Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 243. szám 1985. október 16., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Budapesten, több mint 800 delegátus részvételével Megkezdődött az európai kulturális fórum Kedden Budapesten ünnepélyes külsőségek között megkezdte munkáját az európai kulturális fórum. Az értekezlet életre hívásának gondolata két esztendeje, Madridban fogalmazódott meg, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró 35 ország — 33 európai, valamint az Egyesült Államok és Kanada — egybehangzó határozatával Magyarországot jelölték ki a fórum színhelyéül. Az úgynevezett helsinki folyamatban ez lesz az első eszmecsere, amelyet a Varsói Szerződés egyik tagállamában rendeznek meg. A konferencia munkájában — amelynek hat héten át a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont — több mint 800 delegátus vesz részt. Mintegy kétharmaduk a kultúra területén dolgozó színházi, múzeu- mi vezető, zenész, képzőművész, irodalmár, s az egyes szekciók tanácskozásain számos kimagasló személyiség, nemzetközi hírű alkotó is jelen lesz. Az eszmecserére csaknem 300 újságíró érkezett, hogy hírt adjon a konferencia eseményeiről. Az értekezleten várhatóan számos állam, köztük Magyarország, a nemzetközi együttműködést, a kölcsönös megértést és megismerést ténylegesen elősegítő, konkrét javaslatokat nyújt be. A részt vevő országok küldöttségeit vezetik: Amerikai Egyesült Államok Walter J. Stoessel, a külügyminisztérium európai és kanadai ügyek irodájának vezetője; Ausztria Wolfgang Schallenberg nagykövet, a külügyminisztérium főigazgatója; Belgium Róbert Vaes nagykövet; Bulgária Georgi Jordanov miniszterelnök-helyettes, a Bolgár Kulturális Bizottság elnöke; Ciprus Andreas Chrisztophidesz közoktatási miniszter; Csehszlovákia Miroslav Válek szlovák kulturális miniszter; Dánia Hans Khüne nagykövet: Finnország Jaakko Numminen főtitkár; Franciaorország Francois-Régis Bastide nagykövet; Görögország Pantelis Economou nagykövet; Hollandia Paul Willem Jalink nagykövet; Írország Edward J. Brennan nagykövet; Izland Asgeir Tryggvason nagykövet; Jugoszlávia Kole Csasule nagykövet; Kanada J. E. Ghislain Hardy nagykövet; Lengyelország Kazimierz Zygulski kulturális és művészeti miniszter; Liechtenstein Le Compte Mario von Ledebur nagykövetségi tanácsos; Luxemburg Paul Mertz nagykövet; Magyarország Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter; Málta Joseph Saliba képviselő; Monaco Jean Grether, az államminiszter hivatalának vezetője; Nagy-Britannia Norman St. John-Stevas képviselő; Német Demokratikus Köztársaság Hans-Joachim Hoffmann kulturális miniszter; Német Szövetségi Köztársaság Karl-Günther von Hase nagykövet; Norvégia Dagfinn Stenselit nagykövet; Olaszország Giulio Tamagnini nagykövet; Portugália J. C. de Freitas F. Fafe nagykövet; Románia Dumitru Aninoiu nagykövet; San Marino Maria Antonietta Bonelli, a külügyminisztérium igazgatója; Spanyolország Luis Janez Barnuevo, a külügyminisztérium nemzetközi együttműködés és Latin-Amerika-ügyek államtitkára; Svájc Jean ne Hersch, a filozófia professzora; Svédország llmar Bekeris nagykövet; Szovjetunió Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter; Törökország Cenap Keskin nagykövet; Vatikán Hervé Carrier, a Pápai Kulturális Tanács titkára. Az UNESCO küldöttségét Anders Arfwedson, a szervezet főigazgató-helyettese vezeti. A részt vevő államok nemzeti lobogóival díszített Pátria-teremben délelőtt 10 órakor kezdődött meg a tanácskozás. A megnyitó ülésen Köpeczi Béla npűvelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője elnökölt. Üdvözölte a jelenlevőket, majd Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének adott szót. Lázár György beszéde Elöljáróban a Magyar Népköztársaság kormánya nevében köszöntötte a tanácskozás valamennyi résztvevőjét, a megnyitó ünnepségen jelen lévőket. — Szeretném újólag kifejezni köszönetünket azért a bizalomért — mondotta —. amely hazánk iránt megnyilvánult, amikor a helsinki- záróokmányt aláíró államok képviselői Madridban úgy határoztak, hogy a Magyar Népköztársaság fővárosa legyen a kulturális fórum színhelye. Kormányunk megtisztelő és felelősségteljes megbízatásként fogadta a madridi döntést, és mindent