Ennek oka, hogy a magyar vezető be­szédeiből és interjúiból a Pergamon Press kiadónál válogatás jelent meg, és ez a kötet tartalmazta Gyurkó László „Arcképvázlat törté­nelmi háttérrel" c. portré­könyvének angol változatát is. A kötet anyagának egyes elemei felbukkantak két nagy londoni lap, a The Sunday Telegraph és a The Times saját „arcképvázlatá­ban" is, amelyeket a szer­kesztők a látogatás elé idő­zítettek. E két nagy írás mondanivalója — a hazaitól merőben elütő, sokszor az­zal ellentétes megközelíté­si és értelmezési mód dacá­ra is — alapvetően kedvező mind az MSZMP főtitkárá­ra, mind Magyarország há­rom évtizedes múltjára néz­ve. A The Sunday Telegraph szerint például Kádár János „látványos sikert" ért el abban, hogy a szocializmus becsületét és hírnevét (1956 után) visszaszerezte. Ugyan­ez a lap nagyon méltatóan nyilatkozott egyfelrfr arról, amit Magyarország „gazda­sági pragmatizmusának" ne­vezett, másfelől arról, amit odahaza a társadalmi köz­megegyezés fogalma tükröz. Azt is pozitív kicsengéssel jelezte, hogy Magyarország azokat a módszereket, ame­lyeket a szocializmus építé­se közben felmerült problé­mák megoldására alkalmaz — nem tekinti általános gyógymódnak. A The Times a Kádár­portré felrajzolása közben kiemelte, hogy a magyar nép az 1956-os megrázkód­tatások után eljutott a nem­zeti önbecsülésig, mai tenni­valóinak végrehajtása köz­ben pedig nem hajszol ..ro­mantikus eszményeket". Úgy vélte, hogy a józan észnek abban a politikájában, ami ma érvényesül, visszatükrö­ződik a magyar vezetők egyénisége is. Botha megkésett reformja Több mint 800 halálos ál­dozata volt ebben az évben Dél-Afrikában állandósult polgárháborús állapotnak, s ez mindennél jobban mulat­ja, hogy látványos kudarcot szenvedett a Bolha-féle re­formpolitika. Az elemi jogai­kat követelő feketék lázadá­sai és a kormányt árulással vádoló fehér szélsőjobboldal fenyegetőzései által kutya­szorítóba került államfő most a szerdai pótválaszlá­soktól reméil válaszit arra, hogy a fehér kisebbség sokall­ja-e reformlépéséit, vagy bi­zalmat szavaz folytatásukhoz. Bárrn ilyen eredménnyel végződjenek is a pótválasz­lások, hosszabb távon az a tény a döntő, hogy az ország fekete és félvér népessége a múlt nyár óta szűnni nem akaró tiltakozó megmozdu­lásokikai már kiállította a bi­zonyítványt Botha reformjai­ról. A kudarcot a kormány maga is beismerte azzal, hogy júliusban rendkívüli állapo­tot hirdetett meg 38 ipari kör­zetben, majd a napokban a rendelkezést kiterjesz.tetU Fokvárosra és környékérc. A dél-afrikai helyzet ren • dez.ésében érdekelt, s igy Botha reformjainak eredmé­nyességében reménykedő nyugati országoknak is tudo­másul kellett venniük a ku­darcot. Többségük most kor­látozott jellegű gazdasági büntető intézkedéseket ren­delt el Pretoria ellen. A va­lóban súlyos csapást azonban a nemzetközi bankok mérték Pretoriára: megtagadták a további hiteleket és az adós­ság átütemezését. Botha reformján;ik számos eleme néhány évvel koráb­ban valószínűleg kedvező visszhangra talált volna, és talán az események sem vet­tek volna ilyen tragikus for­dulatot. A fajok közötti házassági tilalom eltörlése, a fehérek számára fenntartott szórako­zóhelyek és közintézmények megnyitása a feketék előtt — ezt korábban biztató előjel­ként értékelte volna a feke­te többség. Most már az efféle részengedményeik senkinek metvse, hogy a kormány képtelen megakadályozni ezt a népmozgást. Botha leg­utóbbi ígérete pedig, hogy a pusztán konzultatív szerepet betöltő elnöki tanácsba a szí­neseken és ázsiaiakon kivül bevonja a feketék képviselő­it is, gyakorlatilag visszhang nélkül maradt. Az ígért engedmények ha­tásának elmaradását