Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-23 / 249. szám

4 Szombat, 1985. október 26. Ml? HOL? MIKOR? Terménytárolás A gabonafélék termelésé­nek gyors növekedése, a korszerű technológia szerin­ti kukoricatermesztés roha­mos elterjedése mind több szemes termény korszerű tárolását igényli. A megol­dás: olyan tárolóhelyek léte­sítése. amelyek kedvező költséggel, gyorsan kivite­lezhetők, biztosítják a szak­szerű kezelést, és megfele­lően gépesítettek. Erre a célra igen alkalmasnak bi­zonyulnak a fémsilók, ame­lyek között ma már 3-3.5 ezer köbméter* befogadóké­pességűek is vannak. A fémsilók — hazánkban is épültek — lábas- vasbe­ton alépítményen nyugsza­nak. A tornyok lemezből hajlított modulelemekből horganyzott csavarokkal szerelhetők össze. Függőle­ges síkban az elemek mere­vítettek. A légmentes zá­rást különleges tömítőanyag biztosítja. A tetőszerkezetre épül a mechanikus termény­elosztó. a tetőajtó. a tető­szellőző ventilátor, a védő­korlát. A termény tel jes át­szellőztetését a kúpos beton­alapra felszerelt körcsöves szellőzőszondával és nagy teljesítményű ventilátorral oldják meg. Energiatakarékos fényforrások Keresett termékek itthon és külföldön egyaránt a Tungsram Rt. energiataka­rékos fényforrásai, köztük a fénycsövek, a PAR-lámpák, a nátriumifczók és a halo­génlámpák. Ezekből a kor­szerű, a hagyományos iz­zóknál 15—20 százaléknál kevesebb elektromos ener­giát fogyasztó fényforrá­sokból a nagyvállalat bu­dapesti, váci és nagykani­zsai gyáraiban évről évre számottevően növelik a ter­Török hadak Magyarországon Mához egy évre... A Magyar Tudományos Akadémia 18!)l-ben meg­bízta Thury József nagykő­rösi gimnáziumi tanárt, a neves keletkutatót, hogy fordítsa le a 16. századi török történetíróknak Ma­gyarországgal kapcsolatos leírásait. A tudós tanár 1893-ban és 1896-ban kéU kötetnyi forráskiadványban tett eleget a megbízásnak. A kis példányszámban meg­jelent s azóta ritkaságszám­ba menő munkából a Pa­noráma kiadó nemrég vá­logatást jelentetett meg Kiss Gábor gondozásában és ma­gyarázataival. (A török sza­vak magyarázata külön ér­téke a könyvecskének. El­kelt volna ilyen a Szeged története 1. kötetében is!) Szegedről Ahmed Semsz­rddin bin. Szulejmán ibn Kemál pasa, ismertebb ne­vén Kemálpasazáde (1483— 1534) (annyit tesz: Kemál pasa unokája), az oszmán irodalom egyik legnagyobb tudósa is írt. ö maga nem járt itt, értesüléseit ..meg­bízható szemtanúk közlése alapján" beszéli el, de föl­használta Szulejmán császár naplóját is. Az 1526-i ma­gyarországi hadjáratot. Mo­hácsot írta meg. Szegedre akkor keríti a sort, amikor Duda elfoglalása után a se­reg Ibrahim pasa vezérleté­vel visszafelé zúdult az or­szág még meg nem szállt részeire. „A szerencsétlen Magyar­országnak azon a részén van egy nagy város, mely a gonosz hitelleneknek ősi gyülekező-, a harcot kereső csavargóknak szülőhelye. Szegedin néven ismeretes... óriási kiterjedéséről, nagy épületeiről, mindennemű javainak bőségéről és végre arról híres, hogy lakosai között igen nagy számmal varrnak dúsgazdagok... A nevezett szép város egy tá­voli forrásból, Ruszország­ból eredő mély folyó part­ján épült, mint egy szépség­jel a föld istennőjének