meg, kíván tenni annak érdekében, hogy e fontos nemzetközi tanácskozás kedvező feltételek között végezze munkáját. A kulturális fórum napirendjén szereplő kérdések megvitatását különösen időszerűnek érezzük ma, amikor oly nagy szükség van a nemzetközi feszültség enyhülésére. az államok közötti kapcsolatok fejlődését segítő kölcsönös bizalom erősítésére. A kulturális értékek cseréjére, a kulturális kapcsolatokra mindig is úgy tekintettünk, mint a népek közötti megismerés és megértés előmozdításának egyik fontos eszközére. Történelme során Európa számos háború színtere, csak a mi századunkban két pusztító világháború tűzfészke volt. De az európai civilizáció olyan szellemi értékeket adott a világnak mint a humanizmus, a reneszánsz, a felvilágosodás, a demokrácia és a szocializmus eszméi. amelyek az egész emberi gondolkodás és társadalom fejlődésére meghatározó befolyással voltak. A népeink közötti együttműködés legjobb hagyományait megtestesítő értékek közé soroljuk az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel tíz évvel ezelőtt elkezdődött politikai folyamatot is, amelyet ' európai enyhülés néven ismert meg a világ. A Magyar Népköztársaság kormánya kezdettől fogva megkülönböztetett jelentőséget tulajdonított az európai biztonság és együttműködés ügyének, a helsinki záróokmány elveire és ajánlásaira épülő államközi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, lehetőségeihez mérten aktívan közreműködött e folyamat kiteljesítésében. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a kulturális fórum olyan időszakban kezdi meg munkáját, amikor az enyhülési folyamat jelentós erőfeszítések arán elért eredményeit, sőt az egész emberi civilizáció jövőjét súlyos veszélyek fenyegetik. Ebben a helyzetben Európa és a világ népei joggal kisérnek feszült figyelemmel minden olyan törekvést, amely a békés egymás mellett élést, a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgálja. Kormányunk, az emberiség sorsáért felelősséget érző valamennyi politikai tényezővel. minden békeszerető emberrel együtt üdvözli és támogatja azokat a kezdeményezéseket. amelyek a fegyverkezési hajsza megfékezésére a szemben álló nukleáris fegyverek számának radikális csökkentésére irányulnak. Ügy gondoljuk, hogy. a nemzetközi párbeszéd fenntartásában, a kölcsönös bizalom légkörének helyreállításában, az enyhülési folyamat továbbvitelben minden egyes államnak megvan a maga feladata és felelőssége. Bizalomra van szükség egymás és önmagunk iránt abban, hogy közös erőfeszítéssel leküzdhetők az emberiséaet fenyegtő súlyos problémák. A kulturális fórum munkájában 33 európai és kél észak-amerikai állam képviselői vesznek részt. A madridi mandátumban megjelölt témakörök, a tanácskozás napirendjén szereplő kérdések kedvező alkalmat kínálnak arra. hogy alkotó eszmecsere bontakozzon ki az európai kultúra helyzetéről, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről a kultúra különféle területein. Biztosak vagyunk abban, hogy a tanácskozás munkájában részt vevő kiemelkedő személyiségek tapasztalatainak és elgondolásainak kölcsönös megismerése, a közöttük kibontakozó termékeny párbeszéd hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kulturális fórum eredményesen záruljon. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az eltérő társadalmi berendezkedésű államok képviselői között egy sor kérdésben ideológiai és politikai nézetkülönbségek nyilvánulnak meg. A helsinki folyamat minden eddigi eredménye azt igazolja azonban, hogy e nézetkülönbségek ellenére olyan politikai-kulturális megoldásokat találhatunk, amelyek egyetlen állam törekvéseit sem sértik, hiszen az érdekek közösségére, a konszenzus elvére építenek. Az európai kultúrát mindig a sokszínűség, egyben az alapvető humanista értékek közössége, a nemzeti kultúrák szerves kapcsolata és kölcsönhatása jellemezte. E tanácskozás résztvevői kis és nagy országokat, szerencsésebb és hányatott sorsú nemzeteket képviselnek. Hisszük azonban, hogy — a helsinki záróokmány megfogalmazásával élve — minden kultúrának megvan a maga érdeme és értéke, ezért joggal tarthat igényt arra, hogy szellemi-kulturális eredményei más népek számára is hozzáférhetővé váljanak. A helsinki záróokmány ezért