Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

4 Szombat, 1985. október 26. Jubiláló diákkör a főiskolán A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola történettu­dományi tanszékén tegnap, pénteken tudományos fölol­vasó ülés kezdődött. Az öt hazai, valamint a krakkói, a potsdami és a nyitrai testvérintézmeny tanár, és diákképviselőit Szendréi Já­nos, a főiskola főigazgatója köszöntötte. A tanárképző főiskolák történelmi tudományos diák­körösei ezúttal nem a szo­kásos találkozók részesei, ugyanis a szegediek meg­alakulásuk 20. évfordulóját ünneplik. G jubileum alkal. mából a tanszék külön meg. hívta egykori diákjait. Teg­nap, a megnyitó után Ko. váts Zoltánnak, főiskolai docensnek, a szegedi diák­kör tanácsadó tanárának vezetésével hangzottak el a kis referátumok. Délután az Ópusztasz,eri Nemzeti Tör­ténelmi Emlékparkba láto­gattak a találkozó résztve­vői. Ma. szombaton a házi­gazdákat tisztelik meg elő­adásaikkal tanárok, történé­szek, leváltárosok: az egy­kori diákok. Az ülésen Ká­vássy Sándor, főiskolai ta­nár, és Polányi Imre, tan­székvezető egyetemi docens elnököl. A jubiláló szegediek tisz­teletére megjelent a tudo­mányos diákkörök lapjának, a Krónikának a különszáma is. Kitüntetés Antalffy Györgyöt a JATE tanszékvezető egyetemi ta­nárát a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsa a ma­gyar—lengyel tudományos és kulturális kapcsolatok ápo­láséban végzett kiemelkedő munkássága elismeréséül a Lengyel Népköztársaság Ér­demrendjének parancnoH fokozatával tüntette ki. A kitüntetést Jerzy Zieunski, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete adta át. Műsorajánlat ODESSZA — PÁHOLY­BÓL címmel sugározza a televízió l-es programja a szegedi tévéstúdió műsorát ma, szombaton 15 óra 5 perces kezdettel. Városunk szovjet testvérvárosa a mű­vészetek otthona: a kamerái val tett séta során a szege­di tévések ellátogattak a világhírű dalszínházba, a n.vugai és keleti művészetek múzeumába, s többek között Heinrich Boll. Iszaak Bábel és Pausztovszkij írásainak segítségével is megismerte­tik a nézőt a patinás város­sal. A JOHNNY GUITAR ci­mű 1054-ben készült ame­rikai filmet vetítik a JATE filmesztétikái körének fog­lalkozásán ma, szombaton délután fél 3-tól az egye­tem Ady téri épületének Auditórium Maximumában. „TENTE BABA. TEN­TE ... ez a címe a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék-sorozatában annak a néprajzi foglalkozásnak, amelyet Markos Györgyi ve­zet ma. szombaton délelőtt 10 órai kezdettel. A részt­vevő gyerekek többek kö­zött babákat is készíthetnek —. kukoricaszárból és kuko­ricacsuhéból. BOSZORKÁNYSZÜRET címmel v egész, délutános programsorozatot kínál hol­nap. vasárnap az Ifjúsági Ház: délután 2-től az Akit bulldózernek hívtak című olasz filmet vetítik, 5 órai kezdettel pedig a Szegedi Nemzeti Színház, kél művé­szének. Vajda Júliának és Bácskai Jánosnak műsorát láthatják az érdeklődök. Este 6 órától szüreti mulat­ságra invitálják a közönsé­get. s lesz. még gyermek­foglalkozás és videofilm­összeállítás is, utóbbiban a tokiói és a helsinki olimpiát, valamint a legendás. 6-3-as magyar—angol mérkőzést elevenítik fel. A szüreti délutánt négv szegedi nagy­üzem — a Délép. az Ipszöv. a szalámigyár és a Dél­alföldi Pincegazdaság — KISZ-bizottságának szerve­zésében tartja meg az Ifjú­sági Ház. ROSZKE BEMUTATKO­ZIK — ezzel a cimmwl kez­dődik holnap, vasárnap dél­után 3 órakor a néprajzi hét programjaként a MóN Ferenc Múzeum dísztermé­ben az a rendezvény, ame­lyen többek között Röszke települése és tanyái, továb­. bá A társasélet hagyományai Rnszkcn címmel hallhatnak előadásokat az érdeklődök s Paprikahasitók címmel műsort ad