Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-22 / 248. szám

Kedd, 1985. október 22. Az alkotó tevékenység, a terjesztés és az együttműködés kérdéseiről Az európai kulturális fórum résztvevői munkat. bízottságokban tanácskoznak 0 Budapest (MTI) Hétfőn délelőtt a Budapest Kongresszusi Központban Varga Imre Kossuthdíjas szobrászművész és Üjfalussy József akadémikus, zenetudós elnökletével megtartotta első ülését a képzőművészetekkel. illetve az előadóművészetekkel foglalkozó két munkacsoport. Az ülések kezdetekor sorshúzással döntöttek arról, hogy a házigazda ország képviselőjét követően melyik állam küldöttje Az európai kulturális fórum hétfőtől négy héten át kulturális teriiletek szerint létrehozott, úgynevezett klsegitő munkaszervekben — munkabizottságokban — vitatja meg a napirendjén szereplő három témakört: az alkotó tevékenység, a terjesztés és az együttműködés kérdéseit. Grigorovics, veszi Nagyszínház mecsere bontakozott ki arról, milyen támogatásra lenne szükség a kis n*oek drámairodalmának nemzetközi megismertetéséhez. Többen az ezzel kapcsolatos pénzügyi nehézségeket és a nyelvi korlátokat nevezték meg legfőbb akadályként, szorgalmazva. hogy az államok nyújtsanak nagyobb pénzügyi támogatást az UNESCO égisze alatt működő Nemzetközi Színházi Intézet nemzeti tagozatainak tevékenységéhez. Hangönkifejezésének, a kultúráidén ti tás megőrzésének a Moszkvai „„,, _ü balettegyütteát az elnöki tisztet. Ennek ^koreográfusa. Cisela • eredmenveként a délutáni Mn" NDK-beli színésznő, lózhetetlen szerepet tóit be üíésen az eísö munkai l«nr «ojuejev. a Szovjet- a kortárs drámairodalom pm-tban sXS a unió Állami Népi Együ.te- aljainak népszerűsitémásodikban Norvégia dele- -^"ck művészeti igazgatója, seben fi^SköK^kövíS- ^zystof Pendcrecjfi lengyel Az u.«*n ^sub/oztók cn az elnöklés sorrendje a zeneszerző, Jozej Szajna hogy a drámairodalom es a fnme a aT Tzerin naponta ángyéi színházi rcnde/.ö és színházművészét a népek változüc majd A heffi fattna gldnava f-<>Y/et ba- on,,r.™neU. Fiinnixi «»iibnivoU és 11/ eu- lettmüvész. A második mun- "s euunisiszaoaiyoK es az eu k ,b magvar rész- egyik legfontosabb eszköze, rónai biztonsági cs együtt- Kacsoporcoun magyar rész- a* * * Nvil(,_f FlirAn.\hói működési értekezletet kö- Don Jenó a Hangié- Az egyik. Nyugat-Europátol vetft ötszeurónai találkozók roezfiyarto Va'.talat vezer- érkezett icsztvevo pedig 1aveto összeurópai taiaikozoK » Körtvélues Gé~a mutatott: a színház nem hagyományai szerint a mun- 'K<»/-Kuuoja, nonyeiyes oe.« . t Vnrsotv.rioif viirt nitóií m.i- tanctortenész. Láng István nyereséges vállalkozás, ezert Bott ü éseznek zeneszerző. Lengyel György kormányzati eszközökkel is A fórumra számos ismert ^nházi rendező. Marton támogatást kell nyújtani a kulturális személyiség és ^ász'? n színházigazgató, alkotóművész érkezett Bu- Rankt Dezső zongoramuri'iniwtr,. 