tulajdonít jelentőséget annak, hogy a részt vevő államok megfelelő eszközökkel elősegítsék az. egymás kulturális öröksége iránti érdeklődés felkeltését, kulturális értékeinek szélesebb körű megismertetését országaikban. A Magyar Népköztársaság — kulturális politikája szellemében — nyitott Európa és a világ minden humanista szellemű kulturális értéke iránt, sőt jelentős anyagi támogatással teszi hozzáférhetővé ezeket az értékeket. Talán nem hat szerénytelenségnek, ha azt mondjuk, Magyarország nemcsak részesedett mindazokból a szellemi-kulturális javakból, amelyeket más európai nemzetek létrehoztak, hanem maga is hozzájárult az évszázadok során ezeknek a közös szellemi kincseknek a gazdagításához. Reméljük, a kulturális fórum résztvevőinek, mindazoknak, akik a tanácskozás alkalmából Budapestre látogattak, idejük és módjuk lesz arra is, hogy közvetlen és személyes benyomásokat szerezzenek országunkról, népünk mindennapi életéről. — Kormányunk érdekelt abban, hogy a ma kezdődő kulturális fórum eredményesen betöltse küldetését a helsinki folyamatban, hozzájáruljon a közös értékek tudatának erősítéséhez, az államok közötti együttműködéshez, a kultúra művelői közötti kapcsolatok további bővítéséhez. A magyar küldöttség ezeknek a törekvéseknek a jegyében vesz részt a tanácskozás munkájában — mondotta befejezésül Lázár Gjtörgy, s a magyar kormány nevében sok sikert, eredményes munkát kívánt a kulturális fórum résztvevőinek. flz odesszai küldöttség látogatásai Találkozó a megyei pártbizottságon Ismerkedés a Délép munkájával F.nyed/i Zoltán felvétele Tegnap délelőtt Szegeden Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára fogadta az odesszai vendégeket, s áttekintést adott vidékünk sikereiről-gond.jairól. Gazdag program keretében ismerkedett tegnap az odesszai delegáció megyénk politikai gazdasági, társadalmi életével. Délelőtt Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára fogadta a vendégeket a pártbizottság székházában, s adott egyben áttekintést vidékünk sikereiről, gondjairól. .Szólt többek között a jelen időszak nagy feladatáról a VII. ötéves terv előkészítéséről, megalapozásáról, az aszály ellenére eredményeket felmutató mezőgazdaságról, a lemaradással dolgozó építőiparról. s végül a szakszervezetek és a Hazafias Népfront mostani választási időszakáról. Szavait azzal zárta, hogy országos viszonylatban is példaként emlegetik Csongrád megye, illetve Szeged és Odessza meggyökeresedett kapcsolatait, amely kiterjed a testvérpártok, a tanácsok, a mezőgazdasági, ipari üzemek, vállalatok ós tömegszervezetek baráti együttműködésére. Most a hét végén js indul delegáció Szeged testvérvárosába, a Fekete-tengeri metropolisba. A megyei pártbizottságon tett látogatás után a Délép szegedi központját kereste fel J. P. Parnscscnko, a küldöttség vezetője, s Sz, P. Vistolenko és G. I. Szapenyuk, a delegáció tagja. A cég több vezetőjének a társaságában Sípos Mihály vezérigazgató szólt a nagyvállalat szervezeti felépítéséről, hogy megtalálta helyét és profilját a Délép keretében a tavaly januárban alapított budapesti és Békés megyei leányvállalat. Továbbá, hogy számos technológiai, kivitelezési újítással, megoldással könnyítik munkájukat. Ezt követően a vendégek megtekintették a Szegedi Házgyárat, majd Domaszékre, a Szőlőfürt Szakszövetkezetbe utaztak. Ott tájékoztatás hangzott el a szövetkezeti kislakás-építési akcióról. Mórahalmon a községi tanácsnál és a Homokkultúra Szakszövetkezetben a magánerős építkezések és, a községfejlesztés iránt érdeklődtek. KGST-tanácskozás kőolaj- és gáziparról A KGST Kőolaj- és Gázipari Együttműködési Állandó Bizottságának 60. ülése kedden megkezdődött Balatonfüreden. A négynapos tanácskozáson részt vesz Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia küldöttsége, az iparágat felügyelő miniszterek, illetve miniszterhelyettesek vezetésével A magyar delegáció vezetője Kapolyi László ipari rrpniszter. Az ülést Ilié Cisu a bizottság elnöke, Románia kőolajipari minisztere nyitotta meg, majd Ion Ratoi, a KGST titkárhelyettese üdvözölte a résztvevőket. A tanácskozáson foglalkoznak a kőolaj- és gázipar valamennyi területével és munkafázisával, a földtani kutatásoktól szénhidrogének ésszerű felhasználásáig.