a röszkei népi együttes is. AZ EVOLÜCIÓTAN ÉS KIALAKULÁSA címmel Ki­szelv György tart előadást a biológiai szabadegyetem fog­lalkozásán holnap, vasárnap, délelőtt 11 órától a Juhász­Gyula Művelődési Központ­ban. KORUNK KÉRDÉSEI címmel rendez társadalom­tudományi fórumot az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatósága és a TIT megvei szervezete október 2H-án, hetfön délután 3 órai kez­dettel a Somogyi-könyvtár harmadik emeleti termé­szettudományi előadótermé­ben. DEMOKRATIZMUS ÉS REFORMFOLYAMAT cím­mel Bihari Mihály, az EL­TE Politikatudományi Inté­zetének vezetője tart elő­adást.. NÉMETH LÁSZLÓ ÉLET­MŰVÉRŐL tart előadást Grezsa Ferenc, tanszékveze­tő egyetemi docens a TIT irodalmi szabadegyetemének első foglalkozásán, október 28-án, hétfőn este 7 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központban. AMATÖR EESTÖMUVÉ-/ SZEK KIÁLLÍTÁSA nyílik október 28-án délután 5 órakor a tápéi művelődési házban: Katkóné Bagi Éva és Zólyom Ixijos tárlatát — amely november 10-ig. na­ponta délelőtt 10 és este 6 óra között tekinthető meg — Patyj Miklós, a megyei művelődési központ főelő­adója nyitja meg. VERDI OBERTO című müvének LEMEZBEMUTA­TÓ-ját rendezi meg a Szege­di Hanglemezklub október 28-án, hétfőn este 6 órától a TIT Kárász utca 11. számi alatti klubjában. Előadó: Keszthelyi Béla. A SZEGEDI REGIONA­LIS TÉVÉADÁST október 29­én, kedden este fél 7-tól láthatják a nézők a 2-es programban, a szentesi 20. csatornán. Az ECRANUL NOSTRU, a szegcdi tévéstúdió román nyelvű nemzetiségi műsora október 30-án. szerdán 17 óra 55 perckor jelentkezik legközelebb a 2-es műsor­ban. Az adást november 2­án, szombaton reggel fél 9 lói nz l-esen megismétlik. GREGOR JÓZSEFET is hallhatjuk október 31-én csütörtökön este 8 órától a rádió 3. műsorának Opera­művészlemezek című adásá­ban A népszerű művész Rossini A .sevillai borbély című müvéből Bartolo áriá­ját adja eló. a településfejlesztési hozzájárulásról (Folytatás a 3. oldalon.) esetben az egyéb lakásbér­lőkhöz hasonlóan az állan­dó lakhelyük szerint fizetik a hozzájárulást. lakáshasz­nálat esetén a lakásbérleti szerződésben, illetve az in­gatlan-nyilvántartásban név szerint első helyen szereplő bérlő nevére történik a ki­vetés. Ugyancsak a lakást hasz­náló személy kötelezhető a hozzájárulás fizetésére, ha több tulajdonosa van a la­kásnak, és a használatot nem az első helyen bejegyzett, hanem utána következő tu­lajdonostárs gyakorolja. A fizetési kötelezettség ilyen­kor a tulajdonostársak kö^ zott egyetemleges. Ez annyit jelent, hogyha a tényleges használón a követelés behaj­tása nem sikerül, a többi tu­lajdonostárs irányában az adóhatóság jogosan tesz be­hajtási intézkedést. Az ideiglenes lakáshasz­nálat, továbbá a szívességi lakáshasználat esetén a la­kás tulajdonosát (haszonél­vezőjét) kell kötelezni a hozzájárulás fizetésére. Változott a jogszabály a zártkerti épületekkel kap­csolatban. A hatályos értel­mezés szerint zártkerti épü­let tulajdonosának akkor sem kell fizetnie hozzájáru­lást, ha az építmény nagy­sága a 30 négyzetméter alap­területet meghaladja. A vá­ros külterületi részein vi­szont akad néhány tanyás jellegű lakóépület. Ezeknek az épületeknek a tulajdono­sai a belterületi földrészen létesült lakóépület tulajdo­nosaival azonos elbírálásban részesülnek. A meglepetések elkerülé­se végett ismertetni kell a jogszabályok azon rendelke­zését, hogy ^ .hozzájárulás alapjául szolgáló személyi tulajdon, bérleti vagy ha­szonélvezeti jogviszony mindegyike fizetési kötele­zettséggel járhat. Például: Szegeden fizethet hozzájáru­lást az az állampolgár, aki­nek itt van tanácsi bérlaká­sa, valamint önálló műhe­lye. Ez két tétel