Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-22 / 248. szám

Kedd, 1985. október 22. 3 Malév-járatok Ferihegy 2-ről ...... mi // *v s Buteffwt > N V/ f«it*w ? \ Budapest Ferihegy 1 Külföldi légitársaságok járatai Non-Malév Flights V ^ /Xx Budapest Ferihegy 2 Malév járatok Malév Rights Némi képzelőerővel azt mondhatjuk, hogy a landolás utolsó száz méterei vannak csak hátra, ha renülösnyelven akarnánk jellemezni Ferihegy 2-t. Budapest úi repülőterén az utolsó simításokat végzik. A korszerű légikikötő bemutatásánál azonban tartsunk sorrendet, vagyis tegyünk egy rövid utazást az indulástól az érkezésig. Ferihegy 2 személygépkocsival a 4-cs főútról Vecsés előtt bekanyarodva közelíthető meg, valamint autóbusz-gy (>rsj á ra tud. mely az úi repülőteret a metró legközelebbi végállomásával és a belvái"ossal köti össze. Ezenkívül Ferihegy 1 és 2 között szintén autóbuszgyorsjárat teremt kapcsolatot. Az útról az épülethez érve, a felső szinten találjuk az indulási előteret. Itt csak rövid ideig lehet megállni a parkolóórával felszerelt részen, a bejárat felöli járdaszegélynél pedig csak a kiszállásra van lehetőség. Az indulási csarnoknak két szintje van. A főbejárat két oldalán az információs oult és a jegyeladás található. a bal oldalon pedig étterem és snackbár. A jegykezelő és poggyászfelvevő pultok fölött a galérián eszpresszó, ajándékbolt, postahivatal van. Innen lehet kijutni a kilátóteraszra. ahol tavasztól őszig szintén presszó működik. Egyébként az indulási csarnokot a galériával és az érkezési csarnokkal, a két szélen mozgólépcsők és lifCsütörtökön Ülést tart a megyei tanács A Csongrád Megyei Tanács soron következő ülését október 24-én, csütörtökön reggel 9 órai kezdettel tartja a megyei tanács székházában. A tanács végrehajtó bizottsága javasolja a testületnek, hogy tűzze napirendre é.s vitassa meg a megye idegenforgalmának, a testnevelés és sport helyzetéről szóló beszámolót, valamint a megyei tanács tevékenységéről és munkájának továbbié jlesztéséről készült tájékoztatót. Az ülésen megemlékeznek a lanáckok megalakulásának 35. évfordulójáról is. A tanácsülés nyilvános. Koszorúzás Gosztonyi János sírjánál Koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn Celldömölkön Gosztonyi János sírjánál, születésének hatvanadik évfordulója alkalmából. Gosztonyi János tizenkilenc éves korában, Győrffy•kollégistaként került kapcsolatba a forradalmi munkásmozgalommal. A felszabadulás után miniszteri biztosként közreműködött a földosztásban, s tagja volt a Vas Megyei Föld birtokrendező Tanácsnak. Részt vett a NÉKOSZ szervezésében, s rövidesen az ifjúsági mozgalom egyik országos vezetője lett. 1969-től a Vas megyei pártbizottság első titkára, majd a Népszabadság főszerkesztője, ezt követően miniszterhelyettes, államtitkár, s halála előtt a Magyarok Világszövetségének főtitkára volt. Évtizedekig képviselte a vasiakat a Parlamentben is, soha nem szakadt el szülőföldjétől, a Kemenesaljától. fl román szövetség elnökségének megbeszélése Méhkeréken tartott ülést hétfőn a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöksége. A kihelyezett ülésen. melynek munkájában részt vett Mii rfc György, a szövetség fótitkára is, egyebek közt megvitattak a helybeli nemzetiségi közművelődés helyzetét. A többségében románok által lakott Méhkeréken 1983 óU működik közös irányítás alatt az általános iskola, a művelődési ház, a könyvtár és óvoda. Ez a szervezeti megoldás, mint az elnökségi ülésen megállapították, .lehetővé