a preto­riai kormány az erőszak fo­kozásával torolta meg, a rendkívüli állapot bevezeté­se után hadjáratot indított a legális ellenzék ellen is. Ve­zetőségének letartóztatásával és bíróság elé állításával va­lósággal „lefejezte" az Egye­sült Demokratikus Frontot (UDF), amely 2 éve az alkot­mányreform elleni tiltakozás jegyében jött létre számos, fehéreket, félvéreket, ázsiaia­sem kellenék: a feketék (kat, feketéket tömörítő ki­A fehér kisebbségen beiül egyelőre még kisebbségben vannak azok, . akik felisme­rik, hogy elkerülhetetlen a hatalom valódi megosztása, és minél tovább halogatják, annál fájdalmasabb lesz a végkifejlet. Vezető üzletem­berek, fehér liberális ellen­zéki politikusok folytattak már eszmecserét az ANC-vel. Ok már elfogadták: a jövő Azániájában, ahogy a feke­ték nevezik hazájukat, csak a fekete többséggel együtt le­het számukra hely. Tóth Iászló Sarlós István Csongrád megyében (Folytatás az 1. oldalról.) ipari Szakmunkásképző Inté­zetet kereste fel, ahol Bozó Franciska igazgató és Bocsor Ede párttitkár fogadta, akik beszámoltak a 100 éves múlt­tal rendelkező, de új épület­ben működő iskola tevé­kenységéről, az oktató- és nevelőmunkáról. Az Ország­gyűlés elnöke megtekintette az iskola, a kollégium épü­letét, a tanulók munkáját. E program után Sarlós István a 2900 dolgozót fog­lalkoztató Alföldi Porcelán­gyárba látogatott. Itt Gál István igazgató és Horváth József, az üzemi bizottság titkára köszöntötte. Tájé­koztatták a gyár termelő­munkájáról. gazdálkodásá­nak eredményéről. A ven­dég megtekintette a szaniter termékeket gyártó evárrész­leget. amely az 1980-ra be­fejeződött rekonstrukció eredményekéopen termelé­sét 8 ezer tonnáról 13 ezer­re emelte. Az üzemlátogatás során a 29 fős Petőfi szocia­lista brigád vezetőjének, Rostás Ernőnének kérésére a vendég a brigádnaplóba bejegyzést írt. amelyben gratulált eredményeikhez és további sikereket kívánt munkájukhoz. Sarlós Istvánt programja során elkísérték a megyei és a városi párt­bizottság. a megyei és a vá­rosi tanács vezetői. Délután megyei aktívaér­tekezletre került sor a váro­si tanács dísztermében, ame­lyen a megye, a városok, a városi jogú és megyei irá­nyítású nagyközségek párt­ós tanácsi vezetői, a társa­dalmi és tömegszervezetek képviselői. a pedagógus­LATOGATAS A DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGÁBAN Szerdán az európai kultu­rális fórum (küldötteinek egy csoportja meglátogatta a Do­hány utcai zsinagógát. A de­legátusokat dr. Schöner Alf­réd főrabbi, valamint a Ma­gyar Izraeli itáik Országos Képviseletének vezetői fo­gadiák. A külföldi vendégek megtekintették a világhírű budapesti zsinagóga épületét, s kegyelettel adóztuk a II. vi­lágháború magyar zsidó már­tírjai emlékének. AMERIKAI KATONAI KÖLTSÉGVETÉS Az amerikai képviselőház, a háttérben folytatott hosz­szas viták után, elfogadta az 1986-ra szóló katonai költ­ségvetést. A kétpárti egyez­tető bizottság által kidolgo­zott törvény minden koráb­bit felülmúló összeget, 302.5 milliárd dollárt irányoz elő e célra. A NORVÉG KORMÁNYFŐ FELHÍVÁSA Norvégiának az az állás­pontja, hogy Washingtonnak be kell vonnia ürfogyvorke­zési programját az amerikai —szovjet leszerelési tárgya­lásokba. Kaare Willoch nor­vég kormányfő a szovjet— amerikai csúcstalálkozó előtt három héttel Ronald Reagan Kiszabadultak a szovjet diplomaták egyenlő éis általános szava­zati jogot, vagyis töbhségi uraLmat akarifcik. Botha azonban még \bból az „elkü­lönített" parlamenti látszat­képviseletből is kirekesztette a feketéket, amelyet a színes börüoknek és az ázsiaiaknak adott, hogy a maga oldalára állítsa azokat. (Hogy ez nem sikerült, ékesen bizonyítják a többségében