hozzájáru­lás fizetési kötelezettséget je­lent számára. A harmadik tétel jelentkezhet a vidéken levő üdülője után a helyileg illetékes másik tanácsnál. Egy ember tehát többféle cí­men is fizethet hozzájáru­lást. A teho összege A közösség maga dönti el, hogy milyen összegű telepü­lésfejlesztési hozzájárulást fizessen. A jogszabály csak alsó és felső korlátot hatá­roz meg. A minimumot ta­lán azért, hogy azon alul már nem érdemes fizettetni, mivel a bevétel olyan kicsi lehet, hogy annak jó részét felemészti a nyilvántartási rendszer üzemeltetése, to­vábbá olyan terhet ró a -ta­nácsi szakigazgatási appará­tusra is. hogy nincs arány­ban a befektetett energia az elért anyagi eredménnyel. A felső határ gátat szab a túl­zottan ambiciózus törekvé­seknek, melyek eredménye­ként életszínvonal-politikai szempontokból nem indokolt nagyságrendekkel járulna hozzá a lakosság a tanácsi pénzeszközökhöz. Szegeden a tanács augusztusi ülésén elő­zetesen úgy foglalt állást, hogy a hozzájárulás mértéke évenként 600 forint összegű legyen. Ha a lakosság ezzel a javaslattal egyetért, akkor a kivetés személyi tulajdonú és tartós használatban levő ingatlanokra ezzel a mér­tékkel történik, lakásbérleti, társbérleti jogviszonyon ala­puló lakáshasználat után vi­szont csak ennek 70 száza­lékát kell fizetni, tehát 420 forintot. A rendelet toleranciát biz­tosit arra az esetre is, ha egyes területrészeken eltérő mértékű a hozzájárulás ösz­szegének megszavazása is. A városban van ilyen elkép­zelés is, például a szöregi városrész lakosai azt fontol­gatják, hogy 600 forint he­lyett 1000 forintot fizetnek, ennek fejében viszont töb­bet valósítanak meg a la­kosság által felvetett lehet­séges célokból. A ki fizet kérdés másik oldala a ki nem fizet kér­dése. A jogszabály a men­tességek és kedvezmények körét is szabályozza. Mente­síteni kell a lakásbérlet (társbérlet), valamint a tu­lajdonosnak a személyi tu­lajdonon alapuló lakáshasz­nálata alapján fizetendő hozzájárulás alól azt, akinek az egy főre számított jöve­delme a hozzájárulás meg­állapítását megelőző évben, az együtt lakó házastárs és más nagykorú közeli hozzá­tartozó jövedelmét is figye­lembe véve nem haladja meg a 2500 forintot. A 2500 forintos jövedelemhatár, en­nek alapján a mentesség megállapításánál minden munkaviszonyból származó bérjellegű jövedelmet, szö­vetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos közös munkából származó munkateljesítmény cimén kapott jövedelmet fi­gyelembe kell venni. A jöve­delemforrások között számba kell venni a nyugellátást, és a társadalombiztosítás által folyósított ellátást is. Ide kell számítani végül az ál­talános jövedelemadó, vala­mint a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója alá eső jövedelmet is. A fel­sorolt jövedelmeket az egy főre jutó összeg kiszámításá­hoz össze kell vonni. Az ál­lampolgár, ha mentességre, vagy kedvezményre tart igényt, az értesítés után be­advánnyal kell, hogy for­duljon az adóhatósághoz. A városi tanács által al­kotandó helyi tanácsrende­let további mentesítési cí­meket is megállapít várha­tóan a jogszabályi felhatal­mazás keretein belül. A la­kossági vélemények és a szakmai konzultációk a men­tesítés további eseteit is kör­vonalazzák. így például az egyedülálló nyugdijasok ese­teben az egyébként 2500 -fo­rint összegű általános men­tességi jövedelemhatárt 3500 forint összegben javasolják megállapítani. Ugyancsak a tanácsrendelet részét képez­heti az a javaslat is, hogy el kell engedni a hozzájá­rulást azoknál, akik a tárgy­évi kivetést megelőző évben legalább 15 ezer forint nagy­ságú vissza nem térülő ön­részesedéssel járultak hozza a város közcélú