ar­cán ... Ellenség ide még sohasem tette be lábát. .. lakóinak életmódja könnyű cs kellemes volt; fiatalja, öregje az élet gondjaitól és terheitől szabadon, gondta­lanul élt. mint egy gyer­mek .. ." A török krónikások szoká­sos túlzásaival írja le Ke­málpasazáde a Szeged el­foglalásáért vívott csatát. A „fekete ábrázatú harcke­resők", azaz a magyarok egy része hősi halált halt, má­sik része a Tiszába vetette magát, harmadik része rab­láncra került. „A gonosz ellenség életének gabonáját — folytatta a költői képek­ben fogalmazó történetíró — pusztító szélnek ereszt­vén, a szép város ördögi fajzatú lakosainak férfiait leölték, kincsét, javait elvet­ték, családjait fogságba hur­colták .. Ugyanerről az eseményről a másik krónikairó, a jeles államférfi és törvénytudós, Muszka fa bin Dselál (kb. 1492—1567), közkeletűbb ne­vén Dselálzáde (azaz Dselál kád', fia) Musztafa, kicsit másként írt. „A hitetlenek országán keresztül folyik a nagy folyamok közé tartozó Tisza nevű folyó, mely vi­zének bőségére nézve a Dsihunnnl vetekedik, s mely­nek partjain nagy, virágzó és híres városok vannak. Különösen a Szegedin né­ven ismeretes erős vár, melynek körülötte vont bástyái az égig érnek, fala a kilencedik éghez hasonló szélességű, belseje pedig te­le van templomokkal és zárdákkal. Azonban lakosai a győzelmes hadseregtől va­ló félelmükben kiköltöztek belőle... A pasa a neve­zeit Szegedint a vele levő s éjjel-nappal szolgálatában levő janicsároknak engedte át zsákmányul, s azok előre mentek. De Jahja-pasazáde serege a janicsárok előtt odaérvén, kirabolta; majd a janicsárok is odaérvén sok zsákmányt és annyi foglyot szereztek, hogy nem is le­hetett megszámlálni. .. Még sohasem lehetett látni a hadifoglyoknak ilyen nagy mennyiségét, úgy hogy a táborban egy kolduló le­génynél kilenc tündérszép­ségű, gyönyörű arcú fogoly volt; a gazdagok zsákmánya pedig határtalan vala. A szekerek rakva voltak szép íircú. jázminábrázatú, ró­zsaillatú. ezüst testű szépsé­gekkel." Dselálzáde még egyszer szól Szegedről, mégpedig a híres 1552-i visszafoglalásá­ról, amelyet Tinódi Sebes­tyén Szeged veszedelme címmel énekelt meg. Tóth Mihály biró Debrecenből hajdúk élén foglalta el a várost, de a várat nem tud­ta bevenni. A török histó­riairó igy ismerte a tör­ténteket: „Eközben a Szegedin vá­rának külvárosában lakó hi­tetlen ráják az ördög su­gallatától ösztönözve törté­netesen fellázadtak. A té­velygő ellenségből több rossz úton járóval egyet­értettek és szövetkeztek avégből, hogy a várost át­adják az ellenségnek, s így tízezer (!) fekete ábrázatú, páncélos disznó s az elbiza­kodottság borától megrésze­gedett kutya észrevétlenül belopódzkodott a várnak külvárosába. Ama végvár parancsnoka, Mikhál-oglu Khizr bég... értesülvén e dologról, a vele levő győzel­mes csapattal bement a várba, azt minden oldalról megerősítette, és megmen­tője lön a várnak. Azonban az alávaló gyaú­roknák a vár ellen alattom­ban tervezett merényletéről a buduni béglerbég, Ali pa­sa is értesült. S mivel Sze­gedin a közelben volt, a vele levő harcosokkal oda­sietett, és megtámadta a külvárost. Az átkozottak pe­dig kijöttek elébe, és meg­ütköztek. Nagy és heves harc