félvérek lakta Fokvárosban zajló cscrné­u.wk). A feketék városi öve­zetekbe költözéséi tiltó tör­vények eltörlésére tett ígéret inkább csak. adnak a beis­sehb szervezetből, a legna­gyobb ellenzéki mozgalom­má nőtte ki magát. Az UDF békés eszközökkel küzd azokért a célokért* amelye­kért az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) fegyver­rel harcol: a faji elkülönítés rendszerének eltörléséért. A szavakban a párbeszédet sür­gető Pretória az ANC-vel csak akkor hajlandó tárgyal­ni, ha az lemond a fegyveres harcról, az UDF-et mégsem tekinti tárgyalópartnernek, mert az szerinte az ANC egy­fajta népírontszervezete. & Bejrút (MTI) Egy hónapos fogva tartás után szerda este kiszabadul­tak a Nyugat-Bejrútban szeptember 30-án elrabolt szovjet személyek. Elrablóik, a magukat „Isz­lám Felszabadítási szervezet — Haleda Ben Valida erők­nek" nevező csoport tagjai bejelentették, hogy elenged­ték túszaikat. Fogságukban, mint ismeretes, három szov­jet állampolgár, két attasé és egy orvos voll. Az ember­rablók október 2-án gyilkol­ták meg a negyedik túszt, Arkagyij Katkov konzulátu­si titkárt. Az említett csoport aláírá­sával egy gépelt közlemény jelentette be a diplomaták és az orvos elengedését, azt állítva, hogy ellentételként a Tripolival kapcsolatos köte­lezettségek betartását kí­vánják. A terroristák e pa­píron kémeknek minősítet­ték foglyaikat. A bejelenlés hatására az egész nyugat­bejrúti körzetben megszólal­tak a fegyverek — de a fél­óráig tarló gépfegyverropo­gás és a rakéták robbanása ezúttal nem a harcot, ha­nem az örömöt jelezte. pártszervezetek titkárai és iskolaigazgatók vettek részt. Az elnöksécben foglalt he­lyet Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, Papdi József megyei tanács­elnök, továbbá a társadalmi és tömegszervezetek képvi­selői. Az aktívaértekezletet Koncz János, a megyei párt­bizottság titkára nyitotta meg, majd Sarlós István mondott beszédet. Elöljáróban arról szólt, hogy a lakosság hangulata kifejezi az ország tényleges gazdasági, társadalmi és po­litikai helyzetét. A tapasz­talható gondok és nehézsé­gek ellenére politikai rend­szerünk szilárd, és támasz­kodhat a lakosság cselekvő támogatására. A tüzelőellá­tásban jelentkező problé­mákkal kapcsolatban han­goztatta, hogy az. illetékes szervek a nehézségek leküz­désére törekszenek, és min­dent megtesznek a lakossági igények kielégítésére. Fon­tos azonban a megfelelő, pontos tájékoztatás hogy megelőzzük a pontatlan tá­iékoztatásból adódó zavaro­kat. kedvezőtlen hatásokat. Kifejtette a zöldségforgal­mazásban észlelhető gondok megoldására vonatkozó el­gondolásait, majd a település­fej lesztési hozzájárulás kö­rül folyó vitákra utalva hangsúlyozta a széles körű társadalmi demokrácia ér. vényesülésének fontosságát. Az állampolgárok tájéko­zottságát kell növelni, hogy erősödjön tudatosságuk, ami a szocialista demokrácia érvényesülésének alapfeltó­tele. Ezután a választások tapasztalatait elemezte utal­RÁDIÓJELEK amerikai elnökhöz intézett levelében rámutat: eredmé­nyesebbnek bizonyulna, ha az Egyesült Allajnök hajlan­dóságot mutatna a tárgyalá­sokra a stratégiai védelmi kezdeményezésnek nevezett katonai űrprogramról is. EMLÉKPLAKETT N Y ESZTY ER EN KÓN A K A művelődési miniszter a magyar operakultűra kima­gasló szintű tolmácsolásáért Jevgenyij Nyesztyerenko szovjet operaénekesnek" a Pro cultura Hungarica cm­légplaikettet adományozta. Az emLékplakettet Köpecz.i Béla szerdán adta át a Művelődési Minisztériumban. SEVARDNADZE HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBA Szerdán hazaérkezett Muszkvába Eduárd Sevard­nadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, s/.ovjel