Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-22 / 248. szám

VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜUETEK! DELMAöYARORSZAG 75. évfolyam, 248. szám 1985. október 22., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Kádár János vezetésével Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Szóíiába Kádár Jánosnak, a Magyar - Szocialista Munkáspárt főtitkárának vezetésével hétfőn magyar párt- és kormányküldöttség utazott Szófiába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai politikái tanácskozó testületének soron kővetkező ülésén. A küldöttség tagja Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára: Várkonyi Péter külügyminiszter és Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese; Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese; Kamara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai; Tóth László közlekedési államtitkár; Kovács László, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője; Pacsek József altábornagy, honvédelmi és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete. Kádár János vezetésével hétfőn délután Szófiába érkezett a magyar delegáció. A magyar párt- és kormányküldöttség tagjait a Varsói Szerződés tagállamainak nemzeti zászlóival fellobogózott szófiai repülőtéren Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke; Crisa Filipov, a BKP KB PB tagja, a bolgár minisztertanács elnöke; Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára; Petr Mladenov külügyminiszter és Dobri Dzsurov hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a BKP KB PB tagjai fogadták. flz őszi vasúti szállításokról Bajusz Rezső, a MAV vezérigazgatója hétlön tájékoztatta az újságírókat az őszi szállítási feladatokról. Elmondotta, hogy gondokkal terhes időszakhoz érkezett a vasút, az őszi fuvarozási csúcsigények, valamint a MAV belső eszközellátásának problémái miatt nehéz hónapok, várnak a vasutasokra. Ebben az évben 120 millió tonna áru elszállítását tervezte a vasút, ám ezt időközben — az áruszállítási igények erőteljes mérséklődése miatt — 118 millióra módosították. Szeptember végéig azonban csak 85 millió tonnányi árut szállítottak el a tehervagonok, 250 ezer tonnával kevesebbet, mint amennyit a lerv szerint kellett volna. Így az év hátralevő részében még mintegy 33 millió tonna áru vár elszállításra. Ha a tavalyi eredményeket akarná a vasút elérni, akkor a hátralevő időben naponta ezer vagonnal többet kéllene áruval megrakni és továbbítani, mint amennyit jelenleg. Valamelyest enyhített az őszi szállítási csúcsidőszak lebonyolításának nehézségein, hogy 130 millió forintos gyorssegélyt utaltak ki vasúti fenntartási célokra a költségvetésből. Erre azért volt nagy szükség, mert a MAV egyre nehezebben tudta saját erejéből megoldani a mozdonyok és a vagonok felújítását, javítását. A külön keretnek köszönhetően 15 további mozdony állhatott forgalomba, s így alig egyharmadára csökkent az úgynevezett gépre várások száma, vagyis azoké az eseteké, amelyekben az összeállított szerelvény órákat várakozik mozdonyra. Továbbra is igen nagy gondja a vasútnak, hogy a fuvaroztatók nem rakodnak ütemesen: éjjel, valamint szombaton és vasárnap töredékére csökkent a kirakodás. A nehézségeket az is fokozza, hogy jelenleg még nincs a kívánt színvonalon a vasútnál a mozdony- és eszközgazdálkodás, emiatt nem mindig hatékony a munka. Az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszakán Losonczi Pál fölszólalása Méltatva az ENSZ megalapításának fontosságát és áttekintve négy évtizedes tevékenységét, Losonczi Pál tegnapi fölszólalásábnn megállapította: Meggyőződésem, hogy e negyven év alatt az ENSZ életképességéről tett tanúbizonyságot. Bebizonyította, hogy feszültségektől terhes, bonyolult világunkban hasznosan járul hozzá korunk nyugtalanító problémáinak enyhítéséhez, alkotó nemzetközi légkör kialakításához. A közgyűlést most is az egész emberiség létfontosságú problémái foglalkoztatják. Mert nincsenek nagyobb feladatok számunkra, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, az