kezdődött. A kardok a csatatéren, mint valami bir­kózók, földhöz vágták a gyaúrokat, kiknek a vérök patakokban folyt... A hitnek a harcosai az aljasoknak fényűzési cik­keivel meggazdagodtak, a hitetlenek fegyvereinek és hadi eszközeinek zsákmányá­val egytől egyik tisztelet­ben álló gazdag bankárok­ká lettek, a becsteleneknek mindegyike áldozatul esett a kardoknak." A történeti kritika persze e nagyot mondást kellő mértékére szállítja le. Any­nyi azonban igaz, hogy a török hódoltság elején Sze­ged gazdag és szellemiek­ben) is előretartó "város volt. S milyen volt a hódoltság végén ? Mához éppen egy esz­tendőre, 1986. október 23­án emlékezünk majd meg Szegednek a török alóli föl­szabadulása 300. évforduló­járól. A fölszabadulás ese­ményeit és a város kora­beli állapotát Reizner Já­nos várostörténete és az új Szeged története 2. kötete részletesen megrajzolta. Szeged előtt másfél hó­nappal, 1686. szeptember 2­án szabadult l'ól Buda. A fővárosban nemrég megala­kult a Budavári Emlékbi­zottság a jövő évi tricente­nárium méltó megünneplé­sére. A Magyar Nemzet szeptember 14-i számában közzétett fölhívásában töb­bek között ezeket olvas­suk: „A magyar nép, amely múltjának két évszázadán át szenvedett a török há­borúk megpróbáltatásaitól, ma már hosszú történelmi távlatból tekinti vissza ezek­re az eseményekre." „Eze­ket az évfordulókat egy­részt a történettudomány új eredményeinek összegezésé­re használja fel, másrészt arra, hogy az események­ben részt vevő népek haj­dani és mai kultúráját és kapcsolatait szélesebb kör­ben megismertesse. S nem utolsósorban arra, hogy a történelem tanulságaival elősegítse korunk központi feladatának megvalósítását, a béke eszméjének érvé­nyesülését." Ebből a hármas föladat­ból mához egy évre Sze­gednek is jut. Péter László melést. Az idén, az év vé­géig összesen mintegy 20 százalékkal több energiata­karékos izzót szállítanak partnereiknek, mint a múlt évben, s jövőre is hasonló termelésbővítéssel számol­nak. Az energiatakarékos égők közül a PAR-izzókat tér­megvilágításra használják, fSleg kirakatokban, váró­termekben, uszodákban, sportcsarnokokban és szál­lodákban. A nátriumlámpák közvilágítási célokat . szol­gálnak. A hazai utcákon, te­reken fokozatosan ezekre a nagy teljesítményű 400 wat­tos típusokra cserélik ki a kandeláberek izzóit, mert a korábbi lámpáknál lényege­sen erősebb fényt bocsáta­nak ki, ugyanakkor jóval kisebb a fogyasztásuk. Kül­földön már lakásokban is használnak nátriumégőket, igaz, kisebb teljesítményűe­ket, 75 wattos izzókat. Ezek gyártását nemrég kezdték meg a Tungsramban. Az új nátriumégőket nálunk egy­előre a középületekben le­vő termek megvilágításához vásárolják. A magyar la­kásokban az energiatakaré­kos lámpák közül a fénycsö­vek iránt a legnagyobb az érdeklődés, bar ezekből még nem igény szerinti meny­nyiségben állítanak elő, mert a hozzá szükséges ar­matúrát is a Tungsram ké­szíti, s kapacitásuk még szűkös. A halogénlámpákból is mind nagyobb sorozatokat .Készítenek, elsősorban gép­kocsikhoz, teherautókhoz. Egyre többen keresik az ilyen izzókat biciklikhez, motorkerékpárokhoz, sőt speciális foglalatba szerel­ve, belső téri megvilágítás­hoz is. A