teszi, hogy a korlátozott anyagi lehetőségek ellenére is fejlődjék a .nemzetiségi' közművelődés. Eiedményeket mutathat föl a gyermek és az ifjúsági tánccsoport. Az elnökségi ülésen több javaslat is elhangzott, miként lehetne a más területeken is eredményessé tenni a román lakosság körében folytatott közművelődési tevékenységet. tek kötik össze. Az utasok a 20 jegykezelő .pult valamelyikénél kezeltethetik jegyüket, és ugyancsak a 20 vámkezelési pont egyikén mehetnek a 16 útlevélkezelö fülke bármelyikéhez. Ezután 4 kézipoggyász-átvilágitó készülék é.s fémkeresö kapu következik, majd a váró. Balra étterem és bár, jobbra pedig üzletek és gvermekváró található. Középen van az információs nult. fölötte pedig a járatokról tájékoztató tábla. A beszállóhelyiségek üvegfallal vannak elválasztva. Ezek közül hatból az épiilet közelében álló repülőgépekhez szállhatunk: be az utashidakon át. míg két besz.állóhelyisegböl lépcsőkön azokhoz az autóbuszokhoz mehetünk, amelyek a távolabb álló repülőgépekhez visznek. Innen tehát már csak. a startolás van hátra. Az érkezés természetesen a landolással kezdődik, majd az utashídhoz való pontos beállás következik, amelyhez egy számitógépes érzékelő nyújt segítséget a pilótáknak. Kiszállás után az utashidról néhány lépcsőn le kell menni az érkezési szintre, ahol a folyosón végighaladva az útlevélkezelés előtti váróba jut az utas. Itt kérhet vízumot, akinek kell, vagy a váró átellenes oldalán, a vámmentes boltban vásárolhat. Az átszálló uUisok innen liften, vagy lépcsőn juthatnak fel az indulási váróba, de akiknek a repülőgépük Ferihegy 1-ről megy tovább, azokat autóbusszal viszik át. Akik viszont Budapestre jöttek, azok az, útlevélkezelés után a csómagváróba jutnak, ahol né°v egyenként 30 méter hosszú körszalagról vehetik te poggyászaikat. Innen a 10 vámcsatorna valamelyikén juthatnak ki az érkezési csarnokba. Az épületből kilépve, ahogy, az indulási szinten, úgy itt is a parkolóóráknál lehet rövid ideig várakozni, a kijárat felé eső járdaszegélynél pedig csak a beszállás idejéig szabad megállni személygépkocsival. Eg>'ébként itt található a taxiállomás és a buszmegálló is, ahonnan a városba lehet jutni. A külföldi légitársaságok járatai változatlanul Ferihegy 1-ről indulnak és oda érkeznek. Ferihegy 2 premierje pedig november l-jén lesz. Történelmi vívmányunk A

magyar történelem legutóbbi négy évtizedének vitathatatlan nagy tanulsága, hogy a felszabadulás megnyitotta népünk előtt a demokratikus fejlődés útját, s hogy ezzel a lehetőséggel tudtunk is élni. Mint ismeretes, a magyar kommunisták vezetésével már a felszabadulást közvetlenül követő időszakban megkezdődött a régi államszervezet, s ezen belül a közigazgatás fokozatos átalakítása. A tanácsok létrehozását az 1949 augusztusában elfogadott alkotmány tette lehetővé, s az ezek szervezetére, hatáskörére, működésére vonatkozó alapvető szabályokat az 1950 májusában alkotott első tanácstörvény rögzítette, melynek alapján abban az évben, október 22-én tartották meg hazánkban az első tanácsválasztást. A tanácsok a népköztársaság olyan állami és társadalmi szerveiként jelentek meg, amelyekben a munkásosztály — a dolgozó parasztsággal szövetségben — a legszélesebb demokratizmus alapján gyakorolja a politikai hatalmat. Harmincöt esztendő tapasztalatainak a birtokában, ma jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a tanácsok létrehozása a magyar történelem, munkásosztályunk áliamépitő munkájának történelmi jelentőségű