külügyminiszter. Eduárd Se­vardnadze a Szovjetunió képviselőjeként részt vett New Yorkban az ENSZ Kóz­va arra, hogy nem igazolód­tak azok a félelmek ame. lyek a kettős jelölés kedve­zőtlen hatásától tartottak. A választások társadalmi rendszerünk erejét, a szo­cialista demokrácia érvé­nyesülését bizonyították. A továbbiakban szólt ar­ról. hogy a gazdasági élet­ben' a legfontosabb feladat a gazdálkodás korszerűsítése, a jobb, a fegyelmezettebb munka, amihez a feltéte­leket kell megteremteni. Fontos cél a dolgozók szo­cialista gondolkodásmódjá­nak erősítése, hogy a köz­tulajdont épp ügy maguké­nak érezzék, mint a saját­jukat. Szükség van a gaz­dasági vezetők nagyobb er­kölcsi és anyagi megbecsü­lésére. Szociálpolitikai teendőin­ket elemezve hangsúlyozta, hogy az idősekről való gon­doskodást, a részükre nyúj­tott támogatást természetes emberi gesztusként kell vé­geznünk. Az európai kulturális fó­rum fővárosunkban folyó tanácskozásának jelentőségé­ről szólva hangoztatta: a szo­cialista országoknak az a fő törekvésük, hogy gazdagod­janak az országok kulturális kapcsolatai, amelyek a né­pek közötti barátság elmé­lyítését szolgálják. Az aktivaülés befejezése után Sarlós István Dömötör Jánosnak, a Tornyai János Múzeum igazgatójának ka­lauzolásával megtekintette az Alföldi Galériát, majd visszautazott Budapestre. T. M. gyűlésértek jubileumi 'ülés­szakán, majd a Kubai- Kom­munista Párt vezetősége és a kubai kormány meghívására baráti látogatást tett Kubá­ban. BAJTÁRSI TALÁLKOZÓK Az. 1956-os ellenforradalom leverésében részt vettek ta­lálkoztok szerdán a Belügy­minisztérium Művelődési Há­zában. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége e napon baráti összejövetelt szervezett a koreai háború idején a KNDK-ban egész­ségügyi szolgálatot teljesített magyar csoportok tagjainak is. A találkozón Padányi Mi­hály, a MEASZ elnöke mon­dott emílékbeszédet. ŰRREPÜLŐGÉP Nyugatnémet megrende­lésre indult szerdán egyhetes útra a Challenger amerikai űrrepülőgép. A Challenger magával viszi az Európai Űr­kutatási Hivatal által szer­kesztett Spacelab ürlaborató­riumot, amelyben csaknem nyolcvan kísérletet végez el a tervek szerint két NSZK-beli és egy hoLland kutató. DIVSZ-jubileum É3 Budapest (MTI) A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakítá­sának 40. évfordulójáról em­lékeztek meg szerdán a KISZ Központi Bizottságá­nak székházában. Az ünnepségen — amelyen részt vett Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára — Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára mondott be­szédet. Hangsúlyozta: az a 40 év, amely a DÍVSZ mö­gött áll, egész történelmi korszakot ölel fel. Olyan pe­riódust, amely két világégés után a békés építőmunka re­ményét és valóságát adta a népek többségének, amely a társadalmi haladást, a so­ha nem látott óriási fejlő­dést jelentelte sokuk számá­ra. de egyben olyan idősza­kot is,, amelyben a háború, a szenvedés, az éhínség, az elmaradottság továbbra is jelen volt. A DÍVSZ nem­csak gondos szemlélője, de szavával és tetteivel aktív résztvevője volt e 40 eszten­dő alakításának. A nemzet­közi ifjúsági mozgalom há­ború utáni korszakának meghatározó tényezőjeként a világszervezet jelentős szerepet vállalt a békéért, a társadalmi haladásért, az if­júság érdekeinek védelmé­ért vívott harcban. Az ünnepségen felszólalt Valid Maszrí, a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség elnöke is. Az ünnepség résztvevői filmet tekintettek meg a moszkvai XII. Világifjúsáfii és Diáktalálkozó eseményei­ről. majd Cservény Vilmos, a DÍVSZ főtitkára a KI.S/. KB székházának aulájában politikai plakátkiállítást nyitott meg.

Next

/
Thumbnails
Contents