Tungsram Rt. jó néhány külföldi autógyár­nak szállít halogén izzókat, így egyebek között a F1AT­nak, a Renaultnak, a Volks­wagennek, az Opelnek, a Volvónak, á Toyotának és a Suzukinak. Komlói építkezések A hazai feketeszén-bányá­szat egyik központjában, Komlón, új városrész van születőben, amely az évtized végére a bányászváros leg­nagyobb lakónegyede lesz. A nagyszabású építkezés a liászprogramhoz kapcsoló­dik. Az öt- és tízszintes la­kóházakban eddig mintegy 300 lakást vettek birtokuk­ba a bányászcsaládok, s az építkezés befejezésének vé­gére négyszer ennyi készül el a városrészben. Szeged a hazai lapokban 1983/43. Csongrád megye. Kandidátusi í+tekeaéi házi védése. Előadó­ülés / Háznagy András Gyógyszereszet. — 9. sz. — A Magyar Gyógyszerészeti Társa­ság Csongrád megyei szervezeté­nek rendezvenyeirúl. üeszki kiválók •---• Taurus Hír­lap. — okt. 2. : ill. — Kiváló dolgoztok a Taurus Gumiipari Vállalat gépgyárának deszki te­lepén. • Psalmus Humánus : Über den Nobolpreistriiger Albert Szent­Györgyi / András Flron — Bu­düipester Rundschau. — akt. 14. : HL Múlt és Jelen / Thékes István — Népsport. — akt. 14. — A Sze­gedi VSE labdarúgó-csapatáról. Üj együttes — régi Ismerősök­ből : NB H. / (zsiday) — Nép­sport. — akt. 16. : 11L — (Lab­darúgás). — Szerző: Zsiday Ist­ván. — A Szeol-Délép SE esapa­táróL Albert Szient-Györgyt — Neueste Nachrichten. — okt. 16. : 111. — (Grosso Ungarn — grosse Europüer). Megyei tudósítóink jelentik a néDlrantgyülésekről. Asoltha­lom — Nemzedékek hangja / H. K. — Népszabadság. — akt. 17. — Szerző: Horváth Kálmán. Göröngyös út a fogyasztóig : Népi ellenőri vizsgálat a zöld­ség-gyümölcs kereskedelemről Csongrádban / Horváth Kálmán " Népszabadság. — okt. 17. Három szegedi épület / Bátyai Jenő — Magyar Nemzet. — akt. 18. — Lechner Ödön alkotásai­ról. Jubilál a szegedi fogorvoskép­zés — Magyar Hírlap. — okt. 19. — 25 éves. Jubilál a szegedi fogorvoskép­zés / (megyei tudósítónktól) = Népszabadság. — okt. 19. — Szerző: Horváth Kálmán. — Ne­gyedszázada indult meg a kép­zés a SZOTE keretében. Szeged színházra vár : Tisza­parti türelmetlenek I Faggyas Sándor = Népszava. — okt. 19. — A rekonstrukcióról. A tervteOJesltésnek részese e munkaverseny is : A KV szege­di üzemének brigádjai kitesznek magukért = Alföldi Olajbányász — 10. sz. — A Kőolajkutató Vál­lalatnál. Pontvadászat után — és előtt / Csontos Tibor •= Ifjúsági Maga­zin. — 10. sz. : Hl. — A József Attila Tudományegyetemen tar­tott felvételi vizsgák tapasztala­tairól is. 1985. OKTÓBER 23., SZERDA — NÉVNAP: GYÖNGYI A Nap kel 6 óra 14 perckor, és nyugszik 16 óra 42 perckor. A Hold kel 15 óra 11 perckor, és nyugszik 0 óra I perckor. VÍZÁLLÁS . A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 99 cm (álló). NYOLCVANÉVES Félix Bloch (sz. 1905) svájci származású amerikai fizikus. 1952-ben Nobel-díjat kapott az atommag mágneses terének mé­résére kidolgozott módszerért. SZAZNYOI.CVAN ÉVE született Adalbert Stifter (1805— 1868) osztrák elbeszélő, a múlt század egyik érdekes osztrák­német irótipusa. Egyik jelentós műve a magyar tájon Játszódó Brigitta elmu elbeszélése. Kora­beli népszerűségére jellemző, hogy annak idején' Heckenast Gusztáv vaÉmennyi művét meg­jelentette Pesten. ZENES SZlNIlAZ Déelött 1,1 és délután L órakor: Hangverseny. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Végre vasárnap! (francia krimi. II. helyár! 14 éven aluli­aknak nom ajánlott!), délután negyed 4 óritkor: Bombajó bok­szoló (szincs. m. ,b. olasz ka­landfilm. Kiemelt helyár!), este tél 6 és háromnegyed 8 órákor: Csak egy mozi (színes magyar. 14 éven aluliaknak nem aján­lott!). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: Próbáidősök (m. b. szovjet ifjúsági), negyed ti és fél 8 órakor: Végre vasárnap! (fran­cia krimi. II. helyár! 14 éven aluliaknak neon ajánlott!). Filmiéka: (Kígyó u. 4 ): este 6 órakor: Hóvirágünnep (színes csehszlovák film. 14 élven alull­aknak nem ajánlott!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es) Este a órától reggol 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÖG1AI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesete* szenvedett sze­mélyeket Szegeden a H. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, se­bészeti fölvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvéteti ügyeletet a H. Kórház tart ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a fölnőtt lakosság részére: szeged. Hunyadi János sgt 1. sz. alatt Teletem: 19-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap éa munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fa 8 óráig a Lenin krt 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása, FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este a órától rög­gel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Te­lefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. DOfc'J BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna — (ism.) 9.00: ITV 10.00: Delta — (ism.) 10.35: A bábu — lengyel film­sorozat — 5. — (ism.) 11.20: Képújság 14.45: ITV 15.45: llirek 15.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 15.55: Videoton—Legia Varsó — UEFA Kupa labdarúgó­mérkőzés 17.45: Képújság 17.50: Reklám 17.55: Bp. Honvéd— Steaus Bukarest — BEK labdarúgó-mérkőzés 19.45: Tv-torna 19.50: Esti mese 20.00: Tv-híradó 20.30: Johann SohasUnn Bach — tv-filmsorozat — 1. 21.55: A hét műtárgya 22.05: Marloa Münchenben — a Fővárosi Operettszínház vendégjátéka 22.20: Tv-hiradó 3. 22.30: Himnusz BUDAPEST 3. 18.10: Képújság 18.15: Útravaló — (ism.) 19.00: Nas Ekran — a pécsi körzeti stúdió szerb­horvát nyelvű nemzetiségi műsora 19.20: A Magyar Állami 1 la n gv r.rsen yaan.ok.ar játszik — (isin.) ao.oo: Film a Bach-íilmrőL 20.30: Gondolkodó — tudományos magazin 21.20: Tv-hiradó 2. 21.40: Válogatás a Nemzetközi Sportfilimíeszüvál filmjeiből 22.40: Képújság BELGRÁD 1. 17.00: Tv-híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Flipper — amerikai tv­íilmsorozat — 3. 18.IS: Akkumulációs tavak Boszniában éa Hercegovinában 18.45: Gondűző — szórakoztató műsor 19.IS: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó 2. 20.00: Sportszerda 22.15: Tv-hiradó 3. BELGRÁD 2. 