eredménye, nagy vívmánya. Az 1954 szeptemberében hatályba lépett második tanácstőrvény a szocialista társadalmi-politikai és állami rendszerünkben ténylegesen betöltött szerepüknek megfelelően határozta meg a tanácsok jellegét, helyét és funkcióját, kimondva, hogy a tanácsok „ . .. a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti — önkormányzati és államigazgatási — szerve." Ettől kezdve a gazdasági és az igazgatási jogkörök nagy többsége is a helyi, elsősorban a városi és a nagyközségi tanácsokhoz került, s új lendületet kapott, öntevékenyebbé vált a tanácsok munkája. tovább erősödtek tömegkapcsolatai. Tanácsaink napjainkban évente sok tízmilliárd forinttal gazdálkodnak. Aktív közreműködésükkel valósul meg a települések és az infrastruktúra gyors ütemű fejlesztése, az erőteljes, az ország egészére kiterjedő iparosítás és környezetünk folyamatos védelme... Mintegy 14 ezer tanácsi intézmény szolgálja a lakosság oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátását. A tanácsok tartják fenn az összes általános iskolát és gimnáziumot, a szakközép- és szakmunkásképző iskolák, a művelődési otthonok túlnyomó többségét, a közkönyvtárakat, a múzeumok és színházak zömét, az összes rendelőintézetet, a körzeti orvosi, a fogorvosi és a gyermekorvosi hálózatot, a szociális otthonokat, az öregek napközi otthonait; ők rendelkeznek a kórházi ágyak nyolcvan százalékával. M

indez érzékelteti: mindennapi életünknek alapvető, nélkülözhetetlen meghatározói a tanácsok, amelyektől — éppen ezért — joggal várja el a lakosság, hogy tovább emeljék a hatósági munka színvonalát, s az eddiginél következetesebben lépjenek fel a bürokratizmus minden megnyilvánulása ellen. Mint ahogyan azokkal szemben is, akik megsértik a jogszabályokat, nem hajtják végre a kötelező előírásokat. Ehhez azonban az is szükséges, hogy tovább erősödjék a tanácsi munka demokratizmusa; az állampolgárok még aktívabban vegyenek részt a közéletben, a szűkebb pátriájú fejlődést érintő döntésekben. A tanácsok három é.s fél évtizedes tevékenysége, a tanácsi tisztségviselők, a nemrégiben megválasztott új tanácstagok és a tanácsapparátus dolgozóinak helytállása, ügyszeretete biztosíték arra, hogy lavuló színvonalon oldják meg növekvő feladataikat. U. L. Emlékülés Harmincöt éves a tanácsrendszer A helyi-területi közigazgatás szocialista formája, a tanácsrendszer tétrejöttének 35. évfordulója alkalmából emlékülést rendeztek hétfőn Budapesten, az Államigazgatási Főiskolán. Az ünnepségen Papp Lajos államtitkár, a Tanácsi Hivatal elnöke mondott megnyitó beszédet. A szocialista államigazgatás kezdeteiről szólva hangoztatta: a tanácsokkal olyan új közigazgatási, népképviseleti szervezet kezdte meg működését, amely a forradalmi átalakulás szervezeti és demokratikus követelményeinek megfelelt. A nagyvárosoktól a kistelepülésekig mindenütt jelenlevő tanácsok nemcsak megnyerték a tömegek bizalmát, hanem lehetővé tették a lakosságnak a hatalom gyakorlásába és saját ügyeinek intézésébe való bevonását is. A tanácsrendszer és a tanácsok tevékenységet méltatva kiemelte, hogy a helyi államigazgatási szervek kivették részüket a szocializmus építésének minden jelentős feladatából; felelős gazdáivá váltak a terület- és településfejlesztésnek. Az elmúlt három é.s fél évtized tanúsítja: napjainkra a tanácsok politikai rendszerünk és államszervezetünk alapintézményevié. társadalmi életünk fontos és megbecsült tszerveivé váltak — mondotta Papp Lajos. Ezt követően