államok közötti együttműködés fejlesztése, egy új, igazságos alapokon nyugvó gazdasági világrend kidolgozása, az apartheid elleni harc összehangolása, s az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosítása. Közös kötelezettségeinket — amikor csatlakoztunk az alapokmány aláíróihoz — éppen ezekben az ügyekben egyetlen pillanatra sem felejthetjük el, most sem, amikor ünnepelünk és emlékezünk. A Magyar Népköztársaság — ismert és számunkra sajnálatos okok miatt — csak tíz évvel a világszervezet megalakulása után, éppen harminc esztendeje kapott lehetőséget arra, hogy belépjen az ENSZ családjába. E kettős évfordulón úgy érezzük, hogy megbecsült, egyenjogú és — talán nem szerénytelenség azt mondani — hasznos tagjai vagyunk a szervezetnek. A Magyar Népköztársaság, népünk teljes egyetértésével, széles körű, kiegyensúlyozott külpolitikai tevékenységével arra törekszik, hogy hazánk, népünk érdekeit kifejezve biztosítsa nemzetünk függetlenségét, társadalmunk fejlődését, s egyben hozzájáruljon az emberiség megmentését és előrehaladását szolgáló felelős erőfeszítésekhez. Az alapokmányban lefektetett, ma is érvényes elvekkel és célokkal összhangban, szövetségeseinkkel együttműLosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fejtette ki hazánk álláspontját a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről, s az Egyesült Nemzetek Szervezetének négy évtizedes útjáról és feladatairól az ENSZ közgyűlésének 40., jubiláris ülésszakán hétfőn. Az Elnöki Tanács elnöke szombaton érkezett a világszervezet székhelyére, hogy részt vegyen az ülésszakon és az ENSZ fennállásának 40. évfordulója alkalmából rendezett megbeszéléseken. Kíséretében van Horn Gyula, a Külügyminisztérium államtitkára. Losonczi Pált Jaime de Pinies, az ülésszak elnöke köszöntötte. A magyar küldöttség padsoraiban helyet foglalt az ülésen Horn Gyula, valamint Házi Vencel, hazánk nagykövete az Egyesült Államokban, Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. A világszervezet közgyűlésének üléseit a hét első négy napján az évfordulónak szentelik, csütörtökön külön ünnepi ülést is tartanak, ahol a tagállamok nyilatkozatot fogadnak majd el a 'jubileum alkalmából. Több földgáz a Szovjetunióból Megkezdődött az Összefogás vezeték építése Megkezdték az összefogás gázvezetek-rendszer Endröd és Hajdúszoboszló köztitti szakaszának építését. Az új csőrendszeren 1988-tól az eddigieken félül évi két-három milliárd köbméter földgáz érkezik majd az országba a Szovjetunióból. A vezeték szovjetunióbeli szakaszát ezernégyszáz milliméteres, az eddig használtaknál hatszáz milliméterrel nagyobb átmérőjű csövekből készítették, és így azonos idő alatt több gázt szállíthatnak rajta. A hazai szakasz Beregdarócnál csatlakozik a szovjet területről érkező fővezetékhez, és a hajdúszoboszlói gáztárolóknál ér véget A szokástól eltérően először az utolsó, az Endröd és Hajdúszoboszló közötti nyolcvanöt kilométeres rész építéséhez fognak hozzá, s ezt a jelenlegi belföldi szállítási gondok csökkentése érdekében már a teljes vezetékrendszer kiépítése előtt üzembe állítják. E szakasz építési költségei meghaladják a másfél milliárd forintot Ebből nyolcszázmillió forintot a Dunai Vasműben gyártott speciális csövekért adnak ki, a többit pedig a különböző kiegészítő és segédberendezések beszerzésére, az üzemben tartáshoz szükséges hírközlő lánc kialakítására használják fel. A hatalmas munka számtalan nehéz műszaki feladat elé állítja a Kőolajvezetéképítő Vállalat dolgozóit. Vasutak, utak. folyók és csatornák alatt kell „áthúzniuk" a vezetéket. Üj, a hazai szokásoktól eltérő különleges követelmény az is, hogy például a gázcsöveket tilos a földre fektetni. Ezzel a korrózió veszélyét akarják a lehető legkisebbre csökkenteni. A Kőolaj vezetéképítő Vállalat kabai telepén a vezetékeket védőfestékkel látják el. Az Endröd—Hajdúszoboszló közötti vezetékszakasz 1986 szeptemberében, az összefogás gázvezeték teljes hazai szakasza pedig 1988 nyarán készül el. ködve, a jövőben is erőfeszítéseket teszünk a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti párbeszéd fenntartására, a nemzetközi együttműködés szélesítésére, a feszültséggócok politikai úton való rendezése módozatainak keresésére, a békés egymás mellett élés szellemének és gyakorlatának erősítésére. A tapasztalatok minden józanul mérlegelő politikus számára azt kell, hogy igazolják: hosszú távon a korlátozás és a diszkrimináció, különösen pedig az erőszak elhibázott út, amely nem vezethet el egyes országok, régiók, sőt az egész világ gondjainak, problémáinak rendezéséhez. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolásának és bővítésének, a nemzeti szuverenitás feltétlen tiszteletének, a kölcsönös előnyökre épülő együttműködésnek, a problémák, viták tárgyalásos rendezésének nincs az emberiség számára elfogadható alternatívája. Ennek tudomásul vétele, elfogadása és alkalmazása végső soron a létezés alapfeltétele. Ennek felismerése tükröződik kontinensünk, valamint a más földrészek országaival fenntartott kapcsolatainkban, minden külpolitikai lépésünkben. Az elmúlt évtizedek nem szűkölködtek válságokban, fegyveres konfliktusokban sem, de az utóbbi negyven év alatt született és felnevelkedett generációknak — szerencsére — legalább nem 'kellett átélniük világháború okozta pusztításokat. A magyar nép nevében mondom, amelynek sok évszázados szenvedéseit, de egyben hitét a jövőben nemzeti himnusza is szenvedélyes szavakkal fogalmazza meg: azt szeretnénk, ha a jövőben nemcsak Európa, de az egész világ népei tartós békében élhetnének. Ezért döntő fordulatra van szükség a kérdések kérdésében, a leszerelés ügyében. Napjainkra immár a világűrt is fenyegető fegyverkezési verseny túllépett minden józan emberi ésszel felfoghaló mórtéket. Minden újabb fegyverrendszer megjelenése totrább növelné a bizonytalanságot, az emberiség teljes pusztulásának veszélvét, ezt ma már szinte felesleges bizonyítani, annyi tény és adat, tudományos érv ismert erről a világban. A földgolyó szocialista fele az elmúlt években is átfogó és részkezdeményezések egész sorát tette a nukleáris és hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdítására, a katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szintjének kialakítására, az egyenlő biztonság következetes figyelembevételével. Ebből a szempontból igen nagy jelentőségűek a legutóbbi — többek között itt az ENSZ-palotában elhangzott — szovjet kezdeményezések is, amelyeket teljes mértékben támogatunk. Réméljük, hogy a józanságot .sugalló javaslatok józan feleletekre és kövelésre találnak a másik oldalon is. Aggódva látjuk azt is, hogy napjainkban a kedvezőtlen irányzatok felerősödését jelzi a konfrontációra, a válsághelyzetek kiélezésére törekvő szélsőséges körök nagy befolyása és hatása a világpolitika alakulására. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya ebből a szempontból nézve is meghatározó a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Ezért természetes, hogy — másokkal együtt — a magyar kormány bizakodó várakozással tekint a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozóra, amelynek résztvevőitől nem kis felelősséget vár el a nemzetközi közösség. Szilárd meggyőződésünk: az egyetlen járható útnak az enyhülési irányzat minden lehetséges elemének erősítését, a válsággócok felszámolását, újabb konfliktusok kialakulásának megelőzését, a nemzetközi légkör megtisztítását, a bizalomra épülő alkotó együttműködést tekintjük a világ számára. Erre kell felhasználni az ENSZ testületeit, minden lehetséges nemzetközi fóyumot, a kétés sokoldalú ' érintkezések minden formáját. Engedjék meg, hogy e helyről újból Magyarország támogatásáról biztosítsam az Egyesült Nemzeteket és tisztelt főtitkárát, akinek tevékenységét hazánkban megbecsülés övezi. Bízom benne, hogy a 40., jubileumi közgyűl'' ' ";" előretekintő f oly látja ntun' kony lépéseket tesz a U „yverkezési hajsza megállítására, az együttműködés elmélyítésére, a nemzetközi béke és biztonság fokozására. Ehhez kíván hozzájárulni továbbra is a Magyar Népköztársaság.