fejleszté­seihez. Ilyenek lehetnek azok, akik társulási, társulati hoz­zájárulást fizettek, önerős gáz-, út- stb. építésben vet­tek részt a meghatározott összegen felül. Az adóható­ság emellett anyagi és szo­ciális körülmények, lakással kapcsolatos túlzott terhek, a fiatal házasok, illetve 3 és többgyermekes családok sa­játos gondjainak mérlegelé­sével egészben vagy részben mentesítést adhat a hozzá­járulás alól. Mérsékelhető a hozzájárulás annál is, aki az előző mentességi kritériumot el nem érő összegű társulati, illetve társulási hozzájáru­lást fizetett. Mentesíthetők az építési tilalommal terhelt telkek tulajdonosai is, sok egyéb egyedi, egyéni jellegű kérelemre adható indokolt esetben mentesség, illetve kedvezmény. (Például moz­gássérültek, vakok, gyengén lálók, tartós, huzamosabb betegségben szenvedők stb.) A fizetési kötelezettség ad­dig áll fenn. amilyen idő­tartamra azt a közösség megszavazta. Városunkban a tanács előzetes állásfoglalása egybeesik az ismert lakossá­gi véleményekkel, eszerint a következő középtávú terv időszakára. 1986-90-es evek­re történik a kötelezettség megállapítása. A párbeszéd formái Az előzőekben szó volt ar­ról, hogy a településfejlesz­tési hozzájárulás megállapí­tásához nélkülözhetetlen a lakosság előzetes beleegye­zése. Egyetértés csak akkor remélhető, ha reális, közér­dekű célok érdekében kérik a hozzájárulást. Ha tudato­sul az érdekelt állampolgá­rokban, hogy az érdemes cé­lokhoz elengedhetetlenül szükség van az ő anyagi tá­mogatásukra. A területen működő ta­nácstagokból, területi párt­szervek képviselőiből, aHNF területi bizottságainak meg­bízottaiból állnak a lakóte­rületi bizottságok, amelyek a javaslatokat kidolgozzák. Azt a kérdést, hogy az egyes körzetekben milyen célokat, feladatokat kell a település­fejlesztési hozzájárulás alap­jául meghatározni, nyilván­való, hogy a tanács, a vég­rehajtó bizottság, az appa­rátus ' nem tudja eldönteni. A lakossági vélemények megismerése, begyűjtése, feldolgozása, a vélemények alakításában való aktív rész­vétel éppen a lakóterületi központok aktív támogatásá­val érhető csak el. Ahhoz, hogy szavazásra lehessen bo­csátani egy-egy területen, körzetben, hogy milyen célt tűzzünk a fejlesztési hozzá­járulással elérhető feladatok sorába, a területen élő, fi­zetésre kötelezhető állampol­gárok egyéni véleményét kell beszerezni. Az előkészítés jelenlegi fá­zisában a városban több ezer állampolgár véleményt nyil­váníthatott ezekben a kérdé­sekben a HNF körzeti bizott­ságai újraválasztásának gyű­lésein. Gyakorlatilag ezeken a fórumokon széles körű in­formációszerzésre nyílt lehe­tőségük az aktivistának. Ezeknek a tapasztalatoknak az ismeretében a lakóterü­leti bizottságok általában már megalapozottan jelölték meg a településrész céljait, melyet a legtöbb helyen to­vábbi társadalmi vitára bo­csátanak. Napjainkban foly­nak azok a területi lakógyű­lések. ahol kifejezetten a hozzájárulás célját, összegét, időtartamát vitatja meg a lakosság. A Lakóterületi vi­ták abban erősíthetik meg az előkészítéssel foglalkozó­kat. hogy a kijelölt célok megfelelöek-e. alkalmasak-e arra, hogy elérésükért moz­gósítani lehessen a lakosság többségét. Ha ez a több lép­csős előkészítő munka meg­történt, ezt követően lehet a fizetésre kötelezhető állam­polgárok egyetértését konk­rét formában kérni a szava­zás során. Lehetőség van azonban előzetesen arra, hogy a lakóterületi gyűlése­ken megjelent állampolgá­rok ott. helyben voksoljanak. Ezek az emberek már nem kapnak újabb felhívást sza­valásra. Arról, hogy az egyes körzetekben milyen célok mellett foglalt állást a lakosság, novemberben la­punkban tudósítunk. A vélemények összesítése A