előadások, korreferátumok hangzottak el a tanácsok 35 éves történetéről. A közösségért cselekedni — hagyomány Tápé kilométerkövei A tápai „frigy" a városrész é.s a városi tanács vb hivatala között stílusosan a házasságkötő teremben jött létre. A népi tradíciók módosultak ugyan: nem „gűgyű" intézte a lánykérést. maguk a házasulandók járták sorra a Tápéért mozdulhalós szervezetek, gazdasági egységek vezetőit, illetékeseit. Az ily módon alaposan előkészített lakóterületi bizottsági ülésre mindeh érintett konkrét tervekkel, elhatározásokkal, sót a megvalósítás útjának legtöbb kilométerkövét ismerve jött Üj értelmet kapott a „célszőrű szögény embörök" meghatározás. Több pénz itt sincs, mint máshol. A fejleszteni-, létrehozni., előrelépnivaló sem kevesebb. „Tápén hozzá vannak szokva a társadalmi munkákSzakmai küldöttség utazott Odesszába Szakmai delegáció utazott Odesszába a területi pártbizottság meghívására. A háromtagú küldöttség vezetője Fraknóy Gábor, a szegedi pártbizottság titkára, a delegáció tagjai: Muzsik András, a Teszöv főmunkatársa és Pusztai István, a csongrádi Petőfj Mgtsz dolgozója. A Csongrád megyei szakemberek az erdőgazdálkodást és fafeldolgozást tanulmányozzák egy héten keresztül hoz. Közösségi hozzáállásuk kitűnő. Mindig, mindenkor segítenek" — hangzott et az ülésen. Csak a Mahart dolgozóinak ezévi társadalmi munkája (közel 2 ;és léi millió forintot ér. Jó közösségek jól szervezett, jól tervezett, felelős munkájával sok-sok hiányzó forintot lehet pótolni. Nem könnyű a dolga egyetlen most alakult lakóterületi bizottságnak sem. öl évre kell tervezniük valamit, amiről nem tudják, mennyibe fog kerülni, valamiből, amiről nem tudják, mennyi lesz. A településfejlesztési hozzájárulás összegéről körülbelüli elképzeléseik vannak, a ma készített költségvetések három év múlva ugye... A településfejlesztési hozzájárulás vitathatatlan előnye a községfejlesztési adóval szemben, hogy helyben marad. Kezelői évente elszámolnak vele, a lakosság pontosan tudni fogja, mire mennyit költöttek. És más, ugye. a saját lakóterületem gyarapodását segíteni a saját forintjaimmal. Persze, a célokat úgy kell kijelölni, hogy valóban a helybeliek igényeit tükrözzék a tervek. Tápén 1 millió forint körüli összegre számítanak a hozzájárulásokból. Ez nem sok, de tudják, hogyan kell az értékét megduplázni. Nagy terveik vannak, amik azonban a tápai embereket ismerve, reálisak. (És hogy mennyire fontosak: már a „Csörög" rovatban is sürün. szereplő gondokat szeretnék megoldani1....) Nagy előny Tápén és az, összes peremkerületben, hogy könnyebb olyan célokat meghatározni, amelyek nemcsak szükségesek, de látványosak is. A Belvárosban inkább fenntartásra kell a pénz, annak nincs olyan láLszatja, hogy az ember jólesőn legeltethesse rajta a szemét: lám, az enyém is benne van. Tápén tornatermet szeretnének, öregek napközi otthonát és járható utat a temetőbe. Közvetve vagy közvetlenül ez mindenkit érint. Nem sok a pénz, hasznosan kell forgatni'. A lakóterületi bizottság joggal számít a tápaiakra. Mint valaha régen, a lakodalmakban, ahol mindeki „étükbű dógozott", hiszen holnap tán neki kell majd a segítség. Hiszen holnap tán az ö gyereke virgonckodhat a tornateremben. Hiszen holnap tán ö is társakat talál a napközi otthonban. A bizottság bízik a falutan. A jövő héten találkoznak majd szélesebb körben, s ha kölcsönös a bizalom, a megértés, a segíteni akarás, — és miért ne lenne az — bizonnyal kerül a frigyhez tulipános láda. Regös Éva 1