17.30: Belgrádi műsor 19.00: idö.szerü segek 19.30: Tv-híradó 20.00 Elefántjárat — amerikai Játókfüm 21.40 21.55 15.00 17.00 17.45 18.15: 18.46 19.15 19.30 20.00: 22.00 Huszonnégy óra /Tenel eseményeik ÜJVIDÉK Asztalitenisz Tv-hiradó 1.. magyarul és szerbhorvátul Flipper — tv-film sorozat — 3. Men yas.sz.on y-öltöztetés — csehszlovák műsor Félórás beszélgetés Rajzfilm Tv-hlnadó 2., magyarul Sportszerda Tv-híradó 2., szerb­horvátul ESEil KOSSUTH 8.20: Ami a számok mögött van — (lsm.) 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: A rádió lemezaibuma 10.05: Vegyes ízelítő — Halak és egyebek — (lsm.) 10.33: Mi ez a gyönyörű? 10.50: Domonioo Scarlattl­muzsika gyerekeknek 11.00: Karvezetök — 2. — Vass Lajos — (lsm.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.03: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 14.09: A magyar széppróza századai — Jókai Mór: Egy magyar nábob 14.25: Operaslágerek 15.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete 16.05: MR 10—14 17.00: Vizsgálaitdk nyomában 17.25:' Részletek Rózsa Miklós: „Gondviselés" elmü . filmzenéjéből 17.35: Reflektorfényben egy operaária — Mozart: Figaro házassága — Charublni áriája a II. falvonásból 18.02: Kritikusok fóruma 19.15: Világirodalmi Dekameron 19.53: Budapesti Művészeti Hetek — muzsikáló nemzedékek 20.53: Nóták 21.30: Szintézis 22.20: Tiz. perc külpolitika 22.30: Az új magyar zene hónapja a rádióban — 1. •23.2ír Három ViValdi concerto 0.10: Himnusz Oiiá: — 4.20: Éjfél után ... PETŐFI 8.05: Idősebbek hullám­hosszain 8.50: Tiz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Hawaii könnyűzene 12.25: Útikalauz — üdülőknek 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Sokféle! — szórakoztató irodalmi magazin 15.05: Siklós Olgának hívják — foglalkozása: rendező 15.45: Válogatás az elmúlt három évtized műsoraiból 17.05: Közvetítés a Videoton— Légia Warsó UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzésről Kb. 17.45: ötödik sebesség 18.30: Ritmus! — Phil colllns felvételeiből 19.85: Közvetítés a Bp. Honvéd— Steaua Bucuresti BEK­•mérkőzésröl 19.50: Népzenei e.gyüttasek felvételeiből 20.05: Rockfüldröl érkezett 20.50: Tudományos könyv­mozaik 21.03: Nemzedékek — Útkeresők — 2. 22.00: Válogatott felvételek 23.20: A mai dzsessz — Ray Charles felvételeiből — I. 24.00: — 0.13: Monteverdi­madrigálok 0.15: — 4.20: Éjfél után . .. 3. MŰSOR 9.08: Operáiba hívogató — Bizet: Carmen -*9.39: A CoDoNa dzsessz trió játszik 10.10: Barokk muzsika 10.47: pihilip Jones rézfúvós együttese játszik 11.07: Pillanatkép 1L.12: A Lipcsei Ráctíó szimfonikus zenekarának hangversenye 13.05: Szonda — (ism.) 13.35: Farkas Ferenc: I'artita all'ungurösoa 13.45: Magnósok, figyelőm! 14.23: Negyvenéves az ENSZ — Magyarország a Világ­szervezetben 15.00: Hangverseny Mozart müvedből 16.00: Európai Kulturális Fórum, 1085 — Finn Köztársaság — könnyűzene 116.40: Népszerű .számion lkus zene JÍ7.00: Iskolarádió — Dialógus a matematikáról — 1. — (Isim.) 17.30: Az új magyar zene hónapja a rádióban: Orbán Gyöngy müveiből 18.30: V materlnsikom jazyku — a Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi • műsora Miskolcról 19.05: Iskolarádió 19.35: Hándel: Rinaldo — háromfelvonásos opera Közben: 20.55: Száz éve született Mihail Sorbul Közben: 21.56: Mai aipnusi költők versel 23.11: Wbeniawskl-müvek

Next

/
Thumbnails
Contents