1 ívis/t v..vö ál. vesz. Vámos Laszlo, a Nemhfmok küldiSéinek tag- »*» Szmház művészeti ve- katóműhelyek állandó penzlamok küldöttségeinek tag vi, Vilmo. „eve. zavarral küszködnek lekent. A képzőművészetek- ^je ésvmgt vumosegyekel foglalkozó munkabizott- em' néprajzkutató ság eszmecseréjén többek tevékenykedik. bővítését a között ielen van I.auri Ahlg- Az MTI munkatársainak ...IT ren finn. Max Bili svájci, értesülései szerint a képzöSam Gilliam egvesült álla- művészetekkel foglalkozó mokbeli, T. Salah&v szovjet munkacsoportban a felszóés Vilii Sftfe NDK-I társulatok fenntartásához, mert az alkotói szabadság nem lehet teljes, ha az alTöbben szorgalmazták a színházi együttesek cseréjéközvetlen alkotói kapcsolatok elmélyítését. "A délutáni ülésen felszólalt Üjíalussy József is, aki a magyar zenekultúra -bell fes- lalók olvan kérdésekről fej- "| - ''ÍT™" sz Aga- tették ki nézeteiket, mint a L*i^SÍ^LSS? ^^ tömüvész; Makrisz Aga memnon görög, Herbert Ha- művészek társadalmi felejek NSZK-beli és Ghio Po- Iőssége, a művészetek támudaro olasz szobrász E mogatásához szükséges felmunkacsoport tevékenységé- tételek, a művészek szereben a magyar küldöttség oe az emberi környezet esztagjai közül Aradi Nóra tétikumának megteremtésémüvészettíirténész, Fener ben. Több javaslat hangzott Tamas fotóművész. Kádár arról, hogy miként lehetJános Miklós festőművész n<> előmozdítani a részt veés P. Szűcs Julianna müvé- vb államok kortárs kópzőszetkritikus vesz részt. művészetének szélesebb köAz előadóművészetekkel rü kölcsönös megismertetéfoglalkozó munkacsoport sét. résztvevői között van Ed- Az előadóművészetek kérward Albee egvesült álla- déaeivel foglalkozó munkamokbeli drámaíró, Jurij csoport ülésén élénk eszmai jelenségeiről, és nemzeközl kapcsolatairól adott áttekintést. Dél-Afrika Fokozódó feszültség (5) Johannesburg (UPI) Továbbra Is megmozdulásokról érkeznek hírek DélAfrikából, ahol Benjámin '.Moloise fekete börű hazafi pénteki kivégzése a felháborodás és elkeseredés újabb hullámát inditotta el. Hétfőn Fokvárosban a rendőrség vízágyúkkal és gumibotokkal támadt a fekete és félvér tüntetők tiltakozó menetére. A karhatalom kegyetlen módszereire —4 ebben a városban csupán a hét végi tüntetéseken három ember vesz; tette életét — a felvonulók néhány gépkocsi felgyújtásával válaszoltak, A hét végén tiltakozó megmozdu'ások voltak Johannesburgban, Pretóriában, Port Élizabethben és több más délafrikai településen is. Craxi megbízatása tí) Róma (MTI) Ismét Bettino Craxi kapta az új olasz kormány megalakítására szóló megbízatást. Francesco Cossiga köztársasági elnök hétfőn délben rendelte be hivatalába a múlt héten lemondott, szocialista párti politikust, s bizta meg a kormányalakítással. Ismeretes, hogy a kormányválságot az ötpárti koalíció egyik tagja a republikánus párt robbantotta ki azzal, hogy kivált a kormányból. y'r.rí r.i.y . , ' > A brüsszeli kiáltás Valóságos szökőár öntötte el egy NATO-tagország fővárosának központját: Brüsszel utcáin vasárnap Belgium történetének egyik leghatalmasabb türfletése hömpölygött. A hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint legalább kétszázezer tüntető kövelelte a belgiumi Florennesben már telepített tizenhat amerikai robotrepülőgép leszerelését, és minden további nukleáris fegyvertelepítés leállítását. A több órán keresztül vonuló menet mind a szó fizikai, mind átvittebb, politikai értelmében rendkívül, mondhatnánk tanulságosan sokszínű volt. Voltak csoportok, amelyek radikális jelszavak transzparensei, és voltak olyanok is, amelyek feszület alatt haladtak — a legkülönbözőbb pártállású és felfogású menetelöket egy irányba sodró cél felé. A brüsszeli menet éppen a a sokféleség és az egység szép szintézise miatt lesz