lakóterületi gyűléseken véleményt nyilváníthatnak az állampolgárok. Emellett a tanács dolgozói és a lakóte­rületi aktivisták közösen ke­resik fel lakásukon a fize­tésre kötelezhető állampolgá­rokat, hogy megismerjék vé­leményüket, és kérjék sza­vazatukat. Ezen túl van né­hány olyan körzet is, ahol a szavazólapokat megfelelő kitöltési tájékoztató kísére­tében a lakóterületi bizott­ság felhívásával egyetem­ben eljuttatják minden érintett állampolgárhoz. A válaszadási lehetőség a csa­tolt válaszboríték felhaszná­lásával adott az érdekeltek számára. Bármilyen legyen is a la­kosság megkeresése, a véle­mények kikérésének mód­szere, a döntő az, hogy messzemenően az önkéntes­ség figyelembevételével, a demokratizmus érvényesíté­sével történik az egyetértés kifejezése. Amennyiben va­lamely körzetben az érin­tetlek többsége elutasítja n hozzájárulás bevezetését, ott arra nem kerül sor. A többség előzetes egyet­értésének birtokában lehel előterjeszteni a tanács so­ros ülésére a hozzájárulás megállapítására irányuló rendelettervezetet. Ez a ter­vezet tartalmazza majd a lakosság véleményének is­meretében kiválasztott cé­lokat. annak a területnek a meghatározását, amelyre a hozzájárulást megállapítják. Tartalmazza a hozzájárulás mértékét, időtartamát, azo­kat a jogszabályon túli men­tességeket, kedvezményeket, melyeket a lakossági viták alapján kell a tanács elé ter­jeszteni. A rendeletalkotás alapfeltétele, hogy az elő­terjesztés ismertesse az elő­készítés során megismert la­kossági véleményeket, do­kumentálja a bevezetéssel egyetértő állampolgári kör számát. Hozzájárulásból adó? A pénzügyminiszter ren­delete szerint a hozzájárulás megállapításánál, beszedésé­nél és behajtásánál a lakos­sági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló rendelet előírásait kell al­kalmazni. A hozzájárulást a tanács szakigazgatási szerve egy összegben állapítja meg. Az adóigazgatási szabályok szerint ez két egyenlő rész­letben fizethető kamatmen­tesen a tárgyév március 15., illetve szeptember 15. nap­jáig. Fizetési késedelem ese­tén havi 1 százalék nagysá­gú adópótlék jár. Ennek el­lenére egyértelmű azonban, hogy nem új adóról van szó. A döntési mechanizmus de­mokratizmusa és a bevezetés önkéntessége kizárja az adó­jelleget. Ezentúl azonban másik fontos garancia is érvényesül a hozzájárulás­nál: a pénzt kezelő, felhasz­náló tanácsnak ugyanis té­telesen kell elszámolnia évente a lakossággal, ho­gyan, miként, mire fordítot­ta a befizetett hozzájárulási összeget, a felhasználás megegyezik-e a lakosság ál­lal meghatározott célokkal? A VII. ötéves tanácsi terv­koncepció mértékeiben, cél­jaiban igazodik a népgazda­ság teherviselő képességé­hez. A társadalmi prioritá­sok úgy alakulnak, hogy el­sődlegessé vált a már meg­levő, funkcionáló egészség­ügyi, kulturális, szociális, kommunális intézményrend­szer üzemeltetése, feladatok ellátása. A rendelkezésre ál­ló források java része éppen ebből adódóan a városüze­melést biztosítja. Fejlesztés­re jóval kevesebb pénz jut, mint a megelőző középtávú tervidőszakokban. Reális ki­utat jelent a településfej­lesztési hozzájárulás a fej­lesztési források szűkösségé­nek feloldásához? Nem, semmiképpen nem vállal­hatja fel ezt a szerepkört, ííagysága csak ahhoz ele­gendő, hogy akut, égető, bosszantó problémákat old­jon meg, enyhítsen bizonyos feszültségeket. Tulajdonkép­pen demonstrálja a tanács ós a lakosság együttműkö­dését, jó célokra való kor­rekt szövetségét, erősítse a tömegkapcsolatokat, és de­mokratikus formában intéz­ményes lehetőséget biztosít­son az állampolgárok segítő­készségének. közért érzett felelősségének, tenni akará­sának.

Next

/
Thumbnails
Contents