maradandó politikai tett. A sokszínűség ráadásul rinég a nemzeti hovatartozásra is vonatkozott: népes delegációk érkeztek a belga fővárosba más NATOtagországokból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Olaszországból, Angliából, és abból a Hollandiából is, ahol még nem dőlt el, telepithetik-e területükre a Pentagon veszélyes ,.ajándékait". Jelképes jelentőségű az is, hogy a brüsszeli tüntetéssel szinte egy időben a holland szom-szédságban kerek hárommillió aláírás bizonyította, hányan követelik ugyanazt Hollandiában, mint amit a brüsszeli vonulók. Azok a belga — és nem belga — százezrek, akik vasárnapjukat erre ameszsze hangzó figyelmeztető kiáltásra szánták, nemcsak azt tudták, hogy mit kiált, sanak, hanem azt is, hogy mikor tegyék ezt. Elég egy pillantást vetnünk a kalendáriumra és a világsajtóra ahhoz, hogy meggyőződjünk arról: a brüsszeli kiáltás időpontja éppoly lényeges, mint a tartalma. A kiáltás akkor hangzott el, amikor utolsó, nyilvánvalóan döntő szakaszba Itptek a genfi csúcs előkészületei. Ami pedig a világsajtót illeti, csak néhány tény a sok közül: Ahromejev marsall figyelmeztető cikke a Pravdában („a Szovjetunió már megtette a megállapodáshoz vezető út rá eső részét"), amerikai tudósok — köztük Nobel-dijasok — kam_ pánya az űrfegyverkezés ellen, ugyancsak amerikai lömegliltakozás a túlparti nukleáris kísérletek felleg, várában, Nevada államban, japán közéleti személyiségek drámai levele Nakaszone kormányfőhöz ugyanilyen előjellel. Ismételjük: ez csak néhány jelentés a brüsszeli tüntetés világhátteréről. Annak sokadik bizonyságaként, hogy amit a belga fővárosban követeltek vasárnap százezrek, azt világszerte százmilliók követelik. Harmat Endre RADIOTELEX ünvöZI/> ket, édességeket, italokat, TAVIKAT különféle népművészeti és Kádár János, a Magyar kerámiatárgyakat vásároSzoclalista Munkáspárt fő- lünk. A kubai fogyasztók titkára táviratban üdvözöl- magyar kozmetikai cikkekte Ali Nasszer Mohamme- hez, méter- és konfekciódét, a Jemeni Szocialista áruhoz juthatnak. Párt Központi Bizottságának főtitkárává történt új- IPARI jáválasztása alkalmából. TÁRGYALÁSOK PORTUGÁL Mohammad Hosszéin! iráELNÓKJÉLOLT nl "Pnrügyi miniszterhelyetA Portugál Szocláldemok- tes Gábor András ipari mirata Párt (PSD) országos niszterhelyettes meghlvásávezetősege hét végi tanács- ra- delegáció élén hazánkkozásán hosszas vita után ban tárgyalt. A két fél egyeúgy döntött, hogy a január- bek között megállapodott ban esedékes elnökválasztáson Freltas do Amaral Jelöltségét támogatja. SARLÓS ISTVÁN PÁRIZSBA UTAZOTT évenként ülésező közös ipa ri bizottság létrehozásában, valnmint az ipari és a tudományos együttműködés .bővitéseben. A küldöttség meglátogatott több ipari. Sarlós István, nz Ország- zőgazdasági és külkereskegyülcs elnöke hétfőn híva- delmj vállalatot, talos látogatásra Párizsba utazott Alain Pohernek, a francia szenátus elnökének meghívására. MAGYAR—KUBAI VALASZTEKCSEREMEGALLAPODAS KGST-J A VASLAT A nyugat-európai közösség külügyminiszterei hétfőn kezdték tárgyalni Luxemburgban — egyelőre nem hivatalos eszmecsere formájában — a KGST javaslatát Az 1980. évi magyar-ku- a uí,t gazdasági közösség bai valasztékcsere- és mu- együttműködési megállnposznki-tudományos együtt- dásáróí. működési megállapodásról szóló jegyzőkönyv aláírása- GANDHI val hétfőn befejeződött dr. KUBABAN Juhár Zoltán és Manuel Hétfőn Kubába érkezett Vila Sosa belkereskedelmi Radzsiv Gandhi indiai miminiszterek budapesti tár- niszterelnök. A magas rangú gyalásn. A választékcsere vendég Fidel Castro kubai keretében lüUü-ban Kuba- állam- és kormányfő megból többek közölt konfek- hívására tesz hivatalos latocióárut, gyümölcskonzerve- gatást a szigetországban. s. Viták és műhelytitkok A Nobel-dij Minden esztendő őszén a megszokottnál sűrűbben fordul elő a svéd főváros neve a hírügynökségi jelentésekben. Ekkor van ugyanis a Nobel-dijak odaítélésének hagyományos időszaka, ami végül — minden évben december 10-én, a XIX. században élt és találmányaival mesés vagyont szerzett svéd kémikus halálának évfordulóján — a kiíüntetések átadásának fényes ceremóniájával zárul. Halálhír — tévedésből A világ legtekintélyesebb kitüntetéseit elnyerő tudósok, írók vagy politikusok életútjával, felfedezéseikkel, tevékenységével évről évre bö terjedelemben ismerkedhetünk meg. Idén is hosszú méltatásokat olvashattunk például az orvosi Nobel-dij nyerteseiről, az amerikai Michael S. Brownról és kollégájáról, Joseph L. Goldsteinről, akik az emberi szervezet koleszterin-anyagcseréjének felderítéséve! kapcsolatban tettek nagy előrelépést, vagy Franco Modiglianiról, a közgazdasági dfj kitüntetettjéről, aki az életciklus-elméletek kidolgozásával — a lakossági megtakarítások és pénzpiacok megtakarításával foglalkozó munkájával — szerzett hírnevet. Nem kis meglepetést keltett a béke Nobel-dij odaítélése is: a megtiszteltetésben ugyanis egy olyan szervezet, az „Orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért" részesült, amely alig öt esztendeje alakult meg, így viszonylag igen rövid idő óta szerepel a világpolitika porondján. Sokkal kevesebb információ kerül ugyanakkor napvilágra a díjak odaítélésének műhelytitkairól és a körülötte kavargó vitákról, pedig ezek nem kevés érdekességet rejtenek. Ilyen mindenekelőtt a dij megszületése kapcsán elterjedt magyarázat. A korabeli visszaemlékezések szerint Nobel, aki amúgy is különös, visszahúzódó egyéniség volt, részben azért döntött egy, nevét viselő, s a legjelentősebb kutatásokat jutalmazó kitüntetés alapítása mellett, mert az 1880-as évek végén a francia lapokban tévedésből megjelent halálhire, s akadt nekrológ, amely találmányára, a katonai téren is széleskörűen alkalmazott dinamitra hivatkozva, az „elhunytat" meglehetősen elmarasztalta az utókor nevében. Utólag persze kideríthetetlen, hogy csakugyan a lelkiismeret-furdalás serkentette-e döntésre az üzletemberként Is oly sikeres svéd vegyészt, vagy idealista világszemlélete. (Mint Kiderült, a7, elhunyt, akivel összetévesztették, valójában a testvére volt. Mindenesetre tény, hogy 1890-ben megfogalmazta első végrendeletét; ebben még csak az orvostudomány és élettan tudósait akarta jutalmazni. A .végleges, 1893-as örökhagyás kiegészítette a kört: 50 millió svéd koronára rúgó hagyatéka — ami azóta a kamatokkal, illetve a befektetések nyereségével többszörösére duzzadt — már öt terület legkiválóbbjait hivatott kitüntetni: az említett orvostudomány mellett fizikai, kémiai, irodalmi és úgynevezett béke Nobel-díjat is átadnak a decemberben Stockholmban, valamint Oslóban rendezett ünnepségeken. A helyszíneltérés magyarázata az, hogy — a többitől eltérően — a békedij odaítélését Nobel nem a svéd akadémiára, illetve a Királyi Karolina Intézetre bizta, hanem egy, a norvég parlament állal kinevezett bizottságra) Titkos mérlegelés A kitüntetések első átadására 1901ben, Nobel halála után öt évvel került csak sor — ennyi idő kellett hozzá, míg hosszas pereskedés után létrejött a Nobel-aLapitvány, s kialakultak a díjkiosztás végleges szabályai. Eszerint a díjak megoszthatók (maximum három ember között), nemcsak egyének, hanem szervezetek is megkaphatják (mint a Vöröskereszt, vagy az előbb említett orvosmozgalom), átvihetők egyik évről a másikra — ilyen esetben persze értékük is növekszik. A Nobel-dijak összege mellesleg állandóan változik, idén már 210 ezer dollár felett jár. A jelölésre általában kutatóintézetek, tudományos szervezetek, hazai és külföldi akadémiák, illetve korábbi nyertesek jogosultak. Díjat csak élő személyek kaphatnak. Ez alól az elmúlt nyolcvan-egynéhány évben mindössze két ízben tettek kivételt. A poszthumusz kitüntetés hiánya miatt viszont olyan személyiségek maradtak ki a díjazottak névsorából, mint — csupán az irodalomból merítve példákat — James Joyce, Franz Kafka, Proust, Ibsen, Gorkij, vagy a nemrég elhunyt Italo Calvino. A határidő minden évben január vége: ezután kezdődik meg a nevezések elbírálása, a mérlegelés és rostálás szigorúan titkos periódusa. (Az odaítéléssel kapcsolatos dokumentumok, jegyzőkönyvek egyébként kerek ötven évig nem hozhatók nyilvánosságra!) A döntésre hivatott 3-5 tagú bizottságok rendszeresen, néha hetente is találkoznak egy stockholmi vendéglőben vagy egy város környéki kastélyban, hogy kialakítsák a közös véleményt, amit a tradíció szabta napon aztán világgá röppentenek. Kivétel nz irodalmi dij, mivel ennek még a közzétételi idejét is titokként kezelik.) Uj díjak esélye? A legtöbb vita a feltételezések szerint az irodalmi és a békedij kapcsán robban ki. S ez érthető is, hiszen ez az a két terület, ahol az alkotók teljesítménye, a műértékek konkrét mérése voltaképpen megoldhatatlan, s ahol a szubjektív véleményeknek — vagy, tegyük hozzá, nemegyszer akár a torzított politikai állásfoglalásoknak — a legtágabb tere nyílik. Sok kritika érte a Nobel-dijak rendszerét azért is, mert a korunkban tajaasztalható gyors műszaki fejlődés ellenére, óriási tudományterületeket hagy figyelmen kívül. Miért nem részesülhetnek elismerésben, mondjuk, a matematika, a biológia vagy akár a környezetvédelem kiemelkedő alakjai? — kérdezik a bírálók. A másik, sokszor megismételt kifogás, hogy a Nobel-díj — a múlt századra jellemző egyéni kutató, a „magányos zseni" alakjára alapozva — nem alkalmazkodik a napjainkra sokkal inkább elterjedt csoportos kutatásokhoz, a világszerte megszokott „teammunkához". Üj dijak alapításának, a kitüntetések bővítésének mégis" igen kicsi az esélye. Némi engedményt jelentett az „idők szava" előtt, hogy 1968-ban Stockholmban létrehoztak egy úgynevezett közgazdasági Nobel-dijat is, az eredetiekkel megegyező jutalmazási összeggel. Ennek hivatalos neve azonban Nobel-emlékérem, s nem a Nobel-hagyatékból, hanem a svéd bank adományából származik Más változtatásra azonban nincs lehetőség — hangoztatják az örökség kezelői, mivel az egykori végrendelet előírásai azt